Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-21 / 221. szám

* Móal 1968. szeotember 81, péntek Az algériai választások után Gyilkosság gyanúja... Gyarmatosítók elleni hangulat az ENSZ-iilésszakon Tovább mélyült az argentin válság SZEPTEMBER 80-A Algéria és Franciaország életében egyaránt túlnőtt a hétköznapok jelesntősé­EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN délután Izgalmas epizód színhelye volt Ez az esemény világosan mu­tatja, hogy az ENSZ most A Lengyel Népköztársaság párizsi nagykövetének jegyzéke a francia kormányhoz Augusztus 4-én Conacryból (Guineái Köztársaság) hazatérő­ben Varsóba, a párizsi Orly re­pülőtéren ismeretlen körülmé­nyek között eltűnt A. Dlubak, a Lengyel Hajózási Miniszté­rium küldöttségének tagja. A francia rendőrség ezzel kap­csolatban augusztus 8-án kö­zölte a Lengyel Népköztársa­ság párizsi nagykövetségével, hogy a francia főváros egyik külvárosi szállodájában megta­lálták A. Dlubak holttestét, aki állítólag öngyilkosságot kö­vetett el. Ugyanilyen informá­cióval adták át a holttestet a párizsi törvényszéki orvostudo­mányi intézetnek. Ezután A. Dlubak holttestét Lengyelor­szágba szállították. A holttest helyzete és a len­gyel orvosok által végrehajtott boncolás eredményei komoly alapot adnak arra a gyanúra* hogy A. Dlubak halála egész más körülmények folytán kö­vetkezett be, mint ahogy azt a francia hatóságok állították. Alapos ok van annak ..feltéte­lezésére, hogy Dlubakot előre megfontolt szándékkal meggyil­kolták olyan személyek, akik számára nem ismeretlen az ilyen eljárás, bizonyos, csupán általuk ismert célokból. Druto párizsi lengyel nagy­követ szeptember 17-én jegy­zéket Intézett a francia külügy­minisztériumhoz és követelte az ügy körülményinek teljes tisztázását Japán szakszervezeti dolgozók harca a japán hadsereg atomfegyverekkel való felszerelése ellen. Yokohamában össze­tűzésre került sor a szakszervezeti dolgozók és a rakétákéi szállító vasúti szerelvény őrei között A képen: A szerelvény őrizet alatt sértetlenül hagyja el a yokohamai állomást (MTI Külföldi Képszolgálat) Csőmbe újra vádol fe amerikai szenátus Ruha-ellenes határozata Az amerikai szenátus külügyi és hadügyi bizottsága együttes ülésen egyhangúlag elfogadott egy határozatot, amelynek ér­telmében az Egyesült Államok szükség esetén haderőket alkal­mazhat „agresszív, vagy felfor­gató tevékenységek erőszakos terjesztésének” megakadályozá­sára. A határozat a törvényes kubai kormány megdöntésére együttműködést javasol az Ame­rikai Államok Szervezetével és a kubai eUeníorradalmárokkal. Rush aggódik *.« Rusk amerikai külügyminisz­ter szerdán aggodalmának adott kifejezést amiatt, ha a képviselőház költségvetési bi­zottsága a jelenlegi nemzetközi helyzetben csökkentené a kül­földi segélyprogramot. ELISABETaVTLLR (UPI, Reuter) Csőmbe fcatangal diktátor szerdán újabb - terjedelmes nyi­latkozattal lepte meg a központi kormány és az ENSZ tisztvise­lőit A katangai elnöki hivatal által közzétett okmány szerint a központi kormány mintegy Kuba-ellenes támaszpontok Az amerikai imperialisták ha­dianyaggal és tetemes pénzé sz- szeggel támogatják & forradal­mi Kuba megtámadására ké­szülő reakciós kubai erőket Az eüeníorradalmár bandák politi­kai főhadiszállása a floridai Mia­miban székel, A katonai kiképző táborok egy része az Egyesült Államok­nak a Mexikói-öböl partján fek­vő körzeteiben, zömük pedig Guatemalában és Nicaragua te­rületén épült feL Guatemala ban 8, Nicaraguában 3 helyen létesülték (nevük térképünkön bekeretezve) ez ideig katonai kiképző helyek a kubai ellen- forradalmárok számára. A tá­borok nagyrészt az amerikai gyümölcsmonopólium, a United Fruit Company közép-amerikai birtokain, vagy azok közelében helyezkednek eL Ugyancsak katonai támaszpont épült fel Panamában, Punta Malanál, az USA „társországa” Puerto Rico­li oz tartozó Viequez-szigeten. valamint az amerikai megszál­lás alatt álló Corn-szigeteken Is, mely Nicaragua tartozéka A kiképző táborokon kívül ope­ratív katonai támaszpontokat létesítettek Kuba partfalhoz leg­közelebb fekvő Floridában, va- lamint Haitin és a Dominikai Köztársaságban Is. A Kuba testébe ékelődő gnantanatno-öböU amerikai ha­ditengerészeti bázisról felszálló repülőgépek rendszeresen meg­sértik Kuba légi tér ét, JHJtAOYABAZAT: í. Ax Amerikai Egyest» tilMWt és an» tattn-amerfcaj snamok, me tyefc terfHetén Kuba-eüenes tá­maszpontok találhatók. 2. Egyéb latin-amerikai országok és területek. 3. A forradalmi Kuba. 4. Ellenforradalmi operatív katonai bázisok. ImrmJ ^\‘/HCÁK460jL 68 YcSfttßohöumi tiéJt fk <tbm öb öl Havanna JAMAICA "W'CB'Jti­síiget HONCUfi^ mmmmm WtCOBAN mwm MCÖWsitot/eA di min \PUHTAMAIA\ mamim 1 . .- Aga cr S ■ < autponoKs\ PiWf\ ^UVIN6SWH\ ^PUfflOBAPPIOR ezer katonája és kCrüHaeflS ugyanennyi baluba elért» és megtámadta a Moreo tónál fek­vő Pwetot, amely 200 kilomé­ternyire északra fekszik Eiisa- bethvllle-től. A katangai csa­patok — állítja a nyilatkozat — a vasárnapi és hétfői táma­dást visszaverték: a szerda# roham elől azonban megháfc- rálrd kényszerültek. A nyilatkozat szerint több más katonai egység is útban van Katanga belseje felé. Csőm­be azt állítja, hogy az egyik! összecsapásban a központi kor­mánynak 41 katonája halt meg és csak két katangai sebesült meg. A Reuter Iroda tudósítója arról számol be, hogy az ENSZ leopoldville-i szóvivője közöltéi a Csőmbe által megjelölt terü­leten — a légi és a földi fel­derítés szerint — nincs nyoma katonai tevékenységnek. Külföldről felentik PÁRIZS. A francia, kormány szerdán ötórás ülésén jóváhagy­ta de Gaulle alkotmánymódo- sftási tervét, amelynek értelmé­ben a francia államelnököt, a jövőben közvetlenül a nép vá­lasztja. De Gaulle erről a ter­véről valószínűleg október vé­gén, vagy november elején nép­szavazást tart., WASHINGTON. Az amerikai szenátus szerdán jóváhagyta Kennedy elnök törvényjavasla­tát, amely felhatalmazza az el­nököt a kiviteli vámok jelentős mérvű csökkentésére. A tör­vényjavaslat egyik fő célja az .amerikai fizetési mérleg erős deficitjének megszüntetése a kivitel növelése révén CAPE CANAVERAL Az "evesült. Államik légierői fel­lőtték a századik Atlás-típusű interkontinentális rakétát. ■ - Á rakéta mintegy nyolcezer kilo­méternyi irtat tett üreg- az At­lanti-óceán térségében. kezdődött ülésszakán rendkívüli erővel jelentke­zik a gyarmatos/tás teljes felszámolásának kér­dése. Amikor a 25. napirendi pontra került sor, amely a 17 tagú ENSZ-bizottság jelentéséit tar­talmazza, a közgyűlés pakisztáni elnöke, aki egy­ben az ügyrendi bizottság elnöke is — bejelen­tette, hogy Portugália képviselője is részt kíván venni a vitában. Alig kezdett hozzá azonban a portugál delegátus felszólalásához, kitört a vihar. A részt vevő delegátusok nagy tömege kétségbe vonta a felszólaló jogát arra. hogy az ülésen részt vegyen. Az ázsiai és afrikai országok, vala­mint a szocialista országok képviselői felszólalá­saik nyomán éles portugálellenes hangulat ala­kult ki, majd egy hevenyészett szavazás útján Portugália — a legkíméletlenebb és legvadabb gyarmatosító állam — képviselője kénytelen volt elhagyni a tanácskozó asztalt. A gyarmatosítás elleni hangulat más napirendi pontok tárgyalá­sára is rányomta bélyegét. Csütörtökön délelőtt egyébként megkezdődött a közgyűlés általános vitája. Az első felszólaló Brazília és az Egyesült Államok küldötte volt. Az érdeklődés az ülésszak tárgyalásain egyre inkább a jövő héten valószínűleg sorra kerülő Gromiko—Rusk megbeszélései felé irányul. A CSÜTÖRTÖKRE virradó éjszaka során to­vább mélyült az argentin katonai válság. Guido elnök és a zendülő erők parancsnoka közötti első tanácskozás eredménytelenül végződött. Az elnök ezután ultimátumot adott át a zendülők vezető­jének, s ebben azonnali lemondásra szólította fel. Mint ismeretes, a 47 éves Ongania tábornokot a múlt hónapban mentette fel az új hadseregügyi miniszter. Kedden a tábornok három másik újon­nan felmentett tábornokkal egyetértésben állt a lázadás élére. Ongania az ultimátumot elutasítot­ta. Az AFP jelentése szerint a tárgyalások ku­darca után az argentin kormány elhatározta, hogy rendkívüli intézkedéseket léptet életbe. Lo- rio tábornoknak, a három fegyvernem főparancs­nokának vezetésével létrehozták az egyesített pa­rancsnokságot. Guido elnök vette át a kormány­hű csalhatok főparancsnokságát. Egész Argentíná­ban csapatmozdulatokra került sor, elsősorban Buenos Aires környékén történtek nagy Össze­vonások. gén. Algériában lezajlott a független ország első törvényhozási választása, Franciaországban pedig de Gaulle tábornok nyilatkozott a maga alkot- mánymódosításá tervéről. A francia elnök szózatot intézett a rádión és televízión keresztül az ország lakosságához és javasolta, hogy a jövőben a köztársasági elnököt népszavazás útján válasszák meg, eltérően a ko­rábbi alkotmányjogi előírásoktól. A tervezett al­kotmánymódosításnak kettős célja volna: 1. De­magóg és óldemokratikus módon bizonyítaná, hogy a nagyhatalmú köztársasági elnök mögött áll a választók többsége. 2. Lehetőséget adna ar­ra, hogy vagy de Gaulle maga lépjen föl ismét elnökjelöltté és újabb hét esztendőre megválasz­tássá magát, vagy pedig az ő „trónörökösét”, fo­gadtassa el a szavazók nagyobbik felével. Mind­ezek tehát a demokratikus szabadságjogok továb­bi megnyirbálását jelentenék. Az algériai választásokról sem lehetett azon­ban elmondani, hogy a legdemokratikusabb for­mák között zajlott le. A választások időpontját kétszer is el kellett halasztani a politikai klik­kek és a hadsereg tisztjeinek vetélkedése, hatal­mi versengése miatt. Csak egy napra korlátozó­dott a választási kampány, az egyetlen listán sze­replő 196 jelölt aligha fejthette ki törvényhozói szándékait. A listán szereplőket egyébként sem '» népakarat, hanem a szembenálló politikai erők alkuja jelölte ki Az .Algériai Kommunista Párt tagjait nem jelölték képviselőnek, nem lesz te­hát kommunísita az első algériai nemzetgyűlésen, amelyre pedig fontos feladatok várnak: az or­szág alkotmányának megszövegezése, Algéria első kormányának megalakítása, az állami élet alap­jainak lerakása Mégis pozitívan kell értékel- aűnk, hogy a két és félhónapos belpolitikai vál­ság után eljutott a választásoikig Algéria. A kon­szolidálódás első. de igen jelentős ténye, az al- kotmányozó nemzetgyűlés megválasztása. A 196 képviselő között túlnyomó többségben vannak azoic, akik az algériai nép igaz ügyéért életük kockáztatásával keményen harcoltak, s akik a jö­vőben is népüket akarják szolgálni. A választás tehát végsőfokon a haladó, antiimperialista és gyarmatosításellenes erők győzelmét jelentette Algériában. AZ ENSZ ügyrendi bizottságának ülése szerda

Next

/
Thumbnails
Contents