Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-14 / 137. szám
Í!M5S. június 14, csütörtök 3. oldal Jól bevált a premizál ást rend szer a kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezet állattenyésztésében Az Ösztönző módszerek alkalmazásáról beszélgettünk dr. Tüske Lászlóval, a kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezet elnökével. Hatszázötven literrel növekedett a tejhozam — Különösképpen az állat- tenyésztésben vanak nagyon jó tapasztalataink a premizálásról — mondotta. — Tavaly azt a módszert vezettük be, hogy a tehenészek tervét hónapokra bontottuk és a következő hónap 10-én a többlethozam értékének a 25 százalékát készpénzben kifizettük részükre. Ennek az lett az eredménye, hogy a múlt évi tejtermelési tervünket 33 százalékkal túlteljesítettük. Az egy tehénre eső évi tejhozam az 1960. évi 2000-ről 2650 literre növekedett. Az A számok ÍRÓASZTALA sarkán számológép áll, s belőle tengeri kígyóként tekergőzik a hosszú papírszalag. Előtte a fél asztalt befedő lista tömérdek aprócska rovatkával és még ennél is több szám. Számtenger. Láttán a hozzá nem értőnek szinte káprázik a szeme. Barta Imrének, a Bajai Városi Tanács fiatal közgazdászának azonban sokatmondó adatok ezek a járás mezőgazdaságának helyzetéről. Egy-egy fordítás a számológép fogantyúján, s a vízszintes és függőleges számoszlopok összege máris jelzi, hogy a járás termelőszövetkezetei a különböző termékekből mennyit kívánnak előállítani 1963-ban. Mire kínál lehetőséget a nö- pénytermesztés szerkezete, hogyan alakul az állatállomány, az értékesítés vagy a jövedelem. MAR A JÓVÖ ÉVI előter- vezés munkálatai ezek. Először a közös gazdaságok vetették papírra elképzeléseiket, a jelenlegi helyzetüket, adottságaikat figyelembe véve. Járási szinten aztán összhangba, hozzák ezeket, majd felterjesztik a megyei tanácshoz. Egy-egy járás elgondolásait pedig összesítik. egyeztetik megyei szinten a népgazdaság diktálta érdekeknek megfelelően, esetleg módosítják és lebontva visszajuttatják a járásokhoz. Gondos, körültekintő, elemző munkába kerül mindez, ami a mindennapi élethez való alkalmazkodás, a növekvő igények kielégítése szempontjából nélkülözhetetlen. TÉRJÜNK azonban vissza a közgazdász számainak birodalidén már a tejzsírtöbblet utáni premizálást is alkalmazzuk. A többletért a tejüzemtől kapott összeg 50 százalékát kapják a tehenészek. Egy gondozónak 4800 forint prémium A növendékmarha-hizlalásnál külön adunk prémiumot az elsőosztályú és külön az extrém — osztályon felüli — minőségű hízótinóért, és külön a kétéves kora előtt 450, illetve 500 kilogrammot meghaladó súlyban átadott növendékmarháért. Minden elsőosztályú minősítésű mustra tehén után 100, az ugyanilyen minősítésű növendéktinó után 50, extrém minősítés esetén pedig 150 forint a prémium. Az átvételi mért súly szerint 450 kilogrammot elérő tinó után újabb 50, az 500 ki„vallató ja“ mába. Az adatok összesítésén kívül mit mondanak Barta Imrének az avatatlanok részére keveset jelentő számok? — Sokan talán nem is gondolják, mennyi mindent — válaszolja a rokonszenves közgazdász. — Itt vannak például a gazdaságossági számítások, amelyek egyre több tsz-iinkben — jelenleg 39-ből 21-ben — gyakorlattá válnak. Néha szinte megdöbbentőek. Éppen az imént bukkantam rá, hogy az egyik termelőszövetkezetünk — minden ráfordítási költséget figyelembe véve — 4 forintért állítja elő a tej literjét, amelynek különben 3 forint a fogyasztási ára. Felkiáltójel ez, amely mögött, ha kutatni kezdünk, hamar kiderül a hiba, hol kell sürgősen változtatni. Mert előfordulhat, hogy hanyagul bánnak a takarmánnyal, hiányos a gondozás, vagy kiöregedett, esetleg rosszul válogatott a tehénállomány s ezért alkalmatlan a nagyobb hozamok elérésére. RÖVIDRE szabott látogatásunk alkalmával megtudjuk még, hogy a bajai járás néhány tsz-ében mélyrehatóan foglalkoznak a gazdaságossági számításokkal, s ezt a tevékenységüket a Tudományos Akadémia munkatársai is támogatják. A vaskúti és csátaljai szövetkezetek például a sertéshizlalás és takarmánygabona-termelés önköltségszámításaival foglalkoznak igen behatóan. Rendkívül nagyjelentőségű munka ez és egyik alapja az ésszerű, jól jövedelmező, különböző adottságú területeken a legjobban kifizetődő nagyüzemi gazdálkodásnak. logrammot elérő tinó után pedig 100 forintot kap a gondozó. Tíz darab együtt átadott első-osztályúra minősített tinó után darabonként újabb 50 forint a prémium összege. Marhahizlalásnál 100 kilogramm súlygyarapodásra 3 mázsa abrak a norma. Minden mázsa megtakarítás után 100 forint prémium a gondozóé. Újszerű módszer az, hogy az állattenyésztésben alkalmazottak prémiumából 15 százalék a ta- karmányosok részére kerül levonásra. Így az utóbbiak érdekeltségét is biztosítottuk. E premizálási rendszernek köszönhető, hogy az elmúlt évben kizárólag elsőosztályú és extrém minőségben adtunk át növendékmarhát. Egyik gondozónk 40 növendéktinó után 4800 forint összegű prémiumot kapott. Az említett premizálás eredményeként tavaly az összbevétel 70 százaléka az állattenyésztésből származott. Kétezer forint takarmány- megtakarításért A sertéstenyésztésben — ha a választási átlagsúly 12 kg felett van — a töbletszaporulat 33 százaléka a sertésgorröozót illeti. Tavaszi születésű süldőnek szeptember 1-ig 50 kilogrammon felüli súlyban történő hízóba állítása esetén darabonként 10 forint a prémium. A tavaszi születésű malacok december végéig hízóként történő átadása esetén darabonként ugyancsak 10 forint jár a gondozónak. Hizlalásnál 1 mázsa takarmányból 20 kilogrammos súlygyarapodás a norma.. A megtakarított takarmány után mázsánként itt is 100 forint a prémium összege. Megemlítem, hogy volt olyan falkaátadásunk, amikor 2000 forint takarmánymegtakarítási prémiumot fizettünk ki egy személy részére — hangoztatta végezetül a termelőszövetkezet elnöke. J, T. fz crdaslaíc vállalása Az ordasi Úttörő Termelő- szövetkezet két növénytermesztő brigádja versenyez egymással; különböző vállalásokat tettek a VIII. pártkongresszus tiszteletére. A többi között elhatározták, hogy cukorrépából 200 mázsát takarítanak be egy-egy holdról. Kukoricából legalább 25 mázsa átlagtermés elérése a céljuk. Evégett a növényt legalább háromszor megkapálják, a sorközöket többször is kultivátoroz- zák. A 128 holdon termesztett közös kukoricának több mint a felét tárgyázott fészkekbe vetették el. — János, én vagyok, nyissa ki az ajtót! Mozdult a belső retesz, tárult az ajtó, s a beözönlő fénytől körülpásztázva ott állt Mariska, a majorbeli Mariska, akiről az a hír járta a faluban, hogy jó szíve van. Aztán az ajtó becsapódott. a retesz is csikorduit, s ismét csendes, üres lett a pincesor ... Félóra múltán megjelent az ablakban János bácsi feje, amelyen bizony összeborzolva, összekócolva meredezett az égnek a hai. De ahogy az ablakon kitekintett, a gubancos haj szálanként az égnek meredt, mint amikor valaki mellett gránát csapódik be. s a félelem húzza glédába rakoncátlan fürtjeit. Volt is'oka az ijedelemre. Az úton Julis néni poroszkált a pince felé. ellenőrizni, hogyan üríti a kancsót egymagában élete párja. János bácsi sokat megélt már. végig vészelte a második világháborút, s még sok minden mást, de ekkora bajban még akkor sem volt, amikor valahol a fronton nyaltába zuhant a bunker teteje. Elsápadt, az ablak kilincsébe kapaszkodott, hang nem jött a torkán, csak hápogott. Mariska észrevevén eme változásokat, először fáradtságra gondolt, de hamar kijózanította a végül hangot kapott János, aki nagy nehezen kipréselt magából egy rövid mondatot. — Jön a Julis! Nem volt sok idő a gondolkodásra. Cselekedni kellett, mert rohamosan fogyott az út Julis néni és a pince között. S János határozott: felhevűl- ten rohant ki az ajtó elé. várva hites feleségéi aki nem tudta mh-e vélni a szokatlan fogadtatást. hiszen, ha máskor néha-néha fellőtt oldalbordája után a „hegyre”, az nehezen mozgó lábbal dülöngélt ajtót nyitni, mert a kadarkával folytatott csatában 6 maradt alul. No, de most az ajtóban várta Julis nénit, s hebegve, dadogva közölíe vele a hírt: — Te Julis, csoda történt, megjelent nekem a Mária. Arról persze bölcsen hallgató*!, hogy nem a mennyei, hanem a falubeli, Julis néni azonban, áld hűtlenségen még sohasem kapta hites urát, s Máriáról mindig a glória jutott az eszébe, most is erre gondelt. Földre vetette magát, János is mellé huppant, térdeltek a porban, s nem hallatszott más. csal!- Júlia néne mormolása. — Ó, Mária, miért látogattál meg minket, ó Mária, érdemtelenek vagyunk erre. ó, Mária, vasárnap gyertyát gyújtok tiszteletedre.-.. Közben a földi Mária selymét suhogtatva távozott, hamarosan eltűnt a kanyarban. János bácsi gondolatban követte, s amikor úgy vélte, nem láthatja már Máriát, az asszony megszólalt: — Hallottad, az előbb elsuhogott... Ezzel felkeltek, bementek a pincébe, néhány pohár borral lehűtötték hevületüket, majd együtt komótosan hazakocogtak. A csodának híre terjedt, Julis néne a legközelebbi vasárnap gyertyát gyújtott a csoda tiszteletére. Csak azt nem értette, hogy miért kacsint cinkosan a komájára János. Nem tudta, hogy annak is elmondta csodálatos megmenekíi Véneik történetét. K, S. '/■ Épül a vízmű Kiskőrösön — Kiskőrös nagyközség. Hetvenkét utcája van. És az ötéves terv végére valamennyi utcába bevezetjük a vizet — mondta Szabó Gyula, a községi tanács vb-elnöke. Látva meglepődésünket, karonfogott és elkalauzolt bennünket a már folyamatban levő vízmű építéséhez. — Ezek itt a vízmüvet tápláló kutak — mutatja az új létesítmény központját. — Még tavaly decemberben készültek el. Az egyik 168. a másik 134 méteres mélyfúrással készült. Percenként 1200 liter vizet ad a két kút. Hozzákezdtünk már a vízvezetékhálózat építéséhez is. Négy év alatt mintegy 60 kilométer csőhálózatot fektetünk le, hogy minden utcába eljusson a jó ivóvíz. Ehhez 10 millió forintos beruházásra van szükség, amit részben a községfejlesztési alapból fedeznek. — És még milyen pénzforrásuk van? — kérdezem kissé csodálkozva a nagy összeg hallatán. — Kiskőrösön olyan vízműtársulat alakul, amelynek lényegében a község minden lakosa tagja lesz. A társulati tagdíjakból négy és fél millió forint gyűlik össze négy év alatt. Ezt az összeget is az építkezésre fordítjuk. A lakosság egyébként nagyon lelkesedik a vízműért és mintegy 840 ezer forint értékű társadalmi munkát is vállalt oly módon, hogy mindenki a saját háza előtti szakaszon elvégzi a csőhálózat lefektetésével kapcsolatos földmunkát. — Mi készül el az idén? — Ebben az évben másfél- millió forintót fordítunk erre a létesítményre. Ebből megépül a víztorony, a hidrofor, a gépház, s a fő. nyomócsővezeték egy része, valhmint az ezt környező utcák vízvezetékháió- zata. A fővezetéket már építi a Kiskunhalasi Vízmű Vállalat. Év végéig elkészül a hálózat a Kassai, a Rákóczi, az Alkotmány, a Lenin, a Martini, az Árpád, a Szent István, a Mészáros Lőrinc utca vonalán, s a fő nyomóvezeték innen a Rá kóczl úton át újra visszatér a Kassai utcába. Végigmentünk a megjelölt útvonalon, s az utcákon mindenütt lelkes társadalmi mun kásokat láttunk, akik ásták a vízvezetékhálózat részére az átkokat. Nagy Ottó Ilyen bővizű kutak táplálják a vízmüvet. A Kiskunhalasi Vízmű Vállalat dolgozói a fő nyomócsővezetek részére ássák az árkot. Szabó Gyula, a községi tanács vb elnöke, az épülő vízműről beszélget a Bocsa : znspárral és a Pivarcsi-testvérek- kel, akik szintén vállalták, bogy a házuk előtti szakaszon .elvégzik a lükUu unkákat,
