Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-08 / 184. szám

Világ proletárjqi, egyesüljetek! A technikus A, MAGYAR. SZOCIALISTA MWWKASPARY BÄCS-K)Si<AdM MEGYEI LAPJA tVII. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM Ara 60 fillér 1962. AUGUSZTUS 8, SZERD. A Vili. pártkongresszus tiszteletére 150 millió forinttal több áru — növekvő termelékenység 25 ezer dolgozó versenyez megyénk üzemeiben A Minisztertanács és a SZOT Elnökségének tavaly november­ben hozott határozata hosszú időre megszabta a szocialista munkaverseny tartalmi tenni­valóit, s egyben kötelességévé tette valamennyi gazdasági és szakszervezeti vezetőnek, hogy messzemenően támogassák a dolgozók nemes vetélkedését. — Azóta tények egész sora bizo­nyítja, hogy a munkaverseny ma már egyre inkább a legfon­tosabb gazdasági célkitűzésedet szolgálja. Jelentősége különösen nagyot nőtt napjainkban, ami­kor az egész ország, benne Búcs- Kiskun megye dolgozói is a párt VIII. kongresszusa tiszteletére indítottak versenyt a termelés Előíorvczés Mint mondani szokták: a jó gazda egész éven át számol, oszt-szoroz, tervez avégett, hogy minél jövedelmezőbben termel­hessen. Ez a közös gazdálkodás sikerének is egyik fő követel- ménye: az eddigi termelési eredmények és a népgazdasági érdekek összevetése alapján úgynevezett előtervet kell ké­szíteni a jövő gazdálkodási év­re vonatkozóan. Az elképzelések már papírra kerültek, s a Földművelésügyi Minisztérium jóváhagyásával a napokban jutnak vissza a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tályára, ahol a minisztériumi terv alapján összességében meghatározzák a járások és városok szövetkezeti gazdálko­dásának termelési irányszá­mait. Ezek gazdaságokra való „lebontását” a járási tanácsok végzik, oly módon, hogy a ter­melési ágazatokra vonatkozóan a községi tanácsoktól javasla­tot kérnek, amelyek viszont azt a termelőszövetkezetekkel tör­tént tárgyalásaik eredménye­ként teszik meg. Tulajdonkép­pen ekkor veszi kezdetét a végleges terv elkészítése. Az elmondottakból látható, hogy a tervkészítés széleskörű kollektív munka, a demokra­tizmus jegyében bonyolódik le, s végeredményben a járási ta­nácsok és a termelőszövetkeze­tek szoros együttműködésének az eredményeként realizálódik. Ahhoz, hogy a tervek valóban a szövetkezeti gazdálkodás fej­lődését szolgálják, a járási ta­nácsok alapos körültekintésére van szükség. Ügyelniük kell például arra, hogy az igazgatási területükre megjelölt növényfé­leségeket az arra legalkalma­sabb szövetkezetek termesszék. Ezzel előrelépnek a mezőgaz­dasági termelés koncentrálása irányában. Elengedhetetlenül fontos, hogy a gyenge termelőszövetke­zetek terveinek az elkészítésé­nél a tanácsok hathatós segít­séget nyújtsanak, amire a párt Politikai Bizottsága is felhívja a figyelmet. Jóllehet az év végi zárszám­adás még módosíthatja a terve­ket, s ezek végleges jóváha­gyása a jövő év februárjában történik — a főbb termelési irányszámokat már most ismer­niük kell szövetkezeteink veze­tőinek és gazdáinak. T, L újabb jelentős sikereiért. Mit bizonyít e tekintetben 1962 első féléve? Mindenekelőtt azt, hogy a szocialista munka­verseny terveink teljesítésének lendítő erejévé vált. De a hat hónapi munka bizonyíték arra is, bogy sokat sikerült lenyesni a versenymozgalom bürokratikus hajtásaiból. Ha a versenyválla­lásokat összességükben vizsgál­juk, örvendetes, hogy a gyárak, üzemek döntő többségében, a régebbi években tapasztalt úgy­nevezett sablon-felajánlások he­lyett, az éves tervek mind gaz­daságosabb teljesítésére irá­nyulnak a versenyválla- lások. De szavak helyett beszéljenek a tények — az első félév terme­lésének értékelő adatai. Bács-Kiskun megye szocialista ipara az elmúlt év hasonló idő­szakához viszonyítva 150 millió forinttal növelte össztermclési értékét. A minisztériumi ipar vállalatai 70 millió forinttal, a tanácsi irányítás alatt működő üzemek pedig csaknem 80 mil­lió forinttal több értéket állítot­tak elő, mint egy esztendővel korábban. Ezen belül is dicsé­rendő, hogy a versenymozgalom eredményeit a korszerű terme­lés elveinek megvalósítása, a több áru olcsóbb előállítása jel­lemzi. Vonatkozik ez elsősorban a megye tárca-vállalataira. Minisztériumi iparunkban ugyanis az egy munkásra jutó vál­lalati teljes termelés érté­ke mintegy 7 százalékkal volt magasabb az elmúlt évinél. De mondhatjuk úgy is, hogy ezek az üzemek becsülettel tel­jesítették, sőt jelentősen túlszár­nyalták a VII. pártkongresszus­nak a munka termelékenységére vonatkozó határozatát. Ismere­tes, hogy ez a nagy jelentőségű dokumentum az ország gyorsabb előrehaladása és gazdasági erő­södése érdekében a termelé­kenység és a létszámnövekedés mértékét kétharmad-egyharmad arányban írta elő. Elmondhatjuk, hogy vállala­taink többségénél ennek túl­szárnyalására irányult a dolgo­zók nemes vetélkedése. A veze­tők és műszakiak pedig eredmé­nyesen keresték, a tavalyinál, jobban biztosították az olcsóbb termelés, — a folyamatos mun­ka feltételeit. Ennek a közös összefogásnak köszönhető, hogy a minisztériumi iparban előállított terméktöbbletnek idén már 92 százaléka szár­mazott a termelékenység növeléséből. A könnyűipar és az élelmiszer­ipar üzemeiben pedig külön is említést érdemel, hogy a több­termelés teljes egészében a munka termelékenységének kö­szönhető. Beszédesen bizonyítják ezek a számcfc, hogy milyen nagy lehe­tőségek rejlenek a dolgozók kez­deményező készségében, terme­lési aktivitásában. A verseny je­lentőségét, a mozgalom nagysá­gát, jól érzékelteti, hogy Bács- Kiskun megyében több mint 25 ezer. ipari munkás versenyez a Tanácskozik a Nemzetközi Újságíró Szervezet ötödik kongresszusa VIII. pártkongresszus tiszteleté­re. Arra pedig elég csupán pél­dákat említenünk, hogy fel­ajánlásaik minden teljesített pontja jelentős hozzájárulás életszínvonalunk tervszerű, eme­léséhez. A nehézipar üzemeiben a ver­seny hatására 16 százalékkal nőtt a termelékenység. A Kis­kunfélegyházi Gépgyárban és az ÉM. Kecskeméti Lakatosipari Vállalatánál ennél is magasabb az arány. Hasonlót írhatunk a többi iparág üzemeiről is, hi­szen a termelékenység emelésé­ben, a gyártási költségek csök­kentésében élenjár: a Bajai Ru­haüzem, a Kalocsai Építőgép és Vibrátor Gyár, a Bajai Villa­mosipari Gyár, a Kecskeméti Parkettakészítő Vállalat, a ZIM Kecskeméti Gyáregysége és még sorolhatnánk. Ipari vállalatairk versenymozgalmának ez a váz­latos értékelése azonban így is jelzi: Bács-Kiskun megye dol­gozói a harmadik negyedévben a munka még szebb sikereivel köszöntik a közelgő Vili. párt- kongresszust. Nagy László Bodnár József Szolnokon végezte el a gépipari technikfi­mot, majd a Kiskunfélegyházi Gépgyárba a gyártástervezői osz­tályra került. Ennek már nyolc éve. Jelenleg mint a fiatal mű­szakiak tanácsának tagja, többed magával új hegesztési eljárás technológiájának kidolgozásán fáradozik. A nyolc év alatt összegyűjtött szakmai tapasztalatát szíve­sen megosztja fiatalabb társaival, Fekete Imrével és Vetró An­tallal, akik egy hónapja hagyták el az iskola padjait, szerezték meg a technikusi bizonyítványt. A képen Bodnár József — balról — a sörgyári berende­zésekkel kapcsolatos anyagszükségletet és a lemezszabási tervet beszéli meg csoportvezetőjével, Szőke Istvánnal. (Pásztor Zoltán felvétele) A Nemzetközi Üjságfró Szer­vezet ötödik kongresszusa ked­den a Parlamentben folytatta tanácskozását. Az ülésen ele­ven, széleskörű vita, sokoldalú eszmecsere bontakozott ki a fő­titkári beszámoló felett. A fel­szólalók részletesen szóltak ha­zájuk újságírószervezetének munkájáról, eredményeiről, ter­veiről, s kifejtették álláspont­jukat az újságírók nemzetközi szervezetének tevékenységéről is. Sok szó esett a vitában a kü­lönböző nemzetközi szervezetek együttműködésének jelentőségé­ről, a delegációk cseréje, a sze­mélyes megismerés fontosságá­ról. Erről beszélt hozzászólásá­ban Tadeusz Rojek, a Lengyel Újságíró Szövetség főtitkára is. Rámutatott, hogy a NUSZ-nak kezdeményezőnek kell len­nie a kétoldalú kapcsolatok kialakításában, az együtt­működés új formáinak megteremtésében. A sajtó munkásai eddiginél szélesebb körű, kiterjedtebb együttműködésének erejét, je­lentőségét méltatta Khader Ghosh, az Indiai Újságíró Szö­vetség elnöke, aki megfigyelő­ként vett részt a kongresszuson. Hasonló véleménynek adott han­got Fahmy Hussein, a Pánafri- kai Újságíró Szövetség elnökhe­lyettese is. Georgi Bokov, a Bolgár Új­ságíró Szövetség elnöke kifej­tette: A Nemzetközi Újságíró Szervezetvezetői és tagjai sike­res időszakot zárhatnak le ötö­dik kongresszusukkal. Minden okunk megvan, hogy optimisták legyünk: szervezetünk ereje, tekinté­lye és befolyása szemmel láthatóan növekszik, s mostani tanácskozásunk is kö­zelebb visz nagy tervünk való­ra váltásához, a világ hivatását szerető, demokratikus és becsü­letes újságíróinak tömörítésé­hez. P. Hoveyda, az Unesco megbí­zottja köszönetét mondott a kongresszusra történt meghívá­sáért, s bejelentette: az Unesco titkársága javasolta az Unesco végrehajtó tanácsának, hogy fogadja el a Nemzetközi Újságíró Szervezet felvéte­lét tanácskozási joggal az UNESCO tagjai közé. J. Fischer, a mandátumvizs­gáló bizottság elnöke az ülésen beterjesztette a bizottság jelen­tését. Ebből kitűnik, hogy a ne­gyedik kongresszus óta megkét­szereződött a tanácskozáson rész­vevő országok száma, a delegá­tusok pedig csaknem háromszor I -mnyian vannak, mint. 1958-ban. ; A Nemzetközi Újságíró Szervezet iránti érdeklődés növekedését tanúsítja, hogy a mostani, bu­dapesti kongresszuson 34 kü­lönböző újságíró szervezet meg­figyelővel képviselteti magát, s hat nemzetközi szervezet is el­küldte megfigyelőjét a tanács­kozásra. A vita után a kongresszus részvevői bizottságokban foly­atják munkájukat. A bizottsá­gokban az újságírás etikai kér­déseit, a nemzetközi együttmű­ködés időszerű feladatait és az újságírók szociális és anyag! helyzetével kapcsolatos problé­mákat tárgyalják meg. A Nemzetközi Újságíró Szervezet V. kongresszusának első napja. A képen a ghanai küldöttek, A kongresszus részvevői este a Magyar Újságírók Országos Szövetségébe látogattak el, e megtekintették a kisipari szö­vetkezetek divatbemutatóját.

Next

/
Thumbnails
Contents