Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-05 / 155. szám
Äs előszoba — a lakás tükre LAKÁSUNK első helyisége, r ahol vendégeinket fogadjuk, s ahová hazaérkezésünkkor rrtagunk is először lépünk: az előszoba. Sokat elárul a ház lakóiról, ízlésükről, a háziasszony rendszeretetéről, egyéniségéről. Sokan, különösen a régi típusú lakásokban szinte „lomtárnak” használják. Ide kerülnek ki a szobában megunt, felesleges bútordarabok, a konyhából és éléskamrából kiszorult háztartási kellékek, bőröndök — méghozzá sokszor kiáltó összevisszaságban. S mindez nem a legkedvezőbb „jellemzést” adja első látásra az otthon lakóiról, különösen a háziasszonyról. DE MILYEN is legyen a modern lakás előszobája? Az első követelmény, hogy egyszerűen és célszerűen rendezzük be. A most épülő lakások többségében az előszobát beépített szekrényekkel szerelik fel. De a régi lakás előszobájába is célszerű egy kisebb fajta kétajtós, sima szekrényt vásárolni• A szekrény akasztós részébe a naponta használt öltönyöket, kabátokat, házi és utcai ruhákat helyezzük el, a felső polcon pedig hagyjunk helyet néhány ingnek, fehérneműnek és a hétköznapi kalapoknak, kendőknek. Ha nagyobb a szekrényünk, elhelyezhetünk benne egyéb olyan holmit is, amelyeket csak időnként használunk. Így itt keressünk helyet — szekrényen belül — a bőröndöknek is. A szobában ily módon felszabaduló szekrény helyén gyermek-, vagy tanuló-sarkot rendezhetünk be. Ha az előszobába nem vásárolunk új szekrényt, a szobaberendezéshez tartozó szekrényt is elhelyezhetjük itt, csak akkor ezzel összhangban válogassuk össze az előszoba-berendezés többi darabjait is. AZ ELŐSZOBA nélkülözhetetlen kelléke — a tükör — beszerzése mellett ne feledkezzünk meg a cipőszekrényről sem. Ennek városi és falusi lakásban egyaránt nagy hasznát vesszük. Ha azt akarjuk, hogy lakásunk mindig tiszta legyen, szükséges, hogy már az előszobában házici-A több szobás lakás előszobájában — ahol sok az ajtó — nehezen akad hely a kabátok elhelyezésére. A gondot úgy oldjuk meg, hogy a legkevésbé szükséges ajtót előszobatallal takarjuk el. Heti étrend PÉNTEK: Gulyásleves, zöldborsófánk. SZOMBAT: Meggyleves, krumplipaprikás virslivel. VASÁRNAP: Gombaleves, csirkeaprólékkal, töltött csirke zöldborsós rizzsel, uborkasalátával, piskótatekercs. HÉTFŐ: Tojásleves, karfiolfőzelék, rántott párizsival, gyümölcs. KEDD: Húsleves, töltött tök. SZERDA: Zöldbableves, 'sztáskocka, sárgabarack. CSÜTÖRTÖK: Karalábleves, kapros újburgonya főzelék,- pirított milerit má-ijjai. + I í S * * ? ! * ' - -MímJílif! -r: A legegyszerűbb és legszükségesebb előszoba-berendezés: fogas, esernyőtartó és kis faliszekrény a naponta szükséges „apróholmik” elhelyezésére. pót vagy papucsot húzunk. A cipőszekrény elejét veszi annak hogy a levetett cipők szanaszéjjel heverjenek. A REGI lakások előszobái rendszerint elég tágasak és közvetlen megvilágításuk is van. Az ilyen helyiségeket fonott vagy kárpitozott garnitúrával — karosszékkel és asztallal — rendezhetjük be, s alkalmi vendégeinket itt fogadhatjuk, vagy pe dig étkező sarkot alakíthatunk ki. Minden megoldás megvalósítása a ház lakóinak szükségletétől és ízlésétől függ, de sohasem feledjük: az előszobát ne használjuk lomtárnak. Legyen meg a maga sajátos stílusa, s éppen ezért megfontoltan, ízlés sei válogassuk össze berendezési tárgyait. Milyen hőfokú víz a legalkalmasabb strandolásra? Az idén már szinte kibírhatatlan sokáig epekedtünk az igazi nyári strandidő után. Milyen hát a jó „strandhőfokú” víz? Sokan a testhőmérsékletu fürdő mellett törnek lándzsát. Helytelenül, mert az úszók és lubickolok nemcsak a 34—36 fokos strandvízben, hanem saját verejtékükben fürödnének. Ez a víz a mozdulatlanul ülő betegeknek való, mert akkor gyógyít, álmot bocsát a krónikus álmatlanságban szenvedők szemére és csillapítja — de jó lenne sokszor — az idegeseket. Az egészséges ember életvidám strandolására és sportolására a 21—24 fokos víz a legalkalmasabb. Frissíti a szervezetet és igazi enyhülést ad. Folyóink, tavaink és gyógyforrásaink Európa egyik legeo?dagabb fürdőhelyévé teszik Magyarországot, ahol a nyáron valamennyi szabad fürdő vize eléri a legkedvezőbb strandiigfokot. Ausztriában a Duna mée hideg, de a magyar szakaszon már 23, sőt 24 fokra is felmelegszik. A Balaton köztudomásúan kellemes hőmérsékletével pedig vetekszik az ország keleti folyóinak, a Tiszának, a Kőrösnek és a Marosnak a vize, amely néha 27 fokra is „felnyomja” a hőmérő higany szálát. Tavaly csaknem valamenynyi álló- és folyóvizünk hőfoka megközelítette a maximumot. Az idén még nem volt ilyen „hőemelkedésünk” Harmadszor éli virágkorát a rövid szoknya MOST, hogy végre itt az igazi nyár, előkerültek a nyári ruhák, s a nők egyik szórakozása az, hogy megkurtítják szoknyáikat. Aki tavaly ezt elmulasztotta, most kénytelen, mert a rövid szoknya a divat. A rövid szoknya divatja az 1920-as években kezdődött, s elég hosszú ideig — a harmincas évekig tartott. Ezt követően többször növekedett, rövidült a női ruha, de a legkurtább a második világháború alatt volt. Az akkori térden felüli szoknyákat aztán egyik évről a másikra 25 centiméterrel meg kellett toldani. Mivel a háború sújtotta országokban alig akadt olyan, akinek új ruhára tellett, általánossá vált az a viselet, amelynél a szoknya alja tenyérnyi csíkkal volt megtoldva. AZ UTÓBBI években észrevétlenül „összementek” a női ruhák, s a rövid szoknya most jutott el harmadszor virágkorához. Ez a divat a szakmai jósok szerint tartósnak ígérkezik. Mint mondják, csinosabb és célszerűbb is a rövid, de azért a térdet takaró szoknya. Véleményük szerint a célszerűséget nemcsak az jelenti, hogy könnyebb a 6-os villamosra felszállni, hanem a világszerte térthódító konfekcióiparnak gazdaságosabb, mert kevesebb anyaghányaddal dolgozik. ÉRDEKES, hogy a gyermekek, sem a fiúk, sem a lányok sehol nem járnak annyira rövid szoknyá-ZAJÁRTALMAK ORVOSLÁSA K. J.-né esete egyáltalán nem rendkívüli, mégis vagy talán éppen ezért érdemes elmesélni. Nyolc évvel ezelőtt került egy ruhaüzembe, s kezdetben sokat panaszkodott a kellemetlenül erős zaj miatt. Azt még természetesnek vette, hogy a gépek mellett nem értette meg társai beszédét, de attól már megrémült, hogy még munka után is sokáig zúgott a füle, fájt a feje, sőt rosszul is hallott. Persze az „idősebbek” csa> nevettek rémületén, s azt mondták: „Majd meglátja: a zajt meg lehet szokni.” Meg lehet szokni? K. J.-né is megszokta a zajt, s lassan elmaradoztak panaszai is. Most, nyolc év után azonban észrevette, hogy nehezebben érti a halkabb beszédet: Egy szabad délutánon felkereste hát a fülészeti szakrendelést, ahol megállapították, hogy panasza jogos. Itt azt is megmagyarázták, hogy a zajt csupán megszokta, de ugyanakkor hallóidegei 1 lassan vesztettek érzékenységükből. Sokan úgy gondolják: a zaj nem jelent életveszélyt, tehát nem is olyan fontos elhárításával foglalkozni. Az ipari süketséget és hallásromlást azonban nem lehet és nem is szabad másodlagos kérdésként tekinteni. Ma már abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy lényegében megvannak a szükséges feltételek az ipari zajárta’om elhárításhoz. Tudjuk, hogy milyen szintre kell csökkenteni a zajt és műszaki adottságaink is megvannak ahhoz, hogy a szükséges csökkentést biztosítani tudjuk. A fizikusok kidolgoztaik egy. a zaj erősségét mérő módszert és műszereket is készítettek, amelyek a zaj nagyságának mérését lehetővé teszik. A zaj erősségét az úgynevezett decibellel lehet meghatározni. Kiderült, hogy 130 decibel erős zaj már kifejezett fájdalmat okoz. Az orvosi vizsgálatok azt is megállapították, hogy azoknál a dolgozóknál, akik 80—85 decibelnél kisebb zajban végzik munkájukat: nem alakul ki hallásromlás. A legérzékenyebb műszer Amikor K. J.-né első munkanapja után fájó fejjel, zúgó füllel hagyta el az üzemet, már idegrendszerének érzékeny műszerével is mérte, hogy munkahelyén a zaj nagysága 85 decibel, vagyis az ártalmas szint felett van. Ha ilyen tünetek nem 'épnek fel, a zajszint. 85 decibel alatt van. Ha egy méter távolságból megértjük a normális beszédhangot —, amelynek hangossága 55—60 decibel — akkor a zajszint biztosan 50 decibel alatt van. Tájékoztatásul álljon itt néhány adat: szövődékben a zaj általában 90—100 decibel, kazánszegecseléshél 105—125 decibel, esztergapad mel'ett 80 decibel, sűrített levegős fúrásnál 90 decibel. Tehát a felsorolt munkahelyeken dolgozóknak feltétlenül védekezniük kell a zajártalom ellen. Ha a zajszint felette van a megengedhető 80—85 decibelnek, vagy az egyéni vagy a műszaki megelőzés eszközével kell megakadályoznunk, hogy a dolgozókat ártalmas hatás érje. A most már nálunk is ka pható füldugasz használata e tekintetben is sokat segíthet, de a zajelhárításban nagy szerepük van a műszaki megoldásoknak. A megelőzés módjai A műszaki megelőzés leghatásosabb eszköze: a zajmentes gépek megszerkesztése. Ez természetesen a technikai haladástól függ. de olajozással, a régi kopott alkatrészek kicserélésével még zajos gépeknél is csökkenthető a zaj erőssége. A zajelhárítás másik fontos módszere: a hangszigetelés. A hanghullámok terjedésének rneggátlására legjobb a vastag fal és mennyezet, de jelentékenyen csökkenthető azáltal is, hogy a padlózatot, a falakat és a menynyezetet zaj elnyelő anyaggal vonják be. s a fal mésztufából, ’•'etonból vagy porüandcementből épült. Gondot kell fordítani " tömítésekre is. különösen a Ti tő- és vízvezeték csövek, az áramvezetékek, kémények mentén. Munkásokon és vezetőkön egyaránt múlik tehát a megoldás: ~'-7 üzemi zajt az egészségkároő szint alá kell csökkenteni. Dr. lMzofos I,ászlő, az orvostudományok kandidátusa ban, Illetve nadrágban, mint Magyarországon. Bár külföldön a hoszszabb térdnadrág és lánykaruha a divat, ez nálunk nehezen tud népszerűvé válni, mert a szülők „sikkesebben” akarják öltöztem gyermeküket. Miből lesz a divat? Két megunt ruha átalakítás« nak sokféle kombinációjával ta lálfeoztunk már, de esz a Varsó ban nemrégiben bemutatott mo deli minden eddigi elképzelés felülmúl. Az érdekes nyári ruht mindkét fele más színű anyagból készült. jooooooooooooooooooooooc5ooooooooooocxx)o OO PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspán Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel Kiadja: ■> Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgat Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér I. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal; Kecskemét. Szabadság tér t/a. Telelőn: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta, Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. "^fizetési dlt i hónapra 12 forint Báos-Klskuo megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon« u-85.
