Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-03 / 128. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! <*»• —* c. _,»*»-—■" _ y'S SK \n. ÉVFOLYAM. 128. SZÁM ^ra 60 fillér 1962. JÚNIUS 3. VASÁRNAP Pedagógus nagygyűlés Kecskeméten A XI. pedagógusnap alkalmá­ból szombaton délelőtt nagy­gyűlést rendeztek a megyeszék­helyen, amelyen résztvettek a megye vezetői, a megyeszékhely művelődésügyi dolgozói, taná­rok, tanítók. hajtó bizottsága nevében szere­tettel üdvözlöm Önöket, az ün­nepségünk résztvevőit, megyénk valamennyi óvónőjét, tanítóját, tanárát és a tanügyi igazgatás dolgozóit. Üdvözlöm az időt és fáradságot nem ismerő lelkes pe­mm i Dr. Varga András, a megyei tanács vb-elnöke beszédét mondja. Előtte reggel 9 órakor a Peda­gógus Szakszervezet Területi Bi­zottsága és a megyei tanács mű­velődési osztálya fogadást adott b kitüntetett pedagógusok tisz­teletére a Kecskeméti Szakszer­vezeti Székházban. Ezután a Városi moziban zajlott le a nagygyűlés, amelyen megjelent Rácz Elemér, a Pedagógus Szak- szervezet Központi Vezetőségé­nek kiküldötte, Glied, Károly, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára, dr. Varga András, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke, Gombos Aladár, az MSZMP városi bi­zottságának titkára, Madarász László, a megyei tanács vb el­nökhelyettese, Pankovits József - né, a megyei nőtanács titkára, Kovács Endre, a Hazafias Nép­front megyei titkára, Borszéki Lajosba KISZ megyei bizottsá­gának titkára, Szűcs Sándor, a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottságának titkára, Kádasi László, a megyei tanács vb mű­velődési osztályának vezetője, Reile Géza, a városi tanács vb elnöke és Varga Mihály, a. vá­rosi tanács vb művelődési osztá­lyának vezetője. Az ünnepélyt Varga Mihály, a városi tanács művelődési osz­tályvezetője nyitotta meg, utána dr. Varga András, a megyei ta­nács vb elnöke mondott ünnepi beszédet. Kedves Elvtársak, kedves Elv- lársnök! A pedagógusnap alkalmából a párt és a megyei tanács végre­dagógusokat, akik nagy szeretet­tel gondoskodnak gyermekeink neveléséről. Gondoskbdnak ar­ról hogy gyermekeink megis­merjék a szocialista világszem­léletet, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy szocialista hazánk öntudatos építőivé váljanak. Ép­pen ezért dolgozó népünk a mai napon szeretettel és megbecsü­léssel fordul az óvónők, tanítók és tanárok felé. A nevelő- és az oktatásügy, múltjára visszapillantás után így folytatta: — Szocialista rend­szerünk oktatásügyi vívmányai­ra büszkék lehetünk. Olyan nagy- jelentőségű történelmi állomásai vannak, mint az iskolák államo­sítása, a dolgozók gyermekeinek nagy százalékú részesedése a ta­nulási javakból, az iskolareform és az egész oktató-nevelőmunka szelleménk új alapokra való he­lyezése. Pártunk kidolgozta oktatás­ügyünk továbbfejlesztésének npa már törvényerőre emelkedett irányelveit, államunk pedig ha­talmas erőfeszítéseket tesz azért, hogy ehhez az előfeltételeket megteremtse. Az adott keretek tartalommal való megtöltése — folytatta — az egész iskolareform-törvény végrehajtása elsőrendűen a pe dagógusok feladata. Amikor ar ra törekszünk hogy nevelőink' közelebb hozzuk a termeléshe a termelésben dolgozókhoz, ál­kor ezzel segíteni akarjuk őket hogy megtisztelő feladatukat maradéktalanul teljesíthessék. Nevelőink jól tudják, hogy munkájuk a szocializmus építé­sének mai szakaszában egyre fontosabb és felelősségteljesebb lett, hogy kezükben formálódik ki a jövő nemzedék, munkájuk­hoz nyújt mind nagyobb támo­gatást az iskolareform. Tehát nem véltlen, hogy az iskolare­form egyik legfontosabb első alapelve: szorosabbá tenni isko­láink kapcsolatát az élettel, a gyakorlattal, a termeléssel. Iskoláinknak arra kell felké­szítenie ifjúságunkat, hogy tár­sadalmi kötelezettségeiket ké­sőbb el tudják látni. Milyen tár­sadalmi kötelezettsége lesz ifjú­ságunknak? A termelő munká­ban való eredményes részvétel, a társadalmi együttélés szabályai­nak betartása és a szabad ide­jük kulturált felhasználása. El­ső helyen tehát a termelés, az alkotó munka áll. Ma már világos előttünk, hogy további lépéseket kell tenni an­nak érdekében, hogy még köze­lebb hozzuk a rohamosan fej­lődő élethez, az ipari, mezőgaz­dasági, technikai eredményeink­hez iskolai oktatásunkat. Nevelőink nem zárkózhatnak be tehát szakmájuk szűk falai közé. Ott kell lenniök mindazon feladatok megoldásánál, amelye­kért a munkások, parasztok és értelmiségiek harcolnak. Megyei pártbizottságunk politikájához, vezetési módszereihez tartozik, hogy az értelmiségi rétegeket és ezen belül is a pedagógusokat közelebb vigyük a szocialista építő munkához. Ami pedig me­gyei terveinket illeti, a legfon­tosabb és legnagyobb felada­tunkhoz, a mezőgazdasági ter­meléshez. A második ötéves terv idősza­kában, majd ezt követő terve­ink végrehajtása nyomán át­alakul megyénk szántóföldi ter­melése. A ma még kietlen ho­mokon szőlős- és gyümölcsösker­tek virágoznak majd és „arany­homok« lesz. Második ötéves tervünk végrehajtása során mintegy 70—75 ezer hold szőlőt és gyümölcsöt fogunk telepíteni nagyüzemi műveléssel. 40 ezer holdon öntözéssel gazdálkodunk. A természetet átalakító terve­ink végrehajtása nagy felelőssé­get igényel. Nagyszerű célkitű­zéseink végrehajtásához nagy­fokú szervezettségre, szakszerű­ségre és céltudatos, következe­tes munkára van szükség. De szükség van arra is, hogy a megyei pártbizottság, a megyei tanács megyénk társadalmának minden rétegét vonja be terve­ink realizálásába. El kell érnünk, hogy megyénk minden dolgozója, bármely ré­teghez tartozik is, felelősséget érezzen a tervek teljesítéséért. A megyei vezetés meg akarja osztani gondjait a megyében élő összes dolgozókkal és támasz­kodni fog aktívabb közreműkö­désükre, segítségükre. A falun élő értelmiségiektől: pedagógusoktól, orvosoktól mi nem közvetlen, hanem közve­tett segítséget várunk. Ez csak akkor lehetséges, ha pedagógu­saink megismerik a város és a falu- gazdasági problémáit, köze­lebbről tanulmányozzák terme­lőszövetkezeteink gazdálkodását. Ezért járjanak el közgyűlésekre, nézzék meg a szántóföldeken fo­lyó alkotó munkát, hogy a futó­homok helyén hogyan települ­nek több száz holdas szőlő- és gyümölcsöskertek, és ismerjék meg e munka nagyszerűségét, szépségét, problémáit, nehézsé­geit. De nemcsak a pedagógusok­nak szükséges megismerni a me­zőgazdaság termelési problémáit, hanem a gondjaikra bízott fia­taloknak is. -Azt hiszem, helyes volna az „ismerd meg hazádat” mozgalom mellett egy „ismerd meg megyédet” mozgalmat is szervezni. A tanulmányi kirán­dulásokat is jó lenne termelő- szövetkezetekbe, állami gazdasá­gokba szervezni, megismertetni fiatalságunkkal a mezőgazdasági munka szépségét, a munka gyü­mölcsét. Pedagógusainknak a népműve­lésben szükséges munkájuk is­mertetése után ezzel fejezte be beszédét: Az elmúlt évek a bizalom évei voltak. Bizalmat kaptak peda­gógusaink a párttól, a kormány­tól, dolgozó népünktől és jó munkájukkal, bizalommal felel­tek. Amióta június első vasár­napja a pedagógusok napja lett, ezek az ünnepségek egyre ben­sőségesebbé, meghittebbé váltak. Városok, falvak népe üdvözli a pedagógust és köszöni meg 10 hónapos áldozatos munkáját. Mi is, a megyei párt és ta­nács végrehajtó bizottsága a 11. pedagógusnapon ezt köszönjük meg tanárainknak és tanítóink­nak, hogy áldozatos, szerény munkájukkal szocialista életünk­ben maradandó nyomokat hagy­va, a magyar nép hivatott, sze­retett nevelői lettek. A Városi moziban tartott ün­nepi gyűlés után a kitüntetett pedagógusok a megyei tanács klubszobájában fogadáson vet­tek részt, ahol dr. Varga And­rás nyújtotta át a kitüntetése­ket. A Művelődésügyi Miniszter az „Oktatásügy Kiváló Dolgozója” ki­tüntetésben részesítette Szamosi Ferenc kiskunhalasi általános is­kolaigazgatót, Pajor Gyuláné bajai tanítót, alsótagozatos szakfelügye­lőt, Tolnai Lajosné hajósi vezető- óvónőt, Kiss János lakiteleki álta­lános iskolai igazgatót, Kerekes Imre kisfkunfélegyházi gimnáziumi ’tanárt, szakfelügyelőt, Kupa Antal kiskunhalasi járási tanulmányi fel­ügyelőt, Krajnyák Nándorné kecs­keméti általános iskolai tanárt, Sza­bados József jánoshalmi általános iskolaigazgatót, B. Szabó Gyula kunszentmiklósi általános iskola- igazgatót, Magyar Károlynét, a kecskeméti Boldogulás Tsz agrár­mérnökét. A „Szocialista Kultúráért” kitün­tetést kapta Kádár András mély­kúti általános iskolaigazgató, Kiss István bajai városi népművelési felügyelő. „Kiváló dolgozó” kitüntetésbe« részesült dr. Kozma Dezsőné kis­kunhalasi gyermekvédelmi szakfel­ügyelő és Surányi József kiskun­félegyházi általános isik ólai hivatal- segéd. „Miniszteri „Dicsérő Oklevelet” ka­pott Bajai János hercegszántói is­kolaigazgató, Gergely László kalo­csai általános iskolaigazgató, He­ves Dénes kisszállási általános is­kolaigazgató, és dr. Balogh Károly bajai közgazdasági technikumi ta­nár. ..Kiváló segítőmunkáért” a KISZ Központi Bizottság aranykoszorús KISZ jelvényével jutalmazta Propszt Erzsébet borotai általános iskolai nevelőt, Réczi Jánost, a 'kiskunfél­egyházi Petőfi Sándor Gimnázium tanárát, Kovács Gézáné tiszakécskei általános iskolai tanárt és Takács István kiskőrösi gimnáziumi tanárt. ..KISZ Érdeméremmel” jutalmaz­ták Karácsonyi Andrást, a kecske­méti iparitanuló-iskola igazgató- helveftesét. „Kiváló Üttörővezető” kitüntetést kaptak a következő nevelők: Sát­rán József Kecel, dr. Hadnagy Já­nosáé Baja, Templom József né Já­noshalma, Seres Erzsébet Helvécia— Matkő, Kovács Irén Miske. Katzen- maxjer Menyhért Hercegszántó, Nagy Jánof Kalocsa. Szabó János Szabadszállás, Rajz Istvánná Kecs­kemét és Kránitcz Ferenc Kiskun­halas. A kitüntetettek egy csoportjával dr. Varga András. Glied Károly, 2ónak titkára én Kádasi László, a megyei tanács művelődésügyi az MSZMP megyei bizottsá- osztályának vezetője beszélget

Next

/
Thumbnails
Contents