Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-07 / 131. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGVA R. SZOCIALISTA M UH KAS PA R.T IClSk-UN MEGYEI LAPJA XVn. ÉVFOLYAM. 131. SZÁM Ara 60 fillér 1962. JŰNIUS 7. CSÜTÖRTÖK Szorosabbá válik a tudomány és a gyakorlat kapcsolata Tanácskozás a megyei pártbizottságon Miként már közöltük, a Kerté" ~eti és Szőlészeti Főiskola nemrégiben szocialista szerződést kötött megyénkkel a zöldség-, a szőlő- és a gyümölcstermesztés problémáinak mielőbbi megoldására. Szerdán dr. Kozma Pál tanszékvezető egyetemi tanár, a főiskola tudományos igazgatóhelyettese, dr.Ter- pó András docens, oktatási igazgatóhelyettes, Probocskay Endre egyetemi tanár, a faiskolai tanszék vezetője, s Boros Rezső adjunktus, a gyümölcstermesztési tanszék párttitkára a megyei pártbizottságon tárgyalt Erdősi Józseffel, az MSZMP megyei bizottságának titkárával, Bank Gyulával, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetőjével és Miklós Jánossal, az állami gazdaságok megyei igazgatójával a szerződés konkretizálásáról. Ezt megelőzően a megyei párt- bizottság, o megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya és az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága feljegyzést készített a szerződés teljesítésének lehetőségeiről, valamint az említett megyei szervek által vállalt kötelezettségekről. A feljegyzés magában foglalja a többi közt azt, hogy a főiskola nyújtson segítséget négy városunkban, a Kalocsán, Baján, Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán létesítendő palántanevelő s hajtatóüzem megtervezésére vonatkozóan. A megyei tanács és az Állami Gazdaságok Igazgatósága a többi közt vállalja, hogy a főiskola hallgatóinak hosszabb ideig tartó termelési gyakorlatot tesz lehetővé, társadalmi ösztöndíjat ad több, a főiskolán tanuló és tudását majd a megyénk gazdaságaiban hasznosító szakembernek stb. Szó volt a tanácskozáson arról is, hogy megyénknek a homoki gazdálkodás megjavítására vonatkozó célkitűzéseit összhangba hozzák a főiskola kutatóinak tématerveivel. A .főiskola vezető képviselői megígérték, hogy a hallgatók felvételénél már az idén előnyben részesítik a megyénkből jelentkezőket. A megbeszélés azzal ért véget, hogy c szocialista szerződés pontjait, azok véglegesítése végett, a főiskola tanácsülésén vitatják meg, ami után kezdetét veszi a nagy horderejű megállapodás valóraváltása. A tanácskozás részvevői ezután megtekintették a Mathiász- telepi csemegeszőlő-szaporító házat, s ellátogattak Izsákra, Nemesnádudvarra és Vaskútra, ahol megszemlélték a szőlőgyö- kereztető iskolákat, s az új telepítésű szőlőket, gyümölcsösöket. T. I. I Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozata HANOI. (TASZSZ1 A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya nvilatkozatot adott ki a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság indiai es kanadai tagjának azzal az állításával kapcsolatban, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság »agressziós és felbujtó tevékenységet« feit ki Dél-Viet- namban. A nyilatkozat rámutat, hogy ez az állítás nem felel meg a valóságnak és durva megsértése az 1954-es genfi megállapodásoknak. Igen veszélyes a genfi egyezmények megszegése »azok részéről, akiknek Eő feladata volna az egyezmények tiszteletben tartásának biztosítása«. Ez pedig különösen fontos »egy olyan súlvos helyzetben, amikor az Egyesült Államok nyíltan katonai egységeket irányít Thaiföldre«. A nyilatkozat megállapítja, hogy Dél-Vietnam népe felkelt a Ngo Dinh Diem-kormány fasiszta politikája, az amerikai intervenciós politika ellen, életének és érdekemet védelmében. Ez szent és elidegeníthetetlen jog, amelynek érvényesítését senki nem gátolhatja meg — hangsúlyozza a nyilatkozat. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya felhívja az 1954-es genfi értekezlet társelnökeit, 1 utasítsák vissza a bizottság két tagja jelentésében foglalt állításokat, mivel azok nem felelnek meg a valóságnak. Megkezdődötta borsászezon a Kecskeméti Konzervgyárban Jól felkészültek az idényre Tizennégymillió forint (S. G.) A múlt évben jelentős eredményeket ért cl megyénk iparában az újítómozgalom. A munka eme sikereire ösztönző hatással volt, hogy az újítókat külön megillető díjazás melleit, a vállalatok dolgozói jó munkájuk alapján ismét részesedtek as év végi tiszta nyereségből, tijítómozgalmunknak a termeié« gazdaságosságára gyakorolt hatását, különösen a tanácsi ipar cs a szövetkezeti ipar eredményei érzékeltetik. Itt ugyanis a tavasszal kifizetett közel 13 millió forint nyereségrészesedésnek több mint a felét az újítók szorgalma és leleményessége biztosította. A minisztérium! Ipar vállalatainál egy év alatt csaknem 1000 újítási javaslatot nyújtottak be. A helyi ipar tanácsi és szövetkezeti üzemeiben pedig ftOO újítás született ugyanezen idő alatt. Minisztériumi vállalatainknál az újítások kétharmad részét a RGM és a könnyűipar üzemeiben nyújtották be. A tanácsi ipar újításainak döntő része pedig a leggyorsabban fejlődő könnyűipari vállalatoknál született. A javaslatok bevezetését és azok népgazdasági eredményét értékelve érdemes említést tenni arról, hogy a tanácsi, különösen pedig a szövetkezeti üzemek lényegesen jobban éltek a mozgalomban rejlő lehetőségekkel, mint a minisztériumi vállalatok. Addig ugyanis, amíg a helyi iparban született újítási javaslatoknak több mint 50 százalékát hasznosították a gyakorlatban, a minisztériumi vállalatoknál benyújtott újításoknak alig 35 százaléka, került bevezetésre. Elsősorban ez az oka, hogy a 14 millió forintot meghaladó népgazdasági eredményből csak 8 millió 800 ezer forint irbató a minisztériumi vállalatok takarékossági számlájára. A 14 millió forint megtakarítás után 850 ezer forint került kifizetésre a legeredményesebb újítók között. Ez az anyagi megbecsülés további eredményekre serkenti a mozgalomban résztvevőkei Az újítómunka mérlegelése kapcsán azonban szólnunk kell arról is. ami ma még gátolja az üzemek kez.de- j ményezö dolgozóit abban, hogy a VIII. pártkongresszus tiszteletére indult szocialista versenyben a tavalyinál szebb eredményeket érjenek el. Egyik ezek közül a javaslatok sematikus elbírálása. Gyakran tanúi vagyunk, de a statisztika is bizonyítja, hogy számos üzemben lebecsülik az úgynevezett »kis« újítások jelentőségét, pedig a több száz ötlet cs javaslat újabb milliókkal növelhetné a megye iparának takarékossági számláját. Kedvét szegi az újítónak az is. ha értékesnek vélt javaslatát kényelmi okokból csupán eszmeileg díjazzák a vezetők. Sokszor halljuk, hogy a műszaki fejlesztési tevékenység és az öntevékeny újítómunka nehezen határolható el egymástól. Ugyanakkor gyakori tapasztalat, hogy az újítók és vezetők inkább az anyagmegtakarítással járó javaslatok bevezetésére törekednek. Bizonyság erre, hogy az 1961-ben bevezetett 650 javaslatnak csak kis részét képezik a termelékenységet javító, időmegtakarítással járó újítások. Pedig a több, fő- ként pedig az olcsóbb termelésnek éppen ezek az újítások a leghatékonyabb tartalékai. A bevezetett újítások kevés száma is arra figyelmeztet, hogy az idén jobban kell hasznosítani a termelékenység növelésének ezt a tartalékát Szerdán megkezdődött Kecskeméten a nagyüzemi borsószüret. ami egyben a konzerv- szezon nyitányát is jelenti. Az élelmiszeripar e jelentős eseménye alkalmából tettünk látogatást a Kecskeméti Konzervgyárban. Hogy sikerült az idényre való felkészülés, mit ad a gyár 1962-ben a népgazdaságnak és milyen gondok foglalkoztatják a .vezetőket? — Erről érdeklődtünk Bajzák Béla elvtárstól, a gyár főmérnökétől. Beszélgetésünk során a következő kép alakult ki bennünk: Az idén lényegesen nagyobbak a Kecskeméti Konzervgyár feladatai, mint voltak a második ötéves terv első esztendejében. A gyár termelési terve érdekes tükörképét adja a mező- gazdaság szocialista átszervezése során megyénkben történt változásoknak. A belterjes gazdálkodásra való törekvés, elsősorban a nagyüzemi zöldség- és gyümölcstermesztés eredménye, hogy Bács-Kiskun megye legnagyobb Ipari üzeme 1961-hez képest, az idén 18 százalékkal növeli termelését. Más szóval több mint 420 millió forint értékű árut ad a népgazdaságnak. Még többet mondanak azonban a számok, ha a konzerv- gyártás gazdaságosságát vizsgáljuk. A tervek teljesítése feltételezi, hogy a munka termelékenységét 8,9 százalékkal növeljék. Számos intézkedés mellett, ez a fő biztosítéka, hogy az idei év termelési többletének kétharmada a munka termelékenységének tervszerű emeléséből adódjon. Fontossági sorrendben ezzel egyenértékű, hogy a Kecskeméti Konzervgyár össztermelésén belül lényegesen növelni kell az exportáruk arányát. A különböző főzelékkonzervekből, gyümölcsbefőttekből, dzsemmekből és a különböző zöldségszárítmá- nyokból 2 ezer vagon exportképes árut kell készíteni. Ez a mennyiség több mint 60 százaléka a gyár össztermelésének, E szép tervek valóraváltása egymagában is nagy feladat. Tovább növeli azonban a gyár vezetőinek felelősségét, hogy idén a rendkívül szokatlan időjárás miatt, összeszűkül a termények feldolgozási ideje, ami. ha nem biztosítják a.folyamatos munka műszaki feltételeit, — veszélyeztetheti a tervteljesí- tést. A gyárban ennek jegyében folyik a szezonra való felkészülés. A műszakiak, szerelők és lakatosok világosan látják, hogy a Kecskeméti Konzervgyár előtt soha nem állt olyan nagy feladat, mint az idén. Ennek és a szocialista munkaversenynek eredménye, hogy a borsófeldolgozás zavartalanul megindulhatott. A hét elején mind a két üzemtelepen sikerrel járt a próbaüzemelés. A feldolgozó gépsoron több változtatást eszközöltek. ötletes megoldásokkal, s egyes '■észberendezések cseréjével je- rintősen rövidítették a borsó útját. Ugyancsak a kapacitás növelését szolgálják az új töltő- és zárógépek is, hogy csak a főbb intézkedéseket említsük. Ami pedig a kapacitás ilyen jelentős növelését szükségessé tette, az a következő: Az elmúlt évben csak 300 vagon borsó- konzervet készítettek. Idén viszont már 450 vagon zöldborsókonzervet gyártanak. A Kecskemét környéki termelőszövetkezetekben és a Helvéciái Állami Gazdaságban egymásután indulnak a borsócséplő gépek. A hét végére tíz ilyen gép üzérnelése várható. A korszerűbb gyártástechnológia alkalmazása pedig biztosítja, hogy a Kecskeméti Konzervgyárban naponta 22 vagon borsókonzerv készüljön. Sándor Géza ' Ezekben az autoklávokban sterilizálják a borsékonzervet.
