Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-29 / 176. szám
4 «Mal 19V> fültas vasárnap Lanttal és karddal Pótkocsis autóbusszal Szegeden A busz árván és üresen áll az egyik szegedi utca sarkán. Mármár elmegyek mellette, mikor pótkocsiban meglátok egy kalapot, egy kabátot — aztán az ember is kirajzolódik benne. S Rigó JózsefnétöL, a madaras! földművesszövetkezet pénzügyi csoportvezetőjétől tudom meg, hogy eljött az egész tagság — többnyire feleségestül, családostól» összesen 72-en. A íöldmű-A Háry János két főszereplője: örzse (Mátyás Mária) és Háry (Szabady István). Amilyen titokzatosan és váratlanul jött e világra 1822. december 31-én éjfélkor, amikor a kiskőrösi templom hatalmas ércharangja búcsút kongatott az elmúlt esztendőnek, s egyben köszöntötte az újat, ugyanolyan váratlanul és titokzatosan tűnt el a szabadságharcban, a fehérhegyi csatában 1849. július hó 31-én. A kiskőrösi nádfedeles ház bölcsője szimbólum, mert abból az élet útja nem a temető felé vezet. Petőfinek nem volt temetése. Öt nem lehet eltemetni.. Nagy költőnk neve elválaszthatatlanul forrott össze a magyar szabadság ügyével. Az a tájék szép. amely a szabadságra emlékeztet: az Alföld. Az az irodalmi alkotás jó, amely a szabadság ihletését érezteti. Az a tett jó. amely a világszabadság felé vezet. A szabadság legnagyobb ellenségei a zsarnokok, a királyok, ellenük a legféktelenebb indulattal szól verseiben. Megváltozik a hangja, nyers és szenvedélyes lesz, ha róluk kell írnia. Kortársai, kritikusai alantas hanggal, a múforma tökéletlenségével vádolták. így válaszolt erre a vádra -.„Ezeknek az uraknak a magyar rímről és mértékről fogalmuk sincs. Ok a magyar versekben latin metrumot keresnek, s ez az én költeményeimben nincs, az igaz, de nem is akartgm, hogy legyen. Hol ők engem rím és mérték dolgában a legnagyobb hanyagsággal vádolnak, talán éppen ott járok legközelebb a tökéletes magyar versformához... Ha néhol egyes kifejezésekre, s a tárgyra nézve szabadabb vagyok másoknál, ez onnan van, mert én szerintem a költészet nem 22. A parancsnok az órájára pillantott. Fél tizenkettő. 140 kilométert tettek meg. Ideje, hogy délnek forduljanak. Még átfésülnek 50 kilométert, aztán viszszaindulnak az űrhajóhoz. Kámov felállt és távcsövén figyelmesen szemügyre vette a terepjáró előtti tájat Mindenütt egyforma látvány: bozótok és homok. Már éppen le akarta engedni karját, hogy engedélyt adjon a 90 fokos fordulatra, amikor hirtelen előrehajolt. — Mi lehet az? — kérdezte. — Nézze csak? Pajcsadze szeméhez emelte távcsövét. Két kilométernyire. kissé jobbra a kék növényszőnyeg fölött hosszúkás, tompán fénylő test látszott. — Mintha fémből lenne — mondta Kámov, Pajcsadze a felfedezett tárgy felé fordította a gépet. Kíváncsisága a sebesség növelésére késztette. Amikor fél kilométerre megközelítették a tárgyat, Kámov távcsövét le sem véve szeméről, így szólt: — Tudom már. mi az! Űrhajó. de sokkal kisebb, mint a mienk! «■» Űrhajó?... Hát nem vaggtmle egyedül a Maison?. nagyúri szalon, ahová csak fölpiperézve» fényes csizmákban járnak, hanem szentegyház, melybe bocskorban, sőt mezítláb is beléphetni.. .* Petőfi a szabadság apostola, aki a nép ügyéről sem hallgatni, sem hazudni nem tud. Mint igazi forradalmi egyéniség meggyőződését a legvégsőkig vállalta, az osztrák császár és udvara által kikényszerített harcban küzdött és elesett! Jókai Mór egy Petőfi emlékünnepen Kiskőrösön mondotta, hogy: „Petőfi kivívta a nép szabadságát, kivívta a szellem felszabadulását* senki segítsége nélkül, egyedül lángszelleme által. Még magasabbra vágyott, még merészebb célok után, s ahol nem volt elég a lant, felvette a kardot, s amiről dalolt, amit dicsőített, azért meg is tudott halni. Utolsó dala kardcsattogás volt!” Petőfi verseit mindig több és több nyelven szólaltatják meg. Kínaiak hallgatják a Csendes-óceánnál, szovjet emberek a Káspi-tenger mellett, németek a Keleti-tenger partvidékén. Járja az egész világot verse- amíg meg nem valósul mindenütt jövendölése: „Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet. Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán! És addig? Addig nincs megnyugvás, Addig folyvást küszködni kell! Ponicsán Imre — Azt hiszem, Charles Hap- Sood amerikai űrhajója. — Érdekes találkozás! Közöljem Belopolszädjjal? — Ráérünk — felelte Kámov. — Tizenhárom órakor kell jelentkeznünk. Semmi okunk, hogy felborítsuk az ütemtervet; Fél perc múlva a helyszínen leszünk. A terepjáró keresztülhatolt a sűrű bozótoson és egy tó homokos parjtára jutott ki. Tíz lépésnyire az amerikai űrhajótól megállt. Az űrrakéta mint egy mesebeli szárnyas cápa feküdt a homokban. Színe ezüst, hoszsza alig tizenkét méter, átmérője két és fél méter volt Törzsének alsó részén elhelyezett hoszszű, hegyes szárnyaival utasszállító repülőgépre emlékeztetett. Kerekei nem voltak. Egész farrészét vastag selyemlepel borította. — Nagyon érdekes — mondta Kámov. — Űrhajó, amely ejtőernyővel szállt le a bolygóira. Ilyesmi eszembe se jutott volna. A szárnyak teljesen elegendők a könnyed leereszkedéshez. Eztjólkiokoskodta, mister Hapgood! Az űrhajó környékén senki sem tartózkodott. Kámov figyelmesen körülnézett. Hirtelen mindjárt kiderül, a pótkocsis autóbusz Bács megyéből, Madarasról jött a Szegedi Szabadtéri Játékokra. — A fiatalok most járkálnak. Én meg már elfáradtam — magyarázza a kalap és kabát tulajdonosa, Forczeli András. — Hányán jöttek? — Én nem is tudom pontosan. Itt az egész madarasi földművesszövetkezet. Tele mind a két kocsi. Látja, még engem, az éjjeliőrt sem akartak otthon hagyni. Később aztán találkozom a többiekkel is. megragadta tárna vállát — Nézze! Néhány lépésnyire tőlük nagy folt sötétlett a homokban. Egy nagy. összetört óra hevert a vastagtalpú cipőbe bújt. leszakított emberi láb mellett. Közelükben pedig egy összetört magnézi umlámpa. Csúnya história! 1— mondta Kámov. — Itt tragédia történt! Csak nem esett áldozatául az űrhajó valamennyi utasa? Maradion a helyén — tette hozzá, miközben oxigénálarcát húzta a fejére. — Én kiszállok. Ki kell derítenem ezt a dolgot — Legyen óvatos! — Pajcsadze is felvette álarcát. — A „farkasok” műve Még nem találkoztunk velük. Kámov kihúzta pisztolyát a táskából és az övébe dugta. Pajcsadze felhúzta a puskáját és leeresztette a terepjáró valamennyi ablaküvegét — Semmilyen körülmények között ne hagyja el a terepjárót! — mondta Kámov. Aztán kinyitotta az ajtót és kilépett A sötét folthoz ért. lehajolt és figyelmesen megvizsgálta a térd alatt leszakított emberi lábat Más testrészt nem látott De minek ez az óira? És hogy került ide? Hát a magnéziumlámpa? Egy vagy több ember pusztult el? Ki tudja? Zár kattant Kámov gyorsan kiegyenesedett. Kinyílt az űrhajó ajtaja. Sötétkék kezeslábast viselő férfi jelent meg a küszöbön. Az oxigénálarc elrejtette arcát. Kis ideig állt az ajtóban, mintha gondolkodna, aztán leugrott és vesszövetkezefl tagok utazáséit a jóléti keretből és a szákszervezet hozzájárulásából fedezik. Ebből a pénzből vették az esti előadásra a jegyet is. — Vasárnap reggel jöttünk. És délelőtt már „felfedeztük.* Szegedet — meséli Krix Károlyné, aki most jár először a szabadtéri játékok városában. — Voltunk az egyetemi füvészkertben, láttuk a fogadalmi templomot, a Hóm téri szoborcsoportot, a Széchenyi teret — veszi át a szót férje. Már se szeri, se száma az élményeknek. Egymás szavába Kámovboa indult Támotyoova járt — Üdvözlöm! Maguk orosz űrhajósok? Hangja tompán hallatszott az álarc alól. s- Igen felelte Kámov., — Ki maga? Bison összerezzen* a nem várt hangos választók Kámov angolul beszélt — Az amerikai űrhajó utasa vagyok. •— Gondoltam mindjárt, amikor megpillantottam űrhajójukat. Termetéről ítélve, maga nem Charles Hapgood. pedig szerintem ez az űrhajó az ő irányításával repült ide. ö hol van? — Ez minden, and megmaradt belőle. — Bison a leszakított lábra mutatott — Ma éjszaka ismeretlen vadállat támadt ránk. Széttépte Hapgood ot. Jómagam alig tudtam megmenekülni. Kilőttem minden töltényemet de társamat nem tudtam megmenteni. — Hogy nézett ki a vadáHat? — kérdezte Kámov. — Ezüst színű, vastagbundájú sárkány — felelte Bison. — Csak a féllobbanó magnéziumfénynél láthattam és nem tudtam jobban megfigyelni 6— Akkor nem csoda, hogy mégsem tudta eltalálni. Hiszen vaksötétben lövöldözött Bison elvörösödött. — Hányán vannak? <r- Csak ketten voltunk. — Hogy hívják? — Ralph Bison vagyok, a New York Times tudósítója. CFolytatjukJ rágva mesélik. Van, akit az új varázsa fogott meg, mások korábbi emlékeiket elevenítik fel, ismereteiket gazdagítják. — Hogy milyen szép az új megyei tanácsháza — áradozik Virágh PáL Janusek István és felesége meséli, hogy a madarasa földművesszövetkezetben már hagyomány a közös kirándulás. Minden évben mennek valahová. S az idén még terveznek egy balatoni utat is. Délután legérdekesebb program a strand. A Tisza hűs hullámaiban keresnek enyhülést a tűző napsugarak élői a madarasak is. A nap csúcspontja azért az este. A Beloiannisz téri szabadtéri színpadon megnézik Kodály „Háry János”-át Az előadás szünetében Újból találkozom madarasi ismerőseimmel. — Mi tetszik legjobban? — Erre igazán nehéz válaszolni. A szép hangú énekesek, a látványos díszlet* vagy a tűztánc — néznek egymásra. — Es milyen szépen énekel Mátyás Mária — jegyzi meg Lakatos Márton. Feleségének a aafapompás Burg-jelenet tetszett, az órában táncoló kis katonákkal. Még mondanák tovább — de a szünet végét jelzó fanfárok szava csendet int Gyorsan viszsza a helyünkre. Kialszik a fényfüggöny, s a pématánccal megkezdődik a barraarijk felvonás. Kádár Márta Népkutatók Két éve aktatft meg Kecskeméten az SZMT Művelődési Otthonának népkutató köre. Azóta a tagság létszáma 73 fóré emelkedett és munkásságukról még a megye határán túl is elismerően nyilatkoztak. A munka, amit végeznek — csendben, elmélyült»» folyik. Az eredményt rögzítő, havonta, kéthavonta megjelenő népkutató füzet annál beszédesebb. Átfogó képet nyújt egy-egy község, illetve a Duna—Tisza köze helyismereti, történeti, régészeti. antropológiai és egészségügyi helyzetéről, jelentős segítséget adva a népművelés és a tudományos kutatás számára. Példa erre a legutóbb megjelent népkutató füzet: — Nagvbaracska múltjárói és jelenéről. Pontos adatokat közöl a község történeti, antropológiai és néprajzi felméréséra. A füzet --amely a bírálatok szerint a legjobban sikerűit példányik közé tartozik — első része, gazdag adattára a község településtörténetének. Bőséges anyagra támaszkodik a felnőtt lakosság embertani vizsgálata, a halászattal foglalkozó tanulmány fő erősségét a társadalmi szempontok erőteljes érvényre juttatása jelenti. A népkutató füzetek fontos tudományos adatokkal gyarapítják a Duna—Tisza közének eléggé hiányos ismereteit. Előfizetői közé tartozik a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, a szegedi egyetemi könyvtár, a szegedi és debreceni egyetem embertani intézete, több múzeum és levéltár is. Elismerően nyilatkozott róla — többek között — dr. Ortutay Gyula, az Eötvös Loránd Tudományéevetem rektora, dr. Benda Kálmán történész, dr. Bartucz Lajos antropológus professzor és dr. Barabás Jenő egyetemi adjunktus. Helyes volna, ha megyénk könyvtárai és kulturális intézményei is felismernék a népkutatók munkájának jelentőségét és megrendelnék a minden tekintetben hasznos, értékes adatokat tartálmazó füzeteket. y. Zs. Himnusz a békéről Hasznos és érdekes új műsor szerepel a művelődési autó augusztusi programjában. Himnusz a békéről — címmel előadásokat tartanak a megye területéin. Az előadásokat vetítéssel, a Kelemen László Irodalmi Színpad tagjai által bemutatott békeműsorral teszik még színesebbé, emlékezetesebbé. A tartalmasán összeállított műsor célja, hogy megyénk legtávolabbi helyein is ízelítőt kapjanak azokból a művészi alkotásokból, melyékben az irodalom legkimagaslóbb alakjai tettek hitet az emberiség életszeretete, a béke mellett ff aJlcuiaá Fordította i Sárkttai Gyű la %
