Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-25 / 198. szám

19(52. aneusztns 25, szombat 3. oldal A kongresszusi irányelvek szellemében Meggyőződtünk a gépi munka előnyeiről Javahorobeli férfi b Sz:,bó Sándor, a kecskeméti Tö­rekvés Termelőszövetkezet nö­vénytermesztési brigádvezetője. A múlt év végén lépett be a közösbe sok gazdatársával együtt, akik közül néhányan az 6 tanácsára, rábeszélésére hatá­rozták el magukat a döntő lé­pésre. Köztiszteletben álló, 12 holdas egyéni gazda volt, s a tisztelet a közösbe lépés után is megmaradt, mivel azonnal megválasztották brigádvezető­nek. Odahaza, a verandán álló asz­talán a sok irat között feltűnik a vasárnapi Népszabadság piros betűs eímszalag.ja. — Csak a szövetkezeti gazdál­kodás fejlesztésére vonatkozó részt ismerem még — mondja, amikor a négy jelentőségű kong­resszusi irányelvek olvasása fe­lól érdeklődöm. — Nagyon tet­szett, bár egyes pontjai eddig sem voltak ismeretlenek előt­tem. A közös gazdaság gépesí­tésének problémáiról beszélt. Az irányelvek is szólnak erről. Ná­luk öt erőgép van a 2700 hold- nyi összterülethez. Legalább két­szer ennyi kellene. Sőt. annál is több. — Az idén már személyesen is meggyőződtem a gépi munka előnyeiről — hangoztatja. — De ez is csak akkor igazán hasznos, amikor a legmegfelelőbb időben vesszük igénybe, s nem amikor a gépállomás éppen tud adni A mi gépeink kihasználása egyébként 87 százalékos, az át­lagnál jóval nagyobb, mived éj­szaka is üzemeltetjük őket. Nagyszerű eredményeket ér­ték el az idén. Ez főképp a csa­ládi művelésnek köszönhető. meg annak, hogy belterjes nö­vényféléket termesztenek. 250 holdon borsót. 100 holdon olaj­lent, 70 holdon paradicsomot. Figyelembe kell venni, hogy mindössze 900 hold táblásított területtel rendelkeznek, mivel a többit még a télen vitték be a közösbe. Jövőre az ideinél na­gyobb lehetőségük lesz a magas jövedelmet biztosító növények termesztésére. Szerepel a ter­vükben vetőburgonya, valamint vetőmag gyanánt tavaszi árpa és rozs termesztése is. Ezekért magas árat kapnak, s jól bírják az itteni talajt is. A ssövetb eseti gazdál­kodás így találkozik az irányel­vek téziseivel. Ezt az is bizo­nyítja, hogy B. Szabó Sándor 561 holdon gazdálkodó brigád­jának tagjai jövőre az öntözéses zöldségk ertészet megval ósítását tervezik, szintén a családi mű­velés alapján. Persze, bővizű csőkutak kellenének. Ez még nem megoldott probléma, de a lehetőségek kapuja nyitva áll. Hogy megvalósuljanak az elkép­zelések, az a gazdákon múlik, s egy kicsit a felsőbb S2jerveken is. — Mert ha érdekeltek a gaz­dák a termelésben, a nagyüze­mi munkaszervezéssel sincs gond — jelenti ki a brigádvezető. — Erről is meggyőződtem az idén. amikor valóságos versengés ala­kult ki a borsó szedéséért. E munkát közösen végeztük. Az a véleményem, hogy a munkát nem „felülről”, kell megszervez­ni, hanem az érdekeltséget kell a szervezés alapjává tenni. A brigád vesető állásfog­lalása bizonyság arra. hogy az irányelvek a szövetkezeti gaz­dák legbensőbb szándékaival is összhangban vannak. H. D. Dinnyét, paprikát, paradicsomot exportálnak A MÉK tiszakécsked kiren­deltségének felvásárló telepén állandó a csúcsforgalom. A vasúti mellékvágányon szinte óráról órásra telnek a teherva­gonok, s utána nyomban útnak indulnak — Németország, Cseh­szlovákia, Ausztria felé. — Mit szállítanak ezek a va­gonok? — Most elsősorban dinnyét, paprikát, paradicsomot, vala­mint almát és körtét — vála­szol kérdésünkre Varga József ki rendeltségvezető. Elmondja, hogy eddig 212 va­gon gyümölcsöt és zöldségfélét vásároltak fel. Ebből 18 vagon volt a barack, jóval kevesebb a tavalyinál. Almából jobb a ter­més, ebből már ugyanannyi ke­rült átvételre, mint barackból. Legtöbbet a tiszakécskei kö­zös gazdaságoktól vásárolnak fel, de nagy a „felhozatal” a la­A gazdaságos termelés kiskátéja Mit valósítottak meg a műszaki intézkedési tervből Különböző, de sokatmondó kijelentéseket fűznek a műsza­ki szervezési intézkedési terv­hez megyénk üzemeiben. A Ba­jai Épületasztalosipari Vállalat­nál, amikor szóbahoztuk a té­mát, így jellemezték e fontos dokumentumot: a gazdaságos termelés kiskátéja. Mint min­den hasonlat, ez is egy kicsit sántít, de van benne jó adag igazság. Hat hónap eredményeit tük­rözik az előttem fekvő kimuta­tások. Ezeket hasonlítjuk össze a műszaki, szervezési, intézke­OCXXXXX)OŰOCXXXX)OOCXX Hetven maisa egy holdról r Ötvenöt holdon termeszt vöröshagymát a dunai védgát men­tén a hartai Űj Élet Termelőszövetkezet. Holdanként 70 mázsa leörüli a termés átlaga. Képünkön Knodel Péterné, Knodel János és Knodel Jánosné a leszedett hagyma * tisztításával foglalatos­kodik. dési tervben megjelölt felada tokkal és számításokkal. Bényi József, a vállalat megbízott fő­mérnöke részletes gazdasági számításokkal bizonyítja, mit terveztek eddig, mit valósítot­tak meg elképzeléseikből. Gyorsabban, könnyebben Kezdjük talán a termelést gyorsító intézkedések taglalá­sával. — Három pánthely-marőgé- pet állítottunk munkába. Ez egyrészt gyorsítja, másrészt könnyíti a munkát. Eddig 1160 forint megtakarítást értünk el vele. A tárcsás csiszológép mű­ködtetésével az év végéig 28 ezer forinttal csökkentjük az önköltséget. Az első félévben 11 ezer forintot takarítottunk meg — mondja a főmérnök. A rámaenyvező készülék se­gítségével 11 ezer forint bérmeg­takarítást értek el. A modern szállítókocsik alkalmazásával 13, a fűrészhajtogató beállításával pedig 3000 forinttal mérsékel­ték a termelés költségeit. Az új marőfejek a gépbeállítás idejét rövidítették meg. Ennek révén csökkent az egyes gyártmányok elkészítési ideje, nőtt a terme­lékenység. A várható évi meg­takarítás 21 ezer forint. Takarékosság Ez jellemzi a gyár anyaggaz­dálkodását. Érthető a takaré­koskodás. hiszen az ajtókhoz és -hlakolihoz felhasznált deszkát külföldről kapják. Éppen ezért ahol csak lehet, helyi anyagok­kal pótolják az importfát. Az anyaghányad csökkentése céljából a deszkaaitó-betétnél fa helvett farost-lemezeket al­kalmaztak. Ezt a Mohácsi Fa­rostlemez Gyártól kapták. De eem.ber 31-ig 231 ezer forint megtakarítást tűztek ki célul Az első félévben tíz köbmé­ter fával használtak fel keve sebbet. A megtakarított anyag­f Part Jánosné és Lick Mihályné kosarakba szedi a fénylón mosolygó hagymafejeket. (Hatvani Dániel felvételei.) Vag’j' az érdeklődé• Egyre nagyobb az érdeklőd' megyénkben a szeptember ]-é megnyíló Országos Mezőgazr! sági Kiállítás iránt. Ahol me felelően foglalkoznak a kőzet ség tájékoztatásával és szerv- résével. ott máris többen szár dékoznak megtekinteni mezt' gazdaságunk hatalmas seree szemléiét, mint ahánv látóé- *őt előzőleg számításba vettek Tgv például a kalocsai tárás 'aó1 a megküldött mennyiségé­téiül ezer 2 forintos diák- és ugyanennyi, kétszeri látogatás­ba jogosító 10 forintos belépő­jegyet. valamint ezer sorsjegyet rendeltek a napokban­ból ötven ablakot lehet előál­lítani. — Van több olyan intézkedé­sünk, amit ugyan nem tervez­tünk be, de megvalósítottunk. Ezek között említem az ajtó- palló-tokok vastagságának csök­kentését. Ez hat hónap alatt 76 ezer forintot hozott a népgaz­daságnak — mondja Bényi József. Tanúinak a műszakiak A termelés eredményeit jel­ző számok nem eléggé érzé­keltetik a vezetés színvonalá­ban bekövetkezett változást. Pedig ennek is jó része van a sikerekben. Hat fizikai dolgozó és nyolc műszaki beosztású jár a Faipari Technikum esti ta­gozatára. Az iskolában tanul­tak hasznosítása tükröződik a félév eredményeiben. A válla­lat tervét 103,9 százalékra tel­jesítette, az előírtnál 4,7 száza­lékkal nagyobb a termelékeny­ség. csökkent a gyártmányok költsége. íme, a példa: ahol reális a műszaki intézkedési terv, s ko­molyan veszik a benne foglal­tak megvalósítását, ott az ered­mény nem marad eL V. K. kiteleki Szikra Termelőszövet­kezetből is. Mindegyik gazda­ságban százalékos módon folyik az idén a gyümölcstermesztés, s az átadott mennyiség értéké­nek 40 százaléka a gazdákat il­leti. Hasonló módon történik a Zöldségfélék átadása is. Két szö­vetkezeti gazdaság, a tiszakécs- keí Tisza gyöngye és a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet eddig már 12 vagon paradicsomot adott át. E mennyiségnek azon­ban még majdnem a kétszerese szedetien a földeken. Jó a ter­més paprikából is. Eddig 800 mázsát exportáltak, amelynek zömét a tiszakécskei Szabadság Tsz gazdái rakták ládákba. A görögdinnye felvásárlása a napokban kezdődött meg, de máris több vagonnal indítottak belőle külföldre. >00000000000000 260 központi ma [or A -termelőszövetkezeti közsé­gekben több mint 50 mérnök és több száz mezőgazdasági szakember dolgozik a határok ’rendezésén. Két város — Kecskemét és Kiskunhalas — kivételével már befejezték a területrendezést, s mintegy 80 községben kije­lölték az új tanyaközpontok^ majorok helyét. Az új területi térképek alapján 260 helyen már építik a termelőszövetke­zeti gazdaságok központi ma­jorjait. Ezekben kutakat fúr­nak, állatgondozó lakásokat építenek, s beszerelik a villany­vezetéket. Az idén több mint 120 forintot fordítanak az új ma- iorok fejlesztésére, illetve kt- drí>b majorok létesítéséire. — Mintegy 60 millió forint értderf épület már fedő alá kertit Érik a borsmenta Kitűnően bevált a borsmen­ta termesztése a bátyai Piros Arany Termelőszövetkezetben. A 15 holdas táblán most érik be a mag. A kitűnő növényál­lomány egy részét az Országos Mezőgazdasági Kiállításon is bemutatják. Hz úfftómozttalom helyzetét vizsgálják Az Építők SzakszervezeténeS központja, az Építésügyi Minisz­tériumhoz tartozó kűlönböaS szakmát egyesítő iparigazgató-_ ságok bevonásával megyénk: három üzemében megvizsgálja az úiítómozgalom helyzetét. Elsőnek még e hónapban a Bajai Épületasztalosioari Vál­lalathoz látogatnak el, utána a K ecskeméti Épületi akatosipari Vállalat kerül sorra. A Közúti Üzemi Vállalatnál októberben Nagy József mi­nisztériumi kiküldött az építők meavebizottsága újítási felelő­dének kíséretében vizsgálja fe­lül az újítási mozgalom hely­zetét. Előle^osztás előtt Cács Mihály, a solti Szikra Tsz pénztá­rosa, asztala fölé ha­jolva üres fizetési borítékokat rakos­gat. Külön a nö­vénytermesztőket, az állatgondozókét, az öntözőkét, a szállí­tókét — aszerint, hogy kinek hova szól a „besorolása”. — Előlegosztás lesz — mdjuk meg tóle. — Holnapután hoz­zuk a pénzt — 420 ezer forintot — a Mnmiar Nemzeti P-vk dunavecsei fi­óból. Kíváncsian nézé­sé4’ük a borítéko­kokat. Csak úgy ta­lálomra feljegyez­zük néhánynak az adatait: „Bazsi Ká­roly öntöző: 1525.— Ft” — „Tóth József fogatos: 1888.— Ft.” — Korsós Bálint nő­vén yápoló: 780 Ft.” — És így tovább... Akik jól dolgoz­tak, s szorgalmasan vették ki részüket a közös munkából, azoknak a borítéka most sem lesz „pe­helykönnyű”. Mert — elvétve ugyan — vannak olyanok is, akiknek a boríték­ján csak kétjegyű szám olvasható. — Akárcsak A. Mihá- lyén: 78 forint. — Mindenkinek a munkája szerint... — halljuk a pénz­tárostól. S mint a boríté­kokat böngészgetve látjuk, a jól dolgo­zó gazdák varrnak többségben. Közé­jük tartozik ifj. Ko- zári Sándor, a szö­vetkezet kőműves segédmunkása, aki­nek a jövedelméből már tellett egy Pan­nóniára is. — Annyian sza­ladgálnak már itt motorral, hogy alig győzi az ember számlálni! — mond­ja Gács Mihály. Persze, nemcsak motort, mást is vesz­nek a szövetkezet gazdái. Előlegosztás napján valósággal elözönlik a boltokat és ruhaneműt, bá­tort, műszaki cikke­ket stb. vásárolnaik. A mai Solton már mindez egészen ter­mészetes. ., K. JL

Next

/
Thumbnails
Contents