Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-18 / 193. szám
1962. augusztus 18. szombat S. oldal Hogy hevesebb legyen a gond Gazdálkodjunk takarékosan Hét üzem — azonos tapasztalatok Az üzemeket járva gyakran halljuk: lejárom a lábam, míg > gyártmányokhoz szükséges anyagot beszerzem. Kétségtelen, a fejlődés gyorsabb üteméből • d^dó ú.iabb és újabb feladatok átmenetileg nehezítik ezt a "P’-nkát. Mindent a nehézségekkel sem lehet azonban magya- rázni. Többek között azért sem, mert az üzemek, gyárak, vállaltok anyagffazdá1kodása (hivatalos elnevezéssel: — készletgazdálkodás) nem éri el a kívánt színvonalat. S hogy menynyire való ez a megállapítás, azt a Népi Ellenő-ző Bizottság vizsgálata is tanúsítja. Hét üzemben :—aBatoi Bútor- és Faipari Vállalat. Bajai Műkő- és Cementipari. Bács-Kiskun megyei Fémtömegcikkipari. Bács-Kis- kun megyei Vegyesipari. Tisza- kécskei Permetező, Bács-Kiskun megyei Tőzegkitermelő és Tál a jerőgazd á1 kodási és a Kiskunhalasi Községgazdálkodási Vállalat — 22 népi ellenőr folyamatos. hosszabb ideig tartó vizsgálaton kutatta, miként hajtották végre a vállalatok vezetői a Minisztertanács és a Gazdasági Bizottság anyaggazdálkodásra vonatkozó határozatát. Ezen belül vizsgálták, miért nőtték a készletek, mit kell tenni csökkentésük érdekében. A terv és a valóság Tudott dolog, hogy a végleges és jóváhagyott tervek sok esetben eltérnek a gyárak, vállalatok tervjavaslataitól. Ennek oka: vagy a megrendelő módosítia szándékát, vagy pedig a vállalat gyártmány összetétel-változás miatt a kért időre nem tudja előállítani a terméket. Időközben beérkezik a régi. később pedig a módosított tervhez szükséges anyag, miáltal nő a felesleges anyagkészlet. Megtörténik azonban az is. hogy az alapanyag termelő vállalatok élve az előállítás jogával, a negyedév különböző heteire tervezett anyagmennyiséget egyszerre zúdítják be a gyárakba. Ez pénzügyileg nehéz helyzetbe hozza a vállalatokat Kénytelenek az árut fogadni, holott csak egy vagy két hónap múlva van rá szükségük. Ez történt a megyei Tőzegbánya és Talajerőgazdálkodási Vállalatnál is. Ugyancsak általános jelenség, hogy a kooperáló vállalatok által biztosított anyagokat egyáltalán nem, vagy csak késve kao- ia meg a késztermékeket előállító gyár. Ez arra kényszeríti a vállalatokat, hogy maga szerezze be a szükséges anyagot. Mire ez sikerül, addigra gyakran a kooperáló üzjem is előteremti az anyagot. Ebből a kettősségből fakad aztán, hogy a felesleges anyagkészletek növekednek. Nehezíti a jobb munkát a műszaki előkészítés fogyatékossága is. Az anvagosztálv. illetve csoport legtöbbször késve kapja meg a felbontott tervdokumentációt. De még ekkor sem biztos, hogy megtudj a: egyes gyártmányokhoz milyen minőségű, méretű anyag kell. Emiatt aztán ötletszerűen kü'dik el anyag- megrendeléseiket. Tetézik e hibát azzal, hogy nem veszik számba a raktáron levő készleteket. valamint a szállítás alatt álló és rövidesen beérkező anyagokat. Ha netán a szál- Ttmány késik, nem sürgetik, hanem másutt vásárolják meg azt, ami később úgyis beérkezik. de akkor már nem lesz rá szükség. Növeli a felesleges anyagkészletet továbbá az is, hogy a kooperációban elkészített gyártmányoknál megmaradt anyagot nem szállítják vissza. Iíi mit tett? Látva a helyzet tarthatatlanságát. az illetékes szervek utasították az előbb megemlített vállalatok vezetőit, készítsenek intézkedési tervet a felesleges anyagok értékesítésére. Van, ahol ezt végrehajtották, van, ahol nem. Ez utóbbiak közé tartozik a Kalocsai Fémtömegcikkipari Vállalat, ahol majdnem három millióval több anyagot tárolnak a szükségesnél. A Bajai Bútor- és Faipari Vállalatnál a Népi Ellenőrző Bizottság 76 ezer forint értékben talált, másutt is jól értékesíthető anyagokat. Hasonló a helyzet a Bajai Műkő- és Cementipari Vállalatnál. Itt 147 ezer forint értékben tároltak olyan anyagot, amelyre másutt van szükség. A Kiskunhalasi Községgazdálkodási Vállalat, bár értesítette a megyei tanács tervosztályát, de különösebb erőfeszítést nem tett. hogy a népgazdaság vérkeringésébe bekerüljön mindaz az anyag, amit nem tudnak hasznosítani. A Kecskeméti Vegyesipari Vállalat felesleges anyag- készletét mintakollekcióval együtt hatvan helyiipari vállalatnak ajánlotta fel. A Tisza- kécskei Permetezőgépgyár a KOHÉRT-nak és a MAGÉV-nak ajánlotta fel felesleges anyag- készletét. Értékelve a vállalatoknak ez irányú tevékenységét a bizottság megállapította- Többet is tehettek volna a vállalatok vezetői. Prémium, jutalom Ahhoz, hogy e téren mielőbb rend legyen, szükséges egyet, s mást tenni. Többek között biztosítani kell a termelési tervet és az anyagmegrendelések összhangját. Szükség van a pontos anyagnyilvántartásra. Helyes, az eddiginél alaposabban, körültekintőbben felülvizsgálni az anyagelosztás módjait, az igények szükségességét. Felelősökkel megjelölve intézkedési tervet kell készíteni felesleges anyagok értékesítésére. Prémium és jutalom kitűzésével ösztönözni az anyaggazdálkodással foglalkozókat a jobb munkára. Reméljük, mindezek az útmutatások nem maradnak holt betűk, hanem a napi munka segítőivé válnak. Így bizonyára kevesebb lesz a gond, zökkenőmén tesebb a termelés, gazdagabb az ország. V. K. Jöhetnek az ácsok A városföldi Dózsa Termelőszövetkezetben két új 50 férőhelyes növendékmarlia-istálló épül. A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat dolgozói a lsőművesmunkákat augusztus 20-ig befejezik, s az ácsok hozzáfoghatnak a tetőszer- kezet elkészítéséhez. A kőművesek „rendbe teszik” a félkész épületet, amelyen egy-két nap múlva már az ácsok dolgoznak majd. (Pásztor—Jóba) run-irvvrirr-r-r.-*--*--*-** * * Megyénkből 23 közös és több állami gazdaság szerepel az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Két különvonat is indul A szeptember 1-én megnyíló Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron a megyénkből résztvevő állami és szövetkezeti gazdaságok sokféle mezőgazdasági terménnyel és a legkiválóbb állatokkal szerepelnek. Nemsokára befejezik a cséplést Gabonaföldjeink termése rövidesen zsákokba, illetve magtárakba kerül. Termelőszövetkezeteink közös szérűin teljes ütemben halad a cséplés, s augusztus 20-ig zömében befejezik ezt a munkát. A gépállomások kombájnjai. cséplőgépei eddig több mint 100 ezer tonna gabonát verettek el. A felszabadult erőgépek az őszi magágy elkészítésében szorgos- kodnak. Számos közös gazdaság már túl van a betakarítás munkáján és eleget tett az állam iránti kötelezettségének is. A szabad- szállási Zöld Mező Tsz például már szerdára összesen három és félezer mázsa kenyér- és takarmánygabona elveretésével végzett és péntekig közel ezer mázsa gabonát átadott az állami felvásárlónak. A Malomipari és Terményforgalmi Vállalat minőségi és nagyüzemi felár címén közel másfél millió forintot fizetett ki a közös gazdaságoknak^ Szeretek közűtekkel foglalkozni Beszélgetés egy tanácstaggal Huszonhárom termelőszövetkezet küldi el a kiállításra azokat a zöldség-, gyümölcs- és terményféléket, amelyeknek termesztésében évről évre kitűnik.' A kalocsai Iszkra Tsz például paradicsommal és napraforgóval, a bátyai Piros Arany fűszerpaprikával és majoránnával* a dusnoki Munkás-Paraszt Szövetség fokhagymával, a herceg- szántói Űj Tavasz rostkenderreli a Tcisszállási Petőfi őszi búzával} kukoricával, paradicsommal és dinnyével, a lakiteleki Szikra Tsz pedig almával és dióval szerepel majd a bemutatón. Két másik közös gazdaság — az izsáki Petőfi Tsz és a soltszervt- imrei Ezerjó Szakszövetkezet — legjobb borait mutatja be. Az állatbemutatóra is több helyről szállítanak jószágot megyénkből. A Városföldi Állami Gazdaság jersey szarvasmarháját, a Szalkszentmártoni Állami Kostelep 10 szovjet fajtájú —1 groznij, aszkánai és sztavropolji — kosát, Szlanyinka István nagybaracskai gazda üszőjét és a Hosszúhegyi Állami Gazdaság hildpusztai üzemegysége négy cigája kosát szerepeltetik a kiállításon: Ezenkívül ott láthatjuk a vaskúti Kossuth Tsz öt kornvall süldőjét és Tóth Balázs kiskunhalasi gazda két kornvall kanját is. A megye legkiválóbb borfajtáit is bemutatják, illetve bírálják a kiállítás alkalmával a Mezőgazdasági Múzeumban sorra kerülő nemzetközi borversenyen. A 16 tagú — bel- és külföldi szakértőkből álló — zsűri mintegy ezer fajta borról alkot majd véleményt, köztük az Alföldi Állami Pincegazdaság rizling és hárslevelű, s megyénk állami gazdaságainak többféle fehér és vörös boráról. A kiállítás iránt megyénkben máris nagy az érdeklődés. A járási és a városi tanácsok mezőgazdasági osztályaira már beérkezett az a 78 ezer belépő- és 14 ezer sorsjegy, amelyet az állami és szövetkezeti gazdaságokban, földművesszövetkezeti boltokban, dohányárudákban stb. vásárolhatnák meg az érdeklődők. A látogatók — személyenként vagy kisebb csoportokban történő utazás esetén — 33 százalékos utazási kedvezményt élveznek. A kiállításra egyébként Kecskemétről és Bajáról különvonat is indul 500—500 fővel, s e fél- Jzres csoportok tagjai feláron utazhatnak a kiállításra ' ' ......................- & Ä* — Néha kevés a felszólalás. Ennek azonban nemcsak az az oka, hogy sok tanácstag nem készül fel az ülésre. Az is baj, hogy a szakvezetők nemigen szeretik nálunk, ha bírálják munkájukat. A nyári betakarítás megkezdése előtt a kézi aratás megszervezéséről volt szó. Ezt munkaegységre nem akarták vállalni az egyik tsz- ben a tagok. Egy tanácstag javasolta: adják meg holdanként az egy mázsa búzát — mondván, nehéz munkáról van szó — s akkor szívesen megy mindenki aratni. Ebbe a vezetők nem mentek bele, s amikor kénytelenek voltak vidékieket is fogadni, hogy ne legyen nagy a szemveszteség, azoknak megadták az egy mázsát. Hiba az is, hogy a felsőbb szervek néha feleslegesen is beleszólnak, hogy mit létesítsünk a községfejlesztési alapból. Mi villanyt és járdát szeretnénk építtetni, s csak aztán vízmüvet, ők meg fordítva ; akarják. Engedjék nekünk megállapítani a sorrendet, mi ismerjük a lakosság kívánságait. De nem olyan nagy baj ám, ! ha időnként van egy kis né- 1 zeteltérés közöttünk. Néha vi- ' tatkozunk, mégis általában ' megértjük egymást. És tudják nagyon jó érzés a tanácstagnak 1 amikor látja, hogy fejlődik a i község, jobban élnek az embe e rek. 4 ... t Nagy Ottó munka szervezésére kaptam megbízást. Eleinte húzódoztak tőle az emberek, mindenféle elfoglaltságra hivatkoztak. Az első, akihez elmentem, azzal állt elém: — Van-e már jelentkező? — Mit mondhattam erre? Azt válaszoltam, hogy — én és a feleségem már vállaltuk a munkát. Erre megígérte, hogy ő is ott lesz ásóval, lapáttal. Amikor elindultunk, feleségem szólt be a házakhoz. Mondták, hogy majd jönnek, de még egy kis munkájuk van. Az asszonypajtás azonban nem hagyta annyiban a dolgot, biztatta őket, hogy — mire a házi munkát csinálni kell, addigra haza is érünk. — Huszon- egyen jöttek össze a járdaalapozáshoz, még a 82 éves Répási nénit sem lehetett hazaküldeni. — Fel szokott-e szólalni a tanácsüléseken ? — Hát nem is akarom, hogy úgy beszéljenek rólam, mint Bencze Gábor volt ország- gyűlési képviselőnkről. — Arról mit mondanak? — Egyszer szólalt fel a parlamentben. akkor is csak any- nyit mondott: — Csukják be az ablakot, mert huzat van. — Mi a véleménye a tanácsülésekről? — Nyolc éve vagyok a 11-es községi választókerület képviselője. — Mi az érzése? Meg vannak elégedve munkájával választói? — Legutóbb újra engem jelöltek és meg is választottak. Én pedig tőlem telhetőén igyekszem rászolgálni bizalmukra. Ha valakinek panasza van, elintézem. Egy özvegyasszony például nem kapta meg az SZTK-tól özvegyi járandóságát. Sokat jártam utána, de végül- is elintéződött ügye. Tóth Mária ugyancsak nyugdíjügyben fordult hozzám. Bodacz József 75 százalékos rokkant a községfejlesztési járulékot sokallta. Hatvanhat százalékos csökkentés járt volna részére, de kérvénye elkallódott a pénzügyi csoportnál. Közbenjárásomra megkapta az adóengedményt. Sokszor már a másik tanácstagi körzetből is eljönnek hozzám különféle panaszokkal, mert tudják, hogy elintézem. Megmondom őszintén, szeretek közügyekkel foglalkozni. Először sokat zsörtölődött miatta a feleségem, de most már inkább ő is segít. Tavaly például járdát építettünk. A tanácsnál társadalmi Bozontos, fekete kiskutya csaholására egy középkorú asz- szony jött elő a házból. — Kerti Gábor községi tanácstagot keressük. — A TÜZÉP-nél van. de kerüljenek beljebb, nemsokára itthon kell lennie. — Talán most szerzi be a téli tűzrevalót? — Nem éppen. A solti tanács megbízásából jár oda. A TÜ- ZÉP-telep vezetője kért egy tanácstagot a szállítmányok átvételéhez, mert előfordul, hogy nincs meg a szállíró’évéiben jelzett mennyiség. Éppen a végszóra lépett be Kerti Gábor. — A hiánynak több oka van — vette át a szót. — Három esetben például — sajnos — meglopták a szállítmányt. Hamar rájöttem, mert vámőr voltam ebből a szakmából jöttem nyugdíjba is, szakértője vagyok hát az ilyesminek A szén teteje be van fröcskölve n’ésszel. Ahogy a vagonból a tolvajok kiengedték a szenet, tölcsér alakba folytak össze a meszezett széndarabkák. Hiány lehet azonban úgyis, hogy a csillék nem voltak egészen telve szénnel, amikor a vagonokat rakták meg. — Mióta tanácstag?
