Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-02 / 205. szám

1962. sjimtMflliw 2, vasárnap S. oTAal Pártértekezl ettől — pártértek e»l étig Újabb feladatokhoz merítünk erűt az irányelvekből A Központi Bizottság kong­resszusi irányelvei arra késztet­nek bennünket, hogy figyel­münket még ir' "'b a gazdasági feladatok megoldására, ötéves tervünk célkitűzéseinek telje­sítésére összpontosítsuk. Most a járási pártértekezletre ké­szülve mindenekelőtt azt latol­gatjuk, hogyan lehet még ha­tékonyabbá tenni a pártmunkát az ipari és mezőgazdasági fel­adatok végrehajtása érdekében. Tennivaló még tengernyi van. Termelőszövetkezeti csoport­jainkban még kezdetleges a közös tevékenység. Futóhomo­kos területeink jelentős részét csak ezután ‘esszük alkalmas­sá arra, hogy fejlett nagyüze­mi gazdálkodást lehessen raj­tuk folytatni. Az ötéves terv hátralevő három évében járá­sunkban még mintegy 5000— €000 hold szőlőt és gyümöl­csöst akarunk telepíteni. Palán­tanevelő bázisok kiépítésével és az öntözés fejlesztésével maga­sabb színvonalra emeljük a zöldségtermesztést, ami mintegy 2700 holdon folyik járásunkban. A járási pártértekezlet nem tűz ki újabb gazdasági célokat, mert a járás ötéves terve he­lyesen vette számításba a lehe­tőségeket. Most azt mérlegel­jük a tézisek alapián, mit va­lósítottunk meg eddig, milyen fogyatékosságok vannak még a munkában és mit kell tennünk azért, hogy még ütemesebben valósítsuk meg feladatainkat. Problémáinkat, nehézségein­ket munkánk fogyatékosságait nagyon őszintén a járási párt- értekezlet elé tárjuk és kérjük a pártértekezlet hatékony tá­mogatását, útmutatását. Oda tárjuk nem lebecsülendő ered­ményeinket is, amelvek pártta­gok és pártonkívüliek szoros összefogásával, a párt iránymu­tatása, helyes vezetése alap­ján valósultak meg. Nőtt az átlagkereset Kiskunfélegyházán és a já­rásban minisztériumi ipar ter­melési értéke 1959-hez viszo­nyítva 60 százalékkal nőtt. Míg 1959-ben 186 millió forint volt az éves termelési tervük, addig 1961-ben 296 millió forintot tett ki. A tanácsi ipar 1959-ben 122 millió forint termelési ér­téket képviselt, 1962-ben már 232 millió forint az éves terme­lési tervük, örvendetes, hogy a vállalatok általában megfe­lelően teljesítették terveiket, ja­vult a munka termelékenysége, csökkent az önköltség. Járá­sunkban 1959 óta négy új üzem létesült és a dolgozók létszáma mintegy 38 százalékkal növe­kedett Kiemelt feladataikat az üze­mek teljesítették. A Kiskunfél­egyházi Géngyár exnorttervét 1961-ben 110 százalékra telje­sítette. A termelés növekedé­sénél ipari üzemeink a terme­lés kétharmadát a termelékeny­ség növelésével érték el. Sike­resen haitották végre a nor- maren* -zést. amehi elősegítet­te a termelékenység növelését az űiitásokat. ésszerűsítéseket, ugyanakkor nem csökkent, ha­nem általában növekedett a dolgozók keresete. Például a Bányászati Berendezések Gyá­rában 13 4 százalékkal csökkent a normaidő, a dolgozók kerese­te viszont az 1959. évi 1445 fo­rintról 1962 első felére 1516 fo­rintra emelkedett. Az eredmények elérésében közreiátszott a szocialista mun­kaverseny, a szocialista brigád­mozgalom, amelyet a párt- és szakszervezeti alapszervek, az üzemi KTS7-szervezetek meg­felelően felkaroltak. A gépgyárban négy brigád Szerezte meg a szocialista cí­met és kilenc brigád küzd a megtisztelő kitüntetésért, a Bá­nyászati Berendezések Gyárá­ban pedig 27 brigád versenyez a cím elnyeréséért. A koneresszusi munkaver­senyben ipari munkásaink 70 százaléka tett konkrét felaján­lást. Vállalásuk értéke megha­ladja a 3 és félmillió forintot. A Bányászati Berendezések Gyárának KISZ-fiataljai fél­millió forint értékű társadal­mi munka elvégzésére tettek felajánlást és abból eddig mint­egy 400 ezer forint értékű mun­kát el is végeztek. Kétezer hold új szőlő A járási pártértekezlet beszá­molójában összegezzük a mező- gazdaság szocialista átszervezé­se utáni tennivalókat, szám- bavesszük a nagyüzemek ki­alakításának eredményeit. Je­lenleg járásunk összterületének 94—95 százalékán gazdálkodnak sz'-’elista nagyüzemek. Az át­szervezés óta mindösssze más­fél esztendő telt el, közös gaz­daságaink azonban már mint- ee- 2009 hold szőlőt, gyümöl­csöst telepítettek, megalapozták a közös állattenyésztést és meg­kezdték a gyenge minőségű ho­moktalajok hasznosítását. Szö­vetkezeteink a kezdeti nehéz­ségek ellenére máris jelentős eredményeket értek el. Fokoza­tosan fejlődik a közös jószág­állomány. Jel- 2300-zal több szarvasmarha, 3800-zal több ser­tés és 9000-rel több juh van a közös gazdaságokban, mint há­rom évvel ezelőtt. Az egy te­hénre jutó évi tejhozam 1590 literről 1824 literre, az egy ko­cára iutő malacszaporulat ~,7 darabról 8.4 darabra, a inhn'- o-—pedig 3 kilóról 3,8 kilogrammra növekedett. Az elkövo-u- o7á években azon­ban a~ eddiginél sokkal gyor­sabban kívánjuk fejleszteni a mezőgazdaságot. A termelés korszerűsítésével arra törek­szünk, hogy a mezőgazdaság minél kisebb mértékben le­gyen az időjárás függvénye. Ezért egyrészt a homoki szán­tóföldi növénytermesztés meg­javítására, a mélvművelés el- íeriesztésére. az ö>‘ó~ést lehe­+ft o A n p n-i ^TVU Vl Vi P C!’7­nálására, a szőlő- és gyümölcs- kívánunk a jö""- hen nagyobb figyelmet fordí tani Meggyőző szóval Járásunk munkásai és a kö­zös gazdaságok dolgozói támo­gatják a járási pártbizottság tö­rekvéseit, a termelési tervek teljesítését, mert jól tudják, hogy egyéni sorsuk, jólétük ala­kulása a termelés növekedésé­től függ. Éppen ezért gazda­ságszervező, a termelést irányí­tó és segítő munkákban bátran támaszkodunk a dolgozók kez­deményezésére, leleményessé­gére. Járási pártbizottságunk minden tagja és aktivistája mindent latba vet azért, hogy jómódú, elégedett, művelt szo­cialista munkásság és paraszt­ság alakuljon ki járásunkban, városunkban is. Amikor tehát a párt gazdaságszervező mun­kájáról szólunk, mindig arra gondolunk, hogy meggyőző szó­val, felvilágosító tevékenység­gel serkentjük, figyelemmel ki­sérjük és szervezzük a terme­lést. A fent említett kérdések csak er ' részét képezik a járási pártértekezlet készülő beszámo­lójának. A pártértekezlet nyil­vánvalóan alaoosabban és mély- reha’ "'ban elemzi majd há­roméves munkánkat, mint ar­ra egy ilyen rövid cikkben le­hetősén nyílna. Teliesítjük a vállalásokat A járási pártértekezletre ter­mészetesen nemcsak a beszá­moló megszövegezésével, hanem mindenekelőtt ipari és me- termelés err ' nyeinek fokozásával készülünk. I üzemeinkben a kongresz- szus tiszteletére tett felajánlá­sokat és az éves terveket tel­jesíteni akarjuk. Erre serkent­jük az üzemi pártszervezete­ket és a gyárak valamennyi dolgozóját. A mezőgazdaság­ban szorgalmazzuk az őszi ve­tések határidőben tört-nő el­végzését, készülünk a szőlő- és gyümölcstelepítésekre és a termés betakarítására. Politi­kai vonatkozásban széles kör­ben tájékoztatiuk a lakosságot a Központi Bizottság irányel­veiről kikérjük tanácsaikat, meghallgatjuk, figyelembe vesz- szük helyes javaslataikat. A közeli napokban járásunk^-n 44 helyen tartunk v&rinavot a kongresszusi irányelvek ismer­tetése cél'ából. Érezzük a sorrakerülő pártér­tekezlet jelentőségét és felelős­ségét. A tézisek ala^án helye­sen akarjuk megjetölni a to­vábbi feladatokat, hogy az öt­éves terv hátralevő esztendői­ben újabb jelentős lépést te­hessünk előre a szocializmus felépítésében. A járási pártér­tekezleten őszintén, a való­ságnak megfelelően vonjuk meg az elmúlt három év mérlegét, számba vesszük eredményeinket, ugyanakkor megalapozott, reá­lis határozatokkal kívánjuk a nártmunkát megjavítani, kije­lölni azokat a feladatokat amelyekre a Központi Bizott­ság irányelvei útmutatást nyúj­tanak. Túri József a kiskunfélegyházi járási-városi pártbizottság első titkára 76 kezekbe kerültek A Solt! Gépállomástól — megszűnése és javítóműhellyé történt átszervezése után — va- 1 a mennyi erőgép a környékbeli szövetkezeti gazdaságok tulaj­donába került. Azóta e terme­lőszövetkezetek munkája gyor­sabb üteművé vált. A több gép birtokában jól haladtak a beta­karítással, s időben foghattak hozzá a nyári mélyszántáshoz is. — Szövetkezetünkben június végén állt munkába az a 14 traktor, amely korábban a Solti Gépállomásé volt — tudjuk meg Pártán a Béke Tsz főkönyvelő­iétől. — A gépekkel együtt a ‘raktorosok is átjöttek hozzánk, három szerelővel, hogy a tsz-nek a munkaközben előforduló gép­hiba, üzemzavar esetén legye­nek gyakorlott, a javításban jár- ‘as szakemberei is. A gépeket rendszeresen tud­tuk üzemeltetni — folytatja — úgy, ahogy azt a gazdaságban 'olyó munka szükségessé teszi. A múlt hónap közepén kezdte meg négy traktorosunk a nyári mélyszántást — amelyből 600 hold az idei tervünk — és ed­dig a forgatásra kerülő terület eeyharmadát szántották fel. Nyújtott műszakban dolgoznak, s így mindegyiknek átlagosan négy-öt hold a napi teljesítmé­nye. A gahonabefa^arftás­ban is nagy hasznát vettük a géneknek. Egv részük kora reg­geltől késő estig szállította a szé­lűre vontatókkal a kévéket, má­sik részük pedig a cséolőgéntől hordta a terményt a magtárba, illetve a felvásárló helvre. Fo­gaterőre úgyszólván alig volt szükség. A cséplés után az istállőtrá- gya-hordás lesz a traktorosok következő munká.ia- Szeptember 15-ig ugyanis a burgonya, cu­korrépa és vöröshagyma földiét teljes egészében ellátjuk talaj- erőpótlóval. holdanként 200 má­zsa trágyával. — Változott-e a traktorosok Nyárutó Nem panaszkodhatnak a strandok lelkes hívet az Idén, a „napimádók” népes szektája jó hosszan áldozhat most szen­vedélyének. A kecskeméti széktől strandot is változatlanul so­kan keresik fel szeptember első napjaiban. Képünkön: Felülik még a sötét szemüveg a ragyogó napfényben. (Tóth Sándor felv^ Less elég takarmány _ Az alpári Búzakalász Terme­lőszövetkezetben jól felkészül­tek az állatállomány téli ta­karmányozására. A 200 hold fővetésű silókukoricán kívül — szintén silózás céljára — az árvíz után ugyanekkora terüle­ten rövid-tenyészidejű kukori­cát vetettek. A szövetkezetnek megvan te­hát a lehetősége a tervezett 2000 köbméter takarmány tar­tósítására, annyival is inkább, mivel erre a célra felhasznál­ják a 15 hold nvári káposzta visszamaradt leveleit, valamint az árvíz után a vetésre alkal­matlanná vált területeken ter­mesztett muharféléket is. A törekkel kevert cukorrépa-sze­letet is silózzák. Az így tartósí­tott tömegtakarmány elegendő lesz a téli etetéshez. Jól megszervezték a silókuko­rica betakarítását. Ezt a mun­kát saját gumikerekű fogatok erődének, esv járvasilózó és egv silótöltő igénybevételével, illetve üzemeltetésével nyolc nap aSrrti végzik el. Annak ellenére, hogy a lucer­nát tönkretette a tavaszi árvíz, a közös gazdaság elegendő mennyiséget halmozott fel szá­lastakarmányból is. Az áradás elmúltával ugyanis minden fű­termő területet lekaszáltak, ■ ennek eredménveként 1300 más zsa szénát gyűjtöttek be. j Munkavédelmi kiállítás nyílt szombaton délelőtt S Szakszervezetek Megyei Taná­csának épületében, a Kisipari: Szövetkezetek Kölcsönös Biz­tosító Intézete megvei alköz­pontiénak rendezésében. Ä szeptember 10-ig nyitva tar­tó érdekes kiállítás ünnepé­lyes megnyitóján részt vet­tek a KS7KBI központjának! küldöttei és a megye szövet­kezeteinek vezetői. havi jövedelme, mióta itt dol­goznak? — érdeklődünk. — Nálunk (S ugyanazok a normák érvényesek, mint az­előtt a gépállomáson. Csunán éjszakai és vasárnapi pótlékot, meg védőruhát nem tudunk ne­kik adni. Az egy hold háztáiit és a 220 kiló kenyérgabonát vi­szont énoúgv megkapták, mint a szövetkezet többi gazdája. A háztájiban konyhakerti növény­féléket termeszthetnek. állatokat tarthatnak, s ezáltal is biztosít­hatják háztartásuk, családjuk el­látását. A hartai Lenin Termelőszö­vetkezet gépparkja az állomás feloszlatása után 9 erőgéppel — köztük két kombájnnal — gya­rapodott Mint Szeim Henrik traktoros megjegyzi „futnak a gépállomási gépek”, ö például két héttel ezelőtt társaival 60 holdon ültetett másodnövény­ként kánosztaoalántát s miután befejezték, a nyári mélyszántás­hoz fos+ak egy másfélszáz hol­das táblán. A szövetkezet kőznontiának udvarában, ahol Szeim Henrik­kel beszélgetünk, traktorok so­rakoznak a javítóműhely előtt, mellettük szerelők serényked­nek. — Nem lesznek itt sokáig! — halljuk a traktorostól. — Javí­tóműhelyünk n^gv szerp’őie rö­videsen rendbehozza a hibás gé­peket. Gyors, ügyeskezű vala­mennyi. nem várakoztatják meg feleslegesen az embert! «Jufott a Solti Gépállomás erőgépeiből a solti Kossuth Ter­melőszövetkezetnek is. Hat trak­tort és két kombájnt kapott a közös gazdaság. A betakarítás­ról szólva különösen e két utób­bit dicsérik a szövetkezetiek; mert — mint mondják — ..az idei ezer hold kalászosunkat a kombájnokkal már augusztus 5-re learattuk és elcsépeltük. De ba nincs itt a két gép. akkor bi­zony még eltartott volna egy darabig...” A megszüntetett Solti Gépállo­más traktorainak, kombájnjai­nak íme, így veszik hasznát ..új gazdáik”, a környékbeli terme­lőszövetkezetek! I K. Ai '

Next

/
Thumbnails
Contents