Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-31 / 203. szám

! Kistükör Százast yáltanék Az utolsó előtti százas a hó utolsó hetében! Mégis vidám képpel búcsú­zom tőle, s nyújtom az eladó­nak. Futólag arra gondolok, hogy a visszajáró kilenc zöld­hasúval együtt a másik piros éppen kitart elsejéig, nem lesz a havi mérlegben deficit, s bo­nyolult kölcsönügylet. A pult mögül azonban saj­nálkozva néznek rám: — Nem tudunk váltani! Szeptemberben kerDInek bíráló bizottság elé 95 falu fejlesztési irányelvei A Hazafias Népfront mellett _ működő műszaki akcióbizottság Talán a.másik pultnál.. Ott megyénkben ^ több éves, sincs apró. Amott, a sarokb j eredményekben gazdag múltra sem... < tekinthet vissza. A kezdetben Bosszantó! Ha csak cigaret- J termelőszövetkezeti bekötőutak tát óhajtanék venni, egye fe- 'társadalmi munkában történő ne fél órával tovább szellőzik < tervezésére összeszövetkezett legalább a tüdőm — öröm az - kis kollektíva időközben népes ürömben. De korog a gyom- < nagy családdá szaporodott ■ rom, nem reggeliztem, s már számuk ma már száz körül elmúlt fél kilenc. Itt pedig a ‘van! —, s ezzel egyidőben egy- kecskeméti Széchenyi téri tej- ‘ re sokfélébb, nagyobb hasznú, csárdában, két órával a nyitás < hétköznapi gondunk megoldasa- után, három elárusító helyen (ra vállalkozott. összesen sem tudnak felválta- Atermel ős zo vetkezeti bekőtő­. „ , . < utak tervezese mellett napjamk­m egy százast. ban már szinte felbecsülhetet­— Tessék egy kicsit várni... < jen értékű segítséget nyújtanak talán később — mondják. | a különféle, kisebb községfej- Dacos voltam, nem fogadtam < lesztési létesítmények tervezé- meg a tanácsot < sében. Áldozatkészen vállalkoz­, . . . ) tak a nagyüzemi szőlőtelepfté­*- Hogyisne! — dohogtam,} S0k helyének kijelölésére, he- mig elviharzottam a legkcze- j iyenk<&nt a termelőszövetkezeti lebbi boltba es ha elsejéig S melléküzemágak terveinek és sem tudjak felváltani, akkor i em utoisósorban a községren- addig koplaljak?! Jdezési irányelveiknek kidolgozá­Jgaz viszont, hogy akkor} sára, illetve a már elkészült megmaradna mind a két szá- ‘irányelvek felülvizsgálatára. zásom! ; Ez utóbbi, s egyben igen M L. >naev jelentőségű akcióról be­szélgettünk a napokban Csiz­Kibővítették a balotaszállási iskolát. Szeptember 1-én már négy tanteremmel, szertárral, nevelői és igazgatói szobával tá­gasabban fogadja a tanulókat. Építkezés céljára 560 ezer forin­tot fordított a községi tanács. más Ferenccel, az akcdóbiaott- ság egyik tagjával. Segít az akcióbizottság — A múlt évben az Építés­ügyi Minisztérium a községi tanácsok számára feladatul je­lölte meg a községrendezési irányelvek elkészítését, kidől- gozását — kezdi a beszélgetést Csizmás Ferenc. — Mivél köz­ismert. hogy községi tanácsaink e feladat megoldására nem ren­delkeznek megfelelő felkészült­ségű műszaki szakemberrel, a Hazafias Népfronthoz fordul­tak, hogy az akcióbizottság tá­mogassa ezt a munkát. Ma már elmondhatjuk, hogy az irányel­vek kidolgozása során megle­pően szép eredmények szület­tek, amelyhez az is hozzájá­rult, hogv a közreműködésre fel­kért műszakiak kivétel nélkül áldozatkészein teljesítették vál­lalásukat, s a múlt év végére, az előirt határidőre, elkészül­tek a községrendezési irányel­vek. A munka három ütemben nyert lebonyolítást, s a 95 köz­ség rendezési irányelveinek ki­dolgozásában 50 műszaki tevé­kenykedett. — Mi tette indokolttá az irányelvek kidolgozását, s ho­gyan hasznosítsák ezeket máris a községekben? A közsét|* * * *ej,esztés „egyszeregye" — Igen jelentős ez szinte va­lamennyi helység életében, hi­szen az elkészült irányelvek tizenötéves távlatban meghatá­rozzák a község fejlődését és biztosítják a terül éti génn vei já­ró beruházások helyét és cél­szerű telepítését. Egyszóval ez lesz a községfejlesztés „egyszer­egye”. Időközben azonban — míg ezek az irányelvek készül­tek — a regionális tervezés ke­retében megszületett az ország településhálózatának fejlesztésé­re vonatkozó tanulmány is. A községrendezési irányelvek fej lesztési célkitűzéseit még nem erre alapozva állapították meg. Ez tette szükségessé az elké szült irányelvek felülvizsgálatát és egyes fejlesztési célkitűzé­seinek a regionális tervekhez való igazítását. Ez a nagy je­lentőségű és alapos körültekin tést igénylő összehangolás in dúlt meg a közelmúltban ismét a népfront műszaki gárdájának közreműködésével. — Milyen munkát jelent ez a műszaki szakembereknek, $ mi korra várható, hogy a tervekbe bepillantást nyerhetünk, és ké­pset kaphatunk falvaink jövőjé­ről? Félszáz műszaki ember munkában — öt munkacsoportban is­mét közel félszáz műszaki el­lenőrzi egyenként a már el­készült tervek számadatainak helyességét. E felülvizsgálat és ellenőrzés többek között kiter­jed a távlati népességszám megállapítására, az új, fejlesz­tendő külterületi telepü'ésekre vonatkozó javaslatok elbírálá­sára, a közintézmény-ellátás távlati szükségleteire, nagyság- rendi méretezésére és elhelye­zésére, az ivóvízellátásra stb Az egyéni felülvizsgálat után a tervek szeptemberben a bíráló bizottság elé kerülnek, amelv négy fokozat szerint minősíti őket. Szeretnénk, ha minél több községrendezési irányelvünk nyerné el a kiváló minősítést, hogy a gyakorlati életben, községfeilesztés során minél nagyobb hasznukat vehessék és híven szolgálják a korszerű követelményeknek megfelelő falusi élet kiri-vo-'--'* dolgoznak most szabad ideiük­ben. képességeik és felkészült­ségük legiavát adva a műszaki szakemberek — mondta beszél getésünk végén Csizmás Ferenc. E. É. I7e/vfelen nagy megtisztel­tetés volt számomra, amikor az országgyűlés elnöke közölte ve­lem, hogy parlamenti küldött­ség utazik a Szovjetunióba, és e delegációnak én is tagja va­gyok. Két okból volt nagy öröm a hír számomra. Először: hogy mint egyszerű parasztszülők gyermeke, felelősségteljes ál­lamközi kapcsolatok kialakítá­sában vehetek részt; másodszor: mint nemzetiségi származású kéDviselő jólesően éreztem is­mételt bizonyságát annak, hogy hazánkban a különböző nemze­tiségieket milyen nagy megbe­csülés övezi. A sok tanulságos látnivaló és tapasztalat mellett ezernyi ked­ves. feledhetetlen élménnyel tértem vissza a hosszú útról, magamma! hozva a szovjet em­berek népünk iránt táplált ba­rátságának és segítőkészségének biztató, szívet melengető érzé­seit, emlékeit is, melynek bi­zonyságául hadd meséljek el egy történetet. • Tiibb mint 30 escr kilo­méteres utunk utolsó előtti ál­lomásához közeledve bizony már erőt vett rajtunk a fáradt­ság. s mivel tudtam, hogy egy kolhozba is ellátogatunk — az enyéimre gondolva egy kis hon- vágvféle is felébredt bennem. Az itthon reám váró munkát és a messzi útról hazatérőre sze- geződő kiváncsi tekinteteket magam elé képzelve azonban feledtem a tagjaimban bujkáló fáradtságot Kapóra is jött ez, mert amikor egy Frunze mel­letti kis falu Krigiz nevű kol­végére ért, s rajtam volt a szólás sora, megköszönve a szíves tájékoztatást, bevallot­tam azt is, milyen gondolatok, összehasonlító számadatok for­dultak meg a fejemben, amíg ő beszélt. Felcsillant a szeme, majd izgatottan „vallatott’ a mi szövetkezetünkről, s amikor én is „bemutattam’ a vaskúti Kossuth Termelőszövetkezetet, váratlan, s meglepő ötlettel állt elő: — Nos, ha már ilven szépen összeism.efked+ünk: leg vünk jó­barátok. És hogy e barátság minél közvetlenebbé és eleve­nebbé válhasson: kérem, fogad­ják el versenykihívásunkat. Bizarr ötlet sok-sok ezer kilométeres távolságból verse­nyezni egymással, s nem is olyan egyszerű sem a verseny- pontok összeál'ítása, sem az értékelése. De nem hiszem, hogy ezer ember között egy is akadna, aki nem ..szállna” be szíves-örömest ilyen izgalmas vetélkedésbe. Igv tettem én !s, és utólag bevallhatom: az itt­honiaktól nem kaptam érte szemrehínvást. No, de hadd mondom el azt is, hogy a versenykihívás után olyan ember szemével néztem szét a gazdaságban, mint aki már a következő, erőt össze­mérő értékelésre készül. És azt hiszem, ez nem is ártott, mert ugyancsak össze kell szedni ma­gunkat, ha méltó versenytár­sai akarunk lenni a Kirgiz kol­hozbeli barátainknak. Többek között láttam náluk olyan, egvszerű eszközökkel öntözött szántóföldeket, amelyek hektá­ronként 600 mázsás átlagter­mést ígérnek cukorrépából, több mint másfélszer annyit, mint amit mi produkáltunk ed­dig. Meg olvan gazdagon ter­mő lucematáblát, amit kintjár- tunkkor már negvedszer kaszál­tak ... És nemcsak a gazdasági eredrnénvek tekintetében tanul­hatunk tőlük! A szorgalmas, közös munka árán — mint már említettem — teljes ereszében „kitermelték” a közös alapokat, s ebbe azt is bele kell érteni, hogv olvan napközis óvodát is építettek már, amelvet bárme­lyik város is megirigyelhetne korszerű és egészséges elhelye­zéséért, berendezéséért és gvö- nvörű kertjéért, s amelvnek meglepetésemre nem óvónő, ha­nem egy orvosnő volt a veze­tője. A látottak sok tervet és ötletet ébresztettek bennem, s mire a gyümölcsös végében megterített asztalok mellé ven­déglátóink meghívására az uzsonnához letelepedtünk — úgy éreztem magam, mint aki haza érkezett. És mindehhez hozzájárult az is. hogv uzson­nához feltálalt dióskelt éppoly foszlós és a fánk is ugyan­olyan ízű és sza’agos. mint ami­vel itthon váriák a mi asszo­nyaink a munkából hazatérő családot... Sárosi György Vízvezeiékhálózat'bfivítés terven fellii (Községi tudósítónktól.) A községfejlesztési alapból ebben az évben több mint két­millió forintot tervezett a Já­noshalmi Községi Tanács a vízműhálózat mintegy 7 kilo­méteres bővítésére. A tervezett hálózatbővítés már el is ké­szült, de jóval kisebb költség­gel, mint az erre előirányzott összeg. A község lakói ugyanis a helyi pártbizottság és a ta­nács felhívására társadalmi munkában végezték el a háló­zatbővítés földmunkáit, s az ez­által született költségmegtaka­rítás eredményeként még ez évben további négy kilométer­rel bővíthetjük a község víz­vezeték-hálózatát. Érdemes elmondani, hogy ez a terven felüli bővítés — amely a lakosság szorgalmának és ál­dozatkészségének köszönhető — újabb 14 utcába juttatja el az egészséges ivóvizet, amelyben 17 kutat, illetve kifolyót sze­relnek fel. Ezzel együtt 82 kút­ja, illetve vízvételi helye lesz a községnek, összehasonlításul hadd közöljük még. hogy a fel- szabadulás előtt mindössze hét kút szolgáltatott községünkben ivóvizet. EZ A DIVAT? Nem kell megijedni, ez csak egy különlegesség az őszi kül­földi újdonságok bemutatójáról. Majomfark-„fazon” masnira kötve. Lehet, hogy meghódítja nálunk is a divathölgyeket? Ki tudja! A divat útjai kiszámít­hatatlanok. A kényelmes boltvezető Rekkenő meleg volt, amikor a Jánoshalma és a Kiskunfél­egyháza között levő italbolt előtt megállt egy lovaskocsi és öt ember szállt le róla. Bemen­tek az italboltba, ahol azt lát­ták, hogy a boltvezető vidáman biliárdozik a vendégekkel. Az öt új vendég érkezése megza­varta a játékot. Az emberek hideg sört kértek, de az nem volt. Aztán csökkentették az igénviikct és bambit vagy mál­naszörpöt szerettek volna inni. A boltvezető erre is azt vála­szolta, hogy nincs. Aztán ki­derült, hogy se szódavíz, se kifli nem kanható. Ezek után az üzletvezető hozzátette: miért lenne ez különb vendéglő, mint a többi? Égy gondolom, nincs igaza, mert nem minden italbolt ..szenvedj’ ilven áruhiányban, s valószínűnek tartom, hogv ezért eev kicsit az üzlet vezetője is felelős. Baranyai István PETŐFI vepe 4 Magyar Szo:ia:ista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő*»- W’-ither Dániel Kiadja:-a, ,p.et,5fl Népa Lankiadó Vállalat elelős kiadó* Meze4 István teazgató Szerkesztőség: Kecskemét Széchenyi tér t. szám. Szerkesztősén telefonközpont: 26-19 25-16 Kiadóhivatal: Kecskemét Szabalság tér 1/a Telefon: 17-99. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi nostahlvataloknál és kézbesítőknél, z*isf<,«.,z.i tg forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-84. Parlamenti küldöttsépzel a Szovjetunióban Váratlan fordulat egy kirgiz kolhozban hozába megérkeztünk, a kül­döttség tagjai közül rajtam volt a sor, hogy a szíves fogad­tatásra baráti szóval válaszol­jak. A fogadás első része a már megszokott hagyományoknak megfelelően zajlott le. A kol­hoz elnöke, egy napégette 45— 50 közötti, megfontolt ember, a gazdaság körüljárása előtt rö­vid ismertetést adott munká­jukról, eredményeikről. Amikor azonban a gazda­ság méreteit és eredményeit tükröző számokhoz érkezett, önkéntelenül minden adatot a miénkkel vetettem össze. Az ö összterületük 70 ezer hektár, de csak alig tíz százaléka szán­tóterület — a többit hósiokás kopár hegyek borítják. A miénk ennek körülbelül egvharmada, vagyis 1783 hold ... Az ő tag­létszámuk 480, a miénk 220 . .. De nekik génesítésre, gazdasági éoületekre már nincs gondjuk — teljes egészében kialakították a gazdaság méreteinek és igényei­nek megfelelő közös alapokat, s a tagok havi „fixet” kapnak, amiből gombamódra éoülnek az villaszerű. többnyire egyemeletes családi házak. Nagy dolog ez a hajdan főként pász­torkodással foglalkozó itteni emberek életében ... Amikor rövid ismertetője

Next

/
Thumbnails
Contents