Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-30 / 202. szám
1962. auemsrtus 30, csütörtök 3. oldal Pezsgő vita, hasznos tavaszotok Ruhagyáriak az irányelvekről Péidamuta ó segítség A Solti Állami Gazdaság hathatósan támogatja a körzetében gazdálkodó termelő- szövetkezeteket. Az idén is több. szakembert bocsátott rendelkezésükre, ezenkívül gépekkel, a termelésre vonatkozó tanácsokkal is segíti őket. A solti Rákóczi Termelőszövetkezetnek évek óta rendszeresen kölcsönöz a gazdaság gépeket. Főagronómusa, főmérnöke, főkönyvelője pedig gyakori látogatások során ellenőrzi a szövetkezet gazdálkodását, s a vezetőséget ellátja hasznos tanácsokkal. Az újsolti Kossuth Tsz-t csaknem kétnaponként felkeresi az állami gazdaság műhelyvezetője. A mezőgazdászok közreműködtek a szövetkezet takarmányszükségletének felmérésében, s tavaly az ő tanácsaik alapján sikerült az állatállományt kielégítő módon átteleltetni. Az apostagi Duna Tsz munkagépeket, s a szabadszállási Lenin Tsz is a többi között gyűrűshengert, tárcsát, műtrágyaszórót, a permetezéshez Maulwurfőt kapott kölcsön az állami gazdaság gépparkjából. Ez utóbbi termelőszövetkezet egyik üzemegységét az állami gazdaság bösztöri kerületének vezetője tanácsadás céljából ugyancsak gyakran felkeresi. Ilyen példamutatóan nyújt támogatást a szwetkezeti gazdaságok vezetéséhez, irányításához, az időszerű munkák gyors elvégzéséhez a solti „idősebb testvér J. T. A Bajai Ruhagyárban is nagy érdeklődéssel tanulmányozzák az irányelveket. Kihez melyik megállapítás áll a legközelebb, arról beszél a legszívesebben. A pénzügyi előadó Bállá János pártonkívüli munkáját kiválóan végzi, s tevékenyen részt vesz a gvár társadalmi bizottságainak életében. Elmondotta, hogy figyelmét a szocialista törvényesség további megszilárdítására vonatkozó rész ragadta meg. Helyesli az erre vonatkozó irányelveket, mert, mint mondja, megnyugtató dolog, hogy bíróságaink igazságos ítéleteket hoznak, a párt pedig féltő gonddal. őrködik a törvényesség szigorú betartása felett. Ezt a gondolatot folytatva megemlítette, hogy a gyárban is van még tennivaló. Szerinte még néha előfordul, hogy álhumanizmusból egves szabálytalanságok elkövetőit nem vonják felelősségre, s ezzel kárt okoznak az illetőnek és a népgazdaságnak egyaránt. A vasalónő Andresios Gyuláné a Warion- szalagban dolgozik. Az irányelvek olvasásakor örömmel vette tudomásul, hogy a munkáslakta kerületekben tovább fejlesztik az üzlethálózatot. Andresicsné kétgyermekes családanya és változó műszakban dolgozik. Bizony, sokszor nehézségekbe ütközik a háztartáshoz szükséges piaci áruk beszerzése. E probléma részbeni megoldását szolgálta a gyárral szemben megnyílt zöldségesbolt. A jelentkező igényeket azonban mennyiségileg nem tudja kielégíteni, mert a szomszédos villamosipari gyárba, valamint a Bajai Gyapjúszövet- gyárba járó munkásasszonyok — mintegy ezren — itt vásárolják meg a zöldséget és a gyümölcsöt. A város egy-egy termelőszövetkezete esetenként közvetlenül árusította termékeit a gyárban. Andresicsné azt javasolta, hogy a bajai tsz-ek a két gyár közelében létesítsenek egy központi elárusítóhelyet. Ezzel igen megkönnvítenék a munkásasszonyok második műszakját. A bérelszámoló Harczos Istvánná 12 éve dolgozik szakmájában. Évről évre figyelemmel kíséri, miként alakul a dolgozók életszínvonala Tapasztalatait így összegzi: a gyár fennállása óta az idén vásároltak legtöbben tartós használati cikkeket. Többek között negvvenhatan részesültek a SZOT bútorakciójában, több százan OTP-hitelből vásároltak motorkerékpárt, hűtő- szekrényt, televíziót, rádiót, kerékpárt. Különösen a SZOT által szervezett bútorakciónak van nagy sikere. Ezért sokan ennek kiszélesítését kérik. Elmondta. hogy a dolgozók 70 százaléka KST-tag, a betét összege pedig meghaladja a 60o ezer forintot. A főié eh nil us Nádazzák az új istállót Két — egyenként ötven férőhelyes — növendékmarha-istálló építése befejezés előtt áll a tiszaújfalusi Alkotmány Termelőszövetkezetben. Az egyiknek a tetejére most adogatja a nádkévéket Rékasi Nagy József szövetkezeti gazda Tóth István tetőfedő mesternek. (Pásztor Zoltán felvétele) Kisérleli alany: Súlyos égési sebek műtéti kezelése . A nagykiterjedésű égési sebeik kezelésének fő akadálya az, hogy a beteg testén nem marad elegendő, átültetésre alkalmas egészséges bőrfelület. Az amerikai orvosok az égett területek időleges bevonására a háziasz- szonyok polivinyl-szivacs lapocskáit használják fel. Ez egyrészt megakadályozza a vérveszteséget, amely elkerülhetetlen, ha szabadon hagyják a sebeket, másrészt fölöslegessé teszi a levétel alkalmával újabb sebeket okozó kötést. A műanyagréteg alatt a szövetek rendeződnek. Ez átmeneti megoldás, de rendkívül értékes, mert segítségével megvárhatják, hogy terjedelmesebb egészséges bőrfelületek szolgálhassanak alapul a későbbi átültetéshez. Ha elromlik a szivattyú... A megyében tett útjaink alkalmával számos termelőszövetkezetben panaszkodnak: rossz az öntözőgép. Alig üzemeltették, máris elromlott, s nem tudják, hogy a javítás végett kihez forduljanak. A szövetkezeti gazdák, minthogy nem értenek hozzá, nem vállalkozhatnak a javításra. Az AGROKER-től kapott tájékoztatás szerint megyénkben az idén 45 importált és 41 hazai gyártmányú öntözőberendezést állítottak üzembe az állami és a szövetkezeti gazdaságok. A tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban a termelőszövetkezetek birtokában levő gépek elromlása gyakori, aminek az a magyarázata, hogy a közös gazdaságok nem rendelkeznek kellő képzettségű gépkezelők- kl. Ugyanakkor a garanciális javítások, amiket a gyártó cégnek kell elvégeznie, nem a megfelelő ütemben történnek. Különösen áll ez az importált Mannes- mann-berendezések esetében. A nyugatnémet üzem mindössze egy-két szakemberből álló javító-szolgálatot tart fenn az egész országban(l), s így nem csoda, ha az elromlott gép javítására több hclvütt heteket kell várni. Nem sokkal jobb a helyzet a hazai gyártmányú berendezéseket illetően sem. ezek helyrehozása is — a kellően meg nem szervezett javító-szolgálat miatt — nyolc-tíz napot vesz igénybe. A gépek ideiében történő megjavításának hiányában — különösen hosszantartó, eső nélküli kánikulában — milliós értékű termés forog kockán. A nyár elején még az is súlyosbította a helyzetet, hogy egy merev szabály értelmében a garanciális idő lejárta előtt csak az előállító üzem szakemberei nyúlhattak a berendezéshez. Bármily kicsi is volt a meghibásodás, más szerelő nem próbálkozhatott a kijavításával, mert abban az esetben a gép tulajdonosa elvesztette volna garanciális jogát. Legutóbb az AGRO- TRÖSZT lazított ezen az értelmetlen megkötöttségen, s most már csak a plombázott alkatrészek vannak „tabu alatt”. Másrészt az is sokat könnyített a helyzeten, hogy a szövetkezeti gazdaságok szakemberei mindinkább nagyobb gyakorlatra tesznek szert az öntözőberendezések kezelésében. Am mindezzel a probléma nem oldódott meg, s erre többféle mód kínálkozik. Elsősorban is a megyében létrehozandó javító- szolgálatra lenne szükség, amely az alkatrészeket azonnal a helyszínre tudná szállítani. Ezt legalkalmasabb lenne az AGRO- KER-nél megszervezni, amely vállalat közvetlen jogviszonyban áll a gazdaságokkal. Másrészt az AGKOKER szerepe egyre növekszik, hatásköre mindinkább bővül, s már most is rendelkezik az öntözőgépek javításához megfelelő képzettségű szakemberekkel. Remélhetőleg, az illetékesek is mihamarabb megtalál iák a probléma megoldásúnak lég járhatóbb útját. . H. ű. Lovasi Gyula jóleső érzéssel vette tudomásul az irányelvekben azt az útmutatást, mely szerint a génipari kutatói n*-é- zetek az eddiginél több támogatást kapnak. ■— Na?” szükség van erre. mert elsősorban új, korszerű, nagyobb teljesítőképességű gének beállításával növelhetjük a termelékenységet, adhatunk olcsóbb árut a fogyasztóknak ■— magyarázta. — Jövőre a gyárban 12 új kéttűs génét, 30 gyorsvarrót és egy új W árion- szalagot állítanak munkába. Hallgatva a véleményeket az a megállapításom, hogy gyárunk dolgozóinak tevékenységét és gondolkodását a tenni- akarás és az optimizmus jellemzi. Nemcsak a fejlődést gátló hibákat vetik fel, hanem ki-ki képességéhez mérten keresi a megoldáshoz vezető utat is. Még csak annyit: a ruhagyáriak egyetértése nemcsak javaslatokban nyilvánul meg, hanem abban is, hogy a VIII. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásaikat teljesítik, s ezzel járulnak hozzá az irányelvekben foglaltak megvalósításához. Tar! Sándor A homok! legelő Miként június elején megírtuk, a homoki legelők javításával dr. Petrányi István, az Agrártudományi Egyetem adjunktusa három év óta sikeres kísérleteket folytat Csengődön, s ezek eredményeiről annak idején gyakorlati bemutató keretében beszámolt az egyetem tanári karának, valamint megyénk vezetőinek. A takarmánytermesztés szempontjából rendkívül fontos kutató munka eredményességét látva, a Kecskeméti Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának vezetői felkérték az adjunktust, hogy nyútjsori segítséget a járásban is a homoki legelők javításához. A kérésnek készséggel téve eleget, dr. Petrányi István munkatársaival két hét óta folytatja kutatásait a kecskeméti járásban, ahol a 16 és félezer hold legelőnek és rétnek több mint a háromnegyed része vár teljes felújításra, illetve javításra. A tudományos alapon történő kísérletek jó ütemben haladnak. Az adjunktus és munkatársai eddig Nyárlőrincen és Lakiteleken végeztek a talaj szerkezetére, kémhatására, valamint homokos területek talajadottságainak legjobban megfelelő fűfélék termesztésének kísérletezésére vonatkozó felmérést, amelynek eredményeként jövőre a járás több termelőszövetkezetében hozzáfognak a legelők felújításához, javításához. A lakiteleki Szikra Tsz-ben máris elhatározták, hogy legelőjük egy részén — 50 hold homokos területen — az állatállomány takarmány- ellátásának biztosítása végett azoknak a nemes füféléknek a keverékét termesztik, amelyek dr. Petrányi kísérletei szerint a legtöbb és legjobb minőségű termést adják. E nagy jelentőségű kutatómunka nyomán a járás szövetkezeti gazdaságaiban a takarmányellátás gondja fokozatosan csökken, bizonyos idő után pedig meg is szűnik. S ebben, az egyetem adjunktusán és munka- lársain kívül, nem kevés érdeme van dr. Baskai-Tóth Bertalannak, az egyetem docensének is, aki irányítja és szaktanácsaival segíti a kutatás, kísérletezés gyümölcsöző munkáját. — Kérek egy hatkilósat! Azt a nagyot, azt a forradásos zöldhéjút tessék adni.., A hetényegyházi Egyetértés Tszcs-nek a kecskeméti Nagykőrösi utcán fe.állítod dinnye áru sí tó pavilonjában az eladó már nyúl is a kiválasztott görögdinnyéért. — Meglékelem, hogy lássa, príma áru. A kés hegyére szúrt vérpiros, ikrás szelet láttán a vevő — harminc körüli asszony, karján piaci szatyorral — elégedetten fizet és távozik __ Az Egyetértés diny- nyeárudája rövid idő alatt népszerűvé vált a megyeszékhely központjában. Alig másDinnye a jégen fél hete nyílt meg, s azóta naponta öt-hatezer forintot forgalmaz. Szívesen vásárolnak itt az otthonról jövő vagy munkából hazatérő háziasz- szonyok, s a vidékről Kecskemétre látogatók, hiszen a pavilon mindig friss, jégbehű- tött görög- és sárgadinnyével várja a fogyasztókat. Reggelente 40—45 mázsát hoznak a szövetkezeti csoportból, s mint — a foglalatoskodásához illő nevű — Dinnyés Pálné elárusítótól megtudjuk, ez a mennyiség este 8 óráig el is ÍOQU..t A mérleg számlapján a skálamutató szinte megállás nélkül köröz a 0-tól a 100-ig. — Két görögöt és egy sárgát kérek — szól az eladónak egy aktatáskás férfi. — Nekem azt a három, gerezdes sárgadinnyét tessék adni — lép közelebb a mellette álló vasutas. — Ugyan, mennyiért tetszik adni a diny- nyét? — kíváncsisko dik egy kislány. — A görög kettőhúsz, a sárga egynyolcvan. — Jó lesz? — Biztosan. Így megy ez egész nap, Virág Zoltán kecskeméti asztalos ma már másodszor vásárol: — Reggel vettem egy öt és félkilós pi- rosbélűt — mondja —, de a családnak annyira ízlett, hogy megint elküldték, vigyek még a dinnyéből... — Meddig árusítanak Kecskeméten? — kérdezzük az eladótól. — A dinnyeszezon után is nyitva tartunk. Akkor szőlővel és téli almával várjuk vevőinket. Bizonyára, az őszi gyümölcsfélékre sem lesz majd panasz, Kohl Antal
