Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-15 / 138. szám
t. «Mal jgg« Mmins IP, péntek Kicsi lett a művelődési hás Kiskunfélegyházi tapasztalatok-4 vár'OS kulturális életének zpontja, népszerű, megbecsült ézmény Kiskunfélegyházán a >ra Ferenc Művelődési Ház. mosfalvi Imre igazgató így ' ‘éhezik vissza az éveikkel ez- * ti helyzetre: előadást, utána kérdeztek, vitatkoztak. összemelegedtek végül, és egyre nagyobb kedvet kaptak fejlettebb munkamódszerek alkalmazásához saját gazdagságukban. Két hete 96-an tekintették A mezőgazdasági szakkör tagjai tapasztalatcserén a Városföldi Állami Gazdaságban. — Kellemetlen még rágondolni is, milyen volt legelső opera- előadásunk — a Tosca. Szegedről több szereplő érkezett, mint ahányam ültek a nézőtéren. Hasonlóan jártunk az első , .nehezebb” tejsúlyú irodalmi műsorral Mindössze harminchatan jelentek meg. Mégsem adtuk fel a reményt Azt mondtam, nem igaz. hogy az embereket csak a könnyű műsor, a gondolkodás nélküli nevetés érdekli. Míg lehet bedveJtetni a maradandó élményt nyújtó drámát művészi előadást is s.. Tg»» lett A Nabueco már Hsúfoit ház előtt ment és a télen négy nagyzenekari hangversenyt tartottak. Sikerrel. A legutóbbi Irodalmi est alkalmával a 330 főt befogadó terembe 90 pótszéket kellett beállítani A szegedi színház előadása — Bemard Shaw: Az ördög cimborája — nagyobb bevételt „kasszasikert” jelentett mint a Csárdáskirály- n& Nem volt könnyű Idáig ftc át, de már .megtört a jég.” A siker titka « Szamosfalvi szavai szerint *— kísérletezni bátran és szakadatlanul Keresni a módját annak, hogy mivel lehet az emberek érdeklődését felkelteni — és hasznos irányba terelni Ilyen kísértett Jelleggel alakult meg tavaly októberben a mezőgazdasági szakkör, ahol minden pénteken délután összejöttek a város tsz-élnökei, ag- ronómusal Végighallgatták az meg a Városföldi Állami Gazdaságot. Hazafelé egész úton azt latolgatták: mi az. amit a látottakból náluk is meg lehetne valósítani... A felnőtt dolgozók és a tanulóifjúság közül sokan töltik cl szívesen szabad idejüket a szakkörökben. A mezőgazdasági szakkörbe jövő évre felvételüket kérték a járás tsz-einek vezetői. agronómusai is. A foto- szakkör jó munkájáról nemrég nyűt kiállítás tanúskodott. A képzőművészkörben tanultak alapján három fiatal jelentkezett a főiskolára rajztanárnak. Számos keskenyfilmet készített az amatőr-filmszakosztály. Többek között a tsz-ek életérőL. a társadalmi ünnepekről, az úttörőkről és Kiskunfélegyházáról. As énekkart most hívta meg szerepelni a Rádió, az irodalmi színpad telt ház előtt játszik minden fellépése alkalmáBarsl Dénes: LÁZGÖRBE A József Attila-díjas fró pályájának legjelentősebb alkotása a Lázgörbe, Az ellenforradalom, és a konszolidáció idősza kában játszódik egy tiszántúli nagyközségben. Az ellenforradalomban felbolydult falu: középparasztok és agrárproletárok, megriadt értelmiségiek egy jószándékú tanár és jó üzletet szimatoló kulákok szerepelnek a könyvben és teszik azt, amit egyéni múltjuk, osztálykötöttségeik diktálnak. Hitek és tévhitek csapnak össze, s az események és emberi viszonylatok bonyolult szövevényében világosan kibontakozik a szerző alapvető mondanivalója: minden nehézséget legyőz az önnön hibáit Utldtzdfi forradalmi névhatalom. val és nagy sülért aratott Baján is a kulturális szemlén. ötletekből, ésszerű javaslatokból kifogyhatatlan igazgató Sza- mosfalvi Imre. A célja: szórakoztatva nevelni. Februárban kiadta a jelszót: — a művelődési ház vasárnap kizárólag az ifjúságé!... Azóta kevesebb lett csavargó, eszpresszókban üldögélő fiatal a városban. Inkább a művelődési házat keresik fel. Táncolnak a nagyteremben, művészlemezeket hallgatnak, sakkoznak, olvasnak, közös társasjátékban vesznek részt, — kimit szeret — a klubszobákban. Egyelőre nagy gondot okoz a helyhiány. Negyvenezer lakosú város számára kicsi a 300 főt befogadó művelődési ház. Szétszórtan működnek a szakkörök, szűk helyekre beszorítva és megtűrtén. Üjabb tagok felvétele teljesen lehetetlen. Pedig jelentkező akadna bőven ... Segíteni lehetne ezen az áldatlan helyzeten az épületben működő négy tömegszervezet átköltöztetésével. Megkívánná az egész város fejlődésének érdeke. Hiszen a helyiségek hiánya most már erősen gátolja a kulturális nevelőmunka még szélesebb körű kibontakozását Kiskunfélegyházán. Vadas Zsuzsa DAL VOLT A FEGYVERE Színes kínai film T *•> * , 1 Nieh Erh-ről, a tehetséges fiatal zenészről szól a film, aki 1930 nyarán elmenekült otthonról a Koumintang üldözése elől. Sanghajban próbál szerencsét egy varieté zenekarában. A nagyvárosban szerez tudomást az országszerte egyre nagyobb méreteket öltő kommunista mozgalomról. Jótékonycélú hangversenyeken, a munkásoknak adott koncerteken megtalálja az utat előbb a munkások szívéhez, és nemsokára a párthoz is. Dalokat ír, lelkesítő indulókat, amelyeket Kína-szerte énekelnek. Gyorsan fejlődik művészete, a rakodómunkások életéről megírja a Vihar a Jangcén című operát. A kínai forradalom népszerű zeneszerzőjéről szóló filmet Cheng Chun-li rendezte, főszereplője Chao Tan, a modern kínai színház- és filmművészet nálunk még kevéssé ismert, kimagasló egyénisége. — Hu, de sok felnőtt! — megilletődés ül a fényes gyerekszemekben. — Valami nagy dolog lehet ez a vizsga, hogy így összejöttek! A tíz hónapon át csak magukénak érzett tanterem most megtelt a négy fal hosszában székeken üldögélő nagyokkal és még az ajtóban is szoronganak jó néhányon, egymás válla felett nyújtogatva a nyakukat. A tanító néni kérdezget: számtant, írást, olvasást. Az apróságok némelyike elfogulatlanul félelget, hiszen nincs Az első vizsga ebben semmi, olyan az óra, mint máskor. De már közöttük is akad lámpalázas, akinek elszorul a torka a szokatlan közönség előtt és látszik rajta, hogy legszívesebben elpitye- regné magát. — Az én lányom már reggel fél hatkor felkelt, mert nem tudott tovább aludni — suttogja egy apuka. — Szegény kicsi, de sok baja lesz még az életben a vizsgaláz miatt! Boriska néni — tanítójuk — mosolyog, ha elakad valaki és segít nekik. S a feszültség lassan felenged. Amikor dalra nyílnak az üde ajkak, a vékony hangocskák már felszabadultan csilingelnek. — Na, gyerekek, ki tudná megmondani, minek örülünk nyáron — kérdezi aztán a tanító néni. A hangulat végképp mosolygóssá válik, de nem felel senki. — Mondjátok bátran! — A szünetnek — szól szégyenlősen valaki a hátsó padokból. — Ügy van, a szünetnek! — nevet Boris- ka néni és vele nevet az osztály, a szülők is. — Akkor hát kezdjétek meg a szünetet, érezzétek jól magatokat és szeptemberben jöjjetek vissza az iskolába egészségesen, barnára sülten és szívesen. Negyvenhárom apró emberke életében először következett el ma a súlyos pillanat: számot adni a tanultakról. Közmegelégedésre sikerült. Vizsgázott a Kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola I. C) osztálya. M. L. GUZlffitUffTf-ßECZE SAVOLY o vei gyök. Most is aludtam, mint a bunda! Az egyik őrmester a homlokára csapott és felkiáltott. — Megvan!.. Most már értem!... Mindenki rábámult. — Mi van meg?... Tud valamit az éjszaka történtekről? — kérdezte izgatottan Lafarte. — Igenis, hadnagy úr! Kérdően nézett rá mindenki. — Nos, halljuk! — intett a hadnagy. — Az éjjel igen rosszul aludtam. Többször felébredtem. A szélvihar rettenetesen zavart. Éjfél már jóval elmúlt, amikor immár negyedszer ébredtem félj ezúttal arra, hogy valahol az ajtót ki-be csapkodja a szél. Az ajtó vasa hangosan csattant, a sarokvas panaszosan csikorgott. Vártam, hogy majdcsak megszűnik a zaj, de az inkább fokozódott. Elmondtam néhány miatyánkot, aztán felugrottam fekhelyemről és dühösen kisiettem... Becsaptam az egészség- ügyi szoba ajtaját és visszafeküdtem... — No, várjon csak — állította meg a hadnagy —, az udvaron nem vett észre semmit? — Semmit, hadnagy űr. Egyébként az orromig se láttam, olyan koromsötét volt.. Én is csak megszokásból, az erődöt ismerve jöttem inkább az ajtóig, nem pedig a szemem vezetett... — Ezek szerint a lány nem sokkal azelőtt távozott a szobából — gondolkozott hangosan a hadnagy. Hirtelen Hargitai felé fordult. — Kulcsra volt zárva az ajtó? (Folytatjuk^ Ma délelőtt még kezelni akartam őket.. Ebben a pillanatban Lafarte hadnagy robogott a szobába — Gazsó? — kérdezte az eléje siető Hargitai tót — Negyven fokos lázban fekszik... Megkapta a maláriát... A hadnagy odasietett a beteghez. — Megszöktek a vietnamiak — mondta halkan, idegesen. — Pedig betegek voltak, alig bírtak mozdulni. Az erődből segítette őket valaki... Ugye önnek is ez a véleménye, mint egészségügyinek?... — Hadnagy úr, ezek ha bete- tegek is, nagyon sok mindent elviselnek és kibírnak!.j A hadnagy izgatottan kutatott, keresgélt a szobában, benézett sorba a lányok szobájába is. Az utolsónál felordított. — Az egyik lány megszökött!... Mindenki meglepetten nézeti a hadnagyra — Tehát ez a lány szöktette meg a foglyokat! — mormogta Lafarte. Sietve Gazsóhoz fordult. — És ezek a lányok önre voltak bízva! — mondotta. — Nem tud ön semmit az éjszaka történtekről? — Nem... Hadnagy úr! Az egészségügyi szobában pillanatok alatt csődület támadt amikor kiszivárgott a hír, hogy a foglyokkal együtt az egyik lány is eltűnt. — ön sem vett észre az - éjszaka semmit? — kérdezte a hadnagy Hargitaitól. — Nem... Nagyon jó alvó valatszjott. Gazsónak torkában do- bogott a szíve. Bebújt pokróca alá, s úgy tett, mintha mélyen aludna..: Egy őrmester közeledett az egészségügyi szoba felé... — Az úristenit néki, nem tudok ettől a vacaktól aludni — dörmögte. Nagy dühösen becsapta az ajtót... Gazsó fellélegzett Talán a2 életét jelenti, hogy az őrmester félébredt az ajtócsattogásra. Izgalma, felfokozott idegállar pota alábbhagyott és akkor teljes erővel tört rá a láz. Ajka percek alatt ldcserepesedett. arcán patakokban folyt a víz.- A következő percben a hideg rázta... Hánykolódott ágyán, do- hálta magát aztán ismét lecsendesedett.. Hajnali ötkor Hargitai rémülten keltegette, — Miska! Miska!... Mi van véled? — Azt hiszem, malária,.. Eddig megkímélt.. De most elkapott.. Injekciót adjál... Hargitai elrohant. Hamarosan visszatért az injekcióval Fogta a beteg karját és belenyomta a tűt... — Hallottad? — kérdezte a fogtechnikus. — Megszöktek a foglyok. Gazsö íellélezett. Aztán 'lassan Hargitai felé fordult. — Pedig... , betegek voltak.:. ML De csak a szél zúgott mindegyre erősebben... Sikerült biztos, hogy sikerült!™ Ti-tiben, ebben a törékeny lányban hallatlan erő és ügyesség van_ Vajon mikor fedezik fel a szökést?... Két órakor őrségváltás... Akkor minden bizonnyal észreveszik..: Órájára pillantott... Az apró. világító számlapú óra háromnegyed kettőt mutatott... Úristen L_ Már csak egy negyedóra. Hirtelen felült az ágyán— De hiszen így azonnal rájönnék, hogy bemtről engedték ki a lányt mert az ajtó zárva varu. Odaóvakodott az ajtóhoz, halkan kinyitotta— Visszabújt ágyába és türelmetlenül hallgató- zottAz óira mutatója elérte a 12-est_ Gazsónak minden idege megfeszült szíve hangosan dobogott.. No most. Az őrségváltás már körülbelül megtörtént... A régi őr bizonyára jelentette, hogy a bunkerban két vietnami fogoly tartózkodik... Múltak a percek, eltelt egy negyedóra és nem történt semmi, csupán a szoba nyitott ajtaját csapkodta vadul a szél... Mi történhetett. Eddig még nem sikerült volna Ti-ti terve ... Nem, ez lehetetlen... Hát akkor?... Kintről vad saátkoaódás hal-
