Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-14 / 189. szám

196?. an*n>sztiis 14. kedd 1 ^Idaí ^ VIII» pártkongresszus tiszteletére LEÁNYBRIGÁD 3 millió forint megtakarítás, 4 millió forint többletnyereség a tanácsi könnyűiparban Minden évben nagyobbak a tervfeladatok, de mint a mér­legeredmények tanúsítják, szor­galomban és felkészültségben lépést tart velük a tanácsi könnyűipar vállalati gazdálko­dása. Ezt a megállapítást alá­húzza, hogy az iparág huszon­egy vállalatánál a nagyarányú fejlesztés mellett is sikerült nö­velni a vállalati nyereséget. így több oknál fogva is dicsérendő a tanácsi könnyűipar első fél­évi munkája. A kilenc iparág dolgozói adták az állami helyi- ioar mintegy 80 millió forin­tot kitevő termelésnövekedésé­nek döntő részét. A jó gazda gondosságával A VIII. pártkongresszus tisz­teletére indult szocialista mun­kaverseny ösztönző hatása azon­ban a több áru előállítása, a termelékenyebb munka mellett elsősorban a takarékos gazdál­kodásban nyilvánult meg. Szá­mok bizonyítják, hogy az itt dolgozó munkások és műsza­kiak. karöltve az alkalmazot­takkal, mindinkább megértik ennek jelentőségét, és a jó gaz­da mindenre kiterjedő gondos­ságával igyekeznek bánni a különböző nyersanyagokkal, alapanyagokkal, takarékoskod­nak a munkaeszközökkel, az energiával és a termelés más költségeivel. így sikerült elérni, hogy 1962 első felében az összes megta­karításoknak közel a fele. ér­tékben 1 millió 500 ezer forint az anyagköltségek terven felüli csökkentéséből adódott. Üzem- látogatásaink során nem egy szép példáját tapasztaltuk an­nak, hogy a munkások, műsza­kiak és adminisztratív dolgo­zók eeyre több helyen élnek a takarékosság ezer lehetőségével. F.'sősorban vasipari üzemeinkre vonatkozik ez a megállapítás. Mindig akad tartalék Egész sor újítás, a gyártás- technológiák korszerűsítése, az egyes áruk anyaghányadának csökkentése, valamint az el­fekvő anyagok és hasznos fém­hulladékok felhasználása érde­mel itt említést, hiszen a szám sokat mondó. Vasipari vállala­taink több mint 800 ezer forin­tot takarítottak meg vasban, rúd- és idomacélban, könnyű- és színesfémben. A statisztika pe­dig több más adattal is bizo­nyítja: ahol keresik a lehetősé­geket, mindig akad tartalék, ami alapot képez az évi nye­reségrészesedés biztosításához. Kalocsán a Cementipari Válla­latnál ez az anyagérték 100 ezer forint. Kecskeméten a Fa­ipari Vállalatnál több mint 170 ezer, Baján a Fatömegcikk­ipari Vállalatnál pedig eléri a 200 ezer forintot. Mit mond a statisztika Ezek csak a nagyobb tételek. Mellettük azonban több mást is sorolhatunk, amit gyűjtőfoga­lommal csak egvéb költségek­nek nevezünk. Értékük azon­ban közel 1 millió forinttal növelte a tanácsi vállalatok ta­karékossági számláját, de ide írandó az a több mint 200 ezer forint is, amit a fél év alatt bevezetett újítások, ésszerűsíté­sek eredményeztek. Persze, a tanácsi könnyűipar takaré­kossági számlája ezzel még kö­zel sem teljes. Valójában csak a termelés egészét átfogó vál­lalati mérlegbeszámolók bizo­nyítják: Milliókat nyerhetnek idén is megvénk tanácsi üze­mei, ha a kongresszusi ver­senyben okosan gazdálkodnak Nap nap után érkezik arról hír. hogy a termelőszövetkezeti gazdák milyen nagyszerűen hasznosítják * a helyi adottságo­kat szövetkezetük jövedelmé­nek gyarapítására. A bácsboko- di és a felsőszentiváni tsz-ta- gokat is régóta foglalkoztatta az a gondolat, hogyan öntözhet­nék földjeiket a határukat át­szelő Kígyós-patak vizével. A két közös gazdaság kapcso­latot teremtett az Alsó-Duna- völgyi Vízügyi Igazgatósággal, valamint a Baja és Vidéke Víz­gazdálkodási Társulattal. Sike­rült megszerezniük e két intéz­mény szakmai és anyagi támo­gatását Nagyobb, szebb, hasznosabb és tanulságosabb lesz az idei, sorrendben már 64. mezőgaz­dasági kiállítás minden előző­nél. Erre mutatnak a kiállítás- városban szerte zajló építke­zések, az előkészítő munkák: a régi pavilonokat bővítik, kor­szerűsítik, új pavilonokat, be­mutató tereket építenek. Szük­ség is van a bővítésre, hiszen 134 állami gazdaság és 559 ter­melőszövetkezet mutatja be a növénytermesztésben, állatte­nyésztésben elért eredményeit. Ugyancsak minden eddiginél nagyobb számú külföldi kiállí­tóra számíthatunk az idén. a rájuk bízott anyaggal, pénz­zel, gépekkel és más értékek­kel. Kedvező, egyben a lehetősé­geket is mutatja, hogy a köny- nyűipar üzemeiben és az év ele­jén alakult tanácsi szolgáltató vállalatoknál az első félévi munka tiszta nyeresége meg­haladja a 14 millió forintot, s tizenöt vállalat együttesen 4 millió forint többletnyereséget biztosított az 1962. évi részese­dés alapjául. Dicsérendő emel­lett, hogy a termelési költségek döntő részét képező anvagfel- használás aránya 2.4 százalék­kal csökkent a tavalyi év ha­sonló időszakához viszonyítva. A statisztika jelzi azt is, hogy itt további javulásra számít­hatunk. Ugyanis míg az év el­ső nedvedében az összterme- lési költségek 63.6 százalékát képezte az anyagérték, addig a második negyedben, a kong­resszusi munkaverseny kibon­takozásának egyik eredménye­ként, az anyagfelhasználási há­nyad 59,9 százalékra csökkent. Azóta a felsőszentiváni Űj Élet Tsz 30 holdas halastavat létesített, amelyhez a vizet a felduzzasztott Kígyós-patak szol­gáltatta. Jövőre öntözőberende­zést is vásárol a szövetkezet és takarmányt öntöz. A bácsbokodi Szalvai Tsz-be- líek már az idén 75 hold cukor­répát, 35 hold másodvetésű ta­karmánynövényt és 5 hold do­hányt öntöznek a Kígyós-patak vizével. Elhatározták, azt is hogy jövőre 200 holdra növelik az öntözéses területet és a bur­gonya. kukorica, valamint a zöldségfélék termésátlagait eme­lik az öntözés segítségével. A kiállítás megnyitása előtt zajlik le a Vajdahunyad-vár román-termében a nemzetközi borverseny, s a díjnyertes ha­zai, valamint külföldi borokat a kiállítás kertészeti pavilon­jában bemutatják a látogató kö­zönségnek is. A kiállítás bemutató-pályáján nagyszabású nemzetközi lovas- versenyt, fogatos parádét ren­deznek. Az ugyancsak most épülő 800 személyes szabadtéri színház a falusi és városi kul- túrcsoportok, valamint hivatá­sos színészek művészi produk­cióinak ad helyet. Harmmcholdas halastavat létesítettek Előkcs/üleíek a mező«nzílasá«i kiállításra vei táncoltam, azt mondta, menjek ei vele sé­tálni ... — És ez miért baj? — így az anyuka. — Hát... elmehetnék? Hétkor vár az áruház előtt..; , . — Öltözz fel szépen és eredj... De legkésőbb kilenckor itthon legyél ám! Az elutasításra számító nagylány szeme fel­csillant. karjával átfogta anyja nyakát és egy nagy csókot cuppantott az arcára: — Olyan aranyos vagy! Néhány perc múlva puccban, parádéban ismét ott állt Molnámé előtt ............... _ Anyukám, kölcsönadnád a feher kistaska­da t’ Ehhez a ruhámhoz nem nagyon illik az én pirosom ... —. s az újabb engedély birtoká­ban máris boldogan szaladt a szobába a retiku- ■ért. S amikor így útrakészen ismét az anyja c'ött állt, Molnárné megkérdezte: — Pénzed van? — Nincs, de minek is? , , ... — És ha esetleg fagyira szottyan Kedvetek' Vegyél csak ki a pénztárcámból egy tízest. Ke­restél a szünidőben, önálló ember vagy.. . E-n legalábbis, amikor ilyen kislány voltam mint te. nem vettem volna szívesen, ha nekem fizetnek. Alig ütötte el a toronyóra a háromnegyed ki­lencet. haza állított Kati. , __ 6 de sokan sétálnak az utcán! Kar. bogy el nem’ jöttetek ti ifi..« Kibandukoltunk a seta­kertig, találkoztam Nellivel és Huszárékkal is. Az egész család ott volt... Érdekes fiú ez a Laci. Olyan komoly. Tudjátok miről beszélgettünk?... A békéről. Azaz, hogy inkább arról, lesz-e há­ború? ... A szülők tekintete megakadt a lányukon, az­tán a feje fölött egymásra néztek. — No, és megítélésiek szerint? — oldotta fel a pillanatra beállt csendet a papa. — Azt mondja ez a Laci. hogy ő nem hiszi, bár ki tudja? ... Ezek a bolond nyugatiak még véletlenül is felrobbanthatnak egy atombombát. Amilyen őrültek, kitelik tőlük és kész a baj... — Hát teneked mi volt a véleményed? — Persze, én megnyugtattam: sose féljen, ma­napság a véletlenek nem csinálnak háborút. Tervszerűen szokták azt előkészíteni. Meg aztán a Nyugat csak az egyik fél.... emlékezzen csak vissza a moszkvai béke-világkongresszusra! — És valami „érdekesebbről”, nem is esett közietek szó. Kata — vette át a szót az anyuka. — Hát nektek ez nem is érdekes? — késztette újabb elgondolkodásra a két felnőttet a tizen­hatéves leány. S vajon csodálható-e. hogy ezen az estéri Mol­nárék hálószobájában hosszú eszmecsere fclyt a mai fiatalokról, akik nem egyszer még a szülők számára is újabb és újabb oldalukról mutatkoz­nak be. csillantják fel értékeiket, nemes jellem­vonásaikat? A Bácsalmási Állami Gazdaság mátételki kerületének köz­pontja mellett verte fel sátrait a KISZ önkéntes leány tábor. A két hétig mezőgazdasági munkát végző 140 főnyi csoport egyik brigádját éppen a zöldbab szedésénél találjuk. Az aprókból a nagy, közös zsákokba ömlik a leszedett zöldbab. Kéri Jusztina, K. Nagy Márta, Freczner Teréz és Ma- czei Mária derült arcáról bizakodást olvashatunk le a teljesít­ményt illetően. A mázsánál derül ki, hogy ki dolgozott a legjobban. Feszült várakozás az arcokon, majd megkönnyebbült sóhaj: felülmúlták az előző napi teljesítményüket. Az igyekezet sikert hozott.

Next

/
Thumbnails
Contents