Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-17 / 165. szám
1962. július 17, kedd 3. oldal A népművelés (érvéi A napokban kapják meg a községi, városi és Járási kulturális bizottságok, valamint a tanácsok a megyei kulturális bizottság irányelveit, amelynek alapján szeptember 10-ig elkészítik az 1962/63. évi népművelési tervüket. Ezekről az irányelvekről beszélgettünk Szabó íJtjos elvtárssal, a megyei pártbizottság agitádós és propaganda osztályának vezetőjével. — A művelődésügy fejlődését sokrétű tényező határozza meg — mondotta Szabó elvtárs —, s ezek a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta olyan helyzetet teremtettek, amelyben a tudatformálás, a szocialista eszmeiség továbbfejlesztése, az általános és szakmai rrfűveltség emelése mind fontosabbá vált. A politikai, gazdasági és kulturális élet fejlődésének kölcsönhatása következtében megnövekedett a lakosság művelődés iránti érdeklődése. Az 1962/63-as népművelési évadban tehát erre a megnövekedett érdeklődésre kell alapoznunk, s a legfontosabb célkitűzések megvalósításának szolgálatába kell állítanunk a munkát. Melyek ezek a legfontosabb célkitűzések? — Először is tovább kell fejleszteni a dolgozó tömegek általános és szakmai műveltségét a munka nagyobb termelékenysége érdekében- Tehát több erőt kívánunk fordítani a felnőttoktatásra és az ismeretterjesztésre, ennék is elsősorban a tanfolyamszerű formáira. A második feladat a szocialista életforma kialakításának elősegítése. Nálunk a termelési viszonyok gyors fejlődésével az eredmények ellenére sem tudott lépést tartani az emberek gondolkodása. Bár szocialista termelési viszonyok között élünk, de még nem alakult ki kellően az emberekben a kollektív szellem, a szocialista munkaerkölcs, a közgazdasági szemlélet s a társadalmi tulajdon iránti felelősségérzet. Most ott tartunk, hogy a termelés ugrásszerűen növekedhetne a már meglevő feltételekkel is, ha a tudat a szocialista termelési viszonyoknak megfelelő termelési színvonalon állna. Ezért említjük második helyen a szocialista életforma mielőbbi megvalósítását. — A harmadik feladat a könyvtári munka és az olvasómozgalom javítása — folytatta Szabó elvtárs. — A könyvek több ismeretet adnak, mint az előadások és igényt keltenek a művelődésre. A negyedik feladat: javítani a művelődési házak munkáját, amelyek a szervezeti keretet adják a népműveléshez. A következő: a község, a város valamennyi szervének egyeztetett munkája. A különféle szervek készítsék el közösen a tervet, s a részfeladatokat oszszák fel egymás között és legyenek felelősek is a területeikért- Ezzel elkerülhető a helytelen vetélkedés, a rivalizálás. Végül: meg kell javítani a vezetés színvonalát, támogatni kell a népművelés kádereit, gondoskodni kell továbbképzésükről. A helyi tanácsok, pártszervezetek segítsék, őket a végrehajtáshoz szükséges feltételek megteremtésében. Itt kell megemlítenem azt is, hogy a tsz-ek kulturális munkájába vonják be a falusi értelmiséget. — Hogyan alkalmazhatók ezek az általános elvek a megye valamenynyi városára, községére? — Azt szeretnénk, ha mindenütt a terv elkészítése előtt felmérnék a kulturális és gazdasági szükségleteket és a lehetőségeket. Abból kell kiindulniok a népművelés veeztőinek, hogy milyen gazdasági feladatok várnak a tsz-ekre, a községre, a városra. Ennek figyelembe vételével állítsák össze a népművelési terveket “ Kapnak-e a kulturális bízottal-j gok az általános irányelveken kívül: részletes útmutatást is? — A Megyei Módszertani Tanácsadó részletes útmutatót állított össze, amelyben a terv el- í készítésétől a végrehajtásáig j minden szerepéi. Igen értékes munka. Ennek, valamint a TIT < tematikájának segítségével a í kulturális bizottságok konkrét, terveket készíthetnek. — Az eddigiekhez képest ml a leg- \ fontosabb változás a művelődési < munka tervezésében? — A legfőbb változás tavaly < megtörtént, amikor először adtunk ki irányelveket és a népmű. velési feladatokat együttesen tér- ] vezték meg egy-egy községben. [ Az idén azonban a népművelés- < sei együtt tervezzük már a szak- i oktatást is. Így elkerülhető leszi a túlszervezés, egyik rendez- í vény sem fogja veszélyeztetni a ! másik sikerét. A kulturális bi-; zottság és az ágazatok vezetői < pedig együtt látják és hajtják j végre a község vagy város előtt í álló művelődési feladatokat — í fejezte be nyilatkozatát Szabój Bajos elvtárs. nmz Egy szövetkezetben másfélezer hold másodvetés Májusban a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben a korai zöldborsó közé, 200 holdon hibrid, valamint rövid tenyészidejű piros és fehér kukoricát vetettek. Június végén került sor a korábban spenótot termő 10 holdnak takarmánykáposzta-palántákkal való beültetésére, amelyek a jól trágyázott talajon napról napra szépen fejlődnek. Ugyancsak az elmúlt hónap végén — a zöldborsó után — újabb 100 holdon fogtak hozzá a hibrid kukorica vetéséhez. Az őszi árpa helyén, közel 50 holdon kölest, ezenkívül a zabosbükköny és szintén őszi árpa után 200 holdon kései káposztát termesztenek, s ugyanekkora területen juttatják földbe — mint takarmánykeveréknek való rövényfélék magjait — a cukorcirkot, a silókukoricát és a borsót is. A közös gazdaság az ősszel összesen csaknem másfélezer holdról takarít be másodnövényekből származó termést, Uj gépekkel gyarapodtak Az apostagi Duna Termelőszövetkezet kiterjedt táblái is hangosak a kombájnok muzsikájától. A képünkön látható S5TK —3-ast — s a gép vezetőjét, Homo Gábort is — a megszűnt Solti Gépállomástól „örökölte” a közös gazdaság. Az így kibővült géppark a lelkes szakemberek irányítása mellett még szakszerűbben és még hamarabb tesz pontot a mezőgazdaság nyári munkafeladatai után. (Pásztor Zoltán felvétele) Halastavat létesít öt Izsáki termelőszövetkezet Izsákon, a kolontói határrészen nemrégiben halastavat létesített a község öt termelőszövetkezete. ★ Az elmúlt héten a bajai járás termelőszövetkezeteiben aktívaüléseken és brigádgyűléseken tanácskoztak a pártalapszervezetek vezetői az időszerű politikai és gazdasági kérdéseikről a szövetkezeti gazdákkal. Ennev során örömmel állapították meg, hogy kenyérgabonából jobb termés ígérkezik, mint arra néhány héttel ezelőtt számítottak. A gyűléseken sokan felajánlást tettek arra, hogy a növényápolás és az aratás meggyorsítása érdekében vasárnap is a földeken dolgoznak. Vállalásaikat becsülettel teljesítették. ★ A VIII. pártkongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny a kiskunfélegyházi járásban meggyorsította a növényápolást és az aratást. Július 15-ig az őszi árpa 35, a rozs 50 és a búza 25 százalékát takarították be a járás közös gazdaságai. A kömpöci Űj Élet Termelőszövetkezet gazdái már az aratás befejezését jelentették az elmúlt hét végén. Több mint 36 ezer hektoliter mustra szerződtek Az Alföldi Állami Pincegazdaság kiskőrösi telepe a napokban adott róla hírt, hogy a község tíz szakszövetkezetében, valamint a telep körzetéhez tartozó akasztói és kaskantyúi szövetkezeti gazdaságokban nemrégiben befejezték a várható szőlőtermés becslését. Főként a tavaszi fagykár miatt Kiskőrösön 10—11, Akasztón mintegy 15, Kaskantyún pedig, ahol a legtöbb kárt okozta a természeti csapás — 5—6 mázsa átlagtermésre számítanak. A szövetkezeti gazdák mindent megtesznek, hogy a megmaradt szőlő a szüretig épen, veszteség nélkül beérjen. A karaszolást családtagjaikkal együtt szorgalmasan végzik, s felkészültek a peronoszpóra-veszély megelőzésére is. A négyszeri permetezésre már mindenütt sor került, sőt, nem egy gazda még ennél is többször bepermetezte a szőlőt. A termésbecsléssel egy időben jórészt megtörtént a mustszerződéskötés is. Kiskőrös tíz szakszövetkezete csaknem 27 000, az akasztói termelőszövetkezeti csoportok 8800, a kaskantyúi Kossuth Tsz pedig kevés híján 1100 hektoliter must átadására szerződött. Ezen felül az ősszel még mintegy 9 ezer hektó szerződéses mustra számít a telep. Az átadásra szánt mustmenynyiségért a kiskőrösi szakszövetkezeteknek három és félmillió, az akasztói termelőszövetkezeti csoportoknak pedig egymillió 600 ezer forintot folyósított előlegképpen a pincegazdaság telepe. A kaskantyúi Kossuth Tsz nem kért előleget, mivel gazdái abban állapodtak meg, hogy a mustért járó pénzt az ősszel egy összegben kapja meg gazdaságuk. K. A. A tó s az azt övező több száz holdas határrész az idén a Talajerőgazdálkodási Vállalattól került a szövetkezetek közös tulajdonába. Haszna — a nád és a széna — egyenlő arányban oszlik meg a szövetkezeti gazdaságok között. A halastó helyén a múlt évben még tőzegkitermelés folyU s mintegy 50 holdnyi területen összegyűlt a talajvíz és a lehullott csapadék. A közös gazdaságok tavasszal elzáró gáttal „megfogták" a vizet, s az így létesített tóban három alkalommal egy-egy mázsa halivadékot, majd ívás előtt anyahalakát helyeztek el. Már 20—25 dekásak a halak, de fogásukra az idén, sőt még a jövőben sem gondolnak. Két év alatt ugyanis kellő számúra szaporodik a halállomány, $ fogása akkor lesz majd kifizetődő. A halászatból származó jövedelemben is egyenlő arányban osztoznak a szövetkezetek. A tavat egyébként jövőre még bővítik. Tervbe vették, hogy a tó Icözelében, a rövidesen felépülő melegvizű strandfürdő mellett, halászcsárdát is építenek majd. A kifogott halak egy részét itt értékesítik — halászlé formájában. fl „szék“ nem marad üresen f» Az egyik községi pártszer“ vezet egészen kicsi irodájába nyitottunk be a minap a járási pártbizottság munkatársával. A helyiség jelentős részét betöltő tárgyalóasztalt kilencen ülték körbe. Ott volt a községi pártvezetőség titkára, a tanács végrehajtó bizottságának az elnöke, azonkívül négy termelőszövetkezeti pártalapszervezet titkára, az iskolaigazgató, egy nyugdíjas veterán és a földművesszövetkezet ügyvezetője. Az arcok kivétel nélkül ismerősek. Többségük a községi pártvezetőség tagja. Szembetűnő, hogy nő nincs a jelenlevők között. i A pillanatnyi csendet a járási pártbizottság munkatársának derűs megjegyzése törte meg. — Ez aztán a meglepetés — mondta. — Tegnap itt iártam, akkor is ülésezett a pártvezetőség és ma is ülésezik. Mi van itt maguknál? Miről tárgyalnak mindennap? A jelenlevők egymás szavába vágva korrigálták a félreértést, mentegették a helyzetet. így azután hamarosan kiderült, hogy nem a községi pártvezetőség, hanem a földművesszövetkezet igazgatóságának ülésére toppantunk be. A járási kiküldött azonban tovább kérdezősködött, látszott az arcán, hogy nem örült en-Ké nek a váratlan fordulatnak, az igazgatóság ilyen összetételű tanácskozásának. ‘— Mondják, nem túlzás az, hogy az igazgatóságban ennyi kommunista foglal helyet? Miért nincsenek itt pártonkívüliek és miért nincsenek az igazgatóság tagjai között nők? érdésre kérdésekkel feleltek. — Mit tegyünk? — kérdezte előbb méltatlankodva, majd tréfára fordítva a szót az egyik párttitkár. — Remélem, nem arra kémek bennünket. hogy a statisztika kedvéért a pártonkívüliek arányának növelése céljából lépjünk ki a pártból? Csipkelődő humornál illették a női vezetőségi tagokat hiányoló megjegyzést is. Azzal érveltek, hogy szerintük ezen nem lehet változtatni,' mert az igazgatósági tagok nem tudnak nőkké változni. Ezeket a megjegyzéseket — bár kétségtelenül tréfának szánták— ezzel még nem lehetett elintézettnek tekinteni. Vajon ki nyugodhat bele, hogy néhány helyen-— mert az említett példa nem egyedülálló a megyében — még ma sem valósítják meg következetesen a párt politikáját? Nem kétséges, ezt a helyzetet sokáig tűrni nem lehet. De vajon hogyan gyarapítsák a pártonkívüliek számát az olyan bizottságokban, ahol arra szükség van? Természetesen semmiképpen sem úgy, ahogyan néhányan az igazgatósági ülésen javasolták, nem úgy, hogy ezért egyeseket a pártból való kilépésre kérnek fel. Sokkal egyszerűbb, ha nem a pártból, hanem az ilyen bizottságokból lépnek ki azok, akiknek túl sok az elfoglaltságuk. A gyakorlat ugyanis azt igazolja, ha valakinek sok tisztsége van. akkor valójában egyiket sem tudja megfelelően ellátni. r Éppen ezért a párttagnak, *■ de a pártszervezetnek is előnyös, ha a kommunisták nincsenek feleslegesen elfoglalva, ha a különböző vezető munkakörökben a párttagok mellett nagy számban vesznek részt pártonkívüliek is. Hol van az előírva, hogy a párttitkárnak feltétlenül benne kell lennie a tanács végrehajtó bizottságában vagy a földművesszövetkezet igazgatóságában? Ilyen követelmények nincsenek A párttitkári munkakör megfelelő ellátása egyébként is sok elfoglaltságot jelent és égés? embert kivan. De kik állítják azt, hogy a pártirányítás csak akkor érvényesül, ha a vezető beosztásokban szám szerint is a párttagok vannak többségben és ott van a párttitkár is? Ilyen módon csak azok gondolkodhatnak, akik magukon kívül másban nem bíznak, nem veszik észre, hogy rajtuk kívül a pártonkívüliek ezrei és tízezrei is lelkes hívei, odaadó, önzetlen támogatói a szocializmus ügyének. Lehet, hogy egyesek becsvágyból, mások talán az ügy iránt érzett túlzott buzgóságból szinte két kézzel ragaszkodnak a felhalmozott, összegyűjtött — bár számukra is megterhelő — vezető posztok ellátásához. Vannak köztük olyanok, akik panaszkodva, mások viszont dicsekedve mondogatják, hogy akkor van elintézve az ügy megfelelően, ha maguk veszik azt kézbe. Az ilyen emberek látszólag ” nagyon elfoglaltak, valójában azonban nagyon keveset tesznek. Tulajdonképpen az előrehaladást fékezik, az új fiatal tehetségek előtt állják el az utat és a társadalmi munkára jelentkezők seregét faragják, nyirbálják kicsire. Ugyanezt teszik azok is. akik a nőket nem merik megbízni felelősségteljes, vezető munkakörök ellátásával, társadalmi testületek vezetésével. Az igazgatósági ülés. melynek vitája, eltérve a Hrgyalási témáktól, egyetértő állásfoglalással fejeződött be: megállapodtak abban, hogy néhány túlságosan elfoglalt párttag oártonkívülieknek adja át a helyét. Az így felszabadult vezető beosztások, igazgatósági székek minden bizonnyal ‘nem sokáig maradnak üresen.’ , Nagy József
