Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-11 / 187. szám
1962. an gusztus 11, szómba! *. AfA«! Kísérleti mezőgazdasági épületeket terveznek (Jj anyagokat, épületszerkezeteket próbálnak ki Nagyüzemi mezőgazdaságunk legfejlettebb és leggazdaságosabb állattartó épületeinek kialakítására jelentős kísérletsorozat keződött az országban, az Építésügyi Minisztérium műszaki fejlesztési főosztályának vezetésével. Újfajta épületszerkezetekből és korszerű anyagokból tehénistállót., sertéshizlalót, csibenevelőt. hatvanvagonos magtárat és nvitott oldalú szint építenek, hogy kiválasszák a legmegfelelőbb anyagokat és fejlett építési eijárást dolgozzanak ki. Az Építéstudományi Intézet Típustervező Intézet, a Mezőgazdasági Tervező Vállalat, valamint az Ipari és Mezőgazdasági Tervező Vállalat kutatói és legjobb szakemberei készítették ed a kísérleti épületek terveit Az első gazdasági épületnek, a 96 férőhelyes tehénistállónak az építése már megkezdődött a Kistoronyéi Állami Gazdaságban. Az istállót kazánsalak fal elő m ékből szerelik össze. éppen olyan blokkokból, mint amilyenekkel Zagyvapálfalván háromemeletes lakóházakat építenek. Ha ez a kísérlet beválik, akkor az országot behálózó üzemek körzeteiben rendkívül gyorsan és olcsón építhetik fel majd a modem istállók százait Rövidesen megkezdődik a munka Dömsöd környékén, ahol a Kiskunsági Állami Gazdaság üzemegységeiben négy újfajta gazdasági épületet állítanák fel Ezeknél nemcsak többféle anyagot téglát, tufablokkot, vékony falelemet, acélszerkezetű tetőt próbálnak kt hanem azt a fontos feladatot is tanulmányozzák, megoldható-e helyszíni előre- gyártással a mezőgazdasági épületek tömeges, nagyarányú építése. Többek között klimatlzáJó berendezéssel felszerelt — télen fűtött és nyáron hűtött — 320 férőhelyes sertéshizlalót és 15 ezer apróbaromfi elhelyezésére alkalmas csibenevelőt építenek. Ezekről az épületekről az állat- tenyésztő szakemberek készítenek tanulmányt, mondanak véleményt Az építők az év végén adják át az öt kísérleti gazdasági épületet. Hasznosítják a tanultakat az ifjú vöröskeresztesek Az elmúlt oktatási évben a fcTiszta iskola" címet elnyert dá- vodi általános iskola ifjúsági vöröskeresztes csoportja 110 tagot számlált Ez a létszám számbeli eredménynek is szép, ha nem is tekintjük az egész évi munkát Az általuk szervezett három tanfolyam közül az elsősegélynyújtót Vékony Margit községi védőnő vezette hat héten át. Huszonöt gyermek kapott itt elméleti és gyakorlati képzést A huszas létszámú „házi betegápoló" tanfolyam vezetője Varga Istvánná képesített bebegápolónő volt A csecsemő- gondozásra pedig Magyar Já- nosné, az IVK tanárelnöke tanította meg a csoport tagjait — Hogyan látták ed az évközi szolgálatukat az ifjú vöröskeresztesek? — tettük fed a kérdést Magyar Jánosnénak. — Az osztályokban naponta kiét ügyeletes működött A nyolcadikosok pedig állandó beosztás alapján teljesítettek szolgálatot az iskolában, a kirándulá- aokon, a tsz-ben tett látogatások Idején. Meggyőződésünk, hogy mindenkor számíthatunk a fiatal vöröskereszteseinkre. Olyan ló most a nyári szünetben erre gondolni; Naponta találkozom gyermekeimmel és elmondják, hogy az aratás, csépi és idején sokszor „óvónénik” és „dadák” otthon. Gyakran még a szomszédok is gondozásukra bízzák” kicsi gyermekeiket. Óvodánk túlzsúfolt, oda nem fór be mindegyik, hát így segítenek magukon és a szüleiken. — Jövő évi terveik? — Meg akarjuk őrizni iskolánk jó vöröskeresztes eredményeit és még szervezettebb, még jobb munkát kívánunk végezni. Hadd mondjak itt egyúttal köszönetét dr. Hárs Emilnek, Varga Istvánménak, Vékony Margitnak a 110 gyermek támogatásáért és az odaadó, szeretetteljes munkáért — mondja búcsúzóul Magyar Jánosné. — Mondtam, hogy ne beszélj, amikor horgászom N A P T Ä R 1962. augusztus 11, szombat. Névnap: Zsuzsámra. Napkelte: 4 óra 35 perc. Napnyugta: 19 óm 3 perc. ■ mm Jé termés Drágszélen. A falu egyetlen termelőszövetkezetében, az Űj Barázdában a 430 holdas búzatábláról átlag 12—13 mázsa holdanként! termést takarítottak be. Árpából 15 mázsa volt az átlagterzüé- sük. — AUGUSZTUS VÉGÉN zárják kapuikat a nyári napközis idénytáborok. A nyári hónapokban a fővárosban és vidéken összesen mintegy 120 000 gyermek üdült. A vidéki napközis táborokban elsősorban a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és gépállomások dolgozóinak gyermekei kaptak helyet. Társadalmi összefogással is sok kisgyermek elhelyezéséről gondoskodtak. Baján például 800 gyermek befogadására alkalmas tábort létesítettek társadalmi erőből. — Milliók szemétből. Tatabányán 1959-ben kis vállalatot alakítottak az ipari üzemekből kikerülő hulladék értékesítésére. A vállalat a hulladékot „átváltoztatja” értékes, jól használható építő- és egyéb anyagokká. Az üzem megalakulása óta 30 millió forint értékű hasznos anyagot adott a népgazdaságnak. — A tavalyinál 35 százalékkal többen, összesen 2900-an jelentkeztek az agrár felsőoktatási intézményekbe. A „minőség” javulására jellemző, hogy a pályázók több mint húsz százaléka kitűnően vagy jelesen, 36 százaléka pedig jól érettségizett. A felvételi vizsgákon 1900-an feleltek meg. Tyúkot lopott Magánszemély sérelmére elkövetett, 600 forinton aluli lopás bűntette miatt jogerősen öthónapi szabadságvesztésre ítélte a bajai járásbíróság Rendek Irén 31 éves, lakás és foglalkozás nélküli hajadon! Nevezett június 1-én az esti órákban behatolt Fodor Jánosné mátéházi lakos udvarába és onnan kilenc tyúkot lopott. Az aprój szagokat Baján, a piacon ismeretlen személyeknek eladta. Egy évi szabadságvesztés sikkasztásért Balatoni Tibor Jenő 30 éves bajai lakos — a Ruhaüzem gép- munkása — ez év májusában egy tranzisztoros rádiót bérelt a bajai kölcsönző vállalattól. A bérlete május 18-tól 21-ig szólt, majd azt még 25-ig meghosszabbította, s a kölcsönzés díját erre az időre is kifizette. A táskarádiót azonban a bérleti idő lejárta után nem szolgáltatta viszaza. Június 15-én pedig Solt- vadkertan 300 forint kölcsönzése ellenében elzálogosította. A bajai járásbíróság társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás bűntette miatt vonta felelősségre Balatoni Tibort, és ezért egyévi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. A faiukzánikás 'A Hazafias Népfrontbizottság támogatásával Foktő volt az első a kalocsai járás községei között, ahol megalakult a honismereti szakkör. Vezetője: Kuczy Károly tavaly nyáron már részt vett az egri tanfolyamon. ahol szinte tudományos alapossággal boncolgatták e szakkörök feladatait és munkamódszereit — Ott hallottam, a karcagi falukrónikáról, e arról, hogy az egyik Jubiláló — tizedik évét betöltött — termelőszövetkezetnek is van krónikája. Gondoltam, hogy ezt itthon is • érdemes volna megcsinálni — emlékezik most vissza az időközben vaskos kötetté nőtt krónika lapjai fölött az egy év előtti elhatározó szándékra. De lássuk csak: mi haszna van, mi célt szolgál és mit tartalmaz ez a képekkel illusztrált kartonlapoktoól álló vaskos kötet? — A . honismereti munka során kezdtük kutatni a község és a környező települések múltját, történelmi emlékeit, népszokásait — mely utóbbit azután a helyi Béke Termelőszövetkezet színjátszóival és táncosaival színpadi előadásra is feldolgoztunk. Talán mondanom sem kell. hogy a régmúlt időkre vonatkozó, sok-sok helyről ösz- szeszedegetett forrásmunka is csak hiányosan tükrözte községünk régi életét, s rádöbbentünk, hogy utódainknak ugyanez lesz a gondja. ha napjainkról, korunkról képet akarnak kapni. Egyrészt tehát az ő számukra készül ez a falukrónika, de addig is míg örökségül reájuk hagyjuk — mi is sok hasznát vesszük. Naponként használatos, érzékeny mérőműszere ez az önellenőrzésnek: Vajon elvégeztük-e hiánytalanul a feladatunkat, meg- tettük-e a kor diktálta előbbre lépést, s mi az. amit holnap vagy holnapután gyorsan és feltétlenül pótolni kell az esetleg ma elmaradt feladatok közül... Tehát nemcsak regisztrál ez a krónika, hanem serkent és figyelmeztet is a mindennapok tennivalóira. De vajon hogyan? Hiszen ma még mindössze egyetlen példányban készül... — Nem egyedül én csinálom, hiszen erre a most készülő doktori disszertációm mellett nem is vállalkozhatnék. Mert jóllehet: kis község a miénk, de eseményekben gazdag. Ezért a falukrónikának összesen 14 munkatársa van — köztük három szerkesztő és két ..fotoriporter”. Velük Időről időre rendszeresen megbeszéljük a krónikába történt naponkénti belegyezéseket. Mivel vannak közöttük postások, pedagógusok, termelőszövetkezeti tagok —, akiknek naponta sok-sok emberrel van al- kalmuk beszélgetni — a krónikába bejegyzett adatok, események széles körben ismertté válnak. S meg kell még emlékeznem, arról is, hogy leggyakrabban visszatérő olvasok és a legtöbb információt adó munkatársak a községi vezetők: a tanácselnök, a párttitkár és a termelőszövetkezeti vezetők. S bár azelőtt Is jó elvtársi-baráti kapcsolatban voltunk, a krónika vezetése óta tartalmasabbá vált ez a kapcsolat, többen és jobban megosztozunk azokon a gondokon, amelyek megoldásától a fejlődés egy- egy újabb eredménye függ... Nézem az első bejegyzést. 1961. augusztus 20. Tehát néhány nap múlva is még csak egyéves lesz a foktői falu krónika, egy alig több mint kétezerötszáz lelkes Duna menti kisközség mai életének hű tükörképe. Amikor születésének évfordulóján az ifjú falukrónikára és áldozatkész szerkesztőire emlékezünk. örömmel köszöntjük azokat a változásokat is, amelyek megjelenésével vertek gyökeret az emberek gondolkodásmódjába, magatartásában. Eszik Éva — AZ ORSZÁGOS Mezőgazdasági Kiállítás egyik új bemutatója lesz a KISZ-pavilon. Ez a bemutató hitelesen szemlélteti majd a magyar fiatalság felszabadulás előtti és utáni életét és képet ad az ifjúság részvételéről a termelőszövetkezetek szervezésében. Több országos hírű tsz fiataljainak életét, munkáját is bemutatják majd a pavilonban. — TSZ-ÜDÜLÖ a Szelidi-tó partján. Számos vállalat és üzem után most a drágszéli Új Barázda Termelőszövetkezet épített üdülőt megyénk „kis- Balatonjánál". Az épületben két vendégszobát, konyhát és előszobát rendeztek be. A szövetkezet kis szállodáját a tervek szerint augusztus 20-án adják át s ezentúl minden nyáron 18—20 parasztcsaládot küldenek ide pihenni a faluból, — ÉPÜL az új művelődést otthon Hajóson. Az építkezésnél vasárnaponként jelentős társadalmi munkát végeznek a fala lakói. A művelődési ház előreláthatólag már az idén elkészül. mm Megkezdődött a kenderaratás az Alföldön. Az idén először teljesen gépesítették ezt a munkát A Dél-magyarországi Rostkikészítő Vállalathoz tartozó öt megye 17 000 holdnyi kenderterületén először a déli részen, Csongrád és Békés megyében ért be a rostnövény. A legjobb termést a Csongrád megyei Gorzsai Állami Gazdaságban takarítják be. Itt az átlagtermés eléri a 40 mázsát. Inlő példa Súlyosan fizetett figyelmetlenségéért Petróczi Imre petőfiszál- lási (tanya 653) lakos. Kiskunfélegyháza belterületén, a malom előtt akart áthaladni az úttesten. Körültekintés nélkül lépett le a járdáról, nem vette észre a balról közeledő személygépkocsit, s az elütötte. Petróczi Imrét súlyos sérüléssel száll íto*- ták a helyi kórházba. Balese*" intő tanulságul szolgál: mielőtt lelépünk az úttestről, először mindig balra tekintsünk ég csak utána vágjunk neki az áthaladásnak. Al lottó e heti öt nyerőszáma 3, 19, 65. 86. 88 jbŐfÁRÁS Várható időjárás szombat estig: változó mennyiségű felhőzet, legfeljebb néhány helyen záporeső, zivatar. Mérsékelt északkeleti-keleti szél. Várható legmagasabb nannali hőmérséklet 27—30 fok között. Közös erővel Nagybaracskán jártam, s a nyári meleg ellenére társadalmi munkásokról, útépítőkről, falu- saépítőkről írok. Egész kis sereg szorgoskodott a határban. Az egész község segít a 4 kilométeres útszakasz építésében, hogy mihamarabb elkészüljön, a a tervezettnél kevesebb legyen költsége. Bent a faluban a tanács elnökével folytattam a sétát Gál János büszkén mutatja a község most épülő művelődési házát. A szakembereknek itt is a község lakói segítenek; De társadalmi munka eredménye a cukrászda előtt a kisvas- korlátos, ízléses virágtartós be- tanterasz is. Visszafelé menet kisdobosokkal, „komoly” úttörőkkel találkozunk. Szolgálatban vannak, Mi védik a legelőre hajtott, vagy onnan hazatérő jószágoktól a községet díszítő üdezöld pázsitot, ami bizony még a jóllakott teheneket is csábítja. Meglepetésemre. még a tanácsházán is társadalmi munkással találkozom. Ahol a családi élet kezdődik, az új, impozáns házasság- kötő teremben serényen takarít '< egy jövendő kismama. Gál elvtárs azdán a község to- vábbi terveiről tájékoztat. Tér- ] rendezések kerülnek sorra. Foly- ; tátják a parkosítást, s vadgesztenyefákat ültetnek majd a község lakói. Már búcsúzom, de a tanácselnöknek még mindig van mondanivalója. Községi kertészt fogadtak. — Dolga már ma is akad, viszont egy év múlva, ha az említett terveket megvalósítják, aligha lesz szabad ideje; Alszegi József
