Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-01 / 152. szám

Több mint hárommillió forintos beruházással felújítják a kecskeméti Hűkertet Á MEGYEI tanács végrehajtó bizottsága ez év május 22-i ülé­sén foglalkozott a kecskeméti vendéglátás helyzetével. Itt ke­rült ismét szóba — az utóbbi években ki tudja hányadszor — a Műkert felújításának terve is. Mégpedig ezúttal már sokoldalú alapossággal. De vajon történt-e előrelépés az azóta eltelt több mint egy hónap alatt a tervek megvalósulása felé? erre a kér­désre kértünk választ a városi tanács vb elnökétől: Reile Géza elvtárstól. — A megyei tanács vb ülése óta a Műkert felújítása szinte le sem került a „napirendről”. Tárgyalások, helyszíni szemlék követték egymást és végül egy megállapodás a MESZÖV-vel. A városi tanács 20 évi haszná­latra bérbeadja a földművesszö­vetkezetnek a Műkert egy ré­szét, új, modem vendéglátóipa­ri egységek létesítésére, üze­meltetésére. Mi a községfejlesztési alapból fedezzük a parkosítást, a ját­szótér, a vízvezeték és közvilá­gítás kiépítését Ez utóbbira mi több mint egymillió forintot for­dítunk, a többi tervet Brachna ' rA KECSKEMÉTI Városi Ta­nás Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén az egyik napi­rendi pont előterjesztése után vita nélkül egyhangú határozat született. Az üléseken rendsze­resen résztvevő városi ügyész kért szót ezután és a következő­ket mondotta: — Örömmel üdvözlőm a vég­rehajtó bizottság döntését, mert a testület él a törvény szabta jogával, őrködik a törvényesség betartása felett. Nézzük, mi rejlik ez elismerő szavak mögött Almási József, a borbási Vö­rös Csillag Tsz tagját a közös gazdaság megkárosította azzal, hogy a háztáji földjén levő ku­koricáját silónak levágta. A ve­zetőség ezért fegyelmi büntetés­ként megvonta az egy hold ház­táji földjét A vezetőség dön­tését a közgyűlés is jóváhagyta. A KÖZGYŰLÉS által első fokon hozott határozat ellen a tsz-ek fegyelmi szabályzatának egyik pontja értelmében a tsz­­tag a tanácshoz fordult jogor­voslásért. így került Almási Jó­zsef ügye a vb napirendjére. János, a MÉSZÖV igazgatósági elnöke tudná pontosabban el­mondani... — A HÚSZÉVES bérleti szer­ződés megkötésével egy időben megkezdtük a Műkert beruhá­zási programjának kidolgozását, — mondja Bfachna elvtárs — Molnár Károllyal, a SZÖVOSZ elnökhelyettesével a beruházási hitel ügyében is megállapodás­ra jutottunk. Ennek eredmé­nyeként még a nyár folyamán megkezdjük a nyári étterem és kerthelyiség kialakítását Az impozáns, színes üvegfalú nyári vendéglőre mintegy félmillió forintot költünk, 800 ezer fo­rintból pedig egy kétszáz négy­zetméternyi alapterületű téli vendéglő épül. A Műkert be­járatánál, a vasúti átjáró mel­lett korszerű fagylaltozó egysé­get hozunk létre és egy italbol­tot. Mindezek berendezésére 650 ezer forintot tervezünk. Ez­zel a beruházással — terveink szerint — minden bizonnyal a város egyik legkellemesebb és legközkedveltebb szórakozóhe­lyévé alakítjuk a Műkertet, amely felújított formájában 1963 áprilisában fogadhatja első A Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Fegyelmi Szabályza­táról szóló 17/1960. (VII. 27.) F. M. számú rendelet mellékle­tét képező fegyelmi szabályzat 18. pont g) alpontja szerint a háztáji föld területének csökken­tése fél hold alsó határig ter­jedhet A tsz közgyűlésének döntése ezért törvénysértő, mert Almási Józseftől az egy hold háztáji földet teljes egészében megvonta — állapította meg a végrehajtó bizottság. A közgyű­lés határozatát ezért megsem­misítette és 90 napon belül új határozathozatalra kötelezte. ELŐFORDUL MÉG, hogy a munkáshétköznapok sokrétű tennivalói közepette a tsz-ek vezetőségei, közgyűlései nem ta­nulmányozzák kellő gondosság­gal a törvényes rendelkezéseket, emiatt olykor törvénysértőn jár­nak el. Ezért nagyon fontos, hogy az illetékes tanácsok vég­rehajtó bizottságai éljenek a törvény szabta jogukkal és a szükség esetén való közbelépé­sükkel neveljenek a törvényes­ség tiszteletére, a rendeletek maradéktalan betartására* vendégeit. Akkorára — úgy tu­dom — a tanács is elkészül az utakkal, vízvezetékekkel, par­kosítással, játszótér-kialakítás­sal... Brachna elvtárs nyilatkozatá­hoz még csak annyit szeretnénk hozzátenni: Már a városi autó­buszüzemmel is megegyzés jött létre a műkerti közlekedés meg­javítására. A nyári vendéglő üzembelépésétől kezdve negyed­óránként közlekedtetik az autó­buszokat, az autótulajdonos ven­dégek számára pedig parkírozó épül. MINT A FENTIEK bizonyít­ják: a megyei tanács vb ülése óta nem pihentek az illetéke­sek, hanem halogatás nélkül munkához láttak a Műkert ügyében. Szívből örülünk fára­dozásaiknak és erősen óhajt­juk közös munkájuk mielőbbi eredményét: az újjávarázsolt Műkertet E. B. Kép szöveg nélkül OLCSÓ ÁRON vásárolhat kartont, selyem ruha­anyagokat, használt férfi, női ruhákat a BIZOMÁNYI ARUHAZ- ban. Kecskemét Nagykő­rösi utca. 6809 Napközben A törvényesség „Hírős" éjszakák Kecskemét este ti­zenegy órakor nyugo­vóra térő lakosai közé tartozom. Tévednek azonban, akik azt hi­szik, hogy nem isme­rem a hajnalig mula­tók lelki világát, gon­dolkodásmódját. érdek­lődési körét, apróbb­­eseprőbb problémáit Mert elalszom ugyan, teszem azt 23 órakor, de úgy fél kettő táj­ban — mire a nagy magyar éjszaka szerel­meseinek hangulata a tetőfokára hág — már újra ébren vagyok. No, nem szo]idarftá<bói. in­kább csak az ő jóvol­tukból. Így azután nincs tit­kuk előttem. Pé’dáu] tegnap éjjel — pont­ban fél kettőkor — egy kíváncsiságtól rezegte­­tett hang a felső c-ről indulva, megkérdezte az ablakomtól harma­dik fán fészkelő gerle­pártól: — Minek turbéfcoltok búgó vadgalambok? — Még azt is mondta, hogy: Hej, de... Mivel választ ennél a fánál nem kapott, még egy néhánynál próbálkozott s végül is egyre távolabbról hallatszott refrénje. Már éppen szendereg­­ni kezdtem, amikor szilajul pattogó női • hang rettentett vissza a kecskeméti valóság­ba. Dévaiul harsogta, hogy: — Én mellettem el­aludni nem lehet. Ezután egy ördögi gyorsasággal pergő e?ztr"'i-m’'cor követke­zett Kétoáir láb top­pant szaporán az asz­falton, miközben egy szoprán így csilingelt: „Többről szó sem le­het” A közlékeny te­nor tudatta velem, hogy az ő neve Kukorica János. A másik már ti­tokzatosabb volt. s kí­váncsiságomat birizgál­va skálázta: — „Ha te tudnád, amit én.” A harmadik azt kürtölte világgá hogy: „Meg­döglött a bíró lova.” Volt aki hízelegni akart, de összetévesz­tett egy kuruc katoná­val, s dobhártyaszag­­gatóan dicsért imigyen: — Te vagy a legény, Tyukodi pajtás! Egy tolakodó női hang így hiza’mosko­­dott: — ..Elmennék én túlozzátok.” — Más nem is hiá­nyozna! —• mormoltam, de ebben a pillanatban rázendített egy leány­kórus, s arról biztosí­tottak, hogy „ők nem akarnak minden áron férjhez menni”. Már pirkadt, amikor jött az utolsó mester­dalnok, s borízű han­gon — ráadásul falsul, az alsó d-n kezdve — a Bodri kutyáját csa­logatta. A dög az isten­nek sem akart menni, s a szerencsétlen két sor után mindig elöl­ről kezdte a strófát el­csuk1 ó. kétségbeesetten rezgő hangon. Így az­után nem tudtam meg hová csalogatja a frá­nya ebet. de azt sem, hogy miért hozták a csendrendeletet ha mé" • a kutya” sem tartj-Nagy Ottó Megyénk kirándulóhsfyel A Tőserdő Tőserdöi résziéi. Évente 30—40 ezer ember ke­resi fel ezt a gyönyörű helyet Kecskemétről. Kiskunfélegyhá­záról. Tiszakécskéről. sőt a me­gyén túlra is eljutott a híre és az ország különböző vidékeiről jönnek hét végén a kirándulók. — Évről évre látogatottabb lesz a Tőserdő — mondják a Lakiteleki Községi Tanácsnál. — Nyáron egymást érik az út­törő és ifjúsági találkozók. Leg­utóbb június elején is több mint tízezer fiatal gyűlt itt össze, a KISZ által rendezett ifjúság' találkozón. Ezekben a napokbar Kiskunfélegyházáról és Kecske­métről 300 úttörő táborozik a Holt-Tisza mellett A községi tanács szeretné üdü­lőhellyé nyilvánítani a Tőser­­dőt. Már benyújtották a terve: és ebben javasolták, hogy léte­sítsenek egy-két nagyobb üdü­lőtelepet. Több szobás szállóka1 vendéglátóipari egységeket épí­tenének a holt Tisza-ág közeié ben, az úgynevezett Stem-dom­­bon pedig kisparrellákat érté­kesítenének vikendházak építé­sére, hogy ez a sivár, homokos hely is megszépüljön, gondozás alá kerüljön. Sürgős is a fejlesztés! Egye­lőre ugyanis kevés vendégnél; tudnak szállást biztosítani. Gya­kori pedig az olyan látogató, aki egy-két hetet szeretne eltölteni g Tősérdobén. most megvalósítani — egy nyil­vános WC felépítése. A tervek tehát megvannak, hogy egyik kedvelt kiránduló­­helyünket minél szebbé vará­zsoljuk. Használjuk ki a termé­szet nyújtotta lehetőségeket — legyen a Tőserdő nemcsak me­gyénk. hanem az ország egyik legszebb kirándu1 óhelye..: Márkus János—Pásztor Zoltán A csobogó forrásnál az úttö’vk. Nemcsak az erdő — a víz is vonza a látogatókat. Képün­kön: fiatalok fürödnek az erdő alatt húzódó Holt-Tiszában. PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ás 3 megvei tanács lapla Főszerkesztő; Weither Dánle! Kiadja:- Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat "■elelős kiadó; Mezei István Igazgat Szerkesztőség: kecskéméi. Széchenyi tér 1 szám Szerkesztőséé! telefonközpont: 86-19 85-16. Kiadóhivatal: Kecskemét Szahalsáe tét l/a. Telefon: 17-09 Terjeszti i Maevat Posta Előfizethető: a helyt oostahivataloknál ás kézbesítőknél fi7-t*ei ift esnsora 17 forte ^á’s-Klsk’tn itNve Nv mis Kecskemét. — Telefon: u-85. 50 milliárd cigaretta A legújabb statisztikai adatok szerint sok más országhoz ha­sonlóan Lengyelországban is úgy látszik, egyre többen dohá­nyoznak. 1961-ben 50 milliárd darab cigarettát szívtak el a lengyelek, ami 1960-hoz viszo­nyítva 5 milliárdos emelkedés­nek felel meg. Egy lakosra szá­mítva 1961-ben 1660 darab ci­garetta esett szemben az 1960. évi 1530 darabbal. A lengyel dolgozók 1960-ban csupán ci­garettára összesen kb. 9 mil­liárd zlotyt költöttek. A megyei tanács végrefcaftő bizottsága és a KISZ-bizottság tavaly már segítséget nyújtott a vízellátás enyhítéséhez. Kétszáz­ötvenezer forintos költséggel ké­szítették el az új artézi kutat. Sürgős egészségügyi követel­mény — s ezt jó lenne már Tőserdő. Romantikus kirán­dulóhely. Kőris- és nyárfaerdő húzódik a Holt-Tisza innenső oldalán. Az erdőben dús lombo­zató fák adnak árnyékot a ki­rándulóknak, a vízen túl pedig már ott van a jellegzetes alföldi

Next

/
Thumbnails
Contents