Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-03 / 128. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! <*»• —* c. _,»*»-—■" _ y'S SK \n. ÉVFOLYAM. 128. SZÁM ^ra 60 fillér 1962. JÚNIUS 3. VASÁRNAP Pedagógus nagygyűlés Kecskeméten A XI. pedagógusnap alkalmából szombaton délelőtt nagygyűlést rendeztek a megyeszékhelyen, amelyen résztvettek a megye vezetői, a megyeszékhely művelődésügyi dolgozói, tanárok, tanítók. hajtó bizottsága nevében szeretettel üdvözlöm Önöket, az ünnepségünk résztvevőit, megyénk valamennyi óvónőjét, tanítóját, tanárát és a tanügyi igazgatás dolgozóit. Üdvözlöm az időt és fáradságot nem ismerő lelkes pemm i Dr. Varga András, a megyei tanács vb-elnöke beszédét mondja. Előtte reggel 9 órakor a Pedagógus Szakszervezet Területi Bizottsága és a megyei tanács művelődési osztálya fogadást adott b kitüntetett pedagógusok tiszteletére a Kecskeméti Szakszervezeti Székházban. Ezután a Városi moziban zajlott le a nagygyűlés, amelyen megjelent Rácz Elemér, a Pedagógus Szak- szervezet Központi Vezetőségének kiküldötte, Glied, Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Varga András, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Gombos Aladár, az MSZMP városi bizottságának titkára, Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Pankovits József - né, a megyei nőtanács titkára, Kovács Endre, a Hazafias Népfront megyei titkára, Borszéki Lajosba KISZ megyei bizottságának titkára, Szűcs Sándor, a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottságának titkára, Kádasi László, a megyei tanács vb művelődési osztályának vezetője, Reile Géza, a városi tanács vb elnöke és Varga Mihály, a. városi tanács vb művelődési osztályának vezetője. Az ünnepélyt Varga Mihály, a városi tanács művelődési osztályvezetője nyitotta meg, utána dr. Varga András, a megyei tanács vb elnöke mondott ünnepi beszédet. Kedves Elvtársak, kedves Elv- lársnök! A pedagógusnap alkalmából a párt és a megyei tanács végredagógusokat, akik nagy szeretettel gondoskodnak gyermekeink neveléséről. Gondoskbdnak arról hogy gyermekeink megismerjék a szocialista világszemléletet, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy szocialista hazánk öntudatos építőivé váljanak. Éppen ezért dolgozó népünk a mai napon szeretettel és megbecsüléssel fordul az óvónők, tanítók és tanárok felé. A nevelő- és az oktatásügy, múltjára visszapillantás után így folytatta: — Szocialista rendszerünk oktatásügyi vívmányaira büszkék lehetünk. Olyan nagy- jelentőségű történelmi állomásai vannak, mint az iskolák államosítása, a dolgozók gyermekeinek nagy százalékú részesedése a tanulási javakból, az iskolareform és az egész oktató-nevelőmunka szelleménk új alapokra való helyezése. Pártunk kidolgozta oktatásügyünk továbbfejlesztésének npa már törvényerőre emelkedett irányelveit, államunk pedig hatalmas erőfeszítéseket tesz azért, hogy ehhez az előfeltételeket megteremtse. Az adott keretek tartalommal való megtöltése — folytatta — az egész iskolareform-törvény végrehajtása elsőrendűen a pe dagógusok feladata. Amikor ar ra törekszünk hogy nevelőink' közelebb hozzuk a termeléshe a termelésben dolgozókhoz, álkor ezzel segíteni akarjuk őket hogy megtisztelő feladatukat maradéktalanul teljesíthessék. Nevelőink jól tudják, hogy munkájuk a szocializmus építésének mai szakaszában egyre fontosabb és felelősségteljesebb lett, hogy kezükben formálódik ki a jövő nemzedék, munkájukhoz nyújt mind nagyobb támogatást az iskolareform. Tehát nem véltlen, hogy az iskolareform egyik legfontosabb első alapelve: szorosabbá tenni iskoláink kapcsolatát az élettel, a gyakorlattal, a termeléssel. Iskoláinknak arra kell felkészítenie ifjúságunkat, hogy társadalmi kötelezettségeiket később el tudják látni. Milyen társadalmi kötelezettsége lesz ifjúságunknak? A termelő munkában való eredményes részvétel, a társadalmi együttélés szabályainak betartása és a szabad idejük kulturált felhasználása. Első helyen tehát a termelés, az alkotó munka áll. Ma már világos előttünk, hogy további lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy még közelebb hozzuk a rohamosan fejlődő élethez, az ipari, mezőgazdasági, technikai eredményeinkhez iskolai oktatásunkat. Nevelőink nem zárkózhatnak be tehát szakmájuk szűk falai közé. Ott kell lenniök mindazon feladatok megoldásánál, amelyekért a munkások, parasztok és értelmiségiek harcolnak. Megyei pártbizottságunk politikájához, vezetési módszereihez tartozik, hogy az értelmiségi rétegeket és ezen belül is a pedagógusokat közelebb vigyük a szocialista építő munkához. Ami pedig megyei terveinket illeti, a legfontosabb és legnagyobb feladatunkhoz, a mezőgazdasági termeléshez. A második ötéves terv időszakában, majd ezt követő terveink végrehajtása nyomán átalakul megyénk szántóföldi termelése. A ma még kietlen homokon szőlős- és gyümölcsöskertek virágoznak majd és „aranyhomok« lesz. Második ötéves tervünk végrehajtása során mintegy 70—75 ezer hold szőlőt és gyümölcsöt fogunk telepíteni nagyüzemi műveléssel. 40 ezer holdon öntözéssel gazdálkodunk. A természetet átalakító terveink végrehajtása nagy felelősséget igényel. Nagyszerű célkitűzéseink végrehajtásához nagyfokú szervezettségre, szakszerűségre és céltudatos, következetes munkára van szükség. De szükség van arra is, hogy a megyei pártbizottság, a megyei tanács megyénk társadalmának minden rétegét vonja be terveink realizálásába. El kell érnünk, hogy megyénk minden dolgozója, bármely réteghez tartozik is, felelősséget érezzen a tervek teljesítéséért. A megyei vezetés meg akarja osztani gondjait a megyében élő összes dolgozókkal és támaszkodni fog aktívabb közreműködésükre, segítségükre. A falun élő értelmiségiektől: pedagógusoktól, orvosoktól mi nem közvetlen, hanem közvetett segítséget várunk. Ez csak akkor lehetséges, ha pedagógusaink megismerik a város és a falu- gazdasági problémáit, közelebbről tanulmányozzák termelőszövetkezeteink gazdálkodását. Ezért járjanak el közgyűlésekre, nézzék meg a szántóföldeken folyó alkotó munkát, hogy a futóhomok helyén hogyan települnek több száz holdas szőlő- és gyümölcsöskertek, és ismerjék meg e munka nagyszerűségét, szépségét, problémáit, nehézségeit. De nemcsak a pedagógusoknak szükséges megismerni a mezőgazdaság termelési problémáit, hanem a gondjaikra bízott fiataloknak is. -Azt hiszem, helyes volna az „ismerd meg hazádat” mozgalom mellett egy „ismerd meg megyédet” mozgalmat is szervezni. A tanulmányi kirándulásokat is jó lenne termelő- szövetkezetekbe, állami gazdaságokba szervezni, megismertetni fiatalságunkkal a mezőgazdasági munka szépségét, a munka gyümölcsét. Pedagógusainknak a népművelésben szükséges munkájuk ismertetése után ezzel fejezte be beszédét: Az elmúlt évek a bizalom évei voltak. Bizalmat kaptak pedagógusaink a párttól, a kormánytól, dolgozó népünktől és jó munkájukkal, bizalommal feleltek. Amióta június első vasárnapja a pedagógusok napja lett, ezek az ünnepségek egyre bensőségesebbé, meghittebbé váltak. Városok, falvak népe üdvözli a pedagógust és köszöni meg 10 hónapos áldozatos munkáját. Mi is, a megyei párt és tanács végrehajtó bizottsága a 11. pedagógusnapon ezt köszönjük meg tanárainknak és tanítóinknak, hogy áldozatos, szerény munkájukkal szocialista életünkben maradandó nyomokat hagyva, a magyar nép hivatott, szeretett nevelői lettek. A Városi moziban tartott ünnepi gyűlés után a kitüntetett pedagógusok a megyei tanács klubszobájában fogadáson vettek részt, ahol dr. Varga András nyújtotta át a kitüntetéseket. A Művelődésügyi Miniszter az „Oktatásügy Kiváló Dolgozója” kitüntetésben részesítette Szamosi Ferenc kiskunhalasi általános iskolaigazgatót, Pajor Gyuláné bajai tanítót, alsótagozatos szakfelügyelőt, Tolnai Lajosné hajósi vezető- óvónőt, Kiss János lakiteleki általános iskolai igazgatót, Kerekes Imre kisfkunfélegyházi gimnáziumi ’tanárt, szakfelügyelőt, Kupa Antal kiskunhalasi járási tanulmányi felügyelőt, Krajnyák Nándorné kecskeméti általános iskolai tanárt, Szabados József jánoshalmi általános iskolaigazgatót, B. Szabó Gyula kunszentmiklósi általános iskola- igazgatót, Magyar Károlynét, a kecskeméti Boldogulás Tsz agrármérnökét. A „Szocialista Kultúráért” kitüntetést kapta Kádár András mélykúti általános iskolaigazgató, Kiss István bajai városi népművelési felügyelő. „Kiváló dolgozó” kitüntetésbe« részesült dr. Kozma Dezsőné kiskunhalasi gyermekvédelmi szakfelügyelő és Surányi József kiskunfélegyházi általános isik ólai hivatal- segéd. „Miniszteri „Dicsérő Oklevelet” kapott Bajai János hercegszántói iskolaigazgató, Gergely László kalocsai általános iskolaigazgató, Heves Dénes kisszállási általános iskolaigazgató, és dr. Balogh Károly bajai közgazdasági technikumi tanár. ..Kiváló segítőmunkáért” a KISZ Központi Bizottság aranykoszorús KISZ jelvényével jutalmazta Propszt Erzsébet borotai általános iskolai nevelőt, Réczi Jánost, a 'kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gimnázium tanárát, Kovács Gézáné tiszakécskei általános iskolai tanárt és Takács István kiskőrösi gimnáziumi tanárt. ..KISZ Érdeméremmel” jutalmazták Karácsonyi Andrást, a kecskeméti iparitanuló-iskola igazgató- helveftesét. „Kiváló Üttörővezető” kitüntetést kaptak a következő nevelők: Sátrán József Kecel, dr. Hadnagy Jánosáé Baja, Templom József né Jánoshalma, Seres Erzsébet Helvécia— Matkő, Kovács Irén Miske. Katzen- maxjer Menyhért Hercegszántó, Nagy Jánof Kalocsa. Szabó János Szabadszállás, Rajz Istvánná Kecskemét és Kránitcz Ferenc Kiskunhalas. A kitüntetettek egy csoportjával dr. Varga András. Glied Károly, 2ónak titkára én Kádasi László, a megyei tanács művelődésügyi az MSZMP megyei bizottsá- osztályának vezetője beszélget
