Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-01 / 152. szám
i oldal IMP. Hílius 1, vásárnál» Az országos békekonferencia tanácskozása Békeoffenzíva és kardcsSrlefés Gorbaeh osztrák kancellár utazásai Szombaton országos békekonferenciát tartottak a parlamentben. A tanácskozáson megjelent és az elnökségben helyet foglalt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszíer, Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkára, Bozsik József, kiváló sportoló, Bugár Jánosné, a SZOT titkára, dr. Csűrös Zoltán Kossuth-díjas akadémikus, a TIT alelnöke, Dezséry László, az Országos Béketanács főtitkára, Domanovszky Endre Kossuth-díjas festőművész, a Képzőművészeti Főiskola főigazgatója, Dobozy Imre Kossuth-díjas író, az Élet és Irodalom főszerkesztője, Hamvas Endre Csanádi püspök, a püspöki kar, az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottságának főnöke, Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, Káldy Zoltán evangélikus püspök, Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző, akadémikus, Kokas Ferenc, a Hazafias Népfront Szabolcs megyei titkára, Makoldi Mihályné Kossuth-díjas pedagógus, Markó Ödön, győri szövőgyári munkás, Orbán László, az MSZMP agitációs és propaganda osztályának vezetője, dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront főtitkára, öveges József Kossuth-díjas egyetemi tanár, Perjési László, a KISZ Központi Bizottságának titkára, dr. Pesta László, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese, Pintér Jánosné tsz-tag, Szakosíts Árpád, az Országos Béketanács elnöke, Szamosközi István református püspök, Székely Mihály Kossuth-díjas operaénekes, Tolnai Klári Kossuth-díjas színművésznő, Tóth Lajos vezérőrnagy, Töröcsik Mari színművésznő, Vadász Elemér Kossuth-díjas akadémikus, dr. Zsebeik Zoltán Kossuth-díjas egyetemi tanár. Ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet az országos békekonferenciára hazánkba érkezett külföldi vendégek: részt vett az országos békekonferencián az ország lakosságának mintegy ezer küldötte, munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, művészek, írók, tudósok. Dr. Ortutay Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának üdvözlő szavai után Szakasits Árpád, a Békevilágtanács irodájának tagja, az Országos Béketanács elnöke terjesztette elő reformátumát A magyar békemozgalom a leszerelési és béke-világkongresszus sikerérért címmel. Szakasits Árpád beszéde után szót kértek a konferencia résztvevői. Beszédet mondott Kállai Gyula, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében köszöntötte az országos békekonferencia küldötteit, a külföldi _ vendégeket. Kállai Gyula részletesen elemezte a magyar békemozgalom feladatait. Kitért a békeharc legfontosabb nemzetközi problémáira, s felvázolta a nemzetközi helyzetet, mely a moszkvai békekongresszust megelőzi. A nagyszámú felszólaló után került sor a magyar nép megbízásából a moszkvai leszerelési és békevilágkongresszusra utazó magyar küldöttség tagjainak megválasztására. A békenagygyűlés dr. Ortutay Gyula zárszavával ért véget. Hruscsov beszéde a moszkvai mezőgazdasági tanácskozáson Moszkva. (TASZSZj A Pravda szombati száma közli Nyikita Hruscsovnak azt a beszédét, amely június 27-én hangzott el a Kremlben, az OSZSZSZK központi részein működő területi termelési igazgatóságok tanácskozásán. A szovjet miniszterelnök bejelentette, hogy előzetes adatok szerint ebben az évben a Szovjetunió területén rekordtermést takarítanak be. Körülbelül 9— 10 milliárd pudnyi gabonaféle kerül majd a magtárakba, ilyen jó termés — mondotta Hruscsov — amilyenre most kilátások vannak, eddig nem volt. A továbbiakban a szarvasmarha-állomány fejlesztésével foglalkozott és, az állattenyésztés eredményeiről szólva hangsúlyozta, milyen nagy jelentősége van a mezőf'a7desági termelésnek ezer a területén az anyagi érdekeltség elve alkalmazásának. Hruscsov» beszélt a területi termelési igazgatóságok feladatairól. F.TMeis az igazgat,'sír,nl: a mezős?- -d -rég vezetésének új szervei. Gyökeres eltérésük a régiektől phban áll. hogy kizárólag a kolhozok és szcvhozok termelésének irányítását szolgál iák. Hruscsov bejelentette, hogy a Szovjetunióban lehetővé vált a közigazgatás' területek megnagyobbító sa. Hruscsov han súlyozta, hogy a kolhoz- és szovhoz-termelés irányításában az a legfontosabb, azt kell elérni. hóm’ mipél több és minél jobb minőségű terméket állítsanak elő a munkának é* »szkő zöknek minél kevesebb ráfordításával. Rendkívül fontos — mondotta, minden lehetőt elkö- I vetni annak az érdekében, hogy | • közeljövőben elérjék az első kitűzött célt: száz hektár szántó után 75 mázsa húst. 100 hektár egyéb fajta föld után pedig 16 mázsa húst termeljenek. Ha ez megvan, akkor tovább kell menni, hogy a következő célkitűzéseket is elérjék. Ehhez minden lehetőségünk megvan — fejezte be beszédét Hruscsov. áía^áft az Idei ■fváíó és Érdemes Dm»?, illetve Gyógyszerész kiiiinieféseket Immár évtizedes szokásnak megfelelően szombaton Semmelweiss Ignác születésének 144. évfordulója alkalmából adta át dr. Doleschal Frigyes, egészségügyi miniszter a Kiváló és Érdemes Orvos, illetve Kiváló és Érdemes Gyógyszerész kitüntetéseket- A nagyszámú kitüntetettek sorában Bács-Kiskun megyeiek is vannak. „Kiváló Orvos” ki tüntetést kapott dr. Nánay Andor, kórházi osztályvezető-főorvos, „Érdemes Orvos” kitüntetést dr. Szász Imre rendelőintézeti szakfőorvos. „Érdemes Gyógyszerész” kitüntető címet kapott. Grósz Lajos, gyógyszertárvezető. Lépegető gyár Az Üzbég Tudományos Akadémia egvik kutató inté-etében kidolgozták a gördülő házépítefgyár műszaki terveit. E kombinát könnyen „átmegy” az egyik építkezésről a másikra. Agressiiós tervek Tajvanon II moszkvai leszerelési és béke-vHágkongresszns elékészffietei AZ ELMÚLT HÉTEN közös nyilatkozat kiadásával véget ért a Hruscsov elvtáors vezette szovjet párt- és kormányküldöttség romániai látogatása. Algériában kudarcot vallottak az OAS terrorakciói. A titkos szervezet Oranban is beszüntette merényleteit, hírhedt vezetői elmenekültek az országból. Rusk amerikai külügyminiszter európai kőrútján, próbálta kifoltozm a nyugati szövetség falán támadt repedéseket A szomszédos Ausztria kormányfője Alfons Gorbaeh kancellár hétfőn hivatalos látogatásra Párizsba érkezett, majd onnan hazatérve csütörtökön a Szovjetunióba utazott Gorbaeh korábban Londonba és Washingtonba látogatott eL az osztrák Államszerződés megkötése óta szinte íratlan szabállyá vált, hogy minden osztrák kancellár bemutatkozásképpen felkeresi az államszerződést aláíró négy nagyhatalom fővárosát. Az egy év hivatalba lépett Gorbach kancellár mostani utazásai nyilvánvalóan ezt a célt is szolgálják. De nem elsősorban ezt most sokkal többről van szó. Egyes befolyásos osztrák körök nyugatnémet revansistáktól támogatva már hosszabb ideje nyomást gyakorolnak az osztrák kormányra, hogy a szomszédos semleges ország sorsát fokozatosan a Nyugathoz kössék. E mesterkedések sorában fontos helyet foglal el az a követelés, hogy Ausztria valamilyen formában csatlakozzék az Európai Gazdasági Közösséghez (EGK). Ez a terv azonban ellenállásba ütközött mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió részéről, mind pedig a haladó osztrák közvéleményben. Az Egyesült Államok kormánya, amely az Európai Közös Piac néven ismert EGK-t a nyugati szövetség politikai és gazdasági szervének tekinti, ellenzi, hogy ezt a fontos államcsoportosulást bármilyen módon „felhígítsák”, azaz olyan ország csatlakozzon hozzá, amely nem tagja a NATO-nak. A Szovjetunióban viszont azért ellenzik ezeket a terveket, mert éppen a közös piac fent említett jellege miatt a csatlakozás bármilyen formája az osztrák semlegesség feladását jelentené. Ráadásul az államszerződés kifejezetten megtiltja, hogy Ausztria közvetett vagy közvetlen formában társulásba lépjen Németországgal. Már pedig az Európai Gazdasági Közösségben a vezető szerep. kétségtelenül a Német Szövetségi Köztársaságé. Ausztriának végül is választania kell az EGK és a semlegesség között. Reméljük, hogy Ausztria ezt az utóbbi utat választja és ezt előmozdíthatják a Moszkvában most folyó tárgyalások is. ISMÉT KIÉLEZŐDÖTT a feszültség a tajvani-szorosban. A Tajvan-szigetre menekült levitézlett csangkajsekisták katonai kalandra készülnek. Egyre nyíltabban fenyegetőznek, hogy betörnek Kína tengerparti körzeteibe. A kínai nacionalisták régóta fecsegnek Ilyen szándékukról, most azonban a kérkedés sokoldalú készülődéssel Is együtt jár. Mindez nyilvánvalóan az amerikaiak tudtával és hallgatólagos beleegyezésével folyik. Ékesen bizonyítja ezt, hogy a 7. amerikai flotta több egységét a tajvani-szorosba irányították, s magán Tajvanon egymást követik az amerikai látogatók, sőt Allan Dulles, az öreg bajkeverő is feltűnt. Persze, a nyilvánosság előtt az amerikaiak továbbra is azt állítják, ók visszatartják Csang Kaj-seket esztelen vállalkozásától. Erre azonban még Kennedy elnök szerdai sajtóértekezletén is csak nagyon gyenge biztosítékot tudott adni: a levitézlett diktátor 1954-ben elhangzott ígéretét, hogy nem kezd semmiféle akcióba az amerikaiak előzetes engedélye nélküL De ki hiszi el, hogy a Tajvanra szorult diktátor bármit is merne tenni amerikai gazdái nélkül? A két vasat tűzben tartó amerikai politika mindenesetre előre felkészül az akció kudarcára, s már eleve mossák kezeiket. Nem kétséges, hogy az esetleges támadás a Kínai Népköztársaság népének és fegyveres erőinek ellenállásán porrá zúzódnék, de egy ilyen kaland mégis nagy veszélyt rejtene magában. Mert korunkban a legkisebb fegyveres konfliktus is pusztító nukleáris háború elindítója lehet. AMINT KÖZELEDÜNK július 9-hez, a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus napiához, úgy élénkül világszerte a haladó erők tevékenysége a nagy találkozó előkészítésére. A kongresszust a Béke-vil ágtanács hívta össze, hogy ott a békeszerető emberek kiszélesítsék a nukleáris fegyverek világméretű betiltásához vezető tömegmozgalom útjait, és ennek segítségével megvalósuljon korunk legégetőbb követelménye, az általános, teljes és ellenőrzött leszerelés. A felhívásra a világ közvéleménye igen élénken reagált. Sok neves közéleti személyiség jelentette be részvételét, vagy legalább is teljes támogatásáról biztosította a kongreszus előkészítő bizottságát. Eddig 113 országból mintegy 2000 küldött részvételét jelentették be az országos előkészítő bizottságok. Angliában kedden már le is zárták a küldöttek listáját, mert száznál több küldöttet választottak meg a különböző szervezetek. Az Egyesült Államok küldöttségének, hosszú Idő óta először, több mint 150 tagja lesz. Az érdeklődést még csak fokozta, hogy N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke bejelentette:, a kongresszuson ismertetni fogja a szovjet kormánynak az általános és teljes leszerelés kérdésében követett politikáját. EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN HÁRMAS IKREK „Pénteken Kecskeméten, a Megyei Kórházban hármasikreknek adott életet Tóth Lászlóné, 36 éves lászlófalvi lakos. Az ikrek közül kettő fiú, egy pedig kislány. Hármuk súlya összesen 7 kiló 45 deka... Az ikrek és édesanyjuk a legjobb egészségnek örvendenek.” 1961. november 12-i, vasárnapi számunk utolsó oldalán jelent meg a fenti, ritka nagy családi eseményről szóló hírecske. A szenzáció hallatára akkor többen is kilátogattak a kórházba. A fotóriportertől a tömegszervezetek képviselőjéig. Még Budapestről is érkezett egy szülészfőorvos, aki a gratulációkon felül hasznos tanácsokkal látta el a kismamát a gyermekek gondozására vonatkozóan. Amikor minderre most viszszatértünk, az érdekelt bennünket, hogyan élnek Tóthék, közel nyolc hónappal a nagy családi esemény után. Vajon életükben a „minden csoda három napig tart” elve érvényesült, s magukra hagyta őket megszaporodott gondjukkal a közösség? Vagy ellenkezőleg? As édesanya gondjai Az első látogatás után nem kaptunk egyértelmű választ a kérdésre. A munkában megtört, gondoktól elgyötört aszszonyból tehetetlen keserűséggel buzogtak a szavak; — Valaki azt mondta nekem a kórházban: ez a három gyerek felér egy öttalálatos lottónyereménnyel. Hát én nem hiszem. hogy az is ennyi gondot okozott volna. A három kicsivel ugyanis kilenc főre szaporodott a család. Az uram keresete meg mindössze ezer forint havonta. Ehhez jön még 840 forint körüli családi pótlék, amit viszont minden harmadik hónapban odafizetünk az állami gazdaságból járó természetbeni lisztfejadagért. És hol van még a többi, a kenyér mellé váló, a tisztálkodási eszközök, ruhanemű, tüzelő... Én pedig a három kicsitől el sem mozdulhatok, hogy valami kereset után nézzek a termelőszövetkezetben ..; Mint később kiderült, nemcsak a megélhetés, a lakás, a főzés is sok gondot okoz. Tanyájuk több kilométerre van az autóbusz-megállótól, a kicsik pedig — különösen az állandóan beteges, legfejletlenebb fiúcska — gyakran és a legváratlanabb időben szorulnak gyors orvosi segítségre, kezelésre. Ezért szeretnének közelebb költözni a városhoz. És nagyon elkelne egy gáztűzhely is. ahol ennyi apróságnak kell nágyszer-ötször is napjában friss ételt készíteni, tejet, teát, fürdővizet melegíteni... Mindezekkel a gondokkal azonban — legalább is az aszszony így érzi — teljesen magukra maradtak. Vajon valóban így van-e, s ha igen —-4 ki az oka a mulasztásoknak? Erre szerettünk volna választ kapni, amikor sorra felkerestük mindazokat, akikről feltételeztük, hogy tehetnek ügyükben valamit. Segítség után kutatnak A családfő munkahelyének vezetője — a Helvéciái Állami Gazdaság igazgatója, akihez Tóthék ügyében először fordultunk tanácsért és segítségért — közölte, hogy szívesen helyezné Tóth Lászlót éjjeliőri munkaköréből olyan munkakörbe, ahol lényegesen többet kereshetne, .de a 41 éves ember mindig más-más féle betegségre hivatkozva nem vállal nehezebb, de több keresetet biztosító fizikai munkát. Különben már ebben a munkakörében is kapott figyelmeztetést feladatának többszöri elmulasztása miatt. Hiba van tehát az édesapa gondolkodása és felelősségtudata körül. Mindez azonban nem, hogy csökkentené, de még inkább növeli a társadalom felelősségét, az összefogás szükségességét — természetesen a gyerekek érdekében. Ezért folytattuk tovább a vizsgálódást, az érdeklődést. Egyik nap Tóthék ügyében megbeszélésre hívtak benniin-