Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-28 / 149. szám
Salgó Lászlói Forradalom a junták földjén Kubai gondok VIII. Az indulás tervezett idejére tolmácsom, a Haiti szigetről emigrált néger kolléga is visz- szaérkezett a cafeteriához. A falusi népboltban próbált a fővárosban nehezen kapható pipereszappant szerezni. Feleségét és a napokban született kisbabát várja haza a havannai kórházból... — Sikerült szerezni? — kérdeztük kórusban. — No hay. nincsen, csak mosószappan van — hangzott a tömör válasz. tában”, — amerikai áruktól zsúfolt áruházakkal és telt kirakatokkal — vagy pedig — számolva az amerikai retorziókkal — a forradalom útjára lépnek a meglevő készletek igazságos, átmeneti jegyrendszer alapján történő elosztásával hozzálátnak a monokultúrás gazdasági elmaradottság felszámolásához. Kubában a józanul gondolkodó emberek tisztában vannak azzal, hogy a cukornádföldeken három év alatt nem lehet fogpaszta-gyártól húsfeldolgozó üzemig mindent építeni olyan ütemszághan. ahol a lakosság átlagos életkora néhány évvel ezelőtt — éppen a magas csecsemő- és gyermekhalandóság következtében nem érte el a 23 évet.. j A lakosság túlnyomó többségének táplálkozásában most olyan szembetűnő a javulás, hogy azt még a Londoni Rádió kommentátora sem vonja kétségbe. Előző írásomban idézett Tom Stacey, a The Sunday Times Kubában járt tudósítója — jóllehet zsörtölődött amiatt, hogy havannai barangolása során nem tudott fogkrémet kapni. — tárgyilagosan megállapítja: „Az átlagos élelmiszerfogyasztás talán csökkent a városokban és az emberek esetleg kevesebb élelmiszert kapnak. A lakosság zömét kitevő parasztok azonban, többet esznek, mint azelőtt és tartalmasabban étkeznek, mert tejet és húst is fogyasztanak. Emellett, amint megállapíthattam, a legtöbb kubai nem Castrót, hanem az amerikai bojkottot okolja az élelmiszerhiányért.” Ezt tette gépkocsivezetőnk is, miután áz alkátrészhiány miatt agyon javított Chevrolettel végre újra elindultunk. De a jenkik teljesen indokolt kárhoztatása önmagában elégtelen a meglevő komoly gondok megszüntetéséhez. És erre elsősorban Fidel Castro kormánya figyelmezteti az országot, s népeit A santiagói iskolaváros udvarán. — „Tanulni — Dolgozni Sokszor hallottam Kubában ezt a „no hay” kifejezést. Mondták nekem is a Kodak-cég pompás havannai foto-szaküzleté- ben, amikor eltörött fénymérőm helyett újat akartam vásárolni. Ott az eladó szájából elhangzó gúnyos „no hay”-nak olyan volt a hangsúlya, hogy a külföldi világosan értse: az amerikai szállítások elmaradása miatt itt állhat a kubai télvíz idején, a vakító trópusi napsütésben — fénymérő nélkül. Itt. a cafetériában a „no hay” kifejezésre, amit az asztalt körülülő kubaiak is bólogatva megismételtek, a hangsúly alapján inkább „nem tesz semmit” fordítást kellene használnom. Nem, egyáltalán nem volt ebben valamiféle forradalmi romantikából táplálkozó lemondás. Inkább a nehézségek leküzdését vállaló, a problémák okait és megoldását kereső emberek elszántsága érződött. Most a nyugati lapok, a rádiók — és ezt nem is lehet, tőlük rossz néven venni — a kubai ellátási gondokat a forradalmi rendszer egyenes következményének igyekeznek beállítani, és mint ilyent, elrettentő példaként akarták a kubai fáklyát figyelő latin-amerikai népek elé állítani. — A kubai helyzet (a jegyrendszer bevezetése) — hangzott a Londoni Rádió március 16-i kommentárja —. a gyors ütemű forradalmi intézkedések és a hibás gazdálkodás „sajnálatos” eredménye. És hogy a venezuelai, a guatemalai, a brazíliai hallgató még világosabban megértse a kubai élelme- ' Yési probléma okát, a kommentár hozzáteszi: mindezek a hiányok meet ezért vannak, mivel „Kuba gazdaságilag valaha teljes mé-^kben a tőle mindösz- sze 150 méterre 1 ev6 Egyesült Államoktól függött”. De >,u a népeknek most mindenütt a kontinensen éppen erről kell dönteniök: megmaradnak-e a régi Kubához hasonlóan £,az Egyesült Államoktól való teljes gazdasági függés állapoben, hogy a félévszázados amerikai gyarmati uralom mulasztásait pótol ják és a növekvő keresletet teljesen kielégítsék. Persze arról, hogy Kubában miért növekszik a kereslet, a nyugati rádiók Latin-Ameri- ka felé sugárzott adásaikban már egyáltalában nem beszélnek. Egyszerűen azért nem, mert — a vásárlóerő gyors növekedése miatt — ez is a forradalmi gazdálkodás eredménye. A kubai mezőgazdasági dolgozó napi keresete az 1959. előtti napi 1 pesóról 2,8 pesóra növekedett. A 400 000 falusi állandó munkanélküli pedig, az évi 3—i hónapot dolgozó szezonmunkással együtt az év minden munkanapján keresethez jut. 1957-ben a Kubai Katolikus Egyetemi Szövetséghez tartozó diákok egy csoportja vidékre ment, hogy megvizsgálja a parasztok életviszonyait. Az alábbi adatok szerint, amelyet annak idején a havannai sajtó is közölt, a falusi lakosságnak mindennap csupán 4 százaléka evett húst. 1 százaléka evett halat, 2 százaléka evett tojást, 3,5 százaléka evett kenyeret, 11 százaléka ivott tejet. Most elsősorban az a kiéhezett falusi lakosság igyekszik jóllakni, amelynek nagy többsége a közelmúltban — Latin- Amerika parasztjaihoz hasonlóan — éhezett. A villany, a lakbérek 50%-os csökkentése, az ingyenes oktatás és egészségügyi ellátás (minden kubai gyerek megkapja a Sabin-cseppeket) következtében ugyancsak megnövekedett vásárlóerő a városokban is mindenekelőtt az élelmiszerpiacon jelentkezik. A forradalom előtt elegendő volt a termelt napi 250 000 liter tej — most kevés a 400 000 liter. A meglevő készletek igazságos elosztása következtében minden 7 éven aluli kubai gyermek napi egy liter tejet kap jegyre abban az or— Szervezni” — ez a hármas jelszó foglalja ösz- sze a legsürgősebb megoldásra váró feladatokat. Tanulni — ez az alapfeltétel Kubában is, mint minden gyarmati uralom alól felszabadult országban. Egyszerűen lenyűgöző a mindenütt, a minden korosztálynál tapasztalható tanulási láz. önmaguktól beszélnek az első kézzelfogható eredmények. A betonúton haladó gépkocsiban olvasom az analfabétizmus felszámolásáról szóló végső győzelmi jelentést: a legidősebb korosztálytól, a lakosság alig 4%-ától eltekintve mindenki tud ími-olvasni. Szeptembertől már minden iskola- köteles gyerek iskolapadban ül. De ami ma sokat mond — holnap már keveset jelent. Ez csupán — a szó teljes értelmében vett — elemi probléma megoldása. De hol vannak még az ország szocialista átalakításához szükséges középiskolát és egyetemet végzett, kvalifikált munkára, magasfokú szervezésre alkalmas szakemberek tömegei? Egy része már tanul Santi- agóban, a hírhedt Moncada-lak- tanyából átalakított iskolavárosban, a havannai, a Santa Clara-i egyetemen. Mások a szocialista országokban, köztük hazánkban készülnek országépítő feladatukra. De otthon, a kubai földeken. az üzemekben ma még üres, betöltetlen a helyük. A cukornádültetvénnyé változtatott agrárországban a gazdasági és kulturális éiet deformálódása következtében a hazai értelmiség soraiban 40 jogászra jut egy mezőgazdasági szakember ... Ilyen körülmények között okkal mondta Fidel Castro: Sokkal könnyebb volt néhányszáz bátor emberrel megsemmisíteni Batista 50 000-es hadseregét mint 6,5 millió elszánt dolgozóval megkétszerezni a termelést Különösen azért, mert közben a fegyverek sem pihentek. Következik: A. Disznó-öbölben. az invázió színhelyén. Június 29-től július 1-ig Kecskeméten vendégszerepei a magyar jégrevü együttese. Képünk Nagy Mariannt és Vida Gábort, a jégrevü kiváló .szólistáit ábrázolja a Jégmelódiák című műsor látványos cigánytánca közben. A jég művészei Bíróság előtt a piaci zsebtolvaj Kétnapos tárgyalás után többszörös zsebtolvaj ügyében hozott ítéletet a kecskeméti járásbíróság. Karai Józsefné, Kecskemét, Máriahegy 101. szám alatti lakos 1959 tavaszától 1962 februárjáig — azaz letartóztatásáig — a kecskeméti piacon dézsmálta a vásárlók pénztárcáit. Ügyleteihez ravaszul kiválasztotta a legalkalmasabb pillanatot; rendszerint ott garázdálkodott, ahol a legnagyobb volt a tömeg. A táskákból, zsebekből ügyesen és észrevétlenül kiemelt pénztárcákból magához vette a pénzt, a pénztárcát és az esetleg benne- levő iratokat pedig elégette, nehogy nyomára leljenek. A nyomozó hatóság megállapította, hogy a vádlott több ezer forintot lopott el ily módon. A vádlott — aki ezt megelőzően már két ízben is volt lopás miatt büntetve _ beisme rte bűnösségét, a zseb- és egyéb tolvaj lásokat. A bíróság 22 rendbeli zsebtolvajlás útján elkövetett lopás, 16 rendbeli üzletszerűen elkövetett lopás és három hatszáz forinton aluli lopás miatt egy évi és négy hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet még nem jogerős, az ügyész súlyosbításért fellebbezett. GÓLIÁTOT MEGFOGTAK A képen a Góliát dinasztia Bud'pesten verdésszerepelt tagjának „öccsét” látjuk: a 40 tonnás ifjabb Góliátot éppen az imént kapta szigonyvégre a Szovj’tezkaja Ukraina bálnavadász flottba 18 hajójának egyike. A hajó azonban ilyen terheléssel nehezen tudná folytatni a vadászatot, ezért az elejtett bálnát zászlóval és rádióbójával jelölik meg, s ott hagyják a nyílt tengeren. Később radar vezeti ismét nyomára a hajót, nz^án a feldolgozóhelyre szállítja-
