Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-01 / 126. szám

Milyen lesz az idő - száz év múlva? Egyelőre senki neon tudja, hogy a jövő héten hideg lesz-e, vagy meleg, esik az eső, vagy fúj a szél. Szidjuk emiatt a meteorológusokat, pedig ártat­lanok; kevés még az időjárási helyzetjelentés a világ legkü­lönbözőbb tájairól. De mi lesz száz év múlva? Pontosabb lesz-e akkor a táv- prognózis? S egyáltalán: lehet-e valaha befolyásolni, az ember célja, kedve szerint alakítani az időjárást? Lesz-e időjárás »ren­delésre«? Napjainkban már ez­zel is foglalkoznak a tudósok; érdemes szemügyre venni eddi­gi eredményeiket és merész el­képzeléseiket; Miért a Szovjetunió ? Mind a sikerekben, mind a tervekben a Szovjetunióé a ve­zető szerep, s nem véletlen ÜL A Szovjetunió órási területén ugyanis megtalálható bolygónk klímájának minden árnyalata, a földi időjárás egész gazdag változatossága. A mesterséges csapadék te­hát csak akkor lesz hasznos, ha olcsón és irányítható módon tudjuk majd előállítani. Mikor lesz ez? Senki nem tudja, de annyi biztos, hogy az atom­energia békés felhasználása itt is soha nem sejtett meglepeté­seket tartogathat. Földrészek éghajlata megváltozik ? Mindennél nagyobb szabású, egész földrészekre és az embe­rek százmillióira kihat Boriszov szovjet mérnök terve. Eszerint a Bering-szorosí elzáró gát- és szivattyúrendszer hatalmas tö­megű vizet emelne ki a sark­vidéki tengerből, s ígv csökken­tené az ott felhalmozódó hideg jégtömegeket. (Emlékezzünk csak, hányszor hallottuk idén, hogy »a sarkvidéki hideg le­vegő beáramlása akadályozza a tavasz érkezését.:. «1 Ha ezt sikerülne megoldani — szintén atomenergiával —. akkor az egész északi félteke éghajlata enyhébb és egyenletesebb len­ne. Ebinél is merészebb Cseren- kov szovjet mérnök terve: ha Földünket mesterséges porgyűrű venné körül, a napsugárzás kár- bavesző része is Földünket ér­né, s fttől egész bolygónk ég­hajlata felmelegedne. És mind az északi, mind a déli sarkon a gyümölcs is megteremne... Mintegy 1500 kilométeres ma­gasságba kellene 1 millió tonna finom port feljuttatni. Atomerő­vel ez sem megoldhatatlan, a műszaki feltételeket már meg­teremtette a szovjet űrhajózási és rakétatechnika. Milyen lesz tehát száz év múlva az időjárás? Amilyent unokáink, s az ő unokáik kí­vánnak —, mi megteremtjük számukra a tudományos vív­mányok békés felhasználásának lehetőségét) Gy. I. Épül a Barátság Olajvezeték A Barátság Olajvezeték magyarországi szakaszának építői szorgalmasan dolgoznak az egyes vezetékrészek mielőbbi át­adásáért. A Duna alatti szakaszt már összekötötték a további Érthető tehát hogy a szov­jet időjáráskutatás — a gya­korlati szükséglet tudománya sok olyan témakörre is ki­terjed, amelyet más országok­ban viszonylag elhanyagolnak. Néhány ilyen eredményről és tervről számolunk be az aláb­biakban. Esőképzés• ködoszlatás Á mérsékelt égöv egyik leg­nagyobb csapása a nvári szá­razság, az aszály. Pár esőtlen hét hosszú hónapok fáradságos me­zőgazdasági munkáját teheti semmivé, súlyos anyagi káro­kat és közellátási gondokat okozhat. Évtizedek óta kísérle­teznek a tudósok, hogyan le­hetne mesterséges esőt létre­hozni. Szovjet tudósoknak sikerült ez. sikerült is esőt létrehozniok Néhány évvel ezelőtt a Kauká. zus vidékén történt. Hatalmas generátorokkal hanghullámokat keltettek, s ezeket a felhők felé irányították. Az erős hullámok listására a pára cseppekké sű­rűsödött és elég nagy területen, az aszály kellős közepén *— esett Ha az ilyen egyszerű — kér­dezhetné valaki —. miért nem. csinálják ezt mindenütt, ahol az aszály pusztulással fenye­geti a termést? Sajnos, nem ilyen egyszerű a dolog, több okból. A hullámkeltő generá­torok üzemeltetése még nagyon költséges, hatásuk pedig kis körzetre terjed ki. S ami a leg­nagyobb baj: az egyelőre ki­számíthatatlan széliárás esetleg egészen más területen kelt csa­padékot, mint ahol kívánatos. oooo<>D(x<>CKyxxiooc»ooooooooooooooooooooooc. PETŐFI NÉPE A MaSysr S?ocialista Munkáspárt Báes-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: 'ekemét. Széchenyi tér l. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19 25-1«. Szerkesztő bizottság: 10-88. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: . ?cskem*t. Szabadság tér 1/a* Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesít ők náL lőftzetésl df1 l hónapra 12 forint. megyei Nyomda V. Kecskemét* í- íejefow U-8S. Érdekes látvány vezetékkel, s a nyomáspróba is elkészült. Képünk ennek a munkának befejező részét ábrázolja. A bajai Petőfi-szfget horgásztanyájának udvarán leste el fotóriporterünk ezt a kedves pillanatképet. A házőrző kutyus unalmában nagy érdeklődéssel figyeli a ketrecben ugrándozó kanári ténykedését. (Pásztor Zoltán felvétele.) Rosszul végződött kirándulás A kiskunmajsai iskolások má­jus 23-án kirándultak a Jász- szentlószló község melletti er­dőbe. A kiránduló fiúk közül valamelyik „ködgyertyát” vitt magával azzal, hogy azt az er­dőben el fogják égetni. A köd­gyertyának vélt robbanótest a két fiút súlyosan megsebesítette. P. L. 13 éves, VII. osztályos és V. L. 12 éves, V. osztályos ta­nulót a félegyházi mentők szál­lították be a kórházba. Az egyik­nek fél arcát és jobb combját összeroncsolta, a másiknak le­szaggatta az ujjait, egyik szemét megsértette és mindkettőnek a testén kisebb-nagyobb sérülést okozott a robbanás. Az ügyben folyik a nyomozás. 420 ezer forintos beruházással Uj üzletek Hartán A Hartai Földművesszövetke­zet 420 ezer forintos beruházás­sal és jelentős társadalmi hoz­zájárulással korszerűsítette bolt­hálózatát A régi kisvendéglő egyik helyiségéből 100 ember befogadására alkalmas korsze­rűen felszerelt modem berende­zésű cukrászdát hoztak létre. Szakosították az iparcikküz­leteket. Átalakítással önkiválasz­tó üveg-, porcelán, kultúrcikk, vegyi- és papírcikk üzletet épí­tettek. önálló vas- és műszaki szakboltot rendeztek be. Az új létesítményeket a na­pokban adják át. ünnepélyes külsőségek között Hol játszanak a kecskeméti gyerekek? Gyereksereg zsibong a kapu alatt. Két kislány „ugrálós is­kolát” rajzol a földre. Kockáról kockára dobálják a cserépdarab­kát és egylábon beugrálják az egész „iskolát”. Néhány fiúcska egy szögletbe húzódik, s ott szö­vi had tervét Miről tanácskoz­nak? Nem tudjuk, de nem is sikerül megtudnunk, mert egy szemüveges, középkorú asszony jön és cseppet sem barátságosan így szól hozzájuk: — Nektek sincs jobb dolgo­tok?! Nézze meg az ember! Itt bujkálnak a kapu alatt és lár­máznak ... Elnémul a gyerekhad, riadtan nézik az elhaladó asszonyt, az­tán újra kezdődik a kapu alatti játék, egészen addig, amíg újabb zsörtölődő felnőtt rájuk nem szól. Napfény, jólevegőjű, tágas tér, játszótér kellene nácik, vetődik fel a gondolat, s már javasol­juk is: — Miért nem mentek a ját­szótérre, gyerekek? — Játszótérre? Hová? — hang­zik egyszerre többféléi is, szin­te szemrehányóan a kérdés. Igaz is, hová? Ez adta az ösz­tönzést ahhoz, hogy egy délelőt­töt) sorralátogattuk a kecske­méti tereket. S a tapasztalatok? Sokfélék, de nem megnyugtató­ak, mert igazi játszótér talán nincs is Kecskeméten. Itt van például a vasútkert. Amilyen rendezett a környezete, annyira ápolatlan ez a gyerek- birodalom. Délelőtt fél tizen­egykor vaspántokkal lelakatol- tan áll a padhinta, s a Konzerv­gyár bölcsődéjének pöttömnyi emberkéi ugyancsak hiába biz­tatják az óvonéniket, hogy hin­tázni... hintázni! Nincs szol­gálatban a mérleg- és a nyolc függőhinta sem. A kis ember- palánták csak sóvárogva nézhe­tik ezt a kedvelt szórakozási le­hetőségeket. A tér gondnoka csak dél felé kezdi meg szolgá­latát és távolítja el a padhintá- ról a vaspántokat — mondja a parkot sepregető egyik bácsi. A homokozó — ki tudja? — mikor látott friss homokot. A tér úgy­nevezett pancsoló medencéje pe­dig földdel, szeméttel telehányt, iszaptól bűzös. Nézzünk szét azonban a vá­ros más pontjain is. A Bethlen- városben, a református temető közelében ugyancsak jókora park díszlik. (Szegélyező bok­rait nemrégiben metszhették, s hogy sepregettek is, bizonyítják az ottfelejtett szemétkupacok.) Vajon kinek a gyönyörködteté­sére? Nincs benne ugyanis még csak egyetlen pad sem. Pedig kár, kellemes pihenő, felüdülést nyújtó helye lehetne a felnőt­teknek és a gyerekeknek egy­aránt. A Zója utcával szemközti háromszögletű terecskére csak egy kis homokozó kellene, meg egy-két hinta, s máris kiszaba­dulhatnának oda a gyerekek. A piarista gimnázium melletti kis sétatér ma már gondozot- tabb képet nyújt, mint egy év­vel ezelőtt. Szívesen igénybeve- szik a környékbeliek. De a gye­rekekre itt sem gondolt senki. Pedig a tér közepe milyen nagyszerű lehetőséget kínál egy kis pancsolóval, homokozóval, hintákkal felszerelt gyermekját­szótér kialakítására! Vagy akár a Czollner tér is. A délelőttön­ként ott tanyázó kis óvodások­nak csak a járdakavics nyújt szórakozást, semmi más. Az ön­feledt gyermekjátékra ugyanígy lehetőséget lehetne teremteni a Kuruc téren és még inkább a meglehetősen elhanyagolt Mű­kertben is. Rövid délelőtti sétánk meg­győzött bennünket arról, hogy gyermekjátszóterek kialakítása­ra sok lehetőség kínálkozik Kecskeméten, s cseppet sem in­dokolt, hogy az ifjú nemzedék a bérházak kapui alá vagy az utcára szoruüoo. Olyan lehető­ségek vannak, amelyeket egy­szerűen és olcsón lehetne kiak­názni. , Néhány nappal ezelőtt a gyer­meknapon sok szó elhangzott legféltettebb kincsünkről, a jö­vő nemzedékekről. A róluk való gondoskodásból e téren is hasz­nos lenne az eddiginél jóval többet valóraváltani. Kecskemét lakossága nagy tettekre képes, bebizonyította már. Gondoljunk például csak az útépítésre. A játszóterek létesítése; rendbeho­zása korántsem kíván akkora áldozatokat, energiát, mint az útépítés. A játszóterek létreho­zását, gondozását is közüggyé kellene tenni. Nem lenne nehéz feladat, hiszen megoldásában csaknem minden felnőtt is ér­dekelt. A városi tanács irányító keze mellett gazdájává szegődhetne a feladatnak a Hazafias Nép­front-bizottság, a KISZ, a nő­tanács. Egy-egy játszótér kiala­kításának patronálóivá, néhány hintával, homok kiszállításával, anyagi támogatóivá válhatnának a környéki üzemek, intézmé­nyek is. Higgyék el, hálás, jól kamatozó feladat. Csak valahol hozzá kellene fogni már, — ne illethessen bennünket szemre­hányással a kapuk alatt és más alkalmatlan helyeken hancúrozó es oly sokszor igazságtalanul megszidott gyereksereg. feí,

Next

/
Thumbnails
Contents