Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-24 / 197. szám

A művelődési évad előkészítéséről tanácskoztak Kecskeméten Csütörtökön délelőtt Kecske­méten az Űjkollégium díszter­mében megyénk mintegy 200 művelődésügyi vezetője gyűlt össze, hogy megtárgyalják az 1962/63-as művelődési év elő­készítését. A tanácskozáson meg­jelent dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára, dr. Varga András, a megyed tanács vb elnöke, Hernádi Konrád, a Művelődésügyi Minisztérium fő­osztályvezetője, Kovásznál Re­zső, a SZOT Köznevelési Köz­pontjának vezetője, Szabó Lajos, a megyei pártbizottság agit­prop. osztály vezetője, Madarász László, a megyei tanács vb. el­nökhelyettese, Borsos György, a megyei KISZ-bizottság képvise­lője, Szűcs Sándor, a Pedagógus Szakszervezet megyei titkára, valamint a járási tanácsok el­nökhelyettesei és a járási agit­prop. osztályvezetők. Az értekezletet Kádasi László, a megyei tanács művelődési osz­tályának vezetője nyitotta meg. Elmondotta, hogy a meghívot­takkal képviselve van vala­mennyi megyei művelődési szerv. Meghívták a népművelési, tanulmányi és szakfelügyelőket, a középiskolai igazgatókat, a kollégiumok, nevelőintézetek, di­ákotthonok igazgatóit is, hogy itt a párt- és állami vezetőkkel együttesen beszéljék meg a kö­vetkező népművelési évad fel­adatait. Mpst, amikor megjelen­tek az MSZMP VIII. kongresz­szusának irányelvei, mindenki előtt világos, hogy a művelődés- ügy nem lehet többé reszort­munka, néhány ezzel foglalkozó ember erőfeszítése csupán, ha­nem mindenki közös ügye, a gazdasági feladatok mellett a legfontosabb teendő a szocializ­mus építésében. Ezután Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyette­se tartott beszámolót, amelyben a megyei gazdaságpolitika és a művelődésügy feladatainak szer­ves kapcsolatáról beszélt. Vá­zolta a megyei tanács ötéves művelődési programjának és húszéves távlati tervének fő feladatait és ismertette, hogy mi módon függenek ezek. össze a gazdasági feladatok végrehaj­tásával. A beszámoló utáni hozzászó­lásokban a jelenlevők számos kérdést tettek fel és igen sok javaslattal járultak hozzá a jö­vő évad előkészítéséhez. Felszólalt Molnár Frigyes elv­társ is, s felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy az okta­tás és a népművelés valameny- nyi területén dolgozó itt meg­jelent vezető a tanácsok és a pártbizottságok képviselőivel együtt már most meg kell álla­podjon azokban a teendőkben, amelyek hathatósan és az eddi­gieknél gyorsabb ütemben viszik élőié a dolgozók kulturális fel- emelkedésének ügyét megyénk­ben. Hivatkozott az MSZMP kongresszusi irányelveire. El­mondotta, hogy az irányelvek nemcsak nagyobb feladatokat rónak a kultúra munkásaira, ha­nem nagyobb lehetőségeket is jelentenek. Részletesen elemezte az irányelveik kulturális célki­tűzéseit. Az értekezlet délutáni prog­ramjában Ugrai Zoltán és Zsol­nai József, a megyei tanács mű­velődési osztályának dolgozói a nevelők Ideológiai és pedagógiai továbbképzéséről tartott elő­adást, majd meghallgatták a részvevők Szűcs Sándornak, a megyei pedagógus szakszervezet titkárának beszámolóját. A tanácskozás részvevői ma szakáganként tárgyalják meg munkájuk további feladatait, s holnap a szakfelügyelők, tanul­mányi felügyelők és kollégiumi igazgatók csoportos megbeszélé­sére kerül sor. M. L A Minisztertanács ütése A Tájékoztatási Hivatal közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megvitatta és jó­váhagyta az Országos Tervhiva­tal elnökének az 1962. évi nép- gazdasági terv első félévi telje­sítéséről szóló jelentését és el­fogadta a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnökének a je­lentéshez fűzött hozzászólását. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a kormánynak a gépekkel és üze­mi berendezésekkel való gaz­dálkodás megjavítására hozott határozatok végrehajtásáról, va­lamint az állományon kívüli bé­rek felhasználásának vizsgálatá­ról az egészségügy és a felső- oktatás területén. A Miniszter- tanács a jelentéseket tudomá­sul vette. A művelődésügyi miniszter az oktatási reformról szóló törvénv végrehajtásaként előterjesztette a felsőoktatási intézményekről szóló törvényerejű rendelet ter­vezetét. A kormány úgy határo­zott, hogy a tervezetet az Elnöki Tanács elé terjeszti. A Minisztertanács ezután fo­lyó ügyeket tárgyalt. Az Algériai Kommunista Párt támogatja az FLN-listát Az Algériai Kommunista Párt Politikai Bizottsága — mint az ADN jelenti — vá­Nagyszabású erdősítés mejvánkben Négyezer hektár új erdő, 500 kilométer hosszú út menti fasor A Kiskunsági Állami Erdő­gazdaságnak — tekintettel arra, hogy megyénkben kevés az erdőterület, s a vidék arány­lag fátlan — elsődleges feladata az erdősítés. E fogalom körébe tartozik egyébként az erdőtele­pítés, a felújítás, az előző évi kiesések pótlása és az erdőn kívüli fásítás is. Az erdőgazdaság a most fo­lyó — tavaly október 1-től szeptember 30-ig tartó — gaz­dasági évben a kezelésében le­vő területen 4000 hektáron lé­tesít erdőt, ezenkívül 530 hek­Megyénk egyik leggyorsabban fejlődő szövetkezeti üzeme a Kecskeméti Fém- és Vas­ipari Ktsz, országszerte elismert gyártmányairól. Minőségi mu nkájuknak és a szállítási ha­táridők pontos betartásának er ed ménje, hogy a szövetkezet a z országos Bányászati Tröszttől is nagyobb megrendelést kapó tt. Bognár és faipari részlegük sorozatban készít lakókocsikat. Év végéig tíz ilyen lakókocsi k cszítcsét kérik tőlük, több min t 1 millió forint értékben. — Képünkön: Munkában a Halasi- és a Horváth-brigád. /Pásztor Zoltán felvétele.) táron végez erdőn kívüli fásí­tást. A megve közlekedési út­jai mentén 500 kilométeres sza­kaszon két sorban — összesen tehát ezer kilométer hosszan — suhángokkal fasort létesítet­tek a gazdaság erdészetei. E feladatok megoldásához a szükséges csemetéket, su- hángokat az összesen 210 hektárt kitevő csemeteker­tekben nevelik. Egyéves fenyőből 41 milliót, lomb­csemetéből pedig 3 milliót nevelnek a jövő évben tör­ténő kiültetés céljából. Évről évre mind nagyobb mértékben alkalmaznak gépi ápolást. E célra mintegy 40 erő- és számos munkagép — kulti- vátor, tárcsa — áll az erdé­szetek rendelkezésére. A talaj előkészítését — mint például az erdősítések előtt végzett 70 centiméter mélységű forgatást — a gépállomások segítségével oldják meg. Néhány elavult erőgépet, mivel felújításuk nem lenne gazdaságos, üzemen kí­vül helyeznek, s helyükbe rö­videsen néhány SZ—80-as és SZ—100-as traktort kapnak. Ebben a gazdasági évben 71 ezer köbméter fát ter­melnek ki az erdészetek. Az elkövetkező években ez a mennyiség 90—100 ezer köb­méterre emelkedik. Míg három éve a fakitermelésnek csupán a huszadrésze történt géppel, az idén e munkának jóval több mint a felét a jól bevált, köz­kedvelt Druzsba motoros fű­résszel végzik. Az erdőgazdaság ipari fa- kitermelése országos vi­szonylatban is kiemelkedő, a föld feletti fatömeghez viszonyítva 79,7 százalék mértékű. A gazdasági év eleiétől — te­hát októbertől — ez év március végéig 147 — juhhodálvhoz, sertéshizlalóhoz és növendék- marha-istállóhoz való — szer­fás garnitúrát adtak át határ­időre az erdészetek a terme­lőszövetkezeteknek. Szénaszá­rító állványból 27 ezer garni­túrát készítettek. J. T. lasztási felhívást adott ki, s ebben felszólítja a választókat: szeptember 2-án szavazzanak az FLN egységlistáira. Ugyan­akkor a párt sajnálkozását fe­jezi ki, hogy az FLN a párt jelöltjeit nem vette fel a vá­lasztási listákra. — Az Algériai Kommunista Párt Politikai Bizottsága ilyen körülmények között úgy dön­tött, nem állít jelölteket a nemzetgyűlési választásokra. Teszi pedig ezt abban a törek­vésében, hogy erősítse az Algé­ria friss függetlenségét szabo­táló neokolonializmus elleni harcot, megszilárdítsa a testvéri kapcsolatokat valamennyi na­cionalista és kommunista hazafi között és elkerüljön minden olyan vitát, amelv élezhetné a válságot az FLN-ben.-- Az Algériai KP felhívja az egész népet, hogy szeptember 2-án tömegesen szavazzon az FLN által előterjesztett listák­ra. Felhívja az összes algériai kommunistákat, vegyenek tevé­kenyen részt a választási harc­ban és terjesszék a párt prog­ramját. >00000000000000 Kinevezték az NDK-ban az úi berlini városparancsnokot BERLIN. (ADN) A Német Demokratikus Köz­társaság Nemzetvédelmi Mi­nisztériumának sajtóosztálya közli: A Német Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsa hatá­rozatának megfelelően Hoff­mann hadseregtábornok, nem­zetvédelmi miniszter a Német Demokratikus Köztársaság és Berlin biztonságának és az ez­zel összefüggő problémák meg­oldásának érdekében 1962. au­gusztus 23-i hatállyal kinevezte a Német Demokratikus Köztár­saság fővárosának. Berlinnek városparancsnokát. A várospa­rancsnok Helmut Poppe vezér­őrnagy lett. A berlini városparancsnok hatáskörébe tartoznak a ber­lini határvédelmi alakulatok éa a néphadsereg más egységei* valamint a hozzájuk tartoaÄ katonai létesítmények, amelyek eddig a belügyminisztériUHÍ hatáskörébe tartoztak. j A városparancsnok szákhelm Berlin-Karlshorst. ” egyesüljelek 2 xvn. ÉVFOLYAM, 197. SrAlVI r Ara 60 fillér 1962. AUG. 24, PÉNTEK Világ proletárjai,

Next

/
Thumbnails
Contents