Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-13 / 136. szám
Ritka mesterségek Tartsanak lépést a lakosság növekvő igényeivel Helyi ipari feladatok a kiskunhalasi járásban 'XitiuJkSt Gyerek a „kocsiban” Délelőtt kilenc óra. A kecskeméti Széchenyi téri gyógyszertár pénztára előtt embercsoport várakozik. Éppen egy idős nénike kerülne sorra, amikor egy jól 1 öltözött férfi furakodik az ablakhoz — figyelmen kf- ! vül hagyva az előtte áttó- \ kot. I —. Engedjenek, mert nem maradhat az utcán az a csöpp gyerek egyedül a kocsiba« —. indokolja sietségét Fisét, bedobta a receptet az árukiadó ablakán, zseb- revágja a gyógyszert és távozik. Azaz, hogy mégsem. — Oh, kezét csókolom! — áU meg a patika ajtajá- ’ ban, szembe találva magát egy ifjú, csinos hölggyel és < cseppet sem sietősen társalogni kezdenek. A pénztárnál és a gyógyszerkiadásra várók bosszúsan figyelik. Most várakozhat a csöppség?! Néhány perces könnyed eszmecsere után udvarias kézcsók a nóismerősnek ét távozik a dalia. Kisgyermeke valóban lömi várja, de — nem úgy, ahogy a bent- levők elképzelik. A bájos fiúcska benn ül egy gépkocsiban és szórakozottan nézelődik. A becsülettel sorukra vápák pedig csóválják a fejüket. Mert valóban „kocsiban* vett a kis csemete, de semmi bántódása nem 1 eshetett, ha csak az nem, hogy összepiszkolja valamivel a kezeit. Így viszont a papa becsületén esett egy kis folt, ami azért mégiscsak kellemetlenebb. Ezt ugyanis nem viszi le a benzin — legfeljebb egy idő után lekoptathatja az embertársakhoz való megváltozott viszony. P—y Megsértette a KRESZ-t Törők Kálmán hajósi lakos, aki motorkerékpárjával szabálytalan előzés következtében az út szélén levő homokpadkára szaladt. Török Kálmán húsz, utasa, Palkó Gyula hajósi lakos pedig nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A motorkerékpáron mintegy ezer forint anyagi kár keletkezett. A balesetért a felelősség a motortulajdonost terheli. • Bűnvádi eljárást indítottak Horti Imre 55 éves lakiteleki lakos ellen, mert kerékpárjával szabálytalan közlekedés folytán a baloldalról a jobboldalra hajtott át, miközben Papp Kálmán agronómus- sal, aki motoron haladt, összeütközött. Horti Imre húsz, Papp Kálmánná, a motorkerékpár pótutasa, nyolc napon belüli sérülést szenvedett, a járművek oedig megrongálódtak. A teljes felelősség a kerékpárost terheli. Nemcsak a falu arculata változik napról-napra, a falusi lakosság igényei is egyre növekednek. Legtöbb esetben nem a hagyományos, hanem az élet megváltozott körülményei folytán felmerülő új szükségletekről van szó. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, fal- vaink villamosítása, az életszínvonal jelentős növekedése stb. mind olyan tényező, amelyek hatásával azelőtt nem számolhattunk, ezért a falusi lakosság részére a szolgáltatások jtt- ott még hiányosak. Az új szükségletek kielégítése döntő mértékben a helyi iparra hárul, s a tanácsok szervező, irányító tevékenységének egyik próbaköve, hogyan tudják megoldani ezt a feladatot Kévé8 a ktev-ek kihelyezett részlege Még az év elején — januárban — mélyreható vizsgálatot indított a Kiskunhalasi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, felmérte a községek helyi iparának helyzetét s elkészítette a járás ötéves iparpolitikai terv- javaslatát Igen érdekes adatok, s egyben nem a legmegnyugtatóbb kép tárult a járás vezetői elé. Megállapították, hogy a járásban három kisipari szövetkezet és 196 kisiparos működik. A három ktsz és az egyre csökkenő számú kisiparosság csak hiányosan tudja kielégíteni a lakosság — különösen a javító szolgáltatás jellegű — szükségleteit. A Jánoshalmi Vegyesipari Ktsz asztalos, lakatos, villany- szerelő, kovács, műszerész, gumijavító, építőipari, festő, mázoló, famegmunkáló részleggel, Kiskunhalason pedig rádió- és televíziójavító üzemmel rendelkezik. A községben lábbeli készítő ktsz is van, amely méret utáni cipőkészítéssel, valamint javítással foglalkozik. Más község területén azonban kihelyezett részlege egyik jánoshalmi kisipari szövetkezetnek sincs. A kisközségek ellátottsága E téren valamivel többet nyújt a Tompái Vegyesipari Ktsz, amelynek Kisszálláson lábbelikészítő, Kelebián pedig lábbelikészítő, asztalos, női és férfi fodrász részlege tevékenykedik. A Kiskunhalasi Szolgáltató Ktsz-nek Jánoshalmán és Kisszálláson fodrászata működik. A járás kisipari szövetkezetei ugyanakkor egyáltalán nem rendelkeznek mérték utáni szabósággal. Jobb a helyzet a mérték utáni lábbelikészítésnél, az építőipari és szakszerelési szolgáltatásoknál. Hiba a járás lakosságának ipari szolgáltatással való ellátásában az is, hogy a 196 magánkisiparos közül 114 Jánoshalmán és Tompán működik, s többnyire olyan ipari tevékenységet folytatnak, amilyent a kisipari szövetkezetek is végeznek. Ugyanakkor az 1300 lakosú Harkakötöny községben kettő, a 2100 lakosú Zsana községben egy, a 3300 lakosú Ba- lotaszálláson mindössze hét kisiparos működik. A járás adottságai kedveznek a szövetkezeti ipar körzetek alapján történő fejlesztésének. A jánoshalmi ktsz részlegeket létesíthet a szomszédos Kéleshalmán, Borotán, Rémen, míg a tompái ktsz Kisszállás, Kelebia és Balotaszállás lakosságának igényeit tudná jól kielégíteni. Borotán például női fodrász, női és férfi szabó, műszerész, rádió és villanyszerelő részlegre lenne nagy szükség A falusi emberek új igényei Figyelembe kell venni a tanácsoknak, a ktsz-ek vezetőinek, hogy ma már a falusi leányok, asszonyok is fodrásszal szeretnék ápoltatni a hajukat. Villany — egy kivételével — minden községben van, tehát villanyszerelőkre is szükség lenne. Tűzifa-fűrésztelep sem hiányozhat a községekből. Ezeknek a szolgáltató részlegeknek pedig helyben kell lenniök, nem mehetnek emiatt az emRozsaszín, párolgó kenyerek sorakoznak a polcokon. A Kecskeméti Sütőipari Vállalat Klapka utcai üzemében a frissen sült kenyér tömény illata leng körül bennünket Fehér köpenyben és fehér sapkában indulunk, hogy megtekintsük a termeket, ahol a kemencék „leheleté” nyári meleget áraszt. — Először nézzük meg az új öltözőt és a zuhanyozót — javasolja Somogyi József munkavezető, az üzem párttitkára. — ötven férfi és nyolc nő dolgozik nálunk. Hatvanezer forintos költséggel felújítást végeztünk, s külön öltözőt, zuhanyozót kaptak a férfiak és a nőit Valóban barátságos, szemet nyugtató látvány a katonás rendben álló szekrények sora és a csempézett falú, tiszta, hidegmeleg vízzel működő zuhanyozó. Innen a tésztafeldolgozóba megyünk, ahol hangtalan gép |orberek minduntalan a városba, vagy a távolabbi nagyobb községbe. Sokféle szolgáltatást megoldhatnak a helyi ipari szövetkezetek felvevőhelyekkel. Igény van többek között a fényképészetekre. Jelenleg két községben — Jánoshalmán és Tompán — van fényképész. Ha néha Budapestről jön egy vándorfényképész, és bejárja a többi községet, alig győzi, annyi megrendelést kap. Kifizetődő lenne egy ilyen részleg beállítása bármelyik ktsz-nek. De a javításszolgálatra is lehetne szervezni gyűjtőhelyeket. A tanácsok tennivalói A járási tanács végrehajtó bizottsága januárban feltárta a helyi ipar helyzetét. Azóta mindössze annyi előrehaladás történt, hogy a jánoshalmi ktsz Borotán, a tompái pedig Ba- lotaszálláson szervezett vegyesipari részleget. A javító szolgáltatások kiterjesztésére nagy lehetőségek vannak. Ebben tetmészetesen a tanácsoknak támogatniuk kell, — különösen a kisebb községekben — a helyi ipari szövetkezeteket. Ezútttal a kiskunhalasi járás helyi iparának helyzetével foglalkoztunk, de hasonló tapasztalatokat összegyűjthettünk volna a többi járásban is. Már pedig a lakosság szükségleteinek minél jobb kielégítése fontos és közérdekű feladat. Az élet követeli hát tanácsainktól, hogy a helyi ipar szervezésére és irányítására még nagyobb gondot fordítsanak. Nagy Ottó gatja, penderíti a tésztát, s a futószalag végén csak kosárba kell termi a sütésre kész kenyeret — Száznyolcvanezer forintért vettük ezt a feldolgozó gépet — mondja Somogyi elvtárs —, de nem tudjuk kihasználni, mert csak tíz kemencénk van, s ez a masina húszat is ellátna. A gép kétkilós darabokra szabja a tésztát, s olyan pontosan, hogy jóformán nincs is súlybeli eltérés közöttük. A feldolgozó géptől guruló polcokon viszik a sütőkonyhába a kenyeret. A sütőkönyhában félmeztelen emberek „etetik” a kemencéket. A hosszú vetőlapát kígyóként siklik ki és be a formás kenyerekkel a forró kemencékbe, s a gurítható polcról egymásután ürülnek ki a kis kosarak. Három kemencét meet füteaok. Az Az üvegcskzolő Azt tartom, hogy minden mesterség művészet, ha valaki hivatásszeretettel, lelkiismerettel és szorgalommal gyakorolja azt. Más kérdés, hogy vannak elterjedt, népes iparágak és akadnak még ma is ritka szakmák. Ilyen ritka mesterség képviselőjével találkoztam a minap a Kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezetben, ahol 16 szakma Mint a művész a vászonra, úgy varázsol virágokat az üveglapra Belinyák Nándor üvegcsiszoló. dolgozói munkálkodnak együtt egy nagy életképes szövetkezetben. Belinyák Nándor üvegcsiszoló és tükörkészítő, mint ilyen, egyedül munkálkodik ebben a városban, s mint mondják, a megyében is csak Kecskeméten akad hasonló mesterséget folytató, ember. Salgótarjánból került Félegyházára és hogy ne maradjon szakmájában egyedül, két utánpótlást is nevel, az idősebb tanuló éppen most tesz szakvizsgát Szegeden. A város közepén van a műhelye, de a közönség alig tud létezéséről. Azt mondják, jó bornak nem kell cégér, úgy látszik, az üvegcsiszolók munkájára nem érvényes ez a közmondás. TÖTH MIKLÓS PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ** • megvei tanács laola. Főszerkesztő: Weither Dániel Kiadja: » Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér I. szám. Szerkesztőségi telefonközpont; 26-19* 25-16. Kiadóhivatalt Kecskemét. Szabadság tér 17a. Telefon: 17-09. Teriesztl a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál <s kézbesítőknél. Előfizetési dl) 1 hőnapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon; 11-65. elporlasztott olaj vöröses lila lángja zúdul be a lapos kemencékbe, ahol szemkönnyeztetően vibrál a 300 fok körüli hőség. Arra nincs lehetőség, hogy valamelyik mesterrel beszéljek* mert a befűtött kemencék éhes torka nyeli a kenyeret. Megállásra nincs idő. Százhúsz mázsa két kilós és hatvan mázsa egy kilós kenyeret sütnek itt naponként. — 1964-re elkészül az új kenyérgyár — mondja Somogyi elvtárs. Ez kilencmillió forintba fog kerülni. Ezenkívül korszerűsítjük a süteménykészítő részleget, mert ez egy régi problémája a városnak és a sütőipari vállalatnak is. Három darab félautomata kemence lesz majd* ahol nyolc óra alatt megsül az a süteménymennyiség, amire a város .lakosságának szüksége van. Qál Sándor; — Amikor azt mondtad, Ferikém, hogy a főnököd kocsi ján viszel kirándulni, egészen másra gondoltam. — Doktor úr, mi a hölgy betegsége? — Nem tudom. Azt mondja, hogy húsz éves. Naponta száznyolcvan mázsa kenyér
