Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-24 / 146. szám
Á szakszervezeti sportkörök taggyűléseiről A MAGYAR Testnevelési és Sport Tanács Elnökségének ha- tárórata értelmében szakszervezeti sportköreinkben is megtartották a vezetőség-újraválasztó taggyűléseket. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Testnevelési és Sportbizottsága — az elnökség éves munkaprogramja alapján — tervet dolgozott ki, hogy megyénk szakszervezeti sportköreiben is sikeresek legyenek ezek a taggyűlések. Megyénkben az elmúlt évi 33-ról 40-re növekedett a szak- szervezeti sportkörök száma és jelenleg 177 szakosztályban 3758 a szakosztályi tagok száma, ezerrel több a tavalyinál. Ezek a számot jelentős fejlődést mutatnak: különösen a birkózó, ökölvívó, torna atlétika, teke, és kosárlabda-sportban volt gyors iramú a fejlődés. Ez részben köszönhető a szákszervezeti sportaktívák önzetlen munkájának is. AZ SZMT Testnevelési és Sportbizottsága az ellenőrzések során megállapította hogy szak- szervezeti sportköreinkben szinte kivétel nélkül megtárgyalták a tennivalókat. Különösen sikeres volt a sportköri taggyűlés a Bajai Építők, a Bajai Vasas, a Kiskunhalasi MÁV. a Kiskun- halasi MEDOSZ és a Kecskeméti Vörös Meteor sportkörben. Ezeken a helyeken — és általában máshol is — a szakszervezeti bizottságok és a KISZ- szervezetek is segítettek a taggyűlések előkészítésében. A szakszervezeti sportkörökben összesen 3200-an — a tagság 80 százaléka vett részt a taggyűléseken. Az SZMT sportbizottságának jelentése azonban megállapítja azt is. hogy a beszámolók a KTE. a Kiskunhalasi MEDOSZ, a Bajai Vasas és még egy-két nagyobb sportkör kivételével csak az elért eredményekre és hiányosságokra szorítkoztak. Nem voltak eléggé elemzőek és élvétve foglalkoztáit például a Kilián-mozgalommal. Kevés szó esett sportköreink nevelő munkájáról. az MSZMP sporttézisei- rői, a sportkörök mozgalmi tevékenységéről. s azokról a meg. tisztelő feladatokról, amelyek a sportvezetők előtt állnak a spor. toló ifiúság nevelésében. A FELSZÓLALÓK — egy-egy taggyűlésen tíz-tizenkettő is volt nem egy esetben bírálták az elnökséget, az edzők munkáját, sportolók magatartását Különösen az elnökségi és szakosztályi ülések rendszerességére hívták fel a figyelmet Szóvá tették például a Bajai Építőknél, a Kalocsai MEDOSZ-nál és még több helyen, hogy a sportköri vezetőségben ne csak egykét ember végezzen mindent hanem kollektíván irányítsák a sportkörök munkáját Említést tettek arról is, hogy az elnökségek tagjai ritkán látogatják szakosztályok edzéseit összejöveteleit. Elmondották a hozzászólók. hogy kevés a szakképzett edző és sokba kerül a jelenlegi bajnoki rendszerünk. Egy-egy csapatnak gyakran 150 —200 kilométert kell utaznia egy labdarúgó-mérkőzésért Kérték -továbbá a hozzászólót a helyi KISZ, az üzemi szakszervezeti bizottság és a pártszervezett nagyobb segítségét a sportköri munkához: Bejuf-e a Kecskeméti Vörös Meteor az NB ll-be? Több év óta harcol a Kecske méti Vörös Meteor sakkcsapata, hogy bejusson az NB II-be. Az idén már ott áll az NB II. kapujában és remélhető, hogy ha a vasárnapi Gyulai MEDOSZ elleni rangadón megállja a helyét, feljut a magasabb osztályba, amely a kecskeméti sakkélet további fejlődését hozza majd magával. A rangadó mérkőzést a gyulaiakkal vasárnap délelőtt játsszák le Kecskeméten a Cifrapalota földszinti nagytermében de. 9 órai kezdettel. Az NB-be jutásért öt csapat küzd. Az eddigi három forduló eredményei: I. forduló: Szegedi Falemezgyár—Gyulai MEDOSZ 5:7, Mezőtúri MEDOSZ—Nagykőrösi Kinizsi 2:0- — II. forduló: Kecskeméti Vörös Meteor Mezőtúri MEDOSZ 11,5:0,5 Nagykőrös—Szeged 7,5:4,5. — III. forduló: Szeged—Kecskemét 4:8, Gyula—Nagykőrös 7:5. A Délterületi osztályozó csapatbajnokság állása a III. forduló után 1. Nagykőrösi Kinizsi 22,5, 2. Kecskeméti Vörös Meteor 19.5 (sz.), 3. Gyulai MEDOSZ 14 (sz), 4. Szegedi Fale- mezgyár 13,5, 5. Mezőtúri MEDOSZ 2,5 ÍSZ); Értékesék voltak e5«k a taggyűlések. Az SZMT tfportbizott- sága összefoglaló értékelésében megállapítja, hogy mindenekelőtt javítani kell a sportköri elnökségek munkáját, a vezetés színvonalát, a sportköri demokráciát A fiatalok erkölcsi és világnézeti nevelésében nagy segítséget jelenthetnek a KISZ- csoportok, amelyeket mindenhol létrehoznak a vözeljövőben. Nagyobb gondot fordítanak a sportköri vezetők és aktívák továbbképzésére és a versenysport mellett legfontosabb feladatnak tartják a Kilián-mozgalom népszerűsítését EZEK a feladatok állnak a taggyűlések után szakszervezeti sportköreink előtt A társadalmi sportaktívák további segítése bizonyára lehetőséget nyújt ahhoz. hogy sikeresen oldiák meg ezeket a feladatokat is szakszervezeti sportköreinkben; M. J. Kilián-verseny a hartai sporttelepen Mi is szeretnénk sportolni! LEVELET kaptunk Zsanáről. amelyet huszonkét fiatal sportoló írt alá. Idézünk a levélből: ■ A Petőfi Népében gyakran találunk olyan cikket, amely egy-egy község sportéletével foglalkozik. Legutóbb a tiszakécs- kei Béke Termelőszövetkezeti Sportkör életéről olvashattunk, s ez adott bátorítást ahhoz, hogy megírjuk mi is — sajnos, nem az eredményeinket —■. hanem panaszainkat. Sportolni legalább mi is annyira szeretünk, mint más községek fiataljai, de sajnos, ez nem áll módunkban. Anyagiakban pedig jól áll sportkörünk: tavaly nyáron például labdarúgó-, röplabda- és asztalitenisz-felszerelést kaptunk. Jelenleg több mint 4000 forint készpénzünk van. AZ A BAJ, hogy községünkben a sportkörnek csak papíron van vezetősége! Nincs egy lelkes sportszerető szakember, aki összefogná, irányítaná a fiatalok munkáját. Zsfna. mint ismeretes. a környéken a legkisebb község. Szórakozási lehetőséget egyedül a heti egy filmvetítés és a hónaponként esetleg ismétlődő táncmulatság biztosít. Gyengén működik KISZ- szervezetünk is és a fiatalok többsége a kocsmában találja a „szórakozását.” Legtöbbször ezek, a tétlenül csellengő, italboltba járó fiatalok mondják, hogy szívesebben jámánav a KISZ-rendezvényekre és örömmel vermének részt a sportköri munkában. KÉT ÉVE naev tervekkel alakult meg sportkörünk. Mi fiatalok a tőlünk telhetőt megtettük. Kora hajnali és délutáni társadalmi munkával labdarúgó- és röplabda-pályát építettünk és már fákkal körül ültettük a közeljövőben létesítendő sportpályánkat is. 1960-ban Zsa- na végezte a megyében a legtöbb társadalmi munkát és ebből mi is alaposan kivettük a részünket. Ezért kaptuk a 4000 forint értékű sportfelszerelést Nagy tervekkel indultunk tehát. de ebből sajnos, semmi sem lett. Az egyébként jól szereplő labdarúgó-csapatunk már a negyedik forduló után kénytelen volt visszalépni a bajnokságból. Hat hónapi szünet után tavasz- szal újból megkezdte csapatunk az edzést de a vezetőség hanyagsága miatt ugyanott vagyunk, ahol annak idején kezdtük. Fiataljaink azt szeretnék — úgy gondoljuk ez jogos kérés is —. hogy községünkben adják meg a lehetőséget a sportolásra. * SPORTROVATUNK helyt ad a huszonkét zsanai fiatal panaszos levelének és velük együtt mi is bízunk abban, hogy »kefirül felrázni a sportköri vezetőséget tétlenségéből! Reméljük, levélíróink legközelebb arról számolhatnak be, hogy Zsanán is élénk sportélet folyik. HARTA előtt már öt éve árulkodik a tábla arról, hogy termelőszövetkezeti község. A közös gazdaságok sok kenyér- gabonát, húst és egyéb zöldségfélét adnak évente népgazdaságunknak. A termeléssel tehát egyáltalán nem volt baj, de annál több gondot okozott a tanácsi és termelőszövetkezeti vezetőknek az a kérdés: hogyan biztosítsák a község fiataljainak a rendszeres sportolási lehetőségét. Az elmúlt években megalakult Hartán is a termelőszövetkezeti sportkör. A község vezetői egyik megbeszélésükön elhatározták, hogy a labdarúgáson kívül más sportágak népszerűsítésére is nagy gondot fordítanak, összefogtak a sportolók, a pedagógusok, a községi vezetők és ötezer forintos társadalmi munkával rend- betették az elhanyagolt sportpályát. Az elmúlt napokban megtartották első nagy versenyüket is a Kilián-mozgalom keretében. A sportolók ünnepélyesen vonultak a pályára, ahol a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke köszöntötte a versenyzőket, majd megnyitotta a sportünnepélyt A hartai fiatalok különböző atlétikai számokban, síkfutás, magasugrás, súlylökés, távolugrás, gerely- és diszkoszvetésben mérték össze erejükét. Különösen kitűnt a versenyen Bartal József, ifj. Csanakí Imre, Énisz Péter, Krisztián István, Arasz András, Vén István, Kovács Gyula, Rettinger Katalin, Tóth Jolán, öhl Dániel. Délután a Béke és a Lenin Termelőszövetkezet röplabda-csapata játszott barátságos mérkőzést és sor került az általános iskolások kispályás kézilabdamérkőzésre, valamint a labdarúgó-csapatok találkozójára. Az iskolások kétórás tornabemutatóval szórakoztatták a hartai dolgozókat. Kovács László Kuba sportélete ;;Nálunk igen népszerű a sport. Még egy kis idő, s népünk mind a testnevelési mozgalom tömegméreteit, mind a versenyzők számát tekintve első lesz Latin-Amerikában, sőt az egész kontinensen” — mondotta Fidel Castro, a testnevelési és sportintézet első plenáris ülésén. Castro ugyanakkor bejelentette, hogy Kuba az 1962-ben Jamaicában sorra kerülő közép-amerikai játékokon küzdeni fog az elsőségért. A kubai kormánynak a sportról való gondoskodását könnyű megérteni. Hiszen a régi sporttól az ország vajmi keveset örökölt. Ez nem volt nemzeti sport, ez nem a nép sportja volt. Az úgynevezett „társadalmi klubok” valójában csupán a kiváltságos osztályok felső rétegének voltak elérhetők. Akkor a sport a nagyvárosokban összpontosult. Itt is főleg a base-ball meg ez ökölvívás terjedt el. A többi sportágak túlnyomó többségéről a kubaiaknak fogalmuk sem volt. Kubában a népi hatalom hozta meg az igazi sportot. Eleinte a népben a sport iránti érdeklődés felkeltése volt az egyik legfontosabb feladat, amely ma már alapjában véve megoldódott. A forradalmi kormány határozata folytán tavaly februárban megalakult a testnevelés vezető szerve, a Nemzeti Testnevelési és Sportintézet. A havannai repülőtérről a város központja felé vezető út mentén felkelti a látogató figyelmét a „sportváros’! főépületének fehér kupolája, itt székel a Nemzeti Test- nevelési és Sportintézet, ide jár az a sok száz és száz fiú és leány, aki sportolni akar. Először tüzetes sportorvosi vizsgálatnak vetik alá őket, majd maguk választják ki azt a sportágat, amellyel foglalkozni akarnak. A -„sportvárosban**- remek uszoda, tornacsarnok, birkózóterem, teniszpálya, atlétikai pálya, stb van. Amikor tavaly áprilisban az imperialisták zsoldosai Kubára rontottak, a még egészen fiatal sport- szervezet az egész országgal együtt a szabadság védelmére kelt. Az intervenció szétzúzása után új erővel indult meg a sportszervezés munkája. Rövid idő alatt számos csapat alakult. A kubai kormány a nemzeti Testnevelési és Sportintézet révén az ország legtávolabbi szögleteibe is elviszi a sportot, hogy az egész lakosságot bevonja a testnevelési mozgalomba. Barangolás az irodalomban Rejtvénypályázatunk 4. rejtvényének megfejtését az alábbiakban közöljük: A négy Vörösmarty-színmű címe: Csongor és Tünde, A bújdosók, A fátyol titka. Az elbúsult diák. A színművek szereplői: Rózsai, Vilma. Istók, Duzzog, Ligeti, Ilea, Júlia és Peti. A megfejtők közül sorsolás útján könyveket nyertek: Hol- lósy Károlyné kalocsai és Kom- lós Zoltánná kecskeméti olvasóink. A könyveket postán küldjük eL Súlyemelő otthon Mit éviink nyáron? Sokan csak azért táplálkoznak helytelenül, mert nem ismerik a szervezet energia- és hőgazdálkodásának alapvető törvényeit. Pedig ha egyetlen egyszer végiggondolnák ezeket a folyamatokat, megfont cl- tabban nyúlnának az ételekhez és ezzel elsősorban saját egészségüknek tennének jót... A mozdonyfűtő tudja... Akár mínusz 20, akár plusz 30 fokon áll a hőmérő higanyszála, testünk hőmérséklete — ha egészségesek vagyunk — mindig 37 fok. Egy 70 kilós ember testének víztartalma 50—60 liter, képzeljük el, hogy ennyi folyadékot kell 37 fokra felmelegíteni, pontosabban: állandóan ezen a hőmérsékleten tartani. Ehhez bizony nem kevés energia szükséges. Testünk fűtéséhez, életben tartásához a táplálék szolgáltatja az energiát. Most pedig gondoljunk arra, amit minden fűtő gyakorlati tapasztalatból tud: téli hidegben több szenet „eszik” a mozdony, mint nyáron. Mert a külső hőmérséklet nyáron nem von el annyi hőt a lokomotív mozgatására szánt energiából, mint a fagyos téli hidegben. S megfordítva. És olyan szóval, amely teljes mértékben emberre átvihetővé teszi a mozdony-hasonlatot: télen nagyobb a gép- és az, ember kalóriaszükséglete. Jelentős részben a külső környezeti körülményektől függ, mennyi „fűtőanyag” kell ahhoz, hogy a test kazánja mindig 37 fokon legyen. Nyáron tehát másképpen kell táplálkoznunk, mint télen. Egy vizsgálat és tanulságai Nemrég 4000 magyar család asztalát tekintették meg élelmezéstudományi szakértők. Arra voltak kíváncsiak, mit esznek nálunk vasárnap az emberek, s mivel a válogatás úgy történt, hogy a társadalom minden rétegét képviselje a 4000 család, az eredmények hazai viszonyok között általánosíthatók. Azonfelül a felmérés nyári időszakban történt, ez külön tanulságos. Az első megállapítás: sokat eszünk, túl sok kalóriát fogyasztunk, amikor kevesebb egészségesebb lenne. A vizsgált családok túlnyomó többségének étlapján ilyen ételek szerepeltek: reggelire zsíroskenyér (vagy zsíros pirítós), szalonna, tepertő, ebédre húsleves, pörkölt vagy rántott hús (esetleg mind a kettő), utána nehéz kelttészták, vacsorára lényegében ugyanez. Alig találtak a „nyomozók” az asztalokon: tejet és tejtermékeket, sőt: a nehezen emészthető pörkölt, zsíros bécsi ' t mellett savanyúságot, salátát is kevesen fogyasztottak. Gyümölcsöt még kevesebben. Az ilyen táplálkozásnak általános káros következménye lehet a sokat emlegett és fájlalt elhízás, a gyomor, az epe, az érrendszer sokféle megbetegedése. Különösen helytelen azonban nyár évadján művelni ezt a lakmározást. Az átmeneti rossz közérezeten kívül (bágyadtság, tűrhetetlen forróságérzés, heves szívdobogás) legtöbbször ilyenkor rakódnak le a szervezetben a későbbi tartós betegségek alapjai. Frisset és üdítőt S a rossz közérzet ilyen nyári ebédek, vacsorák után a szervezet jelzése: nem is kívánjuk tulajdonképpen ezt a kosztot! A hőmérséklettel együtt ízlésünk is megváltozik, valami „frisset és üdítőt” áhitunk. Csakhát nem hallgatunk saját jó ösztöneinkre. Aztán a megszokás, a ragaszkodás a családi hagyományokhoz („gyerekkoromban is mindig így volt...”), némelyik idősebb családtag zsörtölődése („micsoda szegényes dolog ez...”), ha mondjuk ilyesmi kerül a vasárnapi asztalra: tejfeles leves, egy szelet sülthús, saláta, sok zöldsé- ges-rizses, borsós-gombás körítés, utána könnyű tészta és gyümölcs. Vagy gyümölcsleves és főzelék feltéttel, esetleg semmilyen leves. (Ezt végképp nem bírják a nagymamák!) És gyümölcsmártás a húshoz, vagy hal burgonyával, vagy ...de nem is soroljuk tovább. Mindenki tudja, hogy a zsíros étel nehéz, a főzelék, a gyümölcs könnyű. A nyári folyadékszükséglet is más, mint a téli. Sokan félnek nyáron vizet inni, mert „csak izzadnak tőle”. A túlzott óvakodás éppen olyan helytelen, mint a korlátlan vízfogyasztás. Aki nagy hőségben kétszer-háromszor annyi vizet iszik, mint egyébként, ettől semmi baja nem lesz (természetesen mindig egészséges emberekre gondolunk). Ellenkezőleg: a folyadéktól való tartózkodás nyáron, újabb kutatások szerint, gyakran okoz „kövesedést”, mert a test belső nedvei könnyebben besűrűsödnek. A meleg italoktól sem kell félni: minden látszat ellenére csökkentik a test hőérzését, óvakodni kell azonban a túlzott szeszfogyasztástól. Egy fröccs, néhány pohár sör üdítően hathat. De a bor, nem is szólva a „töményről”, ismét a kelleténél több hőt fejleszt, túlfűtheti a kazánt! Nem egy hirtelen tragédiát okozott már a nyári „ivászat”... Mindenki látott már ilyenkor vöröslő arcokat, kiduzzadt ereket — de sosem lett jó vége ennek. Az ésszerű nyári táplálkozás nagy mériékoen megakadályozhatja, hogy idő előtt kopni kezdjen a legfinomabb gépnél is bonyolultabb, érzékenyebb sezrvezetünk. Gy. I,
