Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-02 / 179. szám

1962. augusztus 2, csütörtök

3. oldal

Megfékezik a szelet

Sárga, sivár, hullámzó homokdombok, ahol állandó a rettenetes aszály, ahol örökös orkán járja, ahol nem esik az eső> mert nincsen, ami megállítsa az égen robogó felhöu ahol az izzó ég szürke és alacsonyabb, mint máshol... Ha nem jól telelt az őszi vetés, nem bokrosodon meg eléggé a hó alatt — tavasszal a böjti szél elhordja a homokot alóla, és elsöpri, mint a száraz avart..

Egy, az Alföld homokvidékeiről szóló irodalmi műnek ezek a költőien komor sorai jutottak eszembe. Jászszentlászló határában járva. Mintha csak az abban írottakhoz lenne illusztráció a táj... Ezen a vidéken a márciusi hófúvások óta alig egy- szer-kétszer volt csak csapadék.

A Virágzó Termelőszövetke- Betben például a kukoricát háromszor kellett elvetniök, mert az első vetéseket a kegyetlen szélviharok teljesen „leborotválták”. így jártak a dinnyével is. Az őszi árpából 60 holdat vetettek. de a szélverés miatt háromnegyed résiét ki kellett szántaniok. Rozs majdnem 600 holdon volt; százat ebből is ki- Bzántottak, s a kiesést kukoricával, silókukoricával és csala- mádéval pótolták.

— Ilyen mostoha körülmények között jólesően fogadjuk és nagyra értékeljük a tsz-einket szakmai tanácsokkal és a gyakorlatban is segítő Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet patronáló munkáját — mondja Horváth Imre, a termelőszövetkezet főagronómusa. — Tavasz óta községünk mindhárom termelőszövetkezetének — az Aranyhomoknak, az Űj Barázdának és a Virágzónak — nyújt a kísérleti intézet jelentős segítséget. Különféle kiváló minőségű vetőmagvakkal látták el a gazdaságokat; mi például 15 holdra elegendő nemesített

fajtajelölt samkórómagot kaptunk. A gyökér- és tarlómaradvány kiválóan alkalmas zöldtrágyának, a zöldtömeg pedig takarmányozási célokat szolgál, őszre az intézet szöszösbükköny- ; magot ígért, melyet ugyancsak a somkóróhoz hasonlóan haszno- ■ sítunk majd.

Hálásak vagyunk a segítségért Jászszentlászlón vala- : mennyien. S ha az időjárás sze- j szélyeitől sokat szenvedő homo- < kot a remélhetőleg már a közel- < jövőben beállításra kerülő hat - komplett MA—90-es öntözőbe- \ rendezés segítségével elláthatjuk j csapadékkal, s a kísérleti inté- i zet nyújtotta lehetőségeket még , jobban gyümölcsöztethetjük. ak- ] kor kevesebb költséggel és : energiával jobb terméshozamot > érünk el, s egész termelésünk j rentábilisabb lesz.

Egyébként erdősítéssel, szőlő- ' és gyümölcstelepítéssel is pró- ] báljuk megkötni a futóhomokot, j gátat vetni a szél pusztító mun- > kájának. ellensúlyozni a mosto- > ha klímát. 163 hold erdőtelepí- > fésűnket az ötéves tervidőszak- í ban csaknem megkétszerezzük.; A dűlőutak mentén — kereszt-> ben az uralkodó széliránnyal — ? szélfogó erdősávokkal törjük> meg a szél erejét.

Szőlőt 220 holdon, gyümöl-; esőst pedig 250 holdon telepi- j tünk 1965-ig, túlnyomó részben > termőíves almást, körtést. Már j az idén 60 hold Jonathánt. 10 > hold őszibarackot és 50 hold > szőlőt telepítünk a már meglevő í 18 hold öreg és 20 hold új sző- ( lónk mellé. i

A hnmokv'défc a szén-; védések iskolája, a türelem pró- ’ bája” — olvasom a bevezetőben > idézett könyvben. A jászszent-; lászlóiak jól állják meg a pró- > bát, derűlátó akaratukon nem vesznek erőt a zord szélviharok, i Jóba Tibor $

Nemtörődömség

! Ismeretes, hogy államunk

; minden évben nagyobb összegeket fordít a termelőszövetkezeteket erősítő beruházásokra. A jövedelmezőbb nagyüzemi gazdálkodás érdekében így került sor a kunszentmiklósi Kiskunság Tsz-ben is egy kétszáz férőhelyes sertéshizlaló építésére. A létesítmény kivitelezésével a Kunszentmiklósi Mező- gazdasági Ktsz-t bízták meg.

A kisipari szövetkezet a beruházókkal kötött szerződésben vállalta, hogy a sertéshizlalót 1962. június 30-án átadja rendeltetésének. Az építők, sajnos, nem tartották be ígéretüket. A műszaki átadás új időpontját július 24-re tűzték ki, de a kétszáz férőhelyes hizlalót most sem készítették el úgy, hogy üzembe lehessen helyezni.

Ezért olvastuk meglepetéssel a műszaki átadás meghiúsulásáról készült jegyzőkönyvet, melyben a felvetett hiányosságokhoz a Kunszentmiklósi Mezőgazdasági Ktsz még csak kommentárt sem fűzött, műszaki vezetőjük csupán aláírásával nyugtázta a történteket. Ezek szerint az építők nem tartják szívügyüknek a Kiskunság Tsz segítését. Inkább fizetik a kötbért, mintsem a beruházást időben elvégeznék. A termelőszövetkezetet így megfosztották annak lehetőségétől, hogy időben teljesítse sertéshizlalási tervét.

Véleményünk szerint a vezetők felelőtlenségét, a szervezetlen, nemtörődöm munkát nem lehet, de nem is szabad ilyen egyszerűen nyugtázni. Ugyanis huszonnégy nap elég idő lett volna ahhoz, hogy számos kisebb hiányosság pótlása mellett az etető-itató vá- júkat is elkészítsék a sertéshizlalóhoz. A Kunszentmiklósi Mezőgazdasági Ktsz munkájának vizsgálatát ezért a KISZÖV vezetőinek figyelmébe ajánljuk.

S. G.

Nagy lehetőségek a házfáji baromflfe^yészfésben

Gépesített gabonatisztítás

A legnagyobb mértékű gépesítést alkalmazzák a Bajai Állami Gazdaság mátcházi üzemegységében. Kézi erőre jóformán alig kerül sor. A tisztítás, felhordás csaknem valamennyi munkafázisát korszerű gépek végzik el. A Bács-Kiskun megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat diszpozíciói alapján a termény elszállítása a rendeltetési helyre részben tehergépkocsikkal, részben pedig vasúton történik. A kombán.jszérűről vontatóval behordott gabona a tisztítás után a magtárba vagy vagonokba kerül. A termény szállításának, tisztításának néhány érdekes epizódját leste el a fényképezőgép lencséié.

Vidéki Ferencnek, a Bajai Állami Gazdaság vontatóvezetőjének irányításával begördült egy újabb gaboraszállítmány. A fénylő lapátok fürge munkája nyemán néhány röpke perc alatt megszabadul értékes terhétől a traktorhoz kapcsolt szállítóeszköz, s a rakomány a gépekhez kerül. A zsákoló gépből a szállítószalagra ömlik a mag, amely a tisztítógépekhez továbbítja. A négy gép naponta 12 vagon ti'zt1! meg.

A közeli vasúti sínekre előállt a vagon, amelybe két hatalmas fúvócsövön keresztül árad peregve a már tiszta gabona aranyesője. Két óra alatt telik meg egy-egy vagon. Éjjel sem szünetel a fúvatás és a szállítás. Naponta több ízben indulnak el innen a megye különböző malmaiba az új terméssel roskadásig megrakott kocsik.

Isméi halálos áldozaté! Mell a felelőtlenség

MEGYÉNKBEN a nagyüzemi baromfitenyésztés az utóbbi években mind a hús-, mind a tojástermelést illetően ugrásszerűen fejlődött. Nagyüzemeink termelési eredményeivel egyelőre elégedettek lehetünk, bár jobb gondozással és takarmányozással, a fajták jobb megválasztásával javíthatunk még pecsenyecsirkéink minőségén. S ugyanígy — főként a termelőszövetkezetek tenyészeteiben — behatóbb tenyésztői munkával, a háztáji törzskönyvezéssel és a termelés ellenőrzésével fokozhatjuk a tojástermelést.

A NAGYÜZEMI baromfitenyésztés mellett, sajnos, nem használjuk ki kellően — nagyrészt a szövetkezeti gazdákból álló — kisparaszti baromfitartók háztáji lehetőségeit. Az ország kistenyésztői pedig a baromfihús és tojás értékesítéséből származó mintegy 5 milliárd forint évi bevételnek legalább a 70—80 százalékát produkálják, de kisebb udvaraikon, a részben vagy egészben üressé vált istállóikban — export szempontból is legjobb minőségben — többszörösét tarthatnák az eddigi baromfi- állományuknak.

MINT AZ Országos Baromfitenyésztési Bizottság hosszú éveken át volt elnöke, a háztáji kistenyészetek eredményeinek fokozására javaslom, hogy adjunk a kistenyésztőknek is a keltetőállomásokról minél több naposcsirkét és egyéb napos- szárnyast, hogy nagyobb mértékben vehessenek részt a termelésben, s a birtokukban levő állományt kicserélhessék a részükre nemesített sárga és fehér magyar tyúkokkal, valamint ezek keresztezéseivel, hampshirekkel és fehér ply- mouthokkal. Tanítsuk meg őket istállóiknak a baromfitartás végett történő átalakítására.

AZ EDDIGINÉL hatásosabb propagandát fejtsünk ki a szerződéses csirkenevelés és tojástermelés vállalására és juttassunk baromfitápot az ő rézükre is. Rendszeresen oktassuk őket a baromfitartás módszereinek alkalmazására, s nyújtsunk állategészségügyi védelmet az ő állományuknak is. A nagyüzemek szakembereinek irányításával szervezzük meg tenyészeteik termelését és állományuk hozamainak értékesítését.

Báldy Bálint

Kossuth-díjas nyug. tud. osztályvezető

Tragikus végű baleset történt július 31-én, kedden délelőtt íél 10-kor a Kecskemét határában levő Űrrét. Központi dűlő 106. számú tanya közelében. Paskó Endre — Űrrét 1. szám alatti lakos — a Kecskeméti Gépállomás tulajdonát képező pótkocsis vontatóval haladt a 41-es számú műút felé, miközben a vontató baloldali sárvédőjén utazott Kovács Pál 14 éves úrréti fiú. Az említett tanya közelébe érve a fiú a vontató sárvédőjéről leesett és a pótkocsi baloldali kerekei alá került. A szerencsétlenül járt kisfiú olyan súlyos sérüléseket szenvedett* hogy még kórházba szállítás közben meghalt. A felelőtlen vontatóvezetőt — aki megengedte, hogy a gyerek menetközben a vontató sárvédőjén tartózkodjon — a helyszínre érkező rendőrjárőrök a vérvétel és a gépjárművezető-igazolvány bevonása után őrizetbe vették.

Bürokrácia nélkül

Megyénk kommunistái sokoldalú politikai, gazdasági és kulturális tevékenységgel, a párt és a tömegek kapcsolatának további szilárdításával, a termelés elősegítésével készülnek közéletünk nagyjelentőségű eseményére, a párt VIII. kongresszusára. A pártbizottságok és a pártalapszervezetek a párt- munka tanulmányozására, a küldöttválasztó taggyűlések és a pártértekezletek elkészítésére különböző munkacsoportokat hoztak létre. Ezek a bizottságok megvizsgálják a pártszervezetek tag- és tae.ielöltfelvételi munkáját is és javaslataikkal elősegítik a kislétszámú termelőszövetkezeti pártszervezetek megerősítését, a tagjelöltfelvételi munka megjavítását, a régi tagfelvételi kérelmek mielőbbi elbírálását

A bizottságok tapasztalatai szerint a tag- és tagjelöltfelvételi tevékenység az üzemi és Livatali aáxteaervfiaeielí többségében kielégítő és bizonyos fokig javult a közös gazdaságokban is. A kecskeméti járásban — ahol 61 szövetkezeti pártszervezet közül 41-ben a párttagok létszáma nem haladja meg a tizet — az elmúlt évben 82 tagjelöltet vettek fel.

Bizonyos fokig élénkült a tag- és tagjelöltfelvételi tevékenység Kecskemét termelőszövetkezeteiben is. Az előző évi kilenccel szemben az idei év első hat hónapjában 21 tagjelöltet vettek fel. Jó példát mutat a kecskeméti Petőfi Termelőszövetkezet pártszervezete, amelynek sorai öt tagjelölttel gyarapodtak az év első felében. Nem fordítanak azonban megfelelő figyelmet a tagjelöltfelvételre a kecskeméti Alkotmány. Béke és a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Itt 1960. óta egyetlen tagjelöltet sem vettek fel.

Nem elég eredményes a tag- és tagjelöl tfelvétel Kiskőrösön sem. 1960-ban mindössze 21, 1961-ben 19. az idei év első felében pedig csak három tagjelöltet vettek fel. Ez a mulasztás annál is p^pihetűnőbb. mórt Kiskőrösön .10 kislétszámú szakszövetkezeti pártalapszer- vezet működik.

Vajon van-e lehetőség arra. hogy a szakszövetkezetekben növeljék a párttagok számát? Minden bizonnyal van! Kiskőrösön ebben az évben mintegy 1500 fiatal, — köztük számos szakszövetkezeti tag — nevezett be az Ifjúság a szocializmusért mozgalomba, a község fiataljai által végzett társadalmi munka értéke pedig meghaladja a 10 ezer forintot. E bíztató jelek ellenére sem figyelnek fel azonban a helyi KIS2-szervezetek a párttagságra alkalmas fiatalokra és — ami ennél is súlyosabb — megyeszerte kevés az olyan tagjelölt, akit valamelyik KlSZ-szerve- zet ajánlott felvételre.

A céltudatos pártépítés fontos eleme a tagjelöltekkel való foglalkozás, azok kommunista nevelése, pártmegbizatá- sokkal való ellátása. A tagjelöltekkel azonban nem minden pártszervezet törődik megfelelően. A megyében több száz olyan tagjelölt van. akiknek a tag- jelöltséfii ideje »ár régen lejárt Kecskeméten a Béke Tsz-ben Makai Dénes ács, a Vörös Csillag Tsz-ben nedig Te- recskei Lászlóné már 1960. óta tagjelölt. Miért nem döntenek az ilyen régi tagjelöltek ügyében? A felelősségtől való félelem, a huzavona, az .,aktatologatás”. a bürokrácia módszere.

Figyelemre méltó a kecskeméti városi pártbizottság kezdeményezése a régi tagjelöltek felvételi kérelmeinek rendezésére. A városi párt-végrehajtóbizottság nyilvántartást készített a régi tagjelöltekről és a tsz-pártszervezetek megerősítésének fontos feltételeként jelölte meg, hogy a régi tagjelöltfelvételi kérelmeket a pártalapszervezetek még a városi pártértekezlet előtt bírálják el.

A régi tagjelöltek ügyének rendezése* a céltudatos pártépítő tevékenység nemcsak Kecskeméten, hanem más helyeken is hozzá tartozik a VIII. kongresz- szus előkészítéséhez, a párt előtt álló feladatok megoldásához, a kommunisták és pártonkívüliek kapcsolatának erősítéséhez.

Nagy József