Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-14 / 163. szám
1962. július 14, szombat 3. oldal A tavaiyiraál jobb, a tervezettnél rosszabb az állatfelvásárlás eredménye Az Élelmezésügyi Minisztérium megyei felvásárlási kirendeltsége értékelte a vágóállatfélék és az állati termékek első félévi felvásárlásának eredményét. Általában — a tojás kivételével — valamennyi cikkből nagyobb mennyiséget (hízott sertésből például 589, vágómarhából 405, baromfiból 80 vagonnal, tejből 106 hektoliterrel) vettek át a felvásárló szervek, mint tavalyi hasonló időszakban. Különösen nagy az eltérés a sertés és a baromfi felvásárlását illetően; az előbbiből 120, az utóbbiból 40 vagonnal több került átvételre, mint tavaly az első félévben. Ha az eredményt azonban az első félévi tervekhez viszonyítjuk, az összkép korántsem ilyen kedvező. Az összehasonlí+ásbó1 kitűnik, hogy szinte mindegyik cikk — különösen a sertés- és a tojásfelvásárlásánál lemaradás mutatkozik. A 27 millió felvásárolt tojás például 11 millió darabbal kevesebb a tervezettnél.. A lemaradást súlyosbítja az a körülmény, hogy a közös gazdaságok — egyrészt, a sikeres átteleltetés. másrészt a sertéshizlalási terv teljesítése végett — a télen jelentős mennyiségű, több mint kétezer vagon szemestakarmánvt kaptak a központi készletből. Sajnos, nem mindegyik termelőszövetkezet használta fel a központi takarmányt gazdaságosan és rendeltetésszerűen, emiatt nem is tudta teljesíteni hizlalási tervét. (A tervek teljesítését egyébként károsan befolyásolták a táptakarmány-ellátásban beállott időleges zavarok is.) Van több olyan közös gazdaság is, mint például a bajai Vörös Fény, a tiszakécskei Béke Tsz, amelyik p. tervezettnél jóval több hízott sertést adott át az állami felvásárlónak. Közéjük tartoznak Bácsbokod termelőszövetkezetei is, A második félévben nagyobb mértékű lesz a felvásárlás, mint az elsőben. Baromfiból például több mint négyszer annyit akarnak átvenni, mint az első félévben. Ugyanakkor erre az időszakra esik a gabona, a gyümölcs és a szőlő felvásárlásának lebonyolítása is. A tervezett árucikkek átvételére a szerződéseket jórészt megkötötték; A terv teljesítésére biztosíték az új termés. A szövetkezeti gazdaságoknak azonban nem szabad megfeledkezniök a szükséges, de még hiányzó állatférőhelyek létrehozásáról sem. S jó. ha már most gondoskodnak a jövő évi hízó-alapanyag biztosításáról, igényléséről. A hízott sertés felvásárlási tervének tel jesítésében a második félévben is nagy szerep bárul a háztáji gazdaságokra. A háztáji hízókra történt, szerződéskötések üteme még sok kívánnivalót hagy maga után, minthogy megyénkben a közel 80 ezer háztáji gazdaságból eddig mindössze 16 ezer sertés eladását vállalták. Ebből hatezret adtak át az év első felében. A lemaradás pótlásában a járási felvásárlási kirendeltségek a szerződéskötési akció meggyorsításával sokat segíthetnek. H. D. Elfogadjuk a bírálatot! A Petőfi Népe június 27-i számában „Jobb későn, mint soha” cím alatt bírálták vállalatunkat — a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalatot —, mert a kecskeméti strandon a kisvendéglő és büfé szolgáltatást nem szerveztük meg megfelelően. Ennek következtében június 24-én, a nagy kánikulai hőségben jelentős számú fürdőzőt nem tudtunk ellátni megfelelő üdítő itallal és egyéb vendéglátóipari készítménnyel. A kritika helytálló, elfogadjuk. Sajnálattal közöljük, hogy üzemszervezésünk nem gondoskodott az egység kellő felkészítéséről. Ezt a hiányosságot kiküszöböltük. Megfelelő létszámot és helyiséget biztosítottunk a kisvendéglő és büfé szolgáltatáshoz. A Vízmű Vállalattól is megkaptuk a szükséges támogatást. Biztosítjuk fürdőző vendégeinket, hogy a nyár folyamán minden zökkenő nélkül, a legnagyobb megelégedésükre fogjuk elvégezni feladatainkat, s megfelelő választékot biztosítunk ételben és italban. Molnár János igazgató „Meglátták" a Strázsa-hegy kincsét A Helvéciái Állami Gazdaságban a tavasszal földgyalukkal elegyengették a környék legnagyobb, mintegy 20 méter magas homokhegyét. Az Alföldön ritkaságszámba menő magaslatot a törökvilágban harcászati célokra is igénybe vették, s azelőtt, meg azután is, róla kémlelték a csőszök a határt. A Strázsahegyről az a hír járta a környék lakói körében, hogy mérhetetlen mennyiségű kincset rejt magában, s érthető kíváncsisággal napokig lesték a „dózerok” munkáját. Több mint kétmillió köbméter homokot terítettek itt szét, s tették e területet a szőlőtermesztésre alkalmassá-A regélt kincsekre természetesen nem akadtak rá, de kincstermő” helye lesz itt az állami gazdaságnak. A tavasszal idetelepített szőlő erőteljesen fakad az évszázadokig pihent homokon, amelyen az ősszel folytatják a telepítést. Négy év múlva már több mint 10 ezer mázsa szőlőtermést várnak a nagy homokhegy helyen. V. E. FŰSZERESEK A bátmonostori Kossuth Termelőszövetkezetben 25 holdon termesztenek köményt. A jó illatú fűszernövényből eddig 30 mázsát takarítottak be. A közös gazdaság magtórában Papp Jánosné, Szigeti Ilona és Dina István szövetkezeti gazdák forgatják a magot, hogy a kellő szellőzést biztosítsák, s a gyors száradást elősegítsék. Müller József magtáros elégedetten pergeti tenyerében az apró szemeket, amelyeknek mázsáját kis híján háromezer forintért veszi át a Kertimag Vállalat. (Pásztor Zoltán felvétele.) Kicsi a kert — de na*£v a haszna IF9 » — Hozzáértő, ügyes ember Balázs János, a mi kertészünk. Nem bánta meg a szövetkezet, hogy három esztendeje szerződtette a budapesti műút mellett levő zöldséges kertjébe, amelyben feleségével együtt azóta is példásan szorgoskodik. Ügy állapodtunk meg velük, hogy a szövetkezet adja a vetőmagot, a trágyát, a vizet szolgáltató két motor üzemeltetéséhez a benzint stb., ők meg munkájukért a zöldségfélék bevételének a 40 százalékát kapják — tájékoztatott bennünket nemrégiben Németh Tamás, a kecskeméti Magvar—Szovjet Barátság Tsz elnöke. * A kertészház mögött, napsütéstől védett árnyékban, éppé delelés közben találjuk a családot- Jólesik ilyenkor a pihenés, várni, amíg a nap heve valamelyest enyhül, s amikor hozzá lehet fogni a délutáni locsoláshoz. — Nézzünk szét egy kicsit — ajánlja Balázs János — sok itt a látnivaló. A másfél hold területű burgonyatáblához érve újságolja, hogy a Rózsa- és a Gülbaba krumpliból néhány nap múlva már piacra kerül az első szállítmány. Körülbelül 80 mázsára számítanak, de lehet, hogy több is lesz... Két hétig látják majd el vele a szövetkezet standját a kecskeméti piactéren, hová rövidesen hegyespaprikát is küldenek. Még két hét — számolgatja a kertész — és beérik a vastaghúsú fehér paprika is Ebből ugyancsak jó termés várható, kosárszámra vihetik majd a piacra. — És a paradicsom? — Az is szépen terem- A másfél holdon biztosan meglesz a 130—140 mázsa. Javarészét a MÉK-nek adjuk exportra, a többit — mintegy 50 mázsát — a konzervgyár dolgozza fel. A paradicsomért, ahogy kalkulálom, 24—25 ezer forintot kap majd a szövetkezet. — Tavasszal mit árultak? — Tizenkétezer fej salátát. Volt még háromezer csomó zöldhagymánk is. Kései káposztát vetettünk a helyére. Ennek a palántáit — kevés híján 200 ezret — most vitte el a szövetkezet, hogy az őszi árpa után mint másodnövényt elültesse. Dolgfos hétköznapjaikról beszél Balázs János. Elmondja, hogy ilyenkor, nyáron, reggeltől estig — kivéve a déli pihenőt — bizony jócskán akad munkájuk- Vasárnap sem jut sok idejük a pihenésire, akkor is első dolguk: a kert gondozása. Reggel korán kelnek, hatkor indítják a szivattyúmotorokat, amelyek két órán át szakadatlanul nyomják, árasztják az éltető vizet a szomjas veteményeltre. S délután, mihelyt lejjebb száll a nap, a motorok újból ömlesztik a vizet legalább két órahosszat, amikor is valamelyik szomszédból idehallik a Rádió ismert zenéje, jelezve, hogy — este van. — Jöjjenek el hozzánk as ősszel is — búcsúzik a kapuban Balázs János. — Akkor még több látnivalóval szolgálhatunk. Húsz melegágyat állítunk fel itt sorban, amelyekben 30 ezer tő fehér paprikát termesztünk télire. December 10-e táján már viszünk belőle a piacra, s. mivel minden tőn két bimbót hagyunk, a téli hónapokban hatvanezer fehér paprikát értékesítünk majd. S mintegy megismétli a látottakat: „Nem nagy kert a miénki de sokat ad a szövetkezetnek nekünk, meg a fogyasztóknak is.” Kohl Antal Negyvenöt év a kemencék mellett Beszélgetés fél évszázadról. Dr. Varga Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, dr. Bruncsák András, az ipari osztály vezetője és Borbély Lajos, a pénzügyi osztály vezetője a búcsúzó Lajkó József igazgatóval. Hátha van megoldás?! Délután öt órakor indultam el fel eségemmel bevásárló körútra. Paprikáskrumplit „ütemeztünk be” ugyanis vacsorára. Először a BÉK Kossuth téri 1101. sz. boltjában érdeklődtünk — naív jóhiszeműséggel — burgonya, zöldpaprika és paradicsom iránt. De hasztalan. A postával szemközti élelmiszerboltban hasonló fogadtatásban részesültünk. Ezután az ötös busz vitt ki bennünket a Máriavárosba, ahol egy — kívülről igen bíztató — boltot kerestünk fel hasonló célzattal. Betérve, itt is látható volt jóformán minden, mi szemszájnak ingere, csak az imént felsorolt mezőgazdasági termékek hiányoztak. Végül egy közeli maszek üzletben sikerült néhány paprikára szert tennünk. A dolgozók többsége délután 'égy-öt óra tájban fejezi be műszakját”. Délelőtt — állítóag — még hozzá lehet jutni az mlített élelmiszercikkekhez. Ezek szerint azok járnak roszszul, akik nap közben munkával vannak elfoglalva? Nem lehetne az elosztást úgy megszervezni, hogy a késő délutáni órákban vásárlók is hozzájuthassanak megérdemelt va4 csóréjukhoz,?,. <3. X« rol az egész dinasztia, mert a Lajkó családban mind a kilenc testvér téglaégető. A felszabadulással változik a kép. Lajkó József elsők között lép a Magyar Kommunista Pártba. Munkája, tudása, most már az újjáépítést segíti. -Az államosítás után hívják Kecskemétre. Itt éri az első kitüntetés. 1951-ben műszaki vezetővé léptetik elő. Szakmai irányítója lesz a megye tanácsi téglagyárainak. ötvenhat az ő regényében is külön fejezet. Emléket is őriz a borús napokról. A gyárat dúló 'llenforradalmi csőcselék Kiváló dolgozó jelvényt tűz röhögve a mellére: — Nesze kommunista, ez a te csillagod ... A vörös zománcú jelvényt azóta is ott őrzi a többi kitüntetés mellett. Unokái biztosan megkérdik majd: Nagypapa! Ezt mikor kaptad? S ő akkor elmeséli nekik. Nincs mit szégyelnie hiszen az ellenség nem szokott kitüntetéseket adományozni. Ö kapott de felelt is rá. Elsőként lépett a munkásőrségbe. Hat éve pedig ismét előlépett. Munkásból lett igazgató. Igaz, vezetni nem volt könnyű. Lajkó József mégis a jól végzett munka tudatával megy nyugdíjba, hiszen szorgalmas kollektívát, korszerűen gépesített téglaégető üzemeket, ad át utódjának. Sándor Géza mencéket. Évekig szünetei egyegy gyár munkája. Marad az országjárás. Vándo-I smeri nevét az egész iparág Negyvenöt év nagy idő egy szakmában. Másfél emberöltő — ennyit töltött a kemencék mellett az egyik legnagyobb téglás dinasztia tagja: Lajkó József. Most afféle kis fogadás van részére a megyei tanács elnökhelyettesénél, s ez egyben búcsúlátogatás is. Nyugdíjba megy a munkásból lett igazgató. Sok az emlék, kötetlen a beszélgetés. Fél évszázadot perget vissza az igazgató. Életrajz ez. Vázlata egy munkásélet regényének. Szeged mellett kezdődött. a csongrádi Tisza-parton hatvankét évvel ezelőtt. Játék, gondtalanság csupán tizenkettő ebből. A többi már a munkáé, öt, év a téglaverőknél, negyvenöt a kemencék mellett. Téglából százmillió, örömből kevés, vándorlásból annál több. Ez a mérleg. A kapitalizmus nem kedvez a téglaiparnak. A válságnál is több a csőd, máskor meg a spekuláció hűti ki a ke-
