Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-21 / 143. szám
SaJgó Lászlói Forradalom a junták földjén Havannai „retinosis pigmentaria” m. Csak az imént búcsúztunk Zürich légikikötőjétől, s alig 24 órával később már Kuba zöldellő cukornádmezői, sudár királypálmái felett ereszkedünk a havannai repülőtér szürke betonjára. A lassuló motorok a főépület elé gurítják a hatalmas gépet. Mögöttem már a Karib-tenger apró szigeteinek megállói: Curacao és Aruba portékáikat kínálgató hangos holland kereskedőivel és a tengert. Itt a csipkés-párkányú erődítménynél és a spanyol inkvizíció emlékét őrző, a forradalmárok számára készült börtönnél két városrész két kor találkozik. A sűrű lombozatű fákkal, nyírott bokrokkal szegélyezett Prado, a spanyol uralmat idéző Óvárosba visz. A mediterrán és mór díszítő elemekkel, bronzoroszlánokkal és márványpadokkal ékesített árkádos paloták, a Kolumbusz koés betűkkel jelzett utcákon rengeteg Cadillac és Chrysler luxuskocsi. Chevrolet és Buick taxi. Egymást érik az esztelenül fényűző szállodák és a neonfényes night-klubok, a hatalmas áruházak és a modern irodaépületek. Az első havannai impresszió alapján a fejlődésben elmaradottnak mondott Kubáról alkotott kép tehát lényegesen eltér attól, amit a Fekete-Afrika, az arab Kelet vagy Ázsia legtöbb országában láthatunk. A „retinosis” veszélye De hát akkor hamisak a Kuba elmaradottságát jelző statisztikai adatok, gazdasági mutatók? '^csendes amerikai” turistáival, Jamaica szúrós tekintetű angol gyarmati tisztviselőivel és az Udvhadsereg utazó katonáival. Mire gondolatban még egyszer végigfutok a mögöttem hagyott fél tucat állomáson, máris előttem a havannai légikikötő fehér épülete, homlokzatán a vörösbetűs felirattal: »Territorio libre de America« Az első perctől a valóságban is éreztem, amit e szavak kifejeznek: Amerika szabad földjére léptem! A barátságos, a szó szoros értelmében vett meleg fogadtatás hatására, á szabad országot látogató különböző európai és latin-amerikai utitársammal együtt, pillanatok alatt feledjük a hosszú út' fáradalmait, a trópusi hőséget. Olivazöld színű egyenruhás milicisták hosszas kézfogással és rövid ügyintézéssel, a népi viseletű gitárosok pedig — mint minden külföldről érkező gép esetében — vérpezsdítő congá- val köszöntik a Kuba szabad földjére érkező vendégeket. A havannai repülőtérről indulok a fővárosba, hog:é ismerkedjem az országgal és népével. Néhánv kilométer, és teljes szépségében előttem „az Antillák legékesebb gyöngyszeme”, amelyről méltán jegyezte hajónaplójába Kolumbusz Kristóf: „Soha emberi szem elé nem tárult ilven nagyszerű látvány.” Buja növényzetű, vöröslő földek, váeás előtti cukornád-ültetvények között vezet a városba a pálmák szegélyezte kitűnő út. A ciklonok és á szélviharok dühétől védett terület, a Miramar eukaliDtusokkal. le- gyezőnálmákknl. tűzpiros virágokkal öveze+t villái után a gépkocsi az előzőtől teljesen elütő kerületbe érkezik. A spanyol hódítók nyomában A mélyen benyúló öbölnél a spanyolok építette gyarmati erőd. a Castillo de Moro ma is uralja a lábainál hullám?«? felhőkarcolók..; rából maradt kápolnák, Firenze levegőjét árasztó katedrálisok, az idő koptatta fényes-kövezetű terek és szűk sikátorok váltják egymást Verseny Miamival... A tengerparti sétány, a kék víz. a partszegély mentén széles csíkban kígyózó Paseo Ma- lecon viszont az amerikai életformát hirdető Újvárosba, a 20 —30 emeletes felhőkarcolók világába, a kubaiak számára egykor tiltott negyedbe, a Veda- doba vezet. A színek és a formák teljes összevisszaságában az ég felé törő kőrengeteg magasépületei Ha csak a Miamival versengő Havannát nézi valaki — elhamarkodottan igent mondhat. Ez a szemlélet azonban — amely gyakran tapasztalható felszínes turistáknál — annyira egyoldalú, hogy a kubaiak előre óvják külföldi barátaikat e hibás következtetéstől, a „retinosis pigmentaria” betegségtől. Nem valami veszedelmes trópusi fertőzés ez. Nem a Sierra- Maestra moszkitóktól hemzsegő vad vidékein szedi áldozatait. Ellenkezőleg. A Havanna Lib- rében, a Hotel Riviérában kaphatják meg azok, akik — akárcsak a retinosis pigmentáriában megbetegedett, azaz oldalra látásban akadályozott szemhártya — csupán az előttük levő ragyogó fővárost veszik észre. A fővárost nézve és a statisztikákat vizsgálva melyik mutatja hát az ország tényleges gazdasági helyzetét? E kérdésre válaszolva a kubaiak gyakran idézik neves közgazdászuk, Oscar Pinos Santos szavait: „Néhány Havannában töltött óra után a külföldi turista e szigetnek csak nagyszerű, kör- utakkal ékes fővárosát láthatja. szinte versenyre kelnek egymással és versenyre kelnek Miamival, New Yorkkal. Az amerikai Hilton tröszt építette Hotel Havanna Libre szálló kellemesen hűtött halijában a Westinghouse-lift nesztelenül, pillanatok alatt repít a 25. emeleti tetőteraszra, az egykori kaszinóba. Itt fent nemrég a kártyaszobák asztalainál, a gyorsan pergő rulett- teknél egy év alatt megtérült a szálló több mint 20 millió dolláros építési költsége. Lent a mélyben lüktető, amerikai tempójú világváros forgataga kavarog. A számokkal oaebD: Daaogvaros. S ennek alapján, amikor alig tudja megszámolni a televízióantennákat, hogy hihetné, hogy nyomorgunk. Arra a téves következtetésre juthat, hogy magas termelékenységű, modern termelési eszközökkel rendelkező, gazdag nemzet vagyunk. De a valóságban Kuba azon. nemzetek közé tartozik, amelyeket a legjobban sújt a gazdasági elmaradottság tragédiája. Aki tehát a fenti szemlélet — a havannai színes képeslap — alapján akar az egész országra álta'án'-'sítani, képtelen megmagyarázni.; hogyan és Családi vállalások Egy egész gazdaság évet és egy tavaszt hagyott maga mögött a bátyád Haladás Tsz. A vezetőség megtanulta a közös gazdálkodás irányítását, tagjaink pedig közelebb kerültek az együttes gazdálkodás eszméjéhez. Munkánkban nem tűrtünk meg semmi lazaságot, a háztáji gazdaság kereteit meghaladó területekről a közösbe került a termés. Kialakítottuk a nagyüzemi táblákat, biztos alapokra helyeztük a 300 tsz-gazda és hozzátartozóinak a megélhetését. Egyre több fiatal szakember a falujában, a Haladás Tsz-ben keresi boldogulását. Nagy igyekezettel dolgoznak. Az egész tagság magáénak vallja a közöst és bízik benne. Ez a legértékesebb tapasztalat, amely a vezetőséget megnyugtatja és amelyről bárki meggyőződhet. Sikereink egyik fő tényezője, hogy mindjárt a megalakulás után az egész tagsággal közösen, családonként megbeszélve jól átgondolt terveket készítettünk és mindig egy akaraton voltunk, amikor terveink végrehajtásáról volt szó. Kerestük azt a termelési módszert, hogyan tehetjük érdekeltebbé anyagilag a tsz-családokat a termelésben. Saját elképzeléseink mellett figyelembe vettük a megyei és járási párt- és állami szervek határozatait, a családi vállalásokat, illetve a százalékos részesedést. A másfél esztendő megcáíolhafatSam/cfi Sgaaotfja; hogy egyelőire ez az át járható a legjobban. E módszer bevezetése az idén is meghozta a gyümölcsét. Különösebb megerőltetés nélkül élpalántáztuk és meg is kapáltuk 130 holdon a fűszerpaprikát Túl vagyunk a 150 hold kukorica, 10 h«?ld takarmány- répa és 15 hold dinnye első kapálásán. Jelenleg a kertészetben az öntözésben, a széna kaszálásában, illetve gyűjtésében foglalkoztatjuk gazdáinkat. Bízunk benne, hogy amikor a z aratás elérkezik, minden tsz-ta- got mozgósítani tudunk a 400 hold őszi búza, őszi árpa és a zab aratására, behordására, csóplésére. Őszi árpánk és zabvetésünk jó közepes termést ígér. Kenyérgabonánk sajnos ennél gyengébb. Főleg olasz fajta San Pastore búzát vetettünk, melynek igen hosszú volt a hathónapos tél. Ettől függetlenül az első év nehézségeit sikeresen legyőző tagság érzi, nem választott rosszul, amikor a közös útra lépett. A tavalyi év 37 forintot hozott munkaegységenként és minden reményünk megvan rá, hogy ennél kevesebb az idén sem lesz. Igaz, vannak a mienknél erősebb termelőszövetkezetek is, de egykét év múlva Bátya szorgalmas népe utoléri a jól gazdálkodó, nagymúltú tsz-eket. Hegedűs János tsz-elnök Az ifjúság kulturális helyzetéről tárgyaltak Kecskeméten Szerdán délelőtt a Kecskeméti Városi Tanács Művelődési. Osztályán megvitatták a város ifjúságának kulturális helyzetét. A tanácskozáson részt vett Szvorényi János, a kecskeméti KISZ-bizottság titkára, Heltai Nándor, a városi tanács népművelési felügyelője, valamint az üzemek KISZ-titkárai, kultúrfelel ősei. A jelenlevők megbeszélték azokat a feladatokat, melyek az ifjúság kulturális képzéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Az elhangzott észrevételek, hasznos javaslatok alapján állítják majd össze az 1962-63- as népművelési tervnek az ifjúság nevelésével foglalkozó részét SokoSdaSú kísérletezés A Szőlészeti Kutató Intézet közel 690 holdas lakiteleki kísérleti telepén ez év tavaszán mintegy két hektárnyi területen tíz új csemegeszőlő-fajtát telepítettek. Erről az ősszel a 70 holdas saját telepítéshez szükséges szaporítóanyagot kívánnak nyerni. Ezenkívül sikerrel kísérleteznek az egyes hegyvidéki szőlőfajták, mint például az Egri Leányka meghonosításával is, Bővülő légiíaxi-park Csehszlovákiában igen. népszerűek a légitaxik, amelyek immáron 11 éve a csehszlovák dolgozókat szolgálják. Idén tavasz- szal 17 „Moravia L—200 D” típusú repülőgéppel egészítették ki az ország légi taxi parkját. A csehszlovák légiközlekedés „taxijai” jelenleg az ország csaknem 80 városát kapcsolják össze. A légitaxik csupán ez év áprilisában több mint 138 000 kilométert tettek meg. Sz. L. amelyet szintén az ősszel egy hektáron telepítenek el. A telepen sokoldalú kísérletezés folyik a szőlő öntözését, a talajerőpótlást és a megfelelő holdanként! tőkeállomány meghatározását illetően is. KÉP szöveg nélkül miért omlott össze szinte kártyavárként Latin-Amerika egyik legreakciósabb rendszere, alig másfélszáz kilométerre (Miskolc—Budapest távolságnyira) az Egyesült Államoktól és több mint 10 ezer kilométerre a szocialista tábortól. Ezekre a kérdésekre kizárólag Havannában nem lehet kielégítő választ, elfogadható magyarázatot kapni. A retinosistól megszabadulva, „oldalra” is kell tekinteni. A fővárosi szállót otthagyva, végig kell utazni az országon — Havannától a Sierra-Maest- ráig. Következik: Cukor sziget. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Kiskun megyei Bizottsága ás a megvel tanács lapla. Főszerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapklad* Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István ‘nazgatő Szerkesztő«^ Kecskemét. Széanenvi tar i szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26- 19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 17a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta, nőfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Hófizetési 111 i hónapra 19 forint. Bács-Kiskun megvel Nyomda V, Kecskemét. = I eleien; u-85. ...és valamivel odébb: bádogváros.
