Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-28 / 175. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! RtSKUN MEGYEI LAPJA MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0AC5 XVn. ÉVFOLYAM, 175. SZÄM Ára 60 fillér 1963. JÜLITJS 38, SZOMBAT Az időszerű mezőgazdasági feladatokról tanácskoztak Kecskeméten a járási és városi tanácsok végrehajtó bizottságának elnökhelyettesei Pénteken a járási és városi ta­nácsok vérehajtó bizottságainak elnökhelyettesei Kecskeméten, a megyei tanács épületében egész napos tanácskozásit tartottak. Az ülésen részt vett Sarok Antal' a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnökhelyettese, Matos László, az MSZMP megyei bi­zottsága mezőgazdasági osztályá­nak helyettes vezetője, Batik Gyula, a megyei tanács vb me­zőgazdasági osztályvezetője, va­lamint a megbeszélésben érde­kelt vállalatok, intézmények képviselői. Sarok Antal megnyitója után elsőként Bank Gyula számolt be az időszerű aratási, cséplésd munkákról. Megállapította, hogy a betakarításra megfelelően ké­szültek fel a közös gazdaságok. Késést csak az esős időjárás oko­zott, valamint az. hogy a gép­állomások nem kapták meg mind az igényelt kombájnt. — Hangsúlyozta a eséplés mielőbbi elvégzésének fontosságát. Erre azért van szükség, hogy az erő­gépek mielőbb felszabaduljanak a nyári mélyszántás minél na­gyobb területen történő elvégzé­séhez. A jelenlegi gépkapacitás 100 ezer holdnál nagyobb terület nyári mélyszántását teszi lehetővé, s az eddigi 8—9 ezer hold mclyforga­­tott tarló ehhez a lehetőség­hez képest nagyon csekély. Arra van szükség, hogy a gép­állomások gépeit a szövetkeze­tek a legteljesebb mértékben vegyék igénybe. Felhívta a fi­gyelmet a másodvetések fontos­ságára. a vetőmag és a műtrá­gya időben történő biztosítására, mivel az ősszel a tavalyinál is nagyobb területen vetnek inten­zív búzafajtákat. A beszámolót Sarok Antal egészítette ki azzal, hogy a jövő évi terméseredményeket döntően befolyásolja a nyári mélyszán­tás. Hivatkozott a tataházi és a kisszállás! közös gazdasá­gok példájára, ahol kukori­cából cs olasz búzából a gondos talajelőkészítés foly­tán kiemelkedő termésered­ményeket értek eL Példákkal bizonyította, hogy a homokos területeken is belátha­tatlan előnyökkel jár a nyári mélyforgatás. Ezután Magony Imre, az Élel­mezésügyi Minisztérium megyei kirendeltségének vezetője szá­molt be az első félévi felvásár­lás eredményeiről. Ismertette azokat az okokat, amelyek meg­akadályozták a terv teljesítését. de hangsúlyozta, hogy a máso­dik félévben mód van a kiesés pótlására. Ezt követően a gyenge terme­lőszövetkezetek megerősítésének kérdése került megtárgyalásra. Sarok Antal ismertette azokat a tényezőket, amelyek megyénk szövetkezeteinek egy részében a gazdálkodás és a termelés igen alacsony nívóját okozzák. Legelőször is azt kell elérni — hangsúlyozta —, hogy ezek a közös gazdaságok az eddiginél kifizetődőbb, illetve belterje­­sebb termelést valósítsanak meg. Éppen ezért bír olyan nagy je­lentőséggel a szőlő- és gyü­mölcstelepítés. De legalább ilyen fontos a jó, a feladatokat tisztán látó, s szakmai szempontból is megfelelő vezetés megte­remtése. Azonban erre csak akkor van mód, ha maguk a szakigazgatási szervek is állandó kapcsolatot tartanak a tsz-ekkel, problémái­kat a mindennapi élet közelsé­géből látják, időben és helyesen teszik meg a szükséges intézke­désekéit. A közelmúltban kidol­gozott hároméves fejlesztési ter­veknek is az volt a legfőbb hiá­nyosságuk, hogy csali a kitűzött termésátlagokat tartalmazták, de az azok elérését célzó konkrét intézkedéseket nem ismertették. Nagyon fontos politikai kér­dés a szövetkezeti demokrácia TULA. (TASZSZ) Nyikita Hruscsov szovjet mi­niszterelnök, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, pén­teken a tulai és az orj öli terü­letre látogatott. Útjára elkísérte Gennagyij Voronov, Nyikolaj Podgomij és Dmitrij Poljansz­­kij, a központi bizottság el-HAVANNA. (TASZSZ) A forradalmi Kuba ünnepé­lyes keretek között emlékezett meg a Moncada erőd ostromá­ról, amellyel kilenc évvel ez­előtt megkezdődött a harc Ba­tista véres diktatúrája ellen. Csütörtökön a legnagyobb ün­nepségek Santiago de Cubában, a kubai forradalom bölcsőjében voltak. A nagygyűlésen Fidel Castro kubai miniszterelnök, a moncadai roham legendás hő­se mondott beszédet. betartása. Ennek figyelmen kí­vül hagyása árthat a nagyüzemi gazdálkodás megerősítésének. Végezetül Bank Gyula ismer­tette a jövő évi telepítési és be­ruházási terveket, valamint Ma­gány Imre a felvásárlás tenni­valóit. Az elnökhelyettesek mindhá­rom napirendi pont után hasz­nos hozzászólásokkal gazdagítot­ták az ülésen elhangzottakat. H. D. nökségi tagjai. A párt és az állam vezetői a tulai területen megtekintet­ték a tulai mezőgazdasági kí­sérleti állomást. Az orjoli terü­leten szovhozokba és kolhozok­ba látogattak, beszélgettek a gazdaságok vezetőivel és dol­gozóival. (MTI) Fidel Castro beszédében éber­ségre szólította a kubai népet. Rámutatott, hogy a Kubát fe­nyegető egyetlen veszély az amerikai csapatok közvetlen behatolása. Fidel Castro el­mondotta továbbá, hogy a guantanamói amerikai haditen­gerészeti támaszpont a forra­dalmi Kuba ellen irányuló ak­namunka központja. Castro az amerikai támaszpontot Kuba szívébe döfött késhez hasonlí­totta. Hruscsov a tulai és az orjoii területre látogatott Fidel Castro beszédet mondott Santiago de Cubában Mozaikparketta exportra Az ÉM Parkettgyár kecskeméti telepének dolgozói első fél­éves tervüket a kongresszusi verseny során túlteljesítették. Hat hónap alatt jelentős mennyiségű mozaikparketta, zsalu­tábla, hajópadló, fűrészáru és svédpadló került ki az üzemből. A készáruval telt vagonokat az ország különböző részeibe irányították. Mozaikparkettából a belföldi igények részbeni ki­elégítése mellett 2000 négyzetmétert Nyugat-Németországba szál­lítottak. Rövidesen egy jelentősebb fűrészáru-szállítmányt indí­tanak útnak a nyugati országokba. A Szovjetunióból érkező rönköket fűrészárunak dolgozzák fel, amelynek egy részét külföldre szállítják. Július 1-én kezdték meg a normálparketta gyártását _ Képünkön Hegedűs Gáspár (háttérben) ellenőrzi a minőséget. Nem több, hanem jobb (M. L.) Csak dicséret illetheti a művelődési szerveket s a népművelő, ismeretterjesztő munkában részvevő valameny­­nyi aktívát azért a nagyarányú fejlődésért amely az elmúlt évadban megyénkben bekövet­kezett. A TIT nyilvántartásában 1962. első felében 3361 előadás szerepel, több mint a teljes elő­ző évi eredmény. Ez az örven­detes fejlődés két pilléren nyug­szik: egyrészt a lakosság nagy­üzemi gazdálkodásban dolgozó nagy tömegeinek m««növekedett kulturális igényein- másrészt a művelődés munkásainak őszinte buzgalmán és áldozatkészségén. Nem csekély része van az ered­ményekben annak is, hogy a központi irányító szervek a ré­gebbi gyakorlattal szemben tág teret adtak a helyi kezdemé­nyezéseknek, a helyi igények szerinti témaválasztásnak. Az eredmény: olyan iramú fejlődés, amely még csak né­hány évvel ezelőtt Is elképzel­hetetlennek látszott. A számszerű növekedés azon­ban jó néhány hibát — és sok jó módszert is hozott felszínre. Azokban a járásokban, ahol a tematikai tervek összeállításá­ban a TXT-szak cső portok veze­tői, a kulturális bizottságok tag­jai, és a művelődéssel foglalko­zó valamennyi szerv képviselői közreműködtek, ott helyesen vették figyelembe a helyi viszo­nyok követelményeit. A bajai iárás szaktanfolyamainak tema­tikái például egy-egy termelő­­szövetkezet gazdasági és terme­lési feladatainak figyelembevé­telével készültek. Hasonló körül­tekintéssel épültek fel a kiskun­félegyházi járásban a tsz-akadé­­miasorozatok tématervei is. Itt a tervek elkészítésébe bevonták a termelőszövetkezetek gazda­sági vezetőit, akik segítséget ad­tak nemcsak a tematika elkészí­téséhez, hanem a végrehajtásá­hoz is. A járási szervezetek zöméről azonban, sajnos, nem mondhat­juk el ezt. Több helyen a ter­vezés leszűkült a járási TIT-tit­­kár, a népművelési felügyelő, esetleg egy-egy aktív művelődé­si ház vezető személyére. Az 1962—63-as terv irányelvei már elkészültek, s eljutottak a helyi kulturális bizottságokhoz. Augusztusban mindenütt hozzá­látnak a tervek elkészítéséhez, amelyeket a helyi igények, a helyi távlati gazdasági tervek és a szakemberszükséglet fi­gyelembevételével kell összeállí­tani. A nagysikerű elmúlt évad számszerű eredményeit egyelőre nem lenne célszerű fokozni. A tartalmi munkát kell megjaví­tani, a különféle szervek együtt­működését s a népművelési ren­dezvényeket úgy megtervezni, hogy a lakosság minden. rétege számára hozzáférhetők legyenek, ne „üssék” egymást és ne le­gyen szükség évközben pótter­vezésekre. A program elkészítésének ép­­nrnúgy, mint a program meg­valósításának gazdája a községi kulturális bizottság. Ebben fóg­­'aljon helyet az ismeretterjesz­tés és a szakoktatás valameny­­nyi képviselőjét

Next

/
Thumbnails
Contents