Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-23 / 145. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM 1962. JÜNIUS 23, SZOMBAT Világ proletárjai, egyesüljetek* Véget ért a szovjet vendégek romániai látogatásának első szakasza Hat év alatt több mint egymiiliárd forinttal nőtt a megye kereskedelmi forgalma Kecskeméten tartotta ülését a Belkereskedelmi Minisztérium Kollégiuma A pénteki nap nagy eseménye volt Bács-Kiskun megye keres­kedelmi életének. A Belkeres­kedelmi Minisztérium Kollégiu­ma Tausz János miniszter el­nökletével Kecskeméten tartotta ülését a megyei tanács díszter­mében. Az ülésen, melyen rész­letesen értékelték megyénk ke­reskedelmi munkáját, résztvett Molnár Károly, a SZÖVOSZ el­nökhelyettese, Szász Ferencné, a KPVDSZ titkára, Glied Ká­roly, a megyei pártbizottság tit­kára, dr. Varga András, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke, dr. Varga Jenő, a végrehajtó bizottság elnökhe­lyettese, Reile Géza, a városi tanács végrehajtó bizottságán-k elnöke. Tanácskozási joggal meg­hívták a kollégium ülésére a megyei és a városi tanács kereskedelmi osztályának dolgozóit, a megye nagyke­reskedelmi vállalatainak ve­zetőit. a Kecskeméti Állami Aruház igazgatóját, a kis­kereskedelmi vállalatok és a földművesszövetkezetek vezetőit. A Belkereskedelmi Miniszté­rium Kollégiuma elé a megyei tanács vb kereskedelmi osztálya készített részletes jelentést, melynek vitájában felszólalt Sohajda Ferenc, a megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Barity János, a Ru­házati Kiskereskedelmi Vállalat vezetője, Brachna János, a MÉ­SZÖV elnöke, Glied Károly, a megyei pártbizottság titkáré, Gergely Miklós, az Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat igazgató­ja, Molnár János, a Vendéglátó­ipari Vállalat igazgatója, dr. Varga András, a megyei tanács vb elnöke. Weither Dánielné, a Kecskeméti Állami Aruház igaz­gatója, Szalay Károly, a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat vezetője, Szász Ferenc­né, a KPVDSZ titkára, Molnár Károly, a SZÖVOSZ elnökhe­lyettese, dr. Varga Jenó, a me­gyei tanács vb elnökhelyettese, Gerőcs István, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának ve­zetője és dr Dobos Gábor, a Belkereskedelmi Minisztérium igazgatási osztályának vezetője. A vita végeztével Tausz János belkereskedelmi miniszter érté­kelte a megyei tanács kereske­delmi osztályának előterjeszté­sét és a kollégium ülésén kibon­takozott termékeny vitát. Tausz elvtárs elöljáróban köszö­netét mondott a megyei párt- bizottságnak és a megyei tanács végrehajtó bizottságának azért a segítségért, amit a kollégium ülésének megrendezéséhez nyúj­tottak. Hangsúlyozta, hogy az ülés munkáját egész sor vizsgálat előzte meg, melyek során a minisztérium és a megyei tanács yb kereske­delmi osztályának munka­társai részletesen felmérték a megye kereskedelmi hely­zetét, az áruforgalom alakulását, a lakosság kereskedelmi ellátott­ságát. Az előterjesztés így ala­pos példamutató munkát dicsér — mondotta —, ezért javaslom a kollégiumnak, küldjük meg tapasztalatátadás és segítség­ként az ország valamennyi me­gyei tanácsának. Megyénk kereskedelmi hely­zetét értékelve elmondotta, hogy a tanácsok kereskedelem­irányító munkája és az egyes egységek hozzáértő vezetése nyomán igen szépen fejlődik, mind az áruforgalom alakulá­sát, mind pedig a bolthálózat fejlesztését, illetően. Ennek kap­csán az állami és a tanácsi ke­reskedelem mellett dicsérőleg szólott a falusi kereskedelem, a földművesszövetkezeti boltok egyre javuló munkájáról. — Példa erre — húzta alá a miniszter —, hogy a megye 1955-höz képest 1961-ben 155 százalékkal több árut értékesí­tett, más szóval több mint egy­miiliárd forinttal emelkedett a kereskedelmi forgalom, ami mögött a megyei keres­kedelem 6500 dolgozójának nagy és szorgalmas munká­ja húzódik meg. Erről a tevékenységről csak az elismerés hangján lehet szólni, hiszen a forgalom ilyen nagy­mérvű emelkedése mellett, a kollégium tagjai örömmel ta­pasztalják, hogy javult a keres­kedelem színvonala, kulturál­tabb lett a kiszolgálás, jutott idő és erő új, korszerű üzletek létesítésére és a meglevő bolt­hálózat kapacitásának bővíté­sére is. A megyei gondokkal, a ke­reskedelmi és vendéglátó há­lózat fejlfesztésével, raktározási és gépesítési nehézségeivel kap­csolatban Tausz elvtárs hang­súlyozta: A jövő évi beruházási tervek készítésénél fokozottab­ban figyelembe vesszük a jo­gos Bács-Kiskun megyei érde­keket a kereskedelem fejleszté­sével, az üzlethálózat növelésé­vel kapcsolatban. A miniszter elvtárs ezután a kereskedelem soron levő feladataival foglal­kozott. Még vonzóbb árukínálat, a ma még hiányként jelentkező egyes közszükségleti cikkek megfelelő biztosítása* az eddiginél jobb kereske­dői tevékenység, a fogyasz­tókkal való kapcsolat erő­sítése, a vásárlók érdekei­nek következetes védelme és a társadalmi tulajdon fo­kozott vigvázása — ez most a fő feladat, hogy a kereskedelemmel szem­ben támasztott igényeknek megfeleljünk, ami végső soron egyet jelent a lakosság igé­nyeinek maradéktalan kielégí­tésével — fejezte be zárszavát Tausz elvtárs. Craiova Bukarest. (MTI) A Hruscsov vezetésével a Román Népköztársaságban tar­tózkodó szovjet párt- és kor­mányküldöttség különvonata csütörtökön éjjel a Zsil völgyé­ből az Olt medencéjébe érke­zett: pénteken reggel 9 óra 15 perckor állt meg Craiován, Ol­ténia tartomány székhelyén. Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek megtekintették az „Elektroputere” Villamosipari Gépgyárat. Délben nagygyűlés volt a gyár udvarán. Ion Drá­gán, Olténia tartomány pártbi­zottságának első titkára, Mihail Niculescu, a transzformátor­üzem főmérnöke és Ilié Poescu, a Diesel-üzem egyik munkave­zetője felszólalásából kitűnt, milyen hatalmas fejlődésen ment keresztül Olténia és mi­lyen jelentős eredményeket ért el a Craiovai Villamossági Gép­gyár. 1962-ben a gyár egy mil­liárd lej értéket termel. A nagygyűlés ötezer résztve­vője előtt V. V. Grisin, az SZKP elnökségének póttagja, a Szovjetunió Szakszervezeti Köz­ponti Tanácsának elnöke mon­dott beszédet. Felszólalt a nagygyűlésen Gheorghe Apostol, az RMP Politikai Bizottságának tagja* a minisztertanács első elnök­helyettese is. A beszédek elhangzása után Alexandra Dombi, a gyár igaz­gatója átnyújtotta Hruscsovnak a munkások ajándékát, egy Diesel-motor nagyméretű ma­kettjét. N. Sz. Hruscsov a jelen­levők nagy derültségére kijelen­tette, ha előre látta volna, hogy ilyen nagyméretű és nehéz aján­déktárgyat kap, a párt- és a kormányküldöttséget kiegészítet­ték volna Jurij Vlaszov súly­emelő világbáj nokkaL A nagygyűlés után a délutáni órákban a szovjet vendégek kü­lönvonata a román párt- és kormányvezetők kíséretében Bu­karest felé indult.. A szovjet párt- és kormány- küldöttség délután 16 órakor Bukarest Baneasa állomására érkezett, hogy este résztvegyen a Román Munkáspárt Központi Bizottsága, az Államtanács és a . kormány fogadásán. A craiovai látogatással végétért a szovjet vendégek vidéki kőrútjának első szakasza és szombaton reggel kezdődik a második: utazás Constanta, a tenger felé. Venezuelában folytatódnak a partizánbarcok HAVANNA. (TASZSZ) Ve­nezuela különböző területein már több hónapja sikeres par­tizánharcok folynak Betan­court elnök amerikabarát, reak­ciós rendszere ellen. A parti­zán-mozgalom még inkább megerősödött azután, hogy so­rait gyarapították a közelmúlt­ban lezajlott tengerész-felkelés részvevői. A partizánok oldalára állt Elias Manuit Camero, a kor­mánycsapatok volt századosa* aki levelet küldött az elnök­nek és a képviselőház tagjai­nak. Levelében — ennek máso­latát titokban országszerte ter­jesztik — rámutat: azért fo­gott fegyvert, hogy azok ellen használja azt, akik álnok és áruló módon sárba tiporják a haza függetlenségét, s a fegy­veres. erőket s nép ellen hasz­nálj ált fel. Bolgár pártmunkásküldötfség megyénkben Az első vevők AZ OFOTÉRT Vállalat korszerű optikai szaküzletet nyitott Kecskeméten, az Arany János utcában. Az új bolt már az első nap több mint ötezer forintot forgalmazott, azóta is mind többen kedvelik meg és keresik fel. Képünkön: Bedő József boltvezető és Forgó Imréné eladó az első vevőkkel. A hazánkban tartózkodó bol­gár pártmunkásküldöttség a pénteki napot megyénkben töl­tötte. A vendégek Penko Kris- tevnek, a mihajlovgrádi megyei pártbizottság első titkárának vezetésével délelőtt érkeztek Kecskemétre. Elkísérte őket út­jukra Nádas Gáspár, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága mezőgazda- sági osztályának munkatár­sa, valamint Balogh János, a Földművelésügyi Miniszté­rium Ültetvénytervező Vállala­tának főosztályvezetője. A megyei, pártbizottságon Tompa Béla mezőgazdasági osz­tályvezető fogadta a küldöttsé­get. Röviden tájékoztatta őket a megye helyzetéről. Elmondta, hogy az ötéves terv időszaká­ban milyen jelentős fejlődést ér el a megye mezőgazdasága. Penko Kristev válaszában hangoztatta, hogy szívesen és örömmel jöttek Bács-Kiskun megyébe, mert hallottak arról, hogy itt különösen a zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztésben forrdalmi változások vannak. Nemcsak a nagyarányú telepí­tésekről hallottak, hanem az új termesztési módszerekről is. Sok tapasztalatot akarnak gyűj­teni, amelyeket odahaza, bol­gár állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben hasz­nosítani tudnak. Kecskemét ne­ve ma már szerte Bulgáriában ismert. Tudják, hogy nemcsak a híres kajszibarack terem itt, hanem a város egyre inkább előre halad a zöldségtermesz­tésben is. Ezután a vendégek ellátogat­tak a Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézetbe, ahol dr. Mészöly Gyula, az in­tézet igazgatója tájékoztatta őket a kutatási célkitűzésekről. A küldöttség tagjait különösen a zöldségtermesztés, ezen belül a paradicsom nemesítése érde­kelte. Az intézet igazgatója el­mondotta, hogy törekednek a korai fajták előállítására. A kutatási feladatok között sze­repel a betegséggel szemben ellenálló paradicsomféleségek előállítása, valamint a termő- képesség és a minőség növelése. Kísérleteznek a művelés teljes gépesítésével; a gépi palántá­zással, növényápolással, szedés­sel. Vagyis jelentősen csökken­teni kívánják a termesztés ön­költségét. A küldöttség tagjai elmon­dották, hogy Bulgáriában is ha­sonló célokért harcolnak, ott azonban mások a körülmények és a termesztési módok. Egye­lőre még sok a kézi munka, viszont nagy előnyük, hogy a kedvező éghajlati körülmények következeiében előbb érik a paradicsom, ami elősegíti a ko­rai exporttermelést. A vendégek megtekintették azt a 32 holdas paradicsomtáb­lát is, amelyet teljesen a nagy­üzemi követelményeknek meg­felelően ültettek és ahol a ter­mést géppel fogják szedni. A látogatók nagy elismerés­sel nyilatkoztak a tapasztal­takról, majd ismét útrakeltek és megtekintették a Hosszúhe­gyi Állami Gazdaságot. Itt el­sősorban az új szőlő- és gyü­mölcstelepítések érdekelték őket. A bolgár vendégek pénteken este utaztak tovább. * "v' ■

Next

/
Thumbnails
Contents