Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-05 / 129. szám

özemben a rudabányai ércdúsító I i Segélynyújtás az elsődleges cél Beszélgetés a félegyházi járási NEB elnökével Egyre jobban ismerik és be­csülik Kiskunfélegyházán és a félegyházi járás területén a népi ellenőrző bizottság műkö­dését és szinte egyhangú a vé­lemény, hogy vizsgálatai, javas­latai, segítő szándéka társa­dalmi fejlődésünk előre lendí- töje. Erről beszélgettünk Dra- hos Lászlóval, a járási NEB elnökével. — Hogyan látja a járási NEB munkájának fejlődését5 — Az új típusú társadalmi ellenőrzés népi demokratikus államunk eléggé fiatal intézmé­nye, amely 1958-ban történt megalakulásakor sem évtizedes tapasztalatokkal, sem kialakult szervezési és ellenőrzési mód­szerekkel nem rendelkezett. Bi­zottságunk alig négyéves mű­ködése jelentős eredményeket, tapasztalatokat hozott. A kezdetben rendelkezésre álló 40—50 főnyi társadalmi munkások száma a vizsgálatok­kal együtt növekedett és 1961. végén már 256 népi ellenőrt tartottunk nyilván. Az 1958-ban végzett 12 vizsgálattal az elmúlt évben 36 különböző szintű és a népgazdaság legkülönbözőbb ágazataira kiterjedő vizsgálatot folytattunk le. A társadalmi jelleg továbbfejlesztése — Bizottságunk mellett ta­nácsadó szerveket, úgynevezett szakcsoportokat alakítottunk ki. Községi népi ellenőreinket cso­portokba szerveztük és minden egyes vizsgálatunk irányítását, megállapításainak összesítését, értékelését és realizálását az esetenként megalakított mun­kabizottságok végzik. Ezeknek a működése még nem éri el a kívánt színvonalat, mégis igen nagy segítséget nyújtanak bi­zottságunknak. Tulajdonképpen ezeknek a szerveknek az életre- hívásán, tevékenységén keresz­tül mérhető le eddigi munkánk fejlődése. — Melyek a fő szempontok a vizsgálatok végrehajtásánál? — A hibák és hiányosságok feltárásával elsősorban segítsé­get kívánunk nyújtani az ellen­őrzött és irányító szervek tevé­kenységének megjavításához. Ezt célozza az idei első vizsgá­latunk, „a tsz-ek 1961. évvégi leltározásának ellenőrzése’,’, amellyel egyrészt a tsz-ek veze­tőinek, másrészt a tanácsi szak­igazgatási szervelvnek kíván­tunk segítséget nyújtani. A nap­közi otthonok vizsgálatakor is erre törekedtünk. Időszerűnek láttuk, hogy az otthonok fogya­tékosságaira felhívjuk az ille­tékesek figyelmét és a hibák feltárásával is előmozdítsuk a napközis gyerekek étkeztetésé­nek megjavítását. Így például annak megvalósításáért, hogy a napközi otthon étrendjén több vitamindús étel, főzelékféle és gyümölcs szerepeljen, a városi tanács vb intézkedését kértük. Javaslatot tettünk az óvódák­hoz történő ételszállítás korsze­rűsítésére és olyan ételrecept­könyv kiadására, amely a nap­közis gyermekek étkeztetésére alkalmas ételeket tartalmaz. Nem minden áron való „hibakeresésu —> Vizsgálatainkban nem minden áron hiba, vagy mu­lasztás megállapítására törek­szünk. Megállapítjuk és elis­merjük a példás jó munkát is, de nem tévesztjük szem elől az országgyűlés alkotta törvénynek a népi ellenőrzés feladatairól szóló utasítását sem, mely sze­rint kötelességünk személyekre és az általuk betöltött állásra való tekintet nélkül harcolni korrupt és bürokrata elemek leleplezéséért, esetleg eltávolí­tásáért. — Milyen segítséget vár a NEB a járási és városi szer­vektől' — Szervezési és ellenőrzési munkánkhoz a járási és városi szervek értékes segítséget nyúj­tanak. A pártbizottságtól nem­csak elvi útmutatást, hanem nagyon sok gyakorlati segítsé­get is kapunk. A Hazafias Nép­fronttal való kapcsolatunk több vizsgálatban kifejezési’e jutott már. Jó példaként hozhatom fel a műit évi vizsgálatunknál az üzemi pártszervezetek és nő­bizottságok hatékony támoga­tását, vagy legutóbb a tsz-ek terménytárolásának vizsgálatá­nál a tűzoltó alosztály aktív közreműködését. A sajnálatos kivételek — Akadnak azonban sajnála­tos kivételek is, amikor egyes intézmények vezetői nem tud­ják, vagy nem akarják magu­kévá tenni vizsgálataink célki­tűzéseit és azt belső ügyeikbe való illetéktelen beavatkozás­nak tekintik. Ilyen rossz pél­dák — amelyekből egyre keve­sebb van —, amikor egyes ve­zetők igyekeznek kitérni beosz­tottjaiknak vizsgálatainkhoz való igénybevétele elől, vagy elfogadható bizonyíték nélkül cáfolják megállapításainkat, ja­vaslatainkat figyelmen kívül hagyják és olykor még megke­reséseinkre is csak sürgetésre válaszolnak. — A járási népi ellenőrzési bizottság — amelynek válasz­tott tagjai társadalmi munká­ban látják el megbízatásukat — csak ügy tudja ellátni felada­tát, ha ebben a párt és társa­dalmi szervek, hivatalok, intéz­mények vezetői, s nem utolsó sorban maguk a becsületes dol­gozók messzemenően és tevő­legesen támogatják. A vizsgált egységektől, azok vezetőitől és a felügyeleti irányító szerveitől pedig azt várjuk, hogy vizsgá­lati' megállapításainkat, javas­latainkat megértéssel, segítő szándékunk méltánylásával, és gyors érdemi intézkedések meg­tételével viszonozzák — fejezte be nyilatkozatát Drahos László. B. b. Napközben Az idő pénz A VÁROS fejlesztésének gond­jairól tájékoztat a tanács vb el­nöke. Beszélgetésünket gyakran szakítja félbe a telefon csengé­se. Egyik útbaigazítás, utasítás a másik után hangzik el és meg­annyiszor újrakezdjük a témát. Megint cseng a telefon. Idő­töltésből rajzolgatok a jegyzetem szélére és várom a beszélgetés végét. Ezúttal azonban hosszabb az eszmecsere. Az elnök szavai magukra vonják a figyelmemet. —... de drága elvtársam, ért­sük meg végre egymást. Ha a város fejlesztéséről kívánnak hallani — szóljanak, örömmel tartok róla előadást. Vagy netán lakásgondjuk van? Leülünk, pró­bálunk megoldást keresni. De ne haragudjanak, mégsem a tanács­elnök feladata, hogy vendégeik köszöntésére ő küldjön az állo­másra három csokor virágot... Ha esetleg nincs pénzük, azt is megtehetem, kifizetem a csok­rokat, de a beszerzést talán a szakszervezet, KISZ, nőtanács aktivistái is elintézhetnék... A DRÓT túlsó végén, úgy lát­szik. magyarázkodnak .. Ezt a yasutaa elvtársiknak is tűúiwk kellene...” — jegyzi meg az el­nök, s közben az órájára pil­lant. Magam is ezt teszem. Fél­tizenegy. Letelt a beszélgetésünk­re szánt Idő. Kinn az előszobá­ban már várakoznak a soron kö­vetkezők. Vízgazdálkodási szak­emberek. A mai napon a tár­gyaló partnerek ötödik csoport­ja. Jól be kell hát osztani a per­ceket. Néhány mondatot váltunk még, s máris adom át a kilin­cset. Távozás közben ilyeneket gondoltam: vajon mi lenne, ha mindenütt ilyen apró-cseprő dol­gokkal vennék igénybe azok ide­jét, akiknek egyébként egy vá­ros, üzem, vagy nagyobb testü­let legfontosabb ügyeinek inté­zése a feladata? BIZONY, nem ártana minden­kinek fontolóra venni, mielőtt lenyom egy kilincset, vagy tár­csázza a telefont, hogy kivel, milyen ügyben és miért pont ővele kíván beszélni. Sok időt és energiát megtakaríthatnának ily módon — egyéb hasznos teen­dők sikeresebb elvégzése érde­kében. (P-y) Előadás a spirltizmusrú! Még ma is hallani »asztal­lá ncoltatókról-«, szellemidézőkröl és ügyes kóklerek még ma is visszaélnek a közönség némely rétegének jóhiszeműségével. Ezért várjuk különös érdeklő­déssel Király József Dszicholó- gusnak a kecskeméti városi művelődési otthonban csütörtö­kön este 6 órakor kezdődő, Mi igaz a spiritizmusból című elő­adását. Az »eredeti: hangfelvé­telekkel, fényképekkel illuszt­rált előadáson a ióhírű Morlan bűvész is közreműködik, aki a szeánszokon szokásos trükköket, »csodákat« mutatja be és lep­lezi le. Harkályok kezdték ki Washington fejét A virginiai Lexington-egye- tem kertjében áll George Wa­shingtonnak egy fából faragott 120 éves szobra. A faszobor fe­jét a harkályok annyira tönkre­tették, hogy új fejet kell farag­ni helyette. Űjabb nagy Jelentőségű üzemmel gazdagodott országunk ipara. Nemrégiben avatták fel Rudabányán a Vasércdúsító Művet. Rudabánya mai vasérctermelése 17—20 százalékban fedezi a hazai kohók szükségletét. A környéken jelentős mennyiségű, de viszonylag gyenge minőségű vasérc található. Ezért építet­ték a rudabányai ércdúsítót. Az új üzem lehetővé teszi, hogy az értékes importanyagot, az úgynevezett baritot — amelyet a festék- és mélyfúróipar használ — a jövőben a Rudabányán kibányászott pátvasércből, illetve a visszamaradó meddő anyag­ból állítsák elő. Mindez mutatja, milyen jelentős népgazdasági­kig is a vasércdúsító. Képünkön: az üzembehelyezett vasércdúsítőban ferde meg­oldású zárt szalaghidak továbbítják az ércet. Szerencsés lottózók A DÄV Bajai Üz­letigazgatóságának dolgozói nem pa­naszkodhatnak For­tunára, a szerencse .istennőjére”: az el­múlt egy hónap le­forgása alatt hár­man értek el közü­lük négyes talála­tot. Naszvadi Pálné jánoshalmi pénzbe­szedő harmincezer, Némedi István bácsalmási segéd­munkás 11S ezer, Piry János bajai be­ruházási előadó pe­dig 45 ISO forintot nyert, illetve kapott kézhez. A szerencsés nye­rők elmondották, hogy a pénzössze­geket családjukra, otthonukra költik. Némedi István pl. a vásárolt házára, egy Pannónia motorke­rékpárra és leánya kistafirozására for­dítja a pénzt. S ta­lán még annyit ér­demes a Némedi családról megemlí­teni, hogy amikor Némediné <— aki maga is dolgozó nő — meghallotta a hírt, miszerint dél­előtt tíz órakor fi­zetik ki számukra a nyereményt az OTP-nél, kifogásol­ta az időpontot. Mint kijelentette, neki még dolga van, egy nagy csomó szénutalványt kell a feleknek kihorda­nia ... Ezek után még mondja valaki, hogy manapság anyagia­sak az emberek! G. Gy. PETŐFI NEPB 1 A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ás a megyei tanács lapja, elelős szerkesztő: Weither Dánie$ Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadd Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér l. szánt Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. előfizetési dH i hónapra 12 forint, Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefonj 11-80. szökdel is, mint a zerge felfele — kezében a pirospettyes labda, A sírás arc mosolyra derül. Magához öleli labdáját. Kacagva rohan a többi gyerek után. Történetünk hőse mosolyogva néz utána. Egy sétáló súgja meg a nevét: Kádas Sándor segédmunkás... ____ M. J. mo rajlanak az időközben meg­szaporodott nézők. Megbotlik, inogni kezd, de nincs baj, végül sikerül megkapaszkodnia és már kisparti történet Állunk a bajai hídon, a Su­govica vizét kémleljük, mert egy hal, egy legalább három kilo­grammos ponty, ott játszik köz­vetlenül alattunk. Fel-feldobja magát a tükörsima vízben, aztán lebukik, majd újra a víz színén lebeg, kanyarogva, hol jobbra, hol balra... A hídon óvodások jönnek. Hirtelen sikoly, egy ötévesfor­ma gyerek ajka sírásra görbül. — A labdám, a pirospettyes labdám! — kiáltja a fehérköpe­nyes kísérője felé. A gyerekek és az óvónénik a korláthoz szaladnak, s ijedten nézik a pirospettyes labdát, amely alattuk a mélyben ringa­tózik, a meredek, kockaköves part tövében. Tétován állnak, mindenki visszdretten a mélységtől, csak a gyerek hangja harsog: — A labdám, jaj a labdám... Az e,gyik fehérköpenyes kísé­rő már elszánja magát: veti a cipőjét, amikor mögé ugrik egy férfi; — Mit gondol, olyan egy­szerű ez? Itt mély a víz, a part meredek, nincs mibe kapasz­kodni! Beleeshet.., Ezzel átlendül a korláton, s macskaügyességgel tornászik le­felé a köveken. Már kezében. a labda, elindul felfelé. Aztán fel-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents