Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-11 / 187. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR. SZOCIALISTA MVWKÁSt»ÄRT BÄCS-KISKVöM MEGYEI LÁPJA fcvn. ÉVFOLYAM, 187. szAM Ara 60 fillér ism. avg. 11, szombat Tanácskozás Kiskunhalason a homoki szántóföldek hasznosításáról Az MSZMP megyei bizott­sága és az állami gazdaságok megyei igazgatósága rendezésé­ben a zömmel homokkal ren­delkező — a kecskeméti, kis­kunfélegyházi, kiskőrösi és kis­kunhalasi — járások párt- és tanácsi, valamint az állami gaz­daságok vezetői részvételével pénteken egész napos tapaszta­latcserét tartottak Kiskunhala­son. a homokos területek szán­tóföldi műveléséről. A megbe­szélésen és a bemutatókon részt vett dr. Molnár Frigyes, a me­gyei pártbizottság első titkára, Erdösi József, a megyei pártbi­zottság titkára, dr. Varga And­rás. a megyei tanács vb elnöke és Szabó József, a Földművelés- ügyi Minisztérium Növényter­mesztési Osztályának vezetője is. A kiskunhalasi járási pártbi­zottság üléstermében rendezett vita megnyitójában dr. Molnár Frigyes elvtárs arról beszélt, hogy a homokos területek szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés­sel kapcsolatos problémáját nagyjából megoldották, de ko­rántsem mondható ez el a ho­moki szántóföldek hasznosítását illetően. Nem kevesebb, mint 400 ezer hold eredményes műveléséről van pedig szó, s e tanácskozás kezdetét jelenti annak az együttes munkának, amely a homoki szántóföldi termelés leg­jobb módszereinek a meg­határozását célozza. Az állami gazdaságok egyébként elvállalták már, hogy minden „homoki” járásban a tervkészí­tésben való közreműködéssel és gépek kölcsönadásával gyakor­lati segítséget nyújtanak egy- egy termelőszövetkezetnek. Miklós János, az állami gaz­daságok megyei igazgatója hang­súlyozta, hogy a homokos terü­letek hasznosításánál leglénye­gesebb a talaj táperejének biz­tosítása és a szélfúvás elleni vé­delem. Ez utóbbinak legjobb módszere a nyáron végzett mélyszántás, amikor is leggyen­gébb a széljárás. A tavaszi szán­tással megmozgatott homoktalajt az akkor legerősebb szelek el­hordják. Mélyműveléssel a táp­anyag mélyebbre kerül a talaj­ba, s ezáltal, valamint a homok viszonylag jó nedvességtartalma következtében igen sokat javul az ilyen talajok termőképessége. Ajánlatos a nyáron mélyen- szántott homokos területe­ket a szélvédelem céljából holdanként 10—20 kilo­gramm rozzsal bevetni. Természetesen szükség van a mű- és szervestrágya alkalma­zására is. Ez utóbbi hiányát zöldtrágyázással jó eredménnyel lehet pótolni. Az így elkészített talajokon elsősorban rozs, nap­raforgó, rozsos bükköny, lucerna és kukorica nagyon jól ter­meszthető. Beszélt az öntözés szükségességéről is, aminek ter- mésztesen mélyműveléssel és megfelelő trágyázással fceü együtt járnia. Egri Andor, az állami gazda­ságok megyei íőagronómusa ja­vasolta, hogy a patronálandó tsz-ek legyenek bemutató üze­mek a homoki gazdálkodás mód­szereinek szemléltető ismerteté­se végett Hangsúlyozta, hogy eredményes vízgazdálkodás cél­jából nagyobb mértékben kell hengerezni a homokos területe­ket, mint a kötött talajokat Ja­vasolta, hogy a homokos területekkel ren­delkező szövetkezeti gaz­daságokban a takarmány- növények ötödrésze lucer­na legyen. Mind a felszín, mind az altalaj zöldtrágyázásához a napraforgó termesztése nagyon jól bevált. Simó Tibor, a kiskőrösi járási pártbizottság titkára kérte, hogy az illetékes szervek adjanak részletes tájékoztatót a homoki szántóföldeken legjobb ered-1 ménnyel termeszthető növények, I a termesztés és az öntözés költ- (. ségeit illetően. Dr. Bauer Fe­renc, a Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet tu­dományos osztályvezetője ismer­tette, hogy megyei átlagban holdanként három mázsa műtrágyára van szükség a homokos ta­lajok táperejének növelé­sére, illetve pótlására. A nitrogén-, foszfor- és káli tar­talmú műtrágyák egymáshoz vi­szonyítva 2,5:1:0,5 arányban ada- golandók. A kísérleti intézetben szöszösbükkönyös rozsot és két­éves somkórót termesztenek, il­letve szántanak alá zöldtrágyá­zás céljából. A táperőhöz így jutott területre azonnal másod­növényt vetnek, s már negyedik éve az a tapasztalat, hogy a silókukorica jobb termés­sel fizet, mint az istálló­trágyázott földben termesz­tett ugyanilyen fővetésű ta­karmánynövény. Szabó József minisztériumi osztályvezető bejelentete, hogy a mezőgazdaság évről évre több négykerék meghajtású erőgépet kap, 1965-re a jelenlegi állo­mánynak a háromszorosát. Kré- besz Károly, a Kiskőrösi Járási Tanács mezőgazdasági osztályve­zetője a lignit talajjavító hatá­sát dicsérte és sürgette, hogy az illetékes szervek gondos­kodjanak a homokos terü­leteken termesztendő növé­nyek, így például a bab, lucerna elegendő mennyi­ségű vetőmagjáról. A tanácskozás résztvevői ez­után kiutaztak a Kiskunhalasi Állami Gazdaságnak a város, il­letve Kiskunmajsa és Balota- szállás határában levő területei­re és Simon Gyula igazgatóhe­lyettes kalauzolásával megtekin­tették a homokos talajba vetett silókukoricát, kukoricát és lu­cernát Mind a három növény­féleség fejlettsége szépen pél­dázza, hogy megfelelő talajmű­veléssel a homok szántóföldi művelésre is kiválóan alkalmas. Délután a Városföldi Állami Gazdaság bugaci üzemegységé­be utaztak a tanácskozás részt­vevői, s értékelték a látottakat, illetve folytatták a délelőtti vi­Kilenc évvel ezelőtt kezdte pályafutását Riskó Sándorné a Bajai Ruhaüzemben. Méltányolva szorgalmas, hozzáértő mun­káját, három év után minőségi ellenőrnek léptették elő. Je­lenleg egy műszakban 1300—1400 fehérneműt vizsgál át és mi­nősít. Munkájával nemcsak a gyár vezetői, hanem a kereske­delmi vállalatok minőségi ellenőrei is elégedettek. (Pásztor Zoltán felvétele.) Sok kicsi sokra megy (M. L.) A felszabadulás óta könyvtáraink száma három és félszeresére emelkedett, s ma csaknem eléri a 19 ezret. A könyvtárakban 35 millió kötet áll az olvasók rendelkezésére, 40 millió volt a kölcsönzések száma az elmúlt esztendőben. S emellett tavaly 44 millió könyvet adtak el a terjesztő szervek, több mint 610 millió forint értékben! Ez a tíz év előttinek csaknem négy és fél­szerese. Összefoglaló jelentések az 1962. évről még nem állnak rendelkezésünkre, de az azóta bekövetkezett további gyors fejlődés érzékeltetésére elég annyit elmondanunk, hogy megyénk könyvtárai az idén az első félévben kerek 180 ezerrel több könyvet kölcsönöztek, mint tavaly a hasonló időszakban. Ilyen nagy fejlődés természe­tesen áldozatokat követel, s ál­lamunk valóban nagy összege­ket fordított és fordít a könyv­tárak állományának növelésére. Nem lenne azonban teljes a kép, ha csak ezekről beszél­nénk. Mert még a statisztikai adatoknál is ékesszólóbban be­szélnek azok az „apróságok”, azok a helyi kezdeményezések, amelyek annyi féle formában látnak napvilágot manapság, s olyan sokféleképpen járulnak hozzá életünk, jelen esetben a könyvtárügy, az olvasómozga­lom fejlődéséhez. Mind kevésbé elégszenek meg például az olvasók azzal, hogy csupán az állam áldozzon a könyvtárakra mind gyakrabban maguk is részt vállalnak ön­ként községük, városuk megbe­csült, szeretett könyvtárának fejlesztésében. Évek óta rendeznek „könyv- bálakat” országszerte és me­gyénkben is. Ezeken a mulatsá­gokon, amelyek népszerű és je­lentős társadalmi eseménynek számítanak, néhol könyv a be­lépődíj, vagy másutt a bevétel­ből vásárolnak könyvet a könyv­tár számára. A kalocsai járásban ugyan­csak évek óta virágzik egy moz­galom, amely jó néhány száz ajándékkötcttel gazdagította már a könyvtárakat. Rendez­tek könyvgyűjtést ebben az év­ben a Hazafias Népfront irá­nyítása alatt működő könyvba- rát-mozgalom aktívái Félegyhá­zán is, Kecelen pedig — egyet­len kis községben — tavaly több mint háromszáz kötetet vásá­rolhatott Vető Györgyné könyv­táros azokból a forintokból, amelyek az olvasóknak a köte­lező tagsági díj felett fizetett felajánlásaiból gyűltek össze. S a kecellek mozgalma terjed, már eredményeket hozott Kis- knnmalsán is, és mind több községben átveszik. Természetesen itt nem arról van szó, hogy a könyvtárfej­lesztés terheit a lakosság, az olvasók vállára szeretnék át­tenni. Államunk továbbra is az ügy jelentőségéhez mérten ha­talmas összegeket fordít a könyvállomány növelésére ég ezt nem Is lehet társadalmi adakozással behelyettesíteni. De nem tagadjuk, hogy örömmel látjuk ezeket a kísérleteket, mozgalmakat, amelyek nemcsak ékesszóló bizonyságai népünk megnövekedett és gyorsan fej­lődő kulturális Igényelnek, ha­nem a köz ügye iránti érdeklő­désének és felelősségérzetének is. Voltaképpen a „miénk” fo­galmának átalakulása, új tar­talma rejlik ebben. Emellett azonban semmikép­pen sem akarjuk lebecsülni az áldozatkészség anyagi jelentő­ségét, hiszen „sok kicsi sokra megy”. Marosán György fogadta a VIT-ről hazaérkezett magyar ifjúsági küldöttségei Baráti hangulatú ünnepség színhelye volt pénteken a Ke­leti pályaudvar érkezési csar­noka: A Vili. Világifjúsági Ta­lálkozón részt vett küldöttsé­günket fogadta a magyar fő­város. A küldöttség különvonata a Rákóczi-induló hangjai mellett futott be a pályaudvarra, majd a VIT-egyenruhás lányok és fiúk a jelenlevő ifjúság viha­ros tapsa, lelkes hurrázása köz­ben vonult a fogadóhelyiség­be. ahol a Himnusz hangjai után Marosán György köszön­tötte a hazatérteket. — Amikor a VIT-re indul­tatok, s búcsúztunk tőletek — mondotta Marosán György —, útravalóul néhány jó tanácsot adhattunk, s most, hogy ered­ményes két hét után hazatér­tek. az üdvözléssel együtt a párt, a kormány, az egész ma­gyar néo elismerését is átadjuk nektek. Vagyis röviden azt mond­hatom: lányok, fiúk, nagyon meg vagyunk veletek elégedve. (Hosszantartó taps.) — Ügy gondoljuk, a delegá­ció minden tagja aofc friss Ä- ménnyeL, gazdag tapasztalatok­kal tért haza Helsinkiből —< folytatta beszédét Marosán György. — Éppen ezért meg­bízatástok még korántsem érti véget. Hazánk ifjúsága most azt várja tőletek, hogy mind­arról, amit láttatok és hallotta-; tok, számoljatok be az ifjúsági szervezetekben, dolgozó társai­toknak, a város és falvak ifjú­ságának. Most. hazatérve, pi­henjétek ki magatokat, rendez­zétek gondolataitokat, tapasz­talataitokat, s azután — mun­kára fel! — fejezte be beszé­dét nagy taps közben Marosán György. A küldöttség nevében Nagy Richárd, a KISZ budapesti bi­zottságának első titkára köszön­te meg a szívélyes, baráti fo­gadtatást, s azt a figyelmet, amelyet a magyar nép. az itt­hon maradt fiatalok a VIT ese­ményei iránt elejétől végig ta­núsítottak. Az ünnepélyes fogadtatás a DlVSZ-induló hangjaival ért véget. Á kongói kormány visszautasítja a belga beavatkozást A leopoldville-i rádióban csü­törtökön beolvasták a központi kormány hivatalos közlemé­nyét, amely a leghatározottab­ban visszautasítja a belga be­avatkozásit Kongó belügyeibe. Brüsszelből érkezett jelenté­sek szerint ugyanis Belgium felkérte Adoula kongói minisz­terelnököt, vonja vissza Katan- ga-ellenes intézkedéseit, mert azok nem járulnak hozzá „Csőmbe és a kormány meg­békéléséhez”. A központi kormány közle­ménye rámutat: „Intézkedések visszavonását követelik tőlünk, ezeket pedig olyan helyzet meg­szüntetésére hoztuk, amelynek veszélyességét maga Brüsszel is elismerte. Ez beavatkozást jer lent belügyeinkbe.” Washingtoni jelentés szerint az Egyesült Államok javas­latot terjesztett az ENSZ elé „Katanga békés visszacsatolá­sának módjairól”. A javaslat-íj ról részleteket nem közöltek;, csupán annyit szögeztek le; j hogy az kizárólag az Egyesült' Államok elképzeléseit tükrözi; j s nem a kongói helyzetről főij lyó tárgyalások összes résoj vevőinek, így Angliának és: Belgiumnak közös álláspontját^ (MTÜ .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents