Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-01 / 126. szám
Milyen lesz az idő - száz év múlva? Egyelőre senki neon tudja, hogy a jövő héten hideg lesz-e, vagy meleg, esik az eső, vagy fúj a szél. Szidjuk emiatt a meteorológusokat, pedig ártatlanok; kevés még az időjárási helyzetjelentés a világ legkülönbözőbb tájairól. De mi lesz száz év múlva? Pontosabb lesz-e akkor a táv- prognózis? S egyáltalán: lehet-e valaha befolyásolni, az ember célja, kedve szerint alakítani az időjárást? Lesz-e időjárás »rendelésre«? Napjainkban már ezzel is foglalkoznak a tudósok; érdemes szemügyre venni eddigi eredményeiket és merész elképzeléseiket; Miért a Szovjetunió ? Mind a sikerekben, mind a tervekben a Szovjetunióé a vezető szerep, s nem véletlen ÜL A Szovjetunió órási területén ugyanis megtalálható bolygónk klímájának minden árnyalata, a földi időjárás egész gazdag változatossága. A mesterséges csapadék tehát csak akkor lesz hasznos, ha olcsón és irányítható módon tudjuk majd előállítani. Mikor lesz ez? Senki nem tudja, de annyi biztos, hogy az atomenergia békés felhasználása itt is soha nem sejtett meglepetéseket tartogathat. Földrészek éghajlata megváltozik ? Mindennél nagyobb szabású, egész földrészekre és az emberek százmillióira kihat Boriszov szovjet mérnök terve. Eszerint a Bering-szorosí elzáró gát- és szivattyúrendszer hatalmas tömegű vizet emelne ki a sarkvidéki tengerből, s ígv csökkentené az ott felhalmozódó hideg jégtömegeket. (Emlékezzünk csak, hányszor hallottuk idén, hogy »a sarkvidéki hideg levegő beáramlása akadályozza a tavasz érkezését.:. «1 Ha ezt sikerülne megoldani — szintén atomenergiával —. akkor az egész északi félteke éghajlata enyhébb és egyenletesebb lenne. Ebinél is merészebb Cseren- kov szovjet mérnök terve: ha Földünket mesterséges porgyűrű venné körül, a napsugárzás kár- bavesző része is Földünket érné, s fttől egész bolygónk éghajlata felmelegedne. És mind az északi, mind a déli sarkon a gyümölcs is megteremne... Mintegy 1500 kilométeres magasságba kellene 1 millió tonna finom port feljuttatni. Atomerővel ez sem megoldhatatlan, a műszaki feltételeket már megteremtette a szovjet űrhajózási és rakétatechnika. Milyen lesz tehát száz év múlva az időjárás? Amilyent unokáink, s az ő unokáik kívánnak —, mi megteremtjük számukra a tudományos vívmányok békés felhasználásának lehetőségét) Gy. I. Épül a Barátság Olajvezeték A Barátság Olajvezeték magyarországi szakaszának építői szorgalmasan dolgoznak az egyes vezetékrészek mielőbbi átadásáért. A Duna alatti szakaszt már összekötötték a további Érthető tehát hogy a szovjet időjáráskutatás — a gyakorlati szükséglet tudománya sok olyan témakörre is kiterjed, amelyet más országokban viszonylag elhanyagolnak. Néhány ilyen eredményről és tervről számolunk be az alábbiakban. Esőképzés• ködoszlatás Á mérsékelt égöv egyik legnagyobb csapása a nvári szárazság, az aszály. Pár esőtlen hét hosszú hónapok fáradságos mezőgazdasági munkáját teheti semmivé, súlyos anyagi károkat és közellátási gondokat okozhat. Évtizedek óta kísérleteznek a tudósok, hogyan lehetne mesterséges esőt létrehozni. Szovjet tudósoknak sikerült ez. sikerült is esőt létrehozniok Néhány évvel ezelőtt a Kauká. zus vidékén történt. Hatalmas generátorokkal hanghullámokat keltettek, s ezeket a felhők felé irányították. Az erős hullámok listására a pára cseppekké sűrűsödött és elég nagy területen, az aszály kellős közepén *— esett Ha az ilyen egyszerű — kérdezhetné valaki —. miért nem. csinálják ezt mindenütt, ahol az aszály pusztulással fenyegeti a termést? Sajnos, nem ilyen egyszerű a dolog, több okból. A hullámkeltő generátorok üzemeltetése még nagyon költséges, hatásuk pedig kis körzetre terjed ki. S ami a legnagyobb baj: az egyelőre kiszámíthatatlan széliárás esetleg egészen más területen kelt csapadékot, mint ahol kívánatos. oooo<>D(x<>CKyxxiooc»ooooooooooooooooooooooc. PETŐFI NÉPE A MaSysr S?ocialista Munkáspárt Báes-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: 'ekemét. Széchenyi tér l. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19 25-1«. Szerkesztő bizottság: 10-88. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: . ?cskem*t. Szabadság tér 1/a* Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesít ők náL lőftzetésl df1 l hónapra 12 forint. megyei Nyomda V. Kecskemét* í- íejefow U-8S. Érdekes látvány vezetékkel, s a nyomáspróba is elkészült. Képünk ennek a munkának befejező részét ábrázolja. A bajai Petőfi-szfget horgásztanyájának udvarán leste el fotóriporterünk ezt a kedves pillanatképet. A házőrző kutyus unalmában nagy érdeklődéssel figyeli a ketrecben ugrándozó kanári ténykedését. (Pásztor Zoltán felvétele.) Rosszul végződött kirándulás A kiskunmajsai iskolások május 23-án kirándultak a Jász- szentlószló község melletti erdőbe. A kiránduló fiúk közül valamelyik „ködgyertyát” vitt magával azzal, hogy azt az erdőben el fogják égetni. A ködgyertyának vélt robbanótest a két fiút súlyosan megsebesítette. P. L. 13 éves, VII. osztályos és V. L. 12 éves, V. osztályos tanulót a félegyházi mentők szállították be a kórházba. Az egyiknek fél arcát és jobb combját összeroncsolta, a másiknak leszaggatta az ujjait, egyik szemét megsértette és mindkettőnek a testén kisebb-nagyobb sérülést okozott a robbanás. Az ügyben folyik a nyomozás. 420 ezer forintos beruházással Uj üzletek Hartán A Hartai Földművesszövetkezet 420 ezer forintos beruházással és jelentős társadalmi hozzájárulással korszerűsítette bolthálózatát A régi kisvendéglő egyik helyiségéből 100 ember befogadására alkalmas korszerűen felszerelt modem berendezésű cukrászdát hoztak létre. Szakosították az iparcikküzleteket. Átalakítással önkiválasztó üveg-, porcelán, kultúrcikk, vegyi- és papírcikk üzletet építettek. önálló vas- és műszaki szakboltot rendeztek be. Az új létesítményeket a napokban adják át. ünnepélyes külsőségek között Hol játszanak a kecskeméti gyerekek? Gyereksereg zsibong a kapu alatt. Két kislány „ugrálós iskolát” rajzol a földre. Kockáról kockára dobálják a cserépdarabkát és egylábon beugrálják az egész „iskolát”. Néhány fiúcska egy szögletbe húzódik, s ott szövi had tervét Miről tanácskoznak? Nem tudjuk, de nem is sikerül megtudnunk, mert egy szemüveges, középkorú asszony jön és cseppet sem barátságosan így szól hozzájuk: — Nektek sincs jobb dolgotok?! Nézze meg az ember! Itt bujkálnak a kapu alatt és lármáznak ... Elnémul a gyerekhad, riadtan nézik az elhaladó asszonyt, aztán újra kezdődik a kapu alatti játék, egészen addig, amíg újabb zsörtölődő felnőtt rájuk nem szól. Napfény, jólevegőjű, tágas tér, játszótér kellene nácik, vetődik fel a gondolat, s már javasoljuk is: — Miért nem mentek a játszótérre, gyerekek? — Játszótérre? Hová? — hangzik egyszerre többféléi is, szinte szemrehányóan a kérdés. Igaz is, hová? Ez adta az ösztönzést ahhoz, hogy egy délelőttöt) sorralátogattuk a kecskeméti tereket. S a tapasztalatok? Sokfélék, de nem megnyugtatóak, mert igazi játszótér talán nincs is Kecskeméten. Itt van például a vasútkert. Amilyen rendezett a környezete, annyira ápolatlan ez a gyerek- birodalom. Délelőtt fél tizenegykor vaspántokkal lelakatol- tan áll a padhinta, s a Konzervgyár bölcsődéjének pöttömnyi emberkéi ugyancsak hiába biztatják az óvonéniket, hogy hintázni... hintázni! Nincs szolgálatban a mérleg- és a nyolc függőhinta sem. A kis ember- palánták csak sóvárogva nézhetik ezt a kedvelt szórakozási lehetőségeket. A tér gondnoka csak dél felé kezdi meg szolgálatát és távolítja el a padhintá- ról a vaspántokat — mondja a parkot sepregető egyik bácsi. A homokozó — ki tudja? — mikor látott friss homokot. A tér úgynevezett pancsoló medencéje pedig földdel, szeméttel telehányt, iszaptól bűzös. Nézzünk szét azonban a város más pontjain is. A Bethlen- városben, a református temető közelében ugyancsak jókora park díszlik. (Szegélyező bokrait nemrégiben metszhették, s hogy sepregettek is, bizonyítják az ottfelejtett szemétkupacok.) Vajon kinek a gyönyörködtetésére? Nincs benne ugyanis még csak egyetlen pad sem. Pedig kár, kellemes pihenő, felüdülést nyújtó helye lehetne a felnőtteknek és a gyerekeknek egyaránt. A Zója utcával szemközti háromszögletű terecskére csak egy kis homokozó kellene, meg egy-két hinta, s máris kiszabadulhatnának oda a gyerekek. A piarista gimnázium melletti kis sétatér ma már gondozot- tabb képet nyújt, mint egy évvel ezelőtt. Szívesen igénybeve- szik a környékbeliek. De a gyerekekre itt sem gondolt senki. Pedig a tér közepe milyen nagyszerű lehetőséget kínál egy kis pancsolóval, homokozóval, hintákkal felszerelt gyermekjátszótér kialakítására! Vagy akár a Czollner tér is. A délelőttönként ott tanyázó kis óvodásoknak csak a járdakavics nyújt szórakozást, semmi más. Az önfeledt gyermekjátékra ugyanígy lehetőséget lehetne teremteni a Kuruc téren és még inkább a meglehetősen elhanyagolt Műkertben is. Rövid délelőtti sétánk meggyőzött bennünket arról, hogy gyermekjátszóterek kialakításara sok lehetőség kínálkozik Kecskeméten, s cseppet sem indokolt, hogy az ifjú nemzedék a bérházak kapui alá vagy az utcára szoruüoo. Olyan lehetőségek vannak, amelyeket egyszerűen és olcsón lehetne kiaknázni. , Néhány nappal ezelőtt a gyermeknapon sok szó elhangzott legféltettebb kincsünkről, a jövő nemzedékekről. A róluk való gondoskodásból e téren is hasznos lenne az eddiginél jóval többet valóraváltani. Kecskemét lakossága nagy tettekre képes, bebizonyította már. Gondoljunk például csak az útépítésre. A játszóterek létesítése; rendbehozása korántsem kíván akkora áldozatokat, energiát, mint az útépítés. A játszóterek létrehozását, gondozását is közüggyé kellene tenni. Nem lenne nehéz feladat, hiszen megoldásában csaknem minden felnőtt is érdekelt. A városi tanács irányító keze mellett gazdájává szegődhetne a feladatnak a Hazafias Népfront-bizottság, a KISZ, a nőtanács. Egy-egy játszótér kialakításának patronálóivá, néhány hintával, homok kiszállításával, anyagi támogatóivá válhatnának a környéki üzemek, intézmények is. Higgyék el, hálás, jól kamatozó feladat. Csak valahol hozzá kellene fogni már, — ne illethessen bennünket szemrehányással a kapuk alatt és más alkalmatlan helyeken hancúrozó es oly sokszor igazságtalanul megszidott gyereksereg. feí,