Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-22 / 144. szám
4. oldal 1962. június 22, péntek A tudás korszerű palotája íövé össze! kezdik meg a tanítást a kecskeméti új ének-zenei általános iskolában A város közepén, a színházzal szemben nagy üres terület éktelenkedik Kecskeméten: a volt Sörkert helye. A falakat már lebontották, egy darabon kiásták a készülő új épület alapjait is. Nagy teherautók napnap után földet hordanak, építőanyagot szállítanak. A mozgalmas kép azt mutatja, hogy rövidesen nagy munka kezdődik e helyen. A helybéliek büszkén tájékoztatják az érdeklődő idegent; itt — Eszerint minden tantárgyban segítség a zene? — En természetesen, mint a zenei oktatás feltétlen híve állíthatom, hogy igen. A fizika és a kémia kivételével minden tárgyhoz kapcsolódik a zenei oktatás. Legvilágosabb a hatás a nyelvoktatásban. A kiejtés, a hangsúly megtanulása nálunk nem okoz gondot, mert a gyerekek „érzik a nyelv zenéjét!’. A zeneelméleti oktatásunk sok ponton érintkezik a történelem, — Erről azonban szó sincs — mondotta. — Nálunk sem kötelező hangszeren tanulni, a gyenge tanulóknak meg sem engedjük. — A négyszáz gyerek nem mindegyike tehetséges. Mit kezdenek a „botfülűékkel”? — Ismét egy tévedést kell eloszlatnom. Mi szándékosan veszünk fel minden évben néhány úgynevezett „botfülűt” is. A tapasztalat az, hogy 10—11 éves korára valamennyi megszereti a Egy kiállítás tanulságai épül a kecskeméti új ének-zenei általános iskola. A szép, modem épület részlet« terved már elkészültek. Júliusban tartják az alapkőletétel! ünnepséget, amelyen részt vesz az idén 80. születésnapját ünneplő Kodály Zoltán is, A Kecskeméti Ének-Zened Általános Iskola az első ilyen tanintézet volt az országban. Tizenkét éve kezdték meg a tanítást, mondhatni szükségépületben, az Erkel utcában. Azóta négyszáz főre duzzadt a létszáma, s igen népszerű az intézmény. Évente sok szülő kéri, hogy vegyék fel gyermekét, mert meggyőződtek róla az eltelt tizenkét esztendő alatt, hogy az iskolában komoly munka, magasszínvonalú tanítás, jó nevelés folyik. A mostani helyen már alig tudják kielégíteni az igényeket, kinőtték a szűkös kereteket és most nagyon örülnek, hogy egy esztendő múlva méltó környezetben és legfőképpen alkalmas körülmények között kezdhetik meg a tanítást — Még ma is sokan azt hiszik — mondotta Nemesszeghy L-ajosné igazgató —, hogy iskolánk zenei oktatási intézmény. Pedig nem az, elsődlegesen ez is általános iskola. A szülők sem, azért íratják hozzánk a gyermekeiket, mert üt művészt nevelünk belőlük, hanem azért, mert nálunk magas a tanulmányi. átlag — a négyes felett van. — Bizonyára, mert sok jelentkező közül válogathatnak és a legjavát veszik féL — Nem. Ez tévedés. Az alsó tagozaton általában nem magasabb a tanulmányi átlag, mint másutt, De a felsősök átlag- eredményei jobbak, mint a többi iskoláé. A. magyarázat igen egyszerű. A zenének emberformáló ereje van. Nemcsak esztétikai hatása, hanem jellemnevelő ereje is. Ezt aknázzuk kL Az Igazgatónő lendületesen beszél. Hiszen kedves téma számára: a zene, nem mint művészi élmény, hanem a nevelés kiváló eszköze. —- látszólag egészen t&voti területeken is felismerhetők a zenei oktatás hatásai — magyarázza. — Ilyen teszem azt az írás. A. betű akkor is betű, ha túl nyúlik a vonalon, a hangjegy tartalma azonban megváltozik. így önkéntelenül pontosabbá válnak a tanulóink, betűi is. Pontosságra, önfegyelemre nevél a kórusban való éneklés. Könnyebb a helyesírás is, mert aki zenét tanul, annak Jűle van hozzá”. A népdalok, műdaLok szövege pedig megtanítja őket a választékos fogal- mazésra. az irodalom, még a földrajz tanításával is. Legérdekesebb a kapcsolat a számtannal. A zeneelmélet ugyanis tiszta logika. Évek óta figyeljük a matematikai és a zenei osztályzatok fejlődését. Azt tapasztaltuk, hogy a felsőbb osztályokban, ahol magasabb fokon foglalkoznak zeneelmélettel, észrevehetően javulnak a matematika jegyek is. Még a sportban is érezhető a zene hatása, hiszen az éneklés fejleszti a tüdőt, helyes légzéstechnikára nevel. A továbbiakban arról beszélt Nemesszeghy Lajosné, hogy sokan még a pedagógusok közül is ellenezték alig néhány éve ezt az .iskolatípust mert azt mondották, hogy a zene felesleges megterhelés a tanulók számára. Vagy ha nem is felesleges — mint ahogy az eredmények bizonyítják — mindenképpen túlzott megterhelés,- . zenét, eljárogat hangversenyekre és jó kritikaérzéke is van. Ez olyan mint hogy a „fékezűt” is meg lehet tanítani írni... Nem feladatunk tehetségeket kutatni. Ennek az iskolatípusnak csupán az a célja, hogy sokoldalúan képzett, zeneértő embereket neveljen. Szép, modern, világos épületbe kerül egy esztendő múlva a Kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola. Jövő ősszel 14 tanterem, három politechnikai műhely, napközi otthon, úttörőszoba, korszerűen felszerelt tornaterem várja a 400 tanulót a tanév kezdetén. Az ötéves terv végére pedig felépül az iskola mellett a háromszáz személyes hangversenyterem is. Nemcsak az iskola növendéked, hanem az egész város zened élete számára nyereség lesz. Mester László A Kiskunfélegyházi Városi Tanács Művelődésügyi Állandó Bizottsága a városi művelődési osztállyal közösen kiállítást rendezett a tanév végén a közép- és általános iskolák politechnikai anyagából. A kiállítást igen sokan megtekintették Rövid hat nap alatt tízezer látogatót jegyeztek fel a rendezők A vendégkönyvben százával találhatók a dicséretek megyénk vezetőitől, pedagógusoktól, szülőktől, üzemi, mező- gazdasági dolgozóktól, s elismerő szavakat írt a könyvbe a várost meglátogató Tímár Máté író és Mátyás Ferenc költő is. A kiállításon összesen húsz iskola 1800 tanulójának munkáit láthatta a közönség. A siker arra ösztönözte a rendezőket, hogy a jövőben kétévenként megismételjék a kiállítást. A tanulságok összegezésénél a művelődésügyi állandó bizottság igen értékes megállapításokra jutott. Az első és legfontosabb tapasztalat az, hogy a kiállítás tanulsága szerint a munkára nevelés és a gyakorlati képzés ma már hétköznapjaink követelménye. Az iskolákban bevált a politechnikai oktatás, amely ezt a célt hivatott betölteni. Nincsenek azonban meg még hozzá mindenütt a feltételek. A művelődésügyi állandó bizottság ezért javaslatot terjesztett a városi tanács végrehajtó bizottsága elé, hogy legkésőbb 1963. végéig valamennyi általános iskolánál teremtse meg a politechnikai képzés bevezetéséneik anyagi feltételeit. A javaslat mindenképpen indokolt hiszen Kiskunfélegyházán a gyakorlati oktatásban részesülő tanulóik száma lényegesen alatta van a megyei átlagnak. A másik tanulság az. hogy nagyobb gondot kéU fordítani a jövőben az alsó tagozatosok kézimunka-tanítására, mert ez a későbbi póktechnikái képzés alapja. Ezért a művelődésügyi állandó bizottság tapasztalat- cserét szervez a kővetkező tanévben. Nagy nehézségekkel küzdenek — hangzik a harmadik megállapítás — az iskolák szakkörei is a városban. Nincs úttörőház. a legtöbb iskolánál nincs szabad helyiség s így a tanulók nem foglalkozhatnak az érdeklődési körüknek legjobban megfelelő szakköri munkával Ez ismét elsősorban anyagi kérdés és a jobb feltételek megteremtéséhez a tanács segítségére van szükség A kiállítás megmutatta^ hogy a tanulók nagy többsége telítve van érdeklődéssel lelkesedéssel a politechnikai oktatás iránt Szívesen Ízlelgetik a munka, az alkotás örömét A politechnikai oktatás szemmel láthatóan alkalmas arra, hogy kivonja a fiatalokat a szórakozás üres formái és azok káros hatásai alól. A jövőben tehát többet kell áldozni szervezésére és a feltételeinek megteremtésére. Kovács—Tibold: MEZŐGAZDASÁGI GÉPI MUNKÁK TERVEZÉSE ÉS SZERVEZÉSE (Mezőgazdasági Kiadó) A könyv a legkorszerűbb’ módszerek bemutatása mellett kitér a hagyományos eljárások ismertetésére is. Részletesen foglalkozik a gépi munkák lebonyolításával, a különböző évszakokban esedékes gépi munkafolyamatok megszervezésévelj a növény-, fa- és szőlővédelmi munkákkal és az azoknál használatos gépekkel. Külön fejezetet szentelnek a szerzők a magtárt munkáknak, az állattenyésztés gépi munkáinak, valamint a gépi szállításnak. Érdeme még a műnek, hogy hazai gépesítésünk sajátos körülményeit is tekintetbe veszi. Nemcsak a .közismert gépi munkákat érinti, hanem a kevésbé ismert műveleteket is figyelem- reméltóan ismerteti. A gépek működését a könyv ábrái jól és közérthetően szemléltetik. mUZimiRtf-ßtCZG SAVOLY — Ve hát tulaj dánképpen mi történik itten? — kérdezte Idegesen. — Kérem, doktor ér — kezdte nyugodtan Gazsó. — Igaz, én már régóta vagyok kezelés alatt, de idegkimerültséggel. Én nem vagyok elmebajos. Énrám még nem húztak kényszerzubbonyt, de nem is fognak. Barátunk pedig ezzel akart megtisztelni... Nem, ezt én nem fogadhattam el!... Ezenkívül barátunk egyszerűen beállított a szobába, s nemhogy üdvözölt volna, de még azt sem mondta: bú!... Ezért egy kis lelkigyakorlatot tartottam számára... Most pedig csupán arra kérem doktor úr, adjon nekem valami csillapítót. .. Pihenni szeretnék... Barátunk eléggé kihozott sodromból».. Az orvos gyógyszert szedett elő, odaadta Gazsónak, aztán karonfogta és visszakísérte a kórterembe. Amint a beteg egyedül maradt, bevett a gyógyszerből, s lefeküdt».. Hamarosan mély álomba merült... Másnap arra ébredt, hogy az ápolónők egymásnak adják szobájának kilincsét. Valameny- nyien kedvesek, barátságosak voltak... Végül az egyik nővér odalépett az ágya mellé, barátságosan köszönt, majd hogyléte iránt érdeklődött Gazsóinak jólestek a barátságos szavak. — Nyugodj ók meg — folytatta lágy szavakkal az ápolónő Én mindenkor ön mellett leszek és mindent elkövetek, hogy mielőbb meggyógyuljon... Ha átviszik az idegosztályra kérje majd magát a szabad osztályra. .1 A beteg megígért». A fiatal ápolónő megkérdezte. Van-e valami kívánsága, panasza?... &=i Köszönöm, semmi..« No, akkor én elmegyek, de hamarosan találkozunk... Még csak azt az egyet mondja meg — kérdezte huncufkás mosoly- lyal —, hogy tudta azt a nagydarab embert kényszerzubbonyba húzni? Gazsó elpirult Nem akarta bevallani, hogy gégén vágta, hát csak annyit mondott csendesen: — Magam is egészségügyi voltara, .. a í— Tudja, kegyeljen ember volt ez az ápoló és durva, mint a pokróc ,., Méltatlan viselkedése miatt a főorvos elbocsátotta ... Gazsó bánom nap múlva átkerült az idegosztályra. Azonnal észrevett néhány ismerőst Bubul, a szenegáli néger az asztal sarkán verte a tamtamot Kármán Péter rádiós nagy buzgalommal szerelte a vezetékeket, a harmadik magyar pedig, aki szákácsinstruktornak vallotta magát, a legkülönbözőbb ételek receptjeit sorolta a hosz- szú olasz fiúnak — magyarul-.. Az olasz pedig figyelmesen hallgatta és bólongatott hozzá,.. Á jugoszláv nem háborgatott senkit, csak a legyeket zavarta és szinte már teljesen kipusz- tította azokat a szobából;.. A szoba legfurcsább lakója a két empés, azaz a két katanarendör volt! Egyik Párizsból, a másik Korzikából került a légióba és mindketten Távol-Keleten teljesítettek szolgálatot Onnan kerültek a Hopital Micke Levy- be... Ezek élindultaiir a szobában körben, ellenkező irányban. Amikor találkoztak, először katonásan tisztelegtek, majd lekövettek egymásnak egy- eigy hatalmas pofont aztán újra tisztelegtek és mentek tovább ... _ . Gazsó az úgynevezett megfigyelőbe került Órák hosszáig üldögélt ágya szélén, gondolataiba merülve; Egy hét múlva a főorvos elé került aki azonnal hogyléte iránt érdeklődött 0 fejfájásra panaszkodott és kérte helyezzék a szabad osztályra, mert a zárt osztály rossz hatással van rá... A három orvos összesúgott, — Mégis, mi a panasza? —■ kérdezte néhány perc múlva a főorvos. Gazső tarkójára mutatott —■ Itt fáj nagyon. Az orvosok félrevonultak néhány percig, ismét tanácskoztak, azután az egyik, aki még eddig nemigen szólt, hirtelen a légiós felé fordult — Legyen szíves idehozni az itatósmappát az asztalról. A beteg villámgyorsan ugrott és vitte a kért tárgyat, majdnem felborította az orvosokat. Azok óvatosan vették ki a mappát a légiós reszkető kezéből, utána összenéztek, végül a főorvos mondta ki a határozatot. —• Rendben van, a szabad osztályra kerül... Sőt, külön szobát is fog kapni. Kérenk nyugodjék meg. Egy ápoló visszavezette a légióst a megfigyelőbe. Ebéd végeztével Gazső az ágya szélén üldögélt és az járt az eszében, hogy a délelőtti viziten talán már él is dőlt a sorsa, Az orvosok már tudják« hogy leszerel-e, vagy továbbra, is a légió kötelékében marad—, Sokáig töprengett várható sorsáról, egész szieszta alatt jóformán semmit sem aludt. Gondolatait az szakította mejfe hogy egy kéz végigsímított homlokán. Ijedten nézett fel, de megnyugodott, amikor meglátta azt a kedves ápolónőt, akit még a sebészeten ismert meg. ■— No, csomagoljunk —mondotta lágyan, mosolyogva — és megyünk az új helyre... Megkapta az áthelyezését a szabad osztályra... Gazsó őrömmel ugrott fel fekhelyéről és pillanatok alatt ösz- szekapkodta holmiját A nővér pedig vidáman bekarolt a légiósba és végigvezette a zárt folyosón, majd az épületnek egy másik szárnyába mentek, Itt a fiú egy kétágyas szobában kapott helyet A szoba tisz- ta volt világos, ablakából szép kilátás nyült Marseillere. Az új lakó szinte ugrált örömében. A legjobban talán annak örült hogy levethette magáról as idegosztály ruháját Helyette szép, tiszta, frissen vasalt kórházi ruhát kapott Végignyult az ágyán, s ha?- marösan el is aludt. Arra ébredt, hogy a folyosón naav á sürgés-forgás. Megkez- dőr,:'tt a vacsoraosztás. (Folytatjuk^
