Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-16 / 191. szám
Hogy kevesebb /egyen a Jafsző . . . ŐSZI DIVAT Néhány gondolat a vasárnapi pihenő biztosításáról Hódít a nylonballon > — Jaj, Bözsi, én olyan fáradt vagyok! Nem is tudom, mi lesz velem egész héten. Ez a vasárnap mindig úgy kimerít! Pedig az ember hogy várja mindig... Az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalatnál dolgozó egyik vidékről bejáró asszonyka panaszolta ezeket a vonaton társnőjének. Aztán részletezte, hogy az egész heti munka után mi mindent kell megoldania vasárnap otthon. — Mert, tudod, egy héten legalább egyszer muszáj kicsit alaposabban is kitakarítani, aztán a mosás, a vasalás... Hiába, nyár van, és ilyenkor mindig több gvűlik össze. No, meg a vasárnapi főzés... Tudod, mire elvégzek, olyan vagyok, mint a hulla... Hány és hány dolgozó asz- szonynak vannak hasonló gondjai. Mert az a bizonyos sokat hangoztatott második műszak csakugyan nyomja a vállukat. A hét vége és a vasárnap még csak betetőzi azt. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy ezúttal néhány jó tanáccsal próbáljuk szolgálni a gyengébbnek emlegetett, s mégis oly sok terhet elbíró női nemet. Hogyan is szervezzük okosan a hét végi munkát, hogy a vasárnap a számukra is új erőgyűjtést jelentsen? Kezdjük talán a takarítással. Vétek mindent szombatra hagyni. Az otthon alaposabb tisztogatásához hozzákezdhetünk már a hét közepén, mondjuk csütörtökön. s kisebb részletekre, péntekre és szombatra is beosztva, szinte észrevétlenül végezhetünk vele. S ha a takarításból egy-egy keveset markolunk naponta, mellette elvégezhetjük még a mosást, vasalást is. Ha pénteken reggel, munkába menet előtt beáztatunk, estére beiktathatjuk még a mosást is és szombatra marad a vasalás. Ezektől a gondoktól tehát tehermentesíthetjük a vasárnapunkat. Marad azonban a főzés, hiszen ilyenkor igencsak igyekszik az ember jobbat, ki- adósabbat nyújtani a családnak és ez sem kicsi gond. A sütés, főzés, mosogatás jócskán felemészti a fél napot.. Pihenésre azonban még. így is megmarad a másik fél, s az is több a semminél. Hogyan lehetne mégis egy egész napot nyerni? Erre is kínálkozik megoldás, még hozzá nem is akármilyen. Költözzünk ki a szabadba! Sokan és egvre többen élnek ezzel a felüdítő lehetőséggel. Üljön össze hét közben a családi tanács és együttesen okoskodj a ki a vasárnapi programot: hová, merre ? Lehet az strand, Műkert, városszéli kiserdő, hűst nyújtó kis berek, ahol elhancurozhatnak a gyerekek és nagyokat pihenhetnek a szülők. S hogy mi kerüljön a tarisznyába? Ilyenkor nyáron kevés gonddal és mégis tartalmasán megoldható probléma. Gyümölcs, paprika, paradicsom általánosan kedvelt és könnyen beszerezhető élelmiszer. Mellé néhány főtt tojás, egy-két doboz májkrém, s hogy a hús se hiányozzon: kirántott hús. fasí- rozott, rántott csirke. Mindennek előkészítése nem emészt fel sok időt. korán reggel, az elindulás előtt megoldható. S aztán kinn a szabadban, a pihenés, szundikálás mellett — kinek- kinek kedve, érdeklődési köre szerint — előkerülhet a jó könyv, kézimunka. Jő, jó — mondhatják ezekre többen is —, de mit tegyen az az asszony, akihez rokonok, vendégek ígérkeztek vasárnapra. Ilyesmi sem ritka dolog! Igaz. nemes tulajdonság a rokonság, a jó barátság ápolása. De az is köztudott ám, hogy könnyebb vendégségbe menni, mint vendéget fogadni. Mit tehetünk ilyen esetben, hogy mindenki jól járjon? A kedves barát mindig szívesen tart a családdal, s a szabadban biztosított pihenő mindenkor jobb lehetőség a gondtalan eszmecserére, barátkozás- ra. Nem zavar a vendéglátással már vele járó sürgés-forgás, kapkodás. S ha a vendégünknek mégsincs kedve velünk tartani, vonjuk be őt is az étkezési előkészületekbe. Mindenki magáról tudja — szívesen megteszi. Közvetlenebb, kötetlenebb így a beszélgetés, egymás örömeinek, gondjainak kicserélése. S így is nyertünk egy nyugodt, igazán pihenéssel eltölthető délutánt. Az üzemi termelés eredményességének, termelékenységének elsősorban a szervezettség az alapja. S ez a feltétele a családi otthon nyugodt, kiegyensúlyozott, az időt okosan beosztó életének is. Gondos szervezéssel sok gondtól tehermentesülhet a ház asszonya. A második műszak ezernyi tennivalójából sokat leemelhet ily módon a férj és a gyerekek, s máris kevesebb lesz a hét elején a fáradtságról panaszkodó asszonyi jajszó. A divattervezők naptára már őszt mutat. Megjelentek — bemutatókon — az első őszi újdonságok. A derékon aluli őv, mint a kép mutatja, az őszi ruhákon is megmaradt. Divat marad a nagy, lapos táska, s terjed, hódít a praktikus és mutatós nylon ballon. Alvás, álmatlanság Miért szárad meg a kenyér? Hazaérkezett Párizsból dr. Holló János, a Budapesti Műszaki Egyetem Mezőgazdasági Kémiai-Technológiai Tanszékének vezetője, miután átvette a legnagyobb francia tudományos kitüntetést. — Nézetem az — mondja szerényen — bár a legmagasabb nemzetközi tudományos kitüntetés az én nevemre szól. nemcsak engem illet, hanem intézetünk egész kollektíváját. Ami intézetünkben elvont jellegű alapkutatás folyik, mégis a gyakorlat számára igen sok haszna van. A keményítő ipari felhasználása és vele együtt a keményítő- gyártás már régi és látszatra ismert technológiái probléma. De ma sem tudunk róla mindent. Vajon milyen folyamatok hatására szárad meg például a kenyér? A köznapi nyelven, otthon azt mondják, hogy az egynapos kenyér már megszáradt. Az egyetemen a tudósok viszont azt mondiák. hogy nincs szó meg- száradásról. csupán a kenyérben levő keményítő megöregszik. Igazolja ezt. hogy ha a kétna- pon zsemlét sütőbe tesszük, az visszanyeri frisseségét. Minden háziasszony megfigyelhette, hogy az üveges zöldborsókonzervben kis idő múlva zavaros lesz a víz. Ez is a keményítő egyik alkotórésznek öregedéséből következik be. .— Hogy miért milyen kémiai tulajdonsának következményeként. erre keresünk választ a kutatómunkában — folytatta Holló professzor. — Ami -elvont” tudományunk már gyakorlati segítséget is tud nyújtani például a Patyolatnak. A legegyszerűbb kémiai hatásokkal alakítottuk át a vállalat által használt keményítőt, amelynek sok előnye van a régebben használthoz viszonyítva. Jelentős szempont, hogy a termelést sem drágítja, ami fontos, hiszen a mosatás sehol a világon nem olyan olcsó, mint Magyarországon. A keményítő ma már nemcsak az élelmiszeriparnak, hanem a textiliparon és a műanyagiparon kívül valamennyi iparágnak fontos alapanyaga. Az Egyesült Államokban a keményítőipar az acéliparnál is nagyobb és a Szovjetunióban most növelik ötszörösére a keményítő gyártását. D. 1,. PETŐFI NEPE * Magyar Szocialista Muntríspá*- Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapia. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadta: a Petőfi Nép? LaDkiaöő Vállalat c «lei ős kiadd: Mezei István igazga Szerkesztőség: Kecskemét Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 2*5-19 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Kialőhi vatal: Kecskemét Szabadadé tár l'a Telefon: 17-09. Teriesrtl a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. iV'zeféc* ift t n-nacra 12 f-rietíacs-Ki-k'in megyei Nv.inae v Kecskemét. — Telefon: 11-85, Aludni jő — és fontos Is. Élettani szükséglet: a központi ideg- rendszer elhasznált anyagai alvás közben pótlódnak, újraépülnek. Az alvás az agykéreg védő gátlása, vagyis védekezés a teljes, halálos kimerülés ellen. Aki 6—8 napig nem alhat, belepusztul. Jól tudták ezt a régi kínai császárok hóhérai éppen úgy, mint Hitler pribékjei... Panaszkönyv — túlzásokkal Napjainkban kétségtelenül kevesen dicsekedhetnek azzal, hogy éveken át minden éjszaka „úgy alszanak, mint a bunda”. Sok a rossz alvó, mert az élet irama az egész világon meggyorsult, mert nagyobbak a követelmények, az idegrendszer teherbírása pedig nem növekedett ebben az ütemben — ez igaz. De az is, hogy sokan maguk ártanak a legtöbbet saját maguknak. Valamilyen okból fáradtan ébredünk, erre napközben, spk feketét Iszunk, este altatót veszünk be, de mivel nem sokat használ, reggel fáradtan ébredünk, feketével kezdjük a napot. Ki ne ismerné ezt a körforgást? Pedig az „álmatlan emberiség” végtelen oldalszámú panaszkönyvében a bejegyzéseknek legtöbbször ilyen okait találhatnánk. Vagy még alaptalanabb panaszokat. Amikor például valaki azzal megy orvoshoz, hogy „egész éjszaka le sem hunyta a szemét” — holott egy- szer-kétszer felébredt, és P—7 órát. aludt. Esetleg egyszer sem ébredt fel — ilyen panaszkodott is számon tart az orvos'u- domá'ny története. Például az 1911. évi földrengéskor két „beteg” feküdt a kecskeméti kórházban. Súlyos álmatlanság volt a szubjektív panaszuk, s mivel akkor még elsősorban azok kerülhettek kórházba, akik sokat tudtak fizetni, ezt a két jómódú beteget is befektették. A földrengés éjszakáján természetesen riadalom támadt a kórházban is, sok súlyos beteg kiugrott az ágyból... csak a két „álmatlan” aludt nyugodtan, s este még altatót sem vettek be... Nem akarjuk a mai idegeseket ezekhez a hipochonderekhez hasonlítani, akik jó dolgukban nem tudták, mit csináljanak. De ma is vannak, akik túlozzák Tavaszaikat, az orvosokat terhelik és maguknak sem használnak Akit például kellemetlenség ér, vagy a napi gondjai lefekvés után sem hagyják nyugton, ne rettegjen mindjárt kóros álmatlanságtól. Igyekezzék inkább rendbehozni ügyeit, vagy a makkegészségesek tanácsát követni: tegyük a gondokat a ruhával együtt a székre, s jöjjön a frissítő, megnyugtató alvás! Ha ez nem sikerül, ha a zaklatottság tartós, kérjünk altatót az orvostól — és ne ismerőseinktől! Jól jegyezzük meg: minden altató másként hat, s hogy kinek melyik a legjobb, ez az ő szervezetétől, egyéni adottságaitól, pillanatnyi vagy tartós idegállapotától függ. .Esetleg más betegségétől, amelvnek az álmatlanság csak következménye. Ezt pedig csakis orvos állapíthatja meg. Segít-e a békabteltegás ? Az egészséges ember tíz perc cél, fél órával a lefekvés után elalszik. Sokan — az álmatlan éjszakától való félelmükben — különféle praktikákhoz folyamodnak. Ezerig számolnak, hullámzó búzatáblára, halkan íoiy- dogáló patakra gondolnak. Egy New York-i szálloda tompított hangszórón át álmosító hanghatásokat közvetít ideges vendégeinek: esőcseppek egyhangú dobolását, méla békabrekegést, lágy szélzúgást. Mit szól mindehhez a tudomány? Minden ilyen módszer bizonyos odafigyelést kíván meg, holott az elalvás lényege éppen a figyelem ellazítása. Ha tehát az elalvás erőltetett szándékával idézünk fel vagy érzékelünk egyhangú, álmosító képeket — nem sok eredményt várhatunk. Sokkal célszerűbb, ha abban gyakoroljuk magunkat, hogy semmire sem gondolunk. Talán különösen hangzik ez. de el kell hinnünk azoknak, akik képesek rá: nem lehetetlen és lassan, gyakorlással rá lehet szokni erre a legbiztosabb, legkevésbbé ártalmas altatőszer- re. Az is kipróbáltan jó, ha az ember elalvás előtt végig gondolja másnapi teendőit: milyen munka vár rá, hogyan fog pihenni és szórakozni. Végül; alvási igényünk annak arányában csökken 7—8 óráról 5—6 őrára, ahogy az Idő múlik felettünk, az izgatószerek (nikotin, koffein, alkohol) nem segítik elő éjszakai nyugodalmunkat: nincs olyan biztos altató- szer. mint a jól végzett munka, az üdítő szórakozás és az egészséges életmód. Ezek után: jó éjszakát, felsőitek! Gv. 1.
