Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-23 / 145. szám

1962. június 23, szombat

3. oldal

I jövi mezőgazdaságának gépei

Kevesen tudják megyénkben, hogy a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetnek Izsákon van egy minősítő állomása, ahol a mi talajviszonyainknak megfelelően próbálják ki az új mezőgazdasági gépeket, s tesznek javaslatokat az egyes konstrukciós hibák kiküszöbölésére. Jelenleg is 22 gép van a minősítő állomáson, amelyekből most kettőt bemutatunk.

Fenti képünkön az MR—140 típusú talajmaró látható, amely talajlazításra, zöldtrágya-takarásra — két méter sortávolságú szőlőkben, valamint szántóföldi gyomirtásra nagyszerűen használható. A munkagép tengelyén hat korongot találunk, amelyre L-alakú kések vannak felszerelve. A tengely fordulatszáma 400 —600 percenként. A talajt 15 centiméter mélyen lazítja, felszecskázza a gyomokat, a zöldtrágyát, s azokat jól betakarja földréteggel. Óránként 0,8 holdat munkál meg, teljesítménye azonban növelhető.

•Ez itt az TFB típusú forgó borona. Gyömölcsösökben való gyomirtásra szerkesztették. Megyénk homokos, laza talajain 80 százalékos gyomirtást végez. Talaj meghajtású munkagép, két boronából áll. Munkaszéléssége 368 centiméter. Mélyen a fa- koronák alá benyúlva tudja a gyomot irtani. A fák kierülé- sére szellemes megoldású automata tapogató berendezést szer- . késztettek. A traktor oldalára szerelt rugalmas bambuszrúd, ha fatörzset érint, működésbe hozza az olajnyomású hidraulikát, amely megfelelő irányba tereli, majd újra visszatéríti eredeti helyzetébe a boronát.

Versenyben tío’goznak a kunszálSási fUkoimánv traktorosai

A kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezet tizenhárom traktorosa már a tavaszi talajmunkák előtt versenyre hívta ki egymást, amelynek az volt a célja, hogy minél gyorsabban és jobb minőségben végezzék el a szántást, vetést.

A verseny siketre! járt: minden munkát határidő előtt elvégeztek a traktorosok.

A termelőszövetkezet vezetősége nemrég értékelte a versenyt, s az első három helyezettnek különböző összegű pénzjutalmat adott. Az első helyen végzett Punyi Ferenc traktoros, aki ezer forintot kapott.

Az építhesS termelőszövetkezet

Szigorú „házi törvényt” szabtak maguknak a kalocsai Iszkra Termelőszövetkezet tagjai: — „Határidő előtt befejezni az idei gazdasági építkezéseket!” Ami az idővel való versenyfutást kényszerítővé teszi, az az áll'átállomány egyre növekvő száma. Ez viszont nagyobb jövedelemmel biztatja a közös gazdaság tagjait.

Még alig készült el a 90 férőhelyes sertésfiaztató. s alig cseperedtek fel választási korig az itt született első kismalacok, már befejeződött a magtárépítés és hozzákezdtek egy új, száz férőhelyes szarvasmarha-istálló építéséhez is a szövetkezet építőbrigádjának tagjai. Ügy tervezik, hogy augusztus végére ezzel is elkészülnek, s attól kezdve már a jövő évi beruházási, illetve építkezési program megvalósításán dolgoznak.

Elaludt a volán mellett — embert gázolt

Székely László szarvasi lakos tegnap reggel Solt határában az 52-es műúton, személygépkocsijának vezetése közben elaludt. Emiatt a műútról letért az útpadkára és elütötte az ott füvet kaszáló Rácz Gábor negyven éves solti lakost. Rácz Gábor olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy orvoshoz szállítása közben meghalt. A felelőtlen járművezetőt a rendőrség őrizetbe vette.

Fél évszázad a betűk birodalmában

Kedves arcú öreg bácsi áll a szedőasztal mellett, fehér haján játékosan csillan a délelőtti napsugár. Szemüvege mögül figyelmesen nézi a mintalapot, míg keze fürgén rakja keretbe a betűket és a léniákat. Feleslegesen semmihez s^rn nyúl, gyakorlott mozdulataiban a szakma szeretete, s ötvenöt, munkában eltöltött esztendő gazdag tapasztalatai sűrűsödtek, érlelődtek rutinná.

Luspay Gyüla, a Kecskeméti Nyomda veteránja már nyugdíjban van, de nem tudja nélkülözni a szedőterem csendes, mégis mozgalmas légkörét, a munkatársakat, s a szakmáját, amit nagyon szeret. Életéről, ötvenkétéves szakszervezeti tagságáról, a nyomdászmúlt harcairól faggatom, ő azonban szabódik.

__ Kérdezze inkább Kerekes Istvánt, Dobos

Jó

zsefet. Sebők Istvánt, ők méltóbbak erre — móndja Gyula bácsi —, de végül is beadja a derekát. Miközben emlékei köpött válogat, szavai nyomán a század elejére kalandozunk vissza.

Tizennégyéves volt, amikor 1907 nyarán beállított G. Fekete Mihály kecskeméti könyvnyomdájába. hogy nyomdász szeretne lenni.

— Jói van fiam, csak kiálld a próbát — felelte a tulajdonos, s ezzel már meg is volt az egyes séf?.

Hát nem is volt akármilyen az a négy. inaskodással eltöltött esztendő, mert takarított, bevásárolt. kiskocsit húzott, miközben tanulta a mesterségét. Dolgozott szorgalmasan, s azzal bíztatta magát: ha segéd lesz, majd jól keres. Nem így á tulajdonos. Amikór az ifjú segéd követelte a szakszervezet által mégállapított bért, felmondott neki. Nyakába vette hát a világot, bejárta a Monarchiát, de jobb ajánlatot sehol sem kapott. Nélkülöznie azonbári nem kellett, mert a szervezett nyomdász szaktársak mindenütt segítették. Egy darabig dolgozott Pesten, Monoron, majd visszajött Kecskemétre.

Mint szervezett nyomdász —. a Magyarországi Nyomdászok Szak- és Segélyező Egyesületének tagja — részt vett minden bérharcban. Sztrájkoltak 1912-ben, azután 1914-ben. Az utóbbi ugyan nem volt sikeres — követeléseiket nem teljesítették — de a sztrájk a Kecskeméti Újság nyomdájának csődbejutását is elősegítette. Közben dolgozott Pesten a Franklin-nyomdában. majd katona lett. A Tanácsköztársaság idején már újra itthon van és a Katona József nyomdában dolgozik.

Szinte ömlik belőle a sző, amikor a nyomdász forradalmárokról —, Lestár Béláról, Baracsi Lászlóról, Dobos Jánosról, a mártírhalált halt Takács Istvánról beszél. Büszkén emlegeti,, hogy a Tanácsköztársaság bukása után, 1923-ban. a Hungária nyomda munkásai — köztük ó is — sikeres sztrájkot folytattak.

— Sztrájktörőket alkalmaztak helyettünk — mondja —, mi azonban nem vettük fel a munkát elszéledtünk az ország különböző nyomdáiba. A sztrájktörők azonban nem voltak jó szakemberek és végül is a tulajdonos megadta, amit követeltünk, csakhogy visszatérjünk hozzá dolgozni.

— Május elsején sohasem dolgoztunk — meséli mosolyogva.

Csak akkor komorul el, amikor elbeszélésében az 1957-es évhez ér, ekkor nyugdíjazták.

— De most is bejárok — ridul fel az arca újra —, megengedték, hogy havonta ötvennyolc órát dolgozzam.

És Gyula bácsi, mintegy ifjú a szerelmi vallomás után, zavartan matatni kezd az ólombetűk között. Mert ő most a szakmájának vallott újra szerelmet. t™-y •—<j

A közelmúltban Solton megtartott értelmiségi tanácskozáson dr. Csetényi Artúrnak, a kiskunhalasi kórház főorvosának felszólalását az alábbiakban kivonatosan közöljük.

A magyar értelmiség az elmúlt években nagy politikai fejlődésen ment keresztül. Szorosra fűzte kapcsolatait a munkásosztállyal, a dolgozó néppel, s közös erővel küzd a párt célkitűzéseinek megvalósításáért: az új társadalom alapjainak lerakásáért, a szocializmus felépítésének meggyorsításáért. A munkásosztály és az értelmiség között a szocializmus építéséért folytatott közös harc talaján szilárd politikai kapcsolat jött létre. Megindult és biztató az a folyamat, amelynek végigvi- telére törekszünk, hogy a régi és az új értelmiség a szocializmus eszmei alapján teljesen összeforrjon.

Minket, kiskunhalasiakat különleges öröm tölt el, hogy városunkban létesült megyénk első olyan intézménye, amely teljesen a társadalmi összefogás eredményeként jött létre. Az összefogás és az emberség érzése hozta össze az értelmiségieket és a fizikai dolgozókat egy szép és nemes cél érdekében. A Kiskunságban, ahol oly sok volt valaha a tüdőbeteg, s nagy volt a nincstelenség, és ahol olyan keveset törődtek a rongyos ruhájú emberekkel, mezítlábas gyerekekkel, az emberek nem feledkeztek meg a múltról. A halasi népfrontbi- zottság irányításával összefogott az egész város és járás dolgozó népe, s egy új kórházrészleget hozott létre társadalmi erőből. Szombaton és vasárnap . ha kellett még éjjel reflektorfény mellett is dolgoztak, hogy a rossz időjárás miatt eredeti tervükben bekövetkezett elmaradást pótolják. S ott volt köztük mindig a műszaki kollektíva is.

Azt hiszem, mind a kiskun- halasi járásra, mind a megyére vonatkozólag elmondhatjuk, hogy egyre kevesebben vannak az úgynevezett „közömbösek”, akik csak saját vagy családjuk érdekeit nézik, anyagiasak és kívülállónak tekintik magukat, amikor a közösség erőfeszítéseiről van 'szó. A párt népfrontpolitikájának, s ebből fakadó célkitűzéseinek ismertetésével eredményesen leküzdhetjük az ilyen mentalitást.

Kiskunhalas járás népfrontmozgalma rendkívül sokirányú munkával segíti a párt politikai, gazdasági és kulturális célkitűzéseinek megvalósítását. Elnökségi és bizottsági tagjaink túlnyomó többsége akcióbizottságokban fejt ki testületi munkát. Igen szép, és anyagi vonatkozásban is kiemelkedő tevékenységet végez a műszáki akcióbizottság. Az elmúlt évben 8 millió 112 ezer forint kivitelezési értékben készítettek tervrajzot és költségvetést társadalmi munkában.

A megtervezett és felépített létesítmények között szerepelt a Kiskunhalasi Járási Tanács TBC Gondozó Intézete, amely nemcsak megyénk, de az országnak is egyik legkorszerűbb intézete lett. Jelentős értéket tett ki a künfehértői fürdőtelep rendezési terve, a kelebiai sportöltöző, s a halasi kórház tüdőosztályának bővítései terve, és még számos létesítmény tervdokumentációjának elkészítése.

Az akcióbizottság valamennyi munkatársa jó munkát végez. Kiemelkedik Krizsik László városi főmérnök, Szabó Ferenc, a járási tanács technikusa, Szta- nó Károly mérnök, de külön ki kell emelnünk áldozatos fáradhatatlan munkájáért Tánczos Sándor MÁV főmérnök, Matusz Sándor MÁV mérnök és a Kiskunhalasi MÁV műszaki kara összes dolgozóinak értékes tevékenységét.

Az idei év első felében 9 millió forint értékű létesítmény

tervezésére érkezett igény a községekből. Ezek között szerepel a rémi művelődési ház átalakítási terve, a tompái művelődési otthon terve stb- A műszaki akcióbizottságunk jelentős segítséget nyújt a község- és városrendezési irányelvek elkészítéséhez. Ezenfelül gyakran segít a raktározási kérdések megoldásában, az anyagbeszerzésnél (elfekvő anyagok felkutatásában), az energiafelhasználás megvizsgálásában és nem utolsósorban a tsz-ek gazdasági épületeinek elhelyezésében és kivitelezésében.

Jelentős munkát fejt ki a népfrontbizottság keretén belül működő egészségügyi akcióbizottság is. A tsz-ek patronálá- sa, a faluszűrések, s a községekben, szövetkezetekben végzett sorozatos felvilágosító előadások által sokat javult a járás egészségügyi ellátása. Az ismeretterjesztő és kulturális tevékenység sziptén jelentős sikereket ért el. Községi bizottságaink egyik legkedveltebb munkaterülete az ismeretterjesztés. Valamennyi községben eredményesen közreműködtünk a mezőgazdasági könyvhónap lebonyolításában, s a járás hat községében már megalakult a könyvbarátok köre. Népfrontbizottságunk elősegítette a szakmunkásképzést is, valamint járásunk üzemeiben, tsz-eiben a szocialista munkaverseny kibontakozását.

A megye ötéves tervének megvalósításával kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy a múlt évben elkezdett kórház- fejlesztést a Kiskunhalasi Járási Népfrontbizottság tovább akarja folytatni. Egy teljesen korszerű és a jelen kor _ minden követelményének megfelelő kórházi tüdőosztályt kíván létesíteni. Ehhez 150 ezer forint értékű társadalmi munkát szerveztünk. A MÁV kiváló műszaki kollektívája vállalta a tervdokumentációk elkészítését és hetek óta társadalmi munkában dolgoznak azon. Vállalták az építkezés patronálását is.

Az ez évi kórházfejlesztési tervvel kapcsolatosan ki szeretném emelni, hogy a Faipari Vállalat, a Vastömegcikkipári Vállalat, a Városgazdálkodási Vállalat, a Kunfehértói Állami Gazdaság dolgozói, a kiskunhalasi kórház műszaki és értelmiségi kara, valamint a Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalat elsőnek ajánlották fel segítségüket, de a város és a járás szinte minden üzeméből jelentkeztek társadalmi munkára.

A kiskunhalasi népfront-bizottság természetesen nemcsak a tbc és egészségügyi síkon, hanem az ötéves terv minden vonalán teljesíteni akarja ezzel kapcsolatos feladatait. Megadja ehhez^ a lehetőséget Kiskunhalas város és járás értelmiségének, munkásságának és parasztságának összefogása, valamint az a körülmény, hogy a megyei tanács illetékes osztályai is tá- mogatják a tervek valóraváltá- sát.

S vége? elül talán még csak annyit, hogy az elért eredmények kihatnak az értelmiség tudatának további formálására, közösségi érzésének gazdaságosságára is. Az értelmiség világnézeti fejlődésében nagy szerepe van a marxizmus- leninizmus konkrét tanulmányozásának, amelyhez a népfront jelentős segítséget nyújt. A kiskunsági értelmiség megérti a kor szavát, a párt, a munkásosztály segítsénévél előrehalad a világnézeti fejlődés útján. A marxista-leninista eszmékkel felvértezett értelmiség a szocializmus értelmisége lesz, egy test és vér a magyar munkásosztállyal és parasztsággal. Ez újabb, nagyobb távlatokat nyit meg fejlődése előtt, amely saját hasznára és népe javára ÍS válik. ¥

A kiskunsági értelmiség megérti a kor szavát