Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-24 / 146. szám

Tovább fejlődik Kiskunhalas ipara ZJj munkaalkalom 760 dolgozónak A hír, hogy a Kiskunhala­si Vastömegcikkipari Vállalat az Építésügyi Minisztérium fel­ügyelete alá kerül, már tavaly ősszel foglalkoztatta dolgozóin­kat, a városban pedig találga­tások, mendemondák egész so­rára adott okot Mivel ebben az ügyben a közelmúltig csak előzetes tárgyalások folytak, hivatalos megerősítésére most került sor. A döntést és az egész kérdés helyes megvilágí­tását dr. Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács vb elnökhelyet­tese és Vincze Ferenc elvtárs, a városi tanács vb elnöke is­mertette vállalatunk kultúrter­mében. Varga elvtárs többek között elmondotta, hogy a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának az Építésügyi Minisztériummal történt megállapodása ismert okok miatt, Kiskunhalas vá­ros lakossága érdekében követ­kezett be. Ugyanis az 1950-es évektől kezdve éppen a megfe­lelő munkaalkalmak hiánya miatt városunk lakossága 1400 fővel csökkent. A megye veze­tői ezért mindent megtettek a munkaalkalom növelése érde­kében. Csak feljebb... Épül az új Ienlngrádi TV-adó- toronv. A szerelők már „fél­úton” vannak — a 160 méteres £C3£35SáS fölött. Támogatásuknak és a város nagyarányú társadalmi munká­jának köszönhető, hogy ma már 450 halasi lakos talál biz­tos megélhetést a Vastömeg­cikkipari Vállalatnál. A fejlő­dés azonban nem állt meg és új munkaalkalmakra is szük­ség van. A megegyezés az Al­föld tervszerű iparosításának jegyében ezt van hivatva elő­segíteni. A második ötéves terv végére ugyanis 15 millió forint beruházással két jelentős vas­ipari üzeme lesz városunknak, ahol 1200 dolgozónak biztosí­tanak állandó munkaalkalmat. A volt vágóhíd helyén levő ipartelep képezi az új tárca­vállalat alapját. Itt 1965-ig két, egyenként 4 ezer négyzetméte­res alapterületű munkacsarnok épül, bevezetik az iparvágányt, a dolgozók létszáma pedig meg­haladja a 700 főt. A tervek sze­rint nyilászáró vasszerkezetek és boylergyártás képezi majd az új vállalat termelési profil­ját. A vállalatot 1963 nyaráig üzemtelepként az ÉM Kecske­méti Épületlakatoslpari Vállalat irányítja, utána önállóságot kap. A jelenlegi Vastömegcikk­ipari Vállalat részére új telep­hely épül a Kiskunhalasi Gép­állomás és a Faipari Vállalat között húzódó területen. Még Több zöidség- és gyümölcsbolt Régi gond, hogy a kecske­méti zöldség- és gyümölcsérté­kesítő bolthálózat bővítésre szorul. A piac és a néhány zöldséges bolt nem győzte már kielégíteni a közönség igényeit. Ezen igyekezett segíteni, pénz­ügyi kereteihez mérten, a Szö­vetkezetek Bács-Kiskun me­gyei Értékesítő Központja. A Szabolcs-Szatmár megyei pél­dát követve, öt tetszetős ki­vitelű „pikkelyes” elárusító bódét vásárolt. Közülük kettőt a megyeszékhelyen, a Bethlen körúton és a Rendőrfaluban ál­lított fel. Ezenkívül egy ki­sebb elárusítóhelyet a mária- városi állomás közelében, ket­tőt pedig a piactéren nyitott meg. Az új zöldség-gyümölcs ér­tékesítő helyeket örömmel fo­gadta a közönség. Bizonyság rá, hogy forgalmuk kezdettől fogva eléri a nagy zöldséges boltok egy-egy eladójára eső havi forgalmat. Dicséretes kezdeményezés a hetényegyházi termelőszövet­kezeti csoportok vállalkozása is. Ezek közös erővel a kecs­keméti piacon létesítenek egy standot. Az ezzel párhuzamo­san, a városi tanács beruházá­sából létesülő árudát pedig a tiszakécskei Üj Élet Tsz veze­tésével a kecskeméti járás szö­vetkezetei látják majd el na­ponta friss, változatos áruval. PETŐFI NEPE A Maevar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága ás a megyei tanács lapla. Főszerkesztő: Weither Dániel Kiadja: . Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér I. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19 . 25-16. Kladóhlvatal: Kecskemét. Szabadság tér 17a- Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. El őrizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 19 forint Bázs-Klakuo megyei Nyomda V. ííesskemét, ss Telefoni U-S5. az idén elkészül itt két, egyen­ként 2 ezer négyzetméter alap- területű munkacsarnok, továb­bá korszerű fürdő- és étkező- helyiség. Az új telepre már de­cemberben megkezdődik a vál­lalat gépparkjának átszerelé­se. Eddigi gyártmányaink kö­zül megmaradnak a miniszté­riumi iparnak rendszeresen ké­szülő termékek, alkatrészek. Emellett előbbre is lép válla­latunk. Mi gyártjuk majd az IKARUS autóbuszok ablakke­reteit, több más berendezését, sőt a röntgenkocsik áramfej­lesztő agregátorait is. Üzemte­lepünkön 1963-ban tovább fo­lyik az építkezés. Üj munka- csarnokokat és irodaházat ka­punk. Dolgozóink létszáma pe­dig 1965-re eléri az 500 főt. A IS millió forint érté­kű beruházás így elsősorban több mint 700 dolgozónak te­remt városunkban új munkaal­kalmat, akik jelenleg távol a családjuktól, Veszprém, Nógrád és Baranya megye iparvidé­kein dolgoznak. Jelentős továb­bá. hogy kapunk egy 32 laká­sos lakótelepet, s mivel mind a két vállalatnál emelni kell a dolgozók szakmai felkészült­ségét, vagy egy szakiskolát, vagy egy fémipari techniku­mot létesítenek majd Kiskun­halason. A döntés megtörtént. A fel­adat, melynek városunk látja hasznát, ismert. Reméljük, hogy megvalósítása éppen olyan si­kerrel végződik, mint amilyen lelkesedéssel épült a Vastö­megcikkipari Vállalat jelenlegi telephelye. Gacsályi István 'Xiltűköl Nevelés dolga Egy pedagógussal beszél­getünk. a félegyházi Kossuth utcán. Egyszer csak felénk tipeg, egyenesen nekünk tart egy pöttöm fiúcslca, alig egy arasznyi pepita nadrágban. A mellettünk üresen táton­gó hulladékgyűjtő kosárhoz ágaskodva, nagy gonddal rakja bele a csokiról lefej­tett sztaniolt, ügyelve arra, nehogy egy morzsányi is a földre essen belőle. Megsimogatom buksi fe­jecskéjét és megdicsérem: — Ügyes kisfiú vagy, hogy hívnak? — Bujdosó Imike. — Melyik óvodába jársz? Erre már a közelben mo­solygó édesanyja adja meg a választ: — Nem jár még óvodá­ba, csak bölcsödébe, hiszen még két éves. A pedagógus halkan meg­jegyzi, hogy nevelés dolga az egész. Ha ilyen kicsi ko­rában megszokja az ember a rendet, tisztaságot, később szinte fáj neki a rendetlen­ség. Szétnézünk a környéken. Az üres szemétgyűjtő körüli aszfalton és a szép parkban szétszórt papírdarabokat, üres cigarettás dobozokat látunk, amelyeket az éjsza­kai zápor a földre ragasz­tott. Legtöbbjük a rendetlen felnőttek kezemunkáját „di­cséri", mert ugyebár Darut, Tervet nem szívnak Imiké­hez hasonló korú kisfiúk. Igaza van a pedagógus­nak: nevelés dolga az egész! T. M. Megyénk kirándulóhelyei Szelidi-tó A Dunapatajtól két kilomé­terre fekvő, hét kilométer hosz- szúságban elnyúló, 136 holdas alföldi „kisbalatont” alig né­hány éve fedezte fel a nagykö­zönség. Jóllehet a 30-as évek­ben már német nyelvű tanul­mány készült róla — és írója, dr. Donászi Ernő azóta minden szálloda, varázsos szépségű tó­vendéglő — 500 személy ellá­tására alkalmas korszerű kony­hával — várja a vendégeket. Befejezés előtt áll a 2000 sze­mélyes kabinsor a fürdőzők ré­szére. Befejeződött a tópart egyik legszebb részletének par­kosítása, ahol mintegy 20 ezer A 18 szobás új szálló és tó-vendéglő impozáns épülete. évben itt töltötte nyári szabad­ságát, a felszabadulás előtti kalocsai érsekek pedig másod­naponként négylovas fogattal innen hordatták fürdővizüket — hosszú időkön át kihalt és elhanyagolt volt a tó vidéke. „Felfedezése” hajnalán a fa­lubeliek, később a környező községek lakói keresték fel egy­facsemetét ültettek el. A tó hosszában elkészült a neonvi­lágítás, s megtörténtek az elő­készületek az újságos, zöldsé­ges, gyümölcselárusító pavilo­nok, egy közszükségleti cikkeket árusító üzlet felállítására. Ki van jelölve a sátortáborok he­lye is, mintegy másfél kilomé­teren a part hosszában, s meg­A Szelidi-tó a horgászok paradicsoma is. re nagyobb számban, mert el­terjedt a híre, hogy vizének gyógyító hatása van. S bár a szakemberek máig sem nyilvá­nították gyógyvízzé, a tapaszta­latok szerint hatásosan gyógyít­ja a reumás megbetegedéseket, gyorsítja a sebek gyógyulását... Mindezeken kívül azonban a tó festői szépségével, romanti­kus varázsával csalogatja a lá­érkezett az újabb csónakszállít­mány a vízisportok kedvelői­nek... , Egyszóval, a Szelidi-tó felké­szülten várja vendégeit a me­gye minden vidékéről, sőt még szűkebb hazánkon túlról is. Mert el kell mondani, hogy ma már országosan is nagy érdek­lődés előzi meg az idénynyitást. A járási tanács az idei tava­A FÜSZÉRT üdülő dolgozói csónakon barangolják be a festői tavat. « togatókat — a pihenésre, fel­üdülésre vágyó embereket, hét­végi kirándulókat. Ezt felismer­ve a járási tanács tízéves fej­lesztési tervet dolgozott ki a tó környékének rendezésére, a színvonalas és kulturált pihe­nési, üdülési lehetőségek meg­teremtésére. Mi valósult meg a tízéves tervből az első évben? Ma, a június 24-ki idénynyitón, újon­nan épült, pompás 18 szobás szón nem kevesebb, mint 160 levelet kapott az ország min­den részéből. Siófokról á vas­utasok, Miskolcról „egyéniek”, Békéscsabáról a megyei tanács dolgozói és Kaposvárról szintén valamelyik intézmény dolgozói érdeklődtek az itteni üdülési, pihenési lehetőségekről, egy csapatra való csepeli horgász pedig már szabályszerűen „be is jelentkezett”.« Eszik Éva — Pásztor Zoltán r

Next

/
Thumbnails
Contents