Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-17 / 165. szám

f Világ proletárjai, egyesüljetek? XVn. ÉVFOLYAM, 165. SZÄM 1962. JÜLIUS 17, KEDD Ara 60 fillér Egyre több gyümölcsöt vessneh át a felvásárló telepeh A fogyasztók kívánságára Korszerű sütöde Kiskunfélegyházán, több fesz a fiilés kenyér Kecskeméten, siiteményiizem épül Kalocsán Jó ütemben halad a gyümölcs­­félék felvásárlása a Kiskőrös és Vidéke Körzeti Földművesszö­vetkezet átvevő telepén. Az el­múlt hét közepéig a termelő- és szakszövetkezetektől 11 vagon üveg- és pipacsmeggyet vettek át, s ez utóbbi meggy faltából hét vagonnal Belgiumba expor­táltak. Már szállítják a telepre — egyelőre kisebb mennyiségben — a nyári almát, a korai kör­tét és a barackot is. Kajszi- és rózsabarackból 25 vagon felvásárlását tervezik, s ennek nagyobbik részét — körülbelül 80 százalékát — külföldön értékesítik majd. A gyüiiiölcsátvételre a telep gondosan felkészült. A szezon idején a két árufelvásárlón kí­vül, kisegítőként, 14 fizikai dol­gozót — nyolc férfit és hat nőt — foglalkoztat. A földművesszövetkezet egyéb­ként a tavaly épült jégvermé­ből Kiskőrösön kívül a keceli, izsáki és a soltvadkerti telepét is elegendő jéggel látja el. A telepek eddig több mint 25 va­gon jeget használtak fel a vago­nokba rakott áru tartósítására, s ezenkívül még körülbelül 27 vagon az a jégmennyiség, ame­lyet a további felhasználásra tartalékolnak. A külföldre került gyümölcs tartósítására különben Buda­pestről a Hungarofruct Külke­reskedelmi Vállalattól — mí­nusz 70 fokos — úgynevezett „száraz jeget” is kap a földmű­vesszövetkezet. Ezzel, valamint a veremben tárolt természetes jéggel „bélelik” azokat a vago­nokat is. amelyekben Brüsszel­be exportálnak gyümölcsöt. Mi­vel a vám-, a növényegészség­ügyi és minőségi vizsgálat hely­ben, a vasútállomáson történik és útközben sincs szükség utó­­jegelésre, a korábbi bét helyett már három nan alatt a belga fő­városba ér a szállítmány. A MÉK izsáki felvásárló te­lepére a körzetéhez tartozó 17 községből szállítják a tsz-ek és háztáji gazdaságok gyümölcster­mésének nagy részét. A termelők által sorolt —cso­magolt — kajszibarackból ma várják a telepen az első szállít­mányt. amelyet hétfőn exportál­nak. Az exporttálcába csoma­golt kajszi után kilogrammon­ként, 1 forint csomagolási díjat fizetnek a telepen. A csomago­lás munkájában segítenek a szö­vetkezeti gazdák idősebb csa­ládtagjai és a gyerekek is: egy gyakorlott dolgozó naponta 150 kilogramm barackot is „sorol”. A telepen rövidesen külön brigádot szerveznek az ex­portképes áruk felülvizsgá­lására. Barackból egyébként a felho­zatal — a kedvezőtlen időjárás következtében — jóval gyen­gébb, mint a tavalyi volt: a múlt évi 460 vagonnal szemben, mindössze 80 vagonra számíta­nak. Kilencven vagon pipacs- és 18 vagon üvepmeggyet vásárolt fel eddig a telep, amelyet Bel­giumba. Csehszlovákiába és a két német állam piacaira küld­tek. Megkezdődött a vajalma felvásárlása is: ez a gyümölcs a fővárosi piacra kerül. A Lakiteleki Földművesszö­vetkezet nyárlőrinci és lászló­­falvi gyümölcsfelvásárló tele­pein a közös és a háztáji gazda­ságokból — a május végén és júliusban átadott 20 mázsa cseresz­nyén kívül — 40 mázsa zöld­borsót és tíz mázsa zöld­babot, valamint 40 mázsa meggyet, 15 mázsa korai körtét, s ugyanennyi sárga­barackot vettek át eddig. Az elmúlt hét végén kezdték meg Nyárlőrincen az ősziba­rack felvásárlását, amelyből ösz. szesen mintegy 60 mázsára szá­mítanak. Rózsabarackból is kö­rülbelül ugyanekkora mennyi­ségre van kilátás. A gyümölcsfélék beszállításá­ra több mint félezer, úgyneve­zett export- és belföldi-rekeszt bocsát a két átvevő telep a ter­melők rendelkezésére. LAKOSSÁGUNK egyre nö­vekvő igényeinek kielégítése minden esztendőben nagyobb feladat elé állítja megyénkben a tanácsi élelmiszeripart. Mint a kereslet alakulása mutatja, elsősorban a különböző pékáruk vásárlása emelkedik. Mind töb­ben fogyasztják az egykilós fe­hér-kenyeret, a különböző pék­süteményeket és az elvan finom árukat mint a rétesfélék, lepé­nyek, a búrkifli, diós és mákos hajtott valamint több más fi­nomsütemény. A fogyasztói keresletnek e nagyfokú fejlődésével sok eset­ben nem tart lépést az ipar ka­pacitása. Helyenként pedig az elavult berendezések a napi ke­nyérellátást is nehezen tudják biztosítani. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ezért pénz­ügyi forrásaiból jelentős össze­get fordít a sütőipar bővítésére, korszerűsítésére, a beruházások mellett ezt a célt szolgálja a vállalatfejlesztési alapok fel­használása IS; KISKUNFÉLEGYHÁZÁN a régi négykemencés sütőüzem, átépítése, illetve korszerűsítése egy időre megoldja a város és a környék lakosságának kenyér­ellátási gondjait. Már az új hat­­kemeneés üzemben folyik- a ter­melés. Itt két gőzfűtéséé és négy olajtüzelésű kemence került megépítésre. Az egymillió fo­rint részben tanácsi, részben vállalati beruházásából kenyér­raktár. tésztaelőkészítő is épült, dagasztógépekkel felszerelve. A sütőüzem dolgozói pedig új für­dőt és öltözőt vettek birtokba. A korszerűsítés eredményeként a félegyházi sütőüzem k-apaaitá­­sa napi 120 mázsára emelkedett, KECSKEMÉTEN elsősorban több egykilós finorrífehér kenye­ret és nagyobb mennyiségű friss péksüteményt igényel a lakos­ság. A Sütőipari Vállalat ezért fogott hozzá a Bajcsy-Zsilinszky úti, eddig raktárnak használt üzem felújításához. Itt egy ket­tős kemence került beépítésre gépesített tésztafeldolgozóval. A tervek szerint ebben az üzem­ben csak finomfehér kenyeret fognak sütni; A munkák előre­haladtával a vezetők úgy szá­molnak, hogy augusztus elsejé­től naponta 40 ezer darab egy kilós kenyér kerül innen az üz­letekbe. KALOCSÁN is tovább bővül a Sütőipari Vállalat termelése. Hírt adtunk már arról, hogy a háziasszonyok második műszak­jának megkönnyítésére a tavasz­­szal tésztaüzemet létesítettek. A megyei tanács végrehajtó bizott­sága további 250 ezer forintot szavazott meg részükre, mely összeggel jelentősen bővítik a szárító teret. Ezzel lehetővé vált. hogy augusztusban már három műszakban folyjon a termelés, s naponta 40 mázsánál több tésztaféle kerüljön a boltokba. Dicséret illeti itt a városi ta­nács végrehajtó bizottságát is azért a fáradozásért és segítsé­gért, amit a lakosság helyi igé­nyeinek kielégítésében nyújt a vállalatnak. Legutóbb ugyanis 100 ezer forintot szavaztak meg egy kisebbfajta finomsütemény­­gyártó üzem létesítésére. Felál­lítására rövidesen sor kerül köz­vetlen a vállalat szak üzlete mel­lett. Egy modem gőzkemence kerül itt beépítésre, s ezzel biz­tosítják, hogy a lakosság egész napon át vásárolhatja maid a friss rétest túrós illetve gyü­mölcsös lepényt, búrkiflit, má­kos-diós ha.itottat és a többi ked­velt édes tésztát. S. G. Árleszállítás Romániában BUKAREST. (Agerpres) A Román Népköztársaság Minisz­tertanácsa hétfőn újabb árle­szállítást léptetett életbe. A mi­nisztertanács döntésének értel­mében 30 százalékkal csökken­tik számos textilanyag árát, 11 —36 százalékkal egyes konfek­ciótermékek árát. 47 százalék­kal olcsóbban lehet megvásárol­ni a jövőben az esőköpenyeket, 15 százalékkal csökkentették a karórák árát is. dőaizonliét éae Nyári mélyszántás A gabonafélék betakarítását szorosan nyomon kell követnie szántóföldjeinken a nyári mély­szántásnak. E munka elvégzé­sét annak talajérlelő hatása, másrészt az őszi betakarítás és szántás-vetés összetorlódásának a megelőzése indokolja. Tavaly nyáron a letakarított területek 30 ezer holdján szán­tottak mélyen megyénk terme­lőszövetkezetei. Nem bánták meg az akkor még úgyszólván kezdeményezés számba menő talajmunkát, mert az így meg­művelt területeken termesztett kapások — különösen a kuko­rica — az idén az átlagosnál jóval nagyobb terméseredmé­nyekkel fizetnek. Érthető is, hiszen a nyáron mélyen szán­tott talaj több csapadékot tar­talékolt. mint az ősszel hasonló módon megmunkált, másrészt a szervestrágya jobban elkorhadt. E kettő együtthatásának az eredményeként a lehető leg­jobb magágyba került a zömé­ben tavasszal földbe juttatott növények magja. Éppen ezért az idén már 102 ezer hold nyári mélyszántását vették tervbe a mezőgazdálko­dást irányító megyei szervek, amely terület az ősszel mély­szántás alá kerülőnek mintegy a 35—40 százaléka. A terv az erőgépek maximá­lis kihasználásával maradékta­lanul teljesíthető. Szükséges te­hát. hogy az aratásból, s a má­sodvetésből felszabadult gépek szinte percnyi késlekedés nél­kül azonnal fogjanak hozzá a mélyszántáshoz. A kedvező nyári időszak lehetővé teszi azt is, hogy a gépeknek mintegy a háromnegyed részét kettős műszakban üzemeltessék. A nyári mélyszántás zökke­nőmentes biztosításához ügyel­ni kell arra, hogy a kombájno­lás után a gabonaföldről azon­nal lehúzassák a szalmát, ahol pedig aratógéppel vagy kézi erővel arattak, ott a kereszte­ket egyenes sorokba rakják, hogy közöttük minél nagyobb területet lehessen felszántani. A szántás előtt természetesen megfelelő talajerőpótlót is kell a földbe juttatni. Ez nem okoz­hat különösebb gondot, hiszen a második félévre járó mű­trágya mennyiségének már a 70 százaléka tsz-eink birtoká­ban van, s elegendő műtrágya­­szóró is a rendelkezésükre áll. A műtrágya persze szerves­­tráeyával együtt kerüljön alá­­szántásra. Ha termelőszövetkezeteink az említett területen augusztus végéig elvégzik a nyári mély­szántást — s ennek megvan minden lehetősége —, akkor ősszel nem kell tartaniok az eddig mindig zavarokat okozó „munkacsúcs”-tól, s a jövő évi jó terméseredménveket bizto­sító összes mélyszántást még a tél beállta előtt, december 1-ig elvégezhetik. T. I. Holánik József huszonkét éve esztergályos. Annak idején a Kecskeméti Gépgyárban kezdte. Tanítómestere Dukai György volt. Dolgozott Budapesten az akkori Siemens-műveknél, majd a Dinamó Elektro gyárban, ezután ismét visszakerült Kecske­métre. Ügy döntött, hogy felhagy a vándorlással és végleg itt telepszik le. Jelenleg a Reszelőgyár Kecskeméti Gyáregységé­nek TMK-műhelyében dolgozik, a nemrég vásárolt új esz­tergagépen. Holánik József mstere a szakmájának, amit több kitün­tetés bizonyít. Kezei közül kerülnek ki azok az alkatrészek, amelyek a reszelővágó-gépekhez szükségesek. Nemcsak a munkában, hanem a tanulásban is példamutató A gépipari technikum első osztályát jó eredménnyel végezte el.

Next

/
Thumbnails
Contents