Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-28 / 175. szám

1962. július 28. szombat S. oldat 40 százalékkal nőtt az exporttermelés Féi év alatt 300 millió forint értékű áru a külkereskedelemnek Minden évben jelentősebb helyet foglal el a minisztériumi ipar termelésében az exportra gyártott áruk aránya. Az el­múlt hat hónapban kedvezően alakult ez a tevékenység Bács- Kiskun megyében is. Örömmel adhatunk hírt arról, hogy a VIII. pártkongresszus tiszteleté­re kibontakozott szocialista munkaversenv ösztönző hatása itt is megnyilvánul. Üzemeink­ben mind eredményesebben ke­resik a gazdaságosan exportál­ható cikkek termelésének lehe­tőségeit. Ma már általánosságban is elmondható, hogy javul az áruk minősége, s miniszté­riumi iparvállalataink több­sége időben elégíti ki a külkereskedelem igényeit. Bizonyítja ezt. hogv az elmúlt év azonos időszakához viszo­nyítva 80 millió forint értékkel nőtt megyénkben a miniszté­riumi vállalatok exportterme­lése. A Kohó- és Gépipari Minisz­tériumhoz tartozó üzemek több mint 90 millió forint értékű külföldi rendelést elégítettek ki. Kiskunfélegyházán a Gépgyár, bár csak 70 százalékát teljesí­tette hathónapi export kiszállí­tási tervének, a fejlődés üte­mére azonban így is jellemző, hogy a különböző konzervgyári berendezésekből, több más élelmiszeripari gépből, va­lamint a vegyipari gyárbe­rendezésekből 50 százalék­kal több készült a szocia­lista és a kapitalista orszá­gok részére, mint egy esz­tendővel korábban. Baján a Villamosipari Gyár­ban az üzemátrendezés, a most folyó rekonstrukció ellenére egész sor munka- és üzemszer­vezési intézkedéssel biztosítot­ták az erős- és gyengeáramú berendezések exportarányának növelését. Ennek köszönhető, hogy 1961 első félévéhez viszo­nyítva jelentősen több ára készült külföldi megrende­lésre, így a BVG első fél­évi exporttervét 44 száza­lékkal túlteljesítette. Gyártmányaik közül erőművek, hajók, bányászati berendezések, valamint komplex gyáregységek motorindító berendezései mellett elektromos tompahuzal és pont­hegesztők, komplett házi vízel­látó berendezések, speciális la­bor-kemencék és porszívógépek kerültek exportra. A Zománcipari Művek Kecs­keméti Gyáregységében ugyan­csak most folyik az üzem re­konstrukciója. A gyáregység kollektívája ennek ellenére túlteljesítette első félévi ex­porttervét. A kecskeméti zo­máncozott öntöttvasáruk nép­szerűségére pedig jellemző, hogy a szocialista országok mel­lett a világ minden tájára, mintegy 30 kapitalista or­szágba szállítják innen a különböző típusú fürdőká­dakat, vízöblítő tartályokat és egészségügyi berendezé­seket. A gyáregység ezekből az áruk­ból 23 millió forint értéket ter­melt hat hónap alatt export­célokra. Megyénk sajátosságainak megfelelően a minisztériumi ipar exporttermelésének közel kétharmad részét jelenleg még az élelmiszeripar adja. Az ipar­ág üzemeiben ez az érték meg­haladja a 180 millió forintot. A statisztika viszont azt is elárul­ja, hogy két jelentős üzemünk­ben. a Kecskeméti Konzerv­gyárban és a Kalocsai Fűszer­paprikaipari Vállalatnál nem érték el az exporttermelés ter­vezett szintjét. Mindkét üzem termelése ugyanis a mezőgaz­daság terméseredményeinek függvénye. Itt pedig köztudott, hogy az elmúlt évi aszályos esz­tendő után idén a kései tavasz okozott gondokat a tervtelje­sítésben. Kecskeméten 19 százalék­kal, Kalocsán pedig 12 szá­zalékkal kevesebb élelmi­­szeripari áru készült ex­portra, mint tervezték. Baromfifeldolgozó vállala­taink viszont a vártnál is szebb eredményt értek el. Kiskunha­lason a vágott-baromfi export hetvenhat százalékkal haladta meg a tervezettet, Kecskemé­ten pedig az ország libamáj-ex­portja egyharmadának bizto­sítása mellett 126 százalékra teljesítették az export kiszál­lítási tervet. Áruik eljutottak Angliába, Görögországba, fran­cia földre, a Német Szövetségi Köztársaságba és Olaszországba. Könnyűipari vállalataink kö­zül a Bajai Gyapjúszövetgyár exporttermelése jelentős. Fél év alatt a különböző színű és mintájú gyapjú- és műszálas takarókból több mint 20 millió forint árú készült itt külföldi rende­lésre. Ezzel együtt Bács-Kiskun me­gye minisztériumi ipara 300 millió forint értékű áru előál­lításával segítette a külkeres­kedelem igényeinek kielégíté­sét. S. G. Asszonyok az országát mellett GAZDAG gyümölcsösök, sző­lők között ível az út Jánoshal­ma felé. Itt-ott felvillan né­hány tanya, de máris tovame­rül az alig mozduló zöld hul­lámzásban. Ám egyszer csak az út jobb­oldalán feltűnik egy hosszabb épület, nagy gyümölcsraktárral, s még nagyobb forgalommal. Lovaskocsik, teherautók forog­nak, tolatnak, kanyarodnak. S szabályos, ízléses ládák halmo­zódnak fel az itt dolgozók, ra­kodó asszonyok, férfiak keze nyomán. A ládákban pedig a rengeteg alma és a barack kí­nálja magát. Gyümölcsátvevőhely a tanya­világban. Igen. ez — hivatalo­san, ahogy azt a zöld tábla is hirdeti — a MÉK jánoshalmi 2. számú felvásárló telepe. Hét kilométerre a községtől. A CSÖPPNYI irodában ked­ves mosolyú asszony fogad ben­nünket, Csemák József né. ö a telep vezetője, az idén először ebben a beosztásban. Tavaly még bent dolgozott a község­ben, a „nagy telepen”; mint átvevő. Érdeklődünk, milyen a ter­més. — Tavaly jobb volt — feleli —, legalábbis barackból. Ebből most naponta több mint 70 má­zsával veszünk át. De alma és körte az idén is bőven terem. Megtudjuk, hogy a legtöbb gyümölcsöt a jánoshalmi Dózsa Tsz-ből hozzák a szövetkezeti gazdák. Ott ugyanis családi mű­velésben vannak a gyümölcsö­sök és a szőlők is. S. hogy mit fizetnek az itt felvásárolt gyü­mölcsökért? Az ár bizony elég gyakran változik, de különben a termelők leolvashatják az egyik épület falához támasztott nagy fekete tábláról. Az ex­portképes gyümölcs jól jövedel­mez. Már pedig a behozott ter­més 30—40 százaléka megüti az export mértéket. S ha már a szedésnél az erre a célra elő­készített ládákba rakják, még külön felárat is kapnak a ter­melőszövetkezeti gazdák. CSERNÁKNÉ mellett dolgo­zik a telep pénztárosa, Pekk Antalné. Hogy milyen a for­galom? Az az átvételtől függ. Általában 15—20 ezer forint. S ezzel minden este elszámol bent a „nagy telepen”. Éjszakára nem marad itt sem pénz, sem gyümölcs. Az egyéb tárgyakra pedig az éjjeliőr vigyáz. De csak reggel öt óráig. Mert ak­korra már kirobog a motorke­rékpárral a két asszony, s már­is kezdődik a szokásos forga­lom. így megy ez egész nyáron át, tavasztól késő őszig, H. D. Á halasi vásárcsarnokban Szerda, szombat: hetipiac Kiskunhalason. A korszerű, egy­millióhétszázezer forintos költséggel épült fedett vásárcsarnok „ostrom” alatt áll ezeken a napokon. Közeli és távoli községekből autóbuszokon, kocsikon, kerék­párokkal jönnek a vásárlók és eladók. Legtöbben a termelőszövetkezeti elárusítóhely eket keresik fel, hiszen a közös gazdaságok állandóan egészséges gyümölcsöt, friss zöldségféleségeket árusítanak. Rövid idő alatt négy közös gazdaság — a kiskunhalasi Vörös Október, az Űj Élet, a Vörös Szikra és a kunbajai termelőszövetkezet nyitott elárusítóhelyet a csarnokban. A kiskunhalasit valamint a környező községek háziasszonyai elégedetten beszélnek a szövetkeznek áruiról. Augusztus 15-re befejezik Egy hete vonul­tak ki a cséplőgé­pek a gátéri Arany­kalász Termelőszö­vetkezet szérűire. Az ötven főnyi gépállo­mási munkacsapat azóta minden reg­gel korán talpon van: napkeltétől napnyugtáig — sőt, nem ritkán este 9-ig — csépelik a kalá­szokat. Az őszi árpával kezdték. Naponta 200 mázsa szem ke­rült zsákokba és a szövetkezet fogatain a magtárba. E ga­bonaféle cséplése már befejezéshez közeledik, s a mun­kacsapat rövidesen iátáll” a jövő évi kenyémekvaló: a búza pergetésére. *— Az idén több mint ezer holdon termett kalászos — újságolja határjárás közben a termelő­­szövetkezet elnöke —, s mivel időben learattuk, a cséplés­­hez is jókor fogha­tunk hozzá. Különö­sen a női aratócsa­pat vette ki részét példásan a munká­ból. A múlt hétről maradt kevés arat,­nivalóval a napok­ban végeztek. Teg­nap, épp az irodá­ban volt dolgom, amikor jöttek mind a nyolcán jelenteni, hogy csomóba rak­ták az utolsó kévét is. „Hány csomó ga­bonát írhatunk a ja­vukra?” — kérdez­tem kíváncsian. — „ötezret. Ennyit rak­tunk össze mi, nyol­cán” — felelte a női csapat vezetője. — Ha ilyen jól haladnak a munká­val, nem lesz nehéz a kongresszusi vál­lalást sem teljesíte­ni — vetjük közbe. — Biztosan sike­rül. Termelőszövet­kezetünk elhatároz­ta, hogy augusztus 20-a előtt öt nappal, 15-re befejezi a csép­iéit. Ezenkívül ver­senyre hívtuk a kis­kunfélegyházi járás valamennyi szövet­­kzett gazdaságát kö­zel ezer hold mély­szántásra és 714 hold kalászos csép­­lésének a jövő hó­nap közepéig törté­nő befejezésére. A feltételek között sze­repel még a búza­földadó maradéktaz lan teljesítése, a ve­tőmag- és a saját szükségleten felüli kenyérgabonának augusztus 20-ig tör­ténő átadása a Ma­lomipari és Ter­ményforgalmi Vál­lalatnak, és az idő­szerű nyári talaj­munkák elvégzése. — A szövetkezet eddig mit teljesí­tett? — 376 hold leara­tott kalászos tarló­ját mélyen szántot­tuk, s ennek egyhar­­madán csalamádét, meg étkezési borsót vetettünk. A hátra­levő szántással sem késlekedünk sokáig. Négyszáz hold 28— 32 centiméter mély forgatására ugyanis szerződést kötöttünk a Kiskunfélegyházi Gépállomással, amelynek gépei ha­marosan befejezik a vállalt munkát. • A gátéri Arany­kalász Tsz nyári hétköznapjai szor­galmas — lankadat­lan kedvvel végzett — munkával tel­nek... K. A. Kongresszusig Július 13-án termelési érte­kezletet tartottunk a Tisza­­kócskei Permetezőgépgyárban. Az értekezleten elhatároztuk, hogy az MSZMP VIII. kong­resszusának tiszteletére vállal­juk, hogy éves tervünket a kongresszus idejére teljesíteni fogjuk. Vállalásunkról távirat­ban értesítettük az MSZMP Központi Bizottságát. A vállalás teljesítésének ér­dekében nagy lendülettel foly­tatódik a munka az üzemben. Széleskörű munkaverseny bon­takozott ki, s több brigád elha­tározta, hogy elnyeri a szocia­lista brigád címet. Szmetán Ferenc brigádja az első, amely ezzel a címmel már büszkél­kedhet. Természetesen nem sok választja el ettől a kitüntetés­től a többi benevezett öt-bat brigádot sem. K. 3. TIszakécske Üzemben a Vörös Október Ter­melőszövetkezet elárusítóhelye, Spitzer Jenő és Király Károly­­né gyorsan méri a hajnalban ér­kezett karfiolt, káposztát, pap­rikát és paradicsomot. Gyümölcs is van elegendő. A termelőszö­vetkezet naponta friss áruval tölti fel az elárusítóhelyet. Ipari előadók tanácskozása Kecskeméten Pénteken délelőtt Kecskemé­ten, a megyei pártbizottság ipari osztályán a járási, városi pártbizottságok ipari' előadói, valamint az ipari osztály mun­katársai tanácskozást tartot­tak. A megbeszélésen Erdélyi Ig­nác elvtárs. a megyei pártbi­zottság ipari osztályvezetője is­mertette a Központi Bizottság június 28—29-ig határozatával kapcsolatos feladatokat. A be­számolót vita követte, melynek során felszólalt Curnics József, Farkas László, Varga Mózes Hegedűs Ferenc és Brecska Attila. Szerkesztői üzenet ele Hajnal Hona, Orgovány: Kérjük, hogy ha rövidesen Kecskemétre lá­togat, keresse fel szerkesztőségün­ket, mert leveléből nem tudtuk meg­állapítani, hogy milyen irányú a panasza, illetve mit szeretne tőlünk megtudni. Németh Mihály, Akasztó: Levelét elküldtük a Csengődi Állami Gaz­daság igazgatójának, aki panaszát kivizsgáltatta és megállapította, hogy munkabérét valóban helytelenül szá­molták el, aminek egy sajnálatos tévedés volt az oka. A 86 Ft-ot a legközelebbi. fizetéskor megkapja. Nyáron nagy keletje van a tejtermékeknek. Van a piacon minden, sajt, vaj — amit kíván a vásárló. A két kiskunhalasi „háziasszony” sajtot vásárol.

Next

/
Thumbnails
Contents