Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-21 / 143. szám

1962. június 21, csütörtök 3. oldal Jobban élünk, többet vásáro1unk Növekszik a tartós fogyasztási cikkek forgalma megyénkben Jobban élünk, többet költünk-e magunkra? Igényesebbek va­gyunk-e, mint az előző években voltunk? — minden időben ér­dekes feleletet ad erre a sta­tisztika, pontosabban az életkö­rülmények változásának érzé­keny barométere: a kereskedel­mi forgalom alakulása. M e- gyénkben ez a mérleg „jó időt” mutat. Kétségtelen, hogy a la­kosság életszínvonalát sok kö­rülmény befolyásolja, azonban az egyre több új munkaalkalom, főként a reáljövedelmek egyen­letes emelkedéséből következik, hogy a fogyasztói kereslet egy­re inkább az iparcikkek, ezen belül is az úgynevezett tartós fogyasztási cikkek felé tolódik el. Bár adataink csak megközelí­tő pontosságúak. hiszen Bács-Kiskun megye lakos­sága a megye állami és föld- művesszö vetkezeti kereske­delme mellett Budapesten, Szegeden, Szolnokon, Pé­csett, sőt Dunaújvárosban is rendszeres vásárló. De a statisztika így is iól ér­zékelteti, hogy a megye keres­kedelmi összforgalmának átla­gos növekedésénél jóval na­gyobb mértékű a tartós fogyasz­tási cikkek emelkedésének üte­me. Bács-Kiskun megyében pél­dául 1960-ról 1961-re 2,7 száza­lékkal, értékben több mint 65 millió forinttal emelkedett a kiskereskedelem áruforgalma. Ugyanakkor a leginkább kere­sett tartós fogyasztási cikkek elad:'’a. értékük alapján a kö­vetkezőkkel volt magasabb: por- szívógép 94 százalék, televízió 54 százalék, kerékpár 22 száza­lék, motorkerékpár pedig 16 százalék. Lakosságunk igényeinek nö­vekedését mutatja az is, hogy a forgalom emelkedése az egyes tartós fogyasztási cikkeknél nem egyenletes. Űj cikkek bevezetésével új Igények jelentkeznek szá­mottevően nő a vásárlóerő. Néhány éve például alig vá­sároltak az emberek hűtőszek­rényt és egyéb háztartási villa­mosgépeket. Tavaly viszont már közel 1600 darab porszívógépet és több mint 4500 darab mosó­gépet adott el a kereskedelem. Idén ez a szám várhatólag ma­gasabb lesz, hiszen csupán az első negyedévben csaknem 1500 mosógép, mintegy 400 porszívó­gép és egy sor más háztartási villamosgép talált vevőre. Ez is bizonyítja, mennyire igyekeznek háziasszonyaink a „második mű­szak” gondjain könnyíteni. Megyénkben az országos for­galomhoz viszonyítva is magas a járművásárlás aránya. Tavaly a kerékpárok 10,6 százaléka, a motorkerékpá­roknak mintegy 10 százalé­ka Bács-Kiskun megyében kelt el. A több mint 16. ezer kerékpár és 2100 darab különböző kate­góriájú motorkerékpár eladása mellett, figyelmet érdemel az is, hogy még a hároméves terv időszakában évente átlagosan 45 millió forint értékű lakásbú­tort vásároltak a dolgozók, ad­dig tavaly már csupán egy esz­tendő alatt 70 millió forint ér­téltű festett, fényezett, főként pedig kárpitozott bútort értéke­sített a megyei kereskedelem. Á lakosság életkörülményei javulásának további fokmérője, hogyan emelkedik a kultúrszin- vonal, miképpen alakul a dol­gozók ellátása olyan tartós fo­gyasztási cikkekből, mint pél­dául a rádió, televízió, zene­szekrény, magnetofon stb. Itt érdekes megfigyelni, hogy a nagyobb értékű televíziókészü­lékek forgalma nagyobb ütem­ben emelkedik, mint a rádió­vásárlás. Az elmúlt évben 1400 darabbal kevesebb rádiót és ze- neszekrén.yt hozott forgalomba megyénkben a kereskedelem, mint 1960-ban. Ugyanezen idő alatt viszont a televíziókészü­lékek forgalma 1500-ról 2600 fö­lé emelkedett. Az idei év első negyedében pedig újabb 750 te­levíziókészüléket értékesített a kereskedelem. Megyénkben így ma már minden második há"tartás- ra jut egy rádió és minden 35. háztartásban megtalál­ható a televízió, összegezve a kereskedelmi statisztika adatait: jobban élünk, többet vásárolunk, mint az elő­ző években. És itt a lakosság általános gazdasági helyzetének kedvező alakulására mutat az is, hogy megyém* dolgozói egy­re többen élnek államunk ama segítségével ami a tartós hasz­nálati cikkek részletvásárlásá­ra ad lehetőséget. Jellemző en­nek népszerűségére, hogy Bács- Kiskun megyében évenként több mint négyezer ilyen hitellevelet ad ki az OTP. Dr. Sántha Józsefné Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgató­sága Eredményes biztatás A NAPOKBAN a kalocsai járási bankfiók egynapos ha­társzemlével megkezdte a tsz-ek várható jövedelmének felmérését. A drágszéli határ­ban is körülnéztek. A tsz-ek gazdái egyik helyen a szénát gyűjtögették, másutt a trágyát fuvarozták a földekre. A ki­küldött pénzügyi szakember nagy elismeréssel nyilatkozott a tapasztaltakról, s amikor az egyik dűlőben mintegy 100 személyt látott kapálni, megkér­dezte: — Minek köszönhető maguk­nál ez a dicséretes munkakedv? A szövetkezet elnöke kurtán válaszolt: — Bíznak az emberek a mun­kaegységben. Ügy éreztem, a válasz nem elégítette ki az érdeklődőt, s ezért megtoldottam. — Nálunk minden munkát munkaegységgel mérnek. Ezen felül a termelt növény 10 szá­zalékát kapja a tag prémium­ként. Egy hold kukorica kézi­kapálásáért például 20 munka­egység jár. Ezenkívül az egy holdon megtermelt 30 mázsa kukoricából 3 mázsa jut a gaz­dának prémiumként. EGY MÁSIK példa: 25 kiló zöldborsó leszedéséért egy munkaegységet írunk jóvá. A leszedett borsó minden tíz ki­lója után egy kilót azonnal ki­adunk. — Van a tsz-nek még egy prémiumalapja. A paprikát ter­melő községekben — de má­sutt is — a növényápolás utol­só szakasza egybeesik az aratás kezdetével. Saját bőrünkön ta­pasztaltuk, hogy ilyenkor vagy az egyik, vagy a másik munka elmaradt. A tervtárgyaló köz­gyűlés ezért előrelátóan úgy rendelkezett, hogy a vezetőség az előbb említett bérezésen túl minden megszerzett munkaegy­ség után 4—5 kiló búzát vagy más gabonát adhat ki célpré­miumként. TAVALY már ilyen módszer szerint dolgoztunk és mind a tagság, mind a közös gazda­ság, de az állami felvásárlási szervek és a tanács is elége­dett volt. A szövetkezeti gaz­dák jövedelme megfelelően ala­kult, teljesítettük a sajáterő- beruházást és sikerült túlszár­nyalnunk a községi áruértékesí­tési, valamint az adótervet is. Ez a titka az egészséges mun­kaszellemnek. Beros Ferenc vb-elnök Tudomány és gyakorlat A közelmúltban többször " is adtunk már hírt ha­sonlóról — valóságos „tudósjá- rás” volt megyénkben. Dr. Egerszegi Sándor Kossuth-díjas- sal tárgyaltak a megye vezetői a homokos talajok megjavítá­sának lehetőségeiről, s a szi­kes vizek öntözhetővé tételéről, nem sokkal később a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola négy ku­tató tanárával vitatták meg a szőlő- és zöldségtermesztés problémái megoldásának mód­szereit, majd az Agrártudomá­nyi Egyetemnek csaknem az egész tanári karával folytattak eszmecserét a rét- és legelő- gazdálkodásról, minekelőtte meghallgatták az egyetem két tudósjelölt adjunktusának elő­adását, amelyet a Csengődön 1959., illetve ez év eleje óta folytatott legelő javítási és ho­mokhasznosítási kísérleteik eredményeiről tartottak. A kapcsolat a mezőgazdaság fejlődését előbbre vivő módsze­rek kutatásának elméleti szak­emberei, s a megye politikai, valamint gazdasági vezetői — egyszóval az általuk képviselt megyénk — között rendkívül jó. amit dr. Baskai Tóth Berta­lan egyetemi docens egyik jel­lemző kijelentése is bizonyít: „Nincs az országban még egy olyan megye, ahol a kutatók annyi gyakorlati támogatásban részesülnének, mint Bács-Kis- kunban.” C nnek az örvendetes tény- *" nek két — hogy úgy mondjuk — alapvető haszna van. A kutatók eredményeik alapján utat mutatnak a maga­sabb hozamok elérését bizto­sító termelési módszerek alkal­mazásához, másrészt kísérlete­zéseik közben ők is számos hasznos tapasztalatra tesznek szert. Ebből az együttműködésből nemcsak a Duna—Tisza köze, de az egész ország mezőgazda­sága számára is haszon szár­mazik, hiszen számos általános — s nem csupán speciálisan ho­moki gazdálkodási — problémát is sikerült kutatóinknak meg- oldaniok. S mivel kapcsolat van köztük és a külföldi kutatók között, idővel nemzetközi mé­retűvé szélesedik azoknak az eredményeknek az alkalmazása, amelyeknek a „bölcsőjét” me­gyénkben ringatták. Mindez — nemzetközi vi­szonylatban persze a szocializ­mus országaiban — a dolgozó nép életszínvonalának emelke­dését szolgálja, hiszen az egy­re növekvő termésbőséget, s ez­zel a mezőgazdasági jellegű cik­kek olcsóbbodását eredményeik Uogy csak egy példát '* mondjunk: a solti Szik­ra Tsz tehenészetében a télen még 4 forint 50 fillérért nyer­tek egy liter tejet, a kutatók segítségével azonban 160 hol­don olyan korszerű legelőt te­lepítettek. amelynek a gazdac fűtermése lehetővé teszi egv li­ter tej előállítási költségének több mint 3 forinttal való csökkentését. Ugyanígy példálózhatnánk a kutatók és a gyakorlati szak­emberek együttműködésének azokkal az eredményeivel is, amelyeket a korszerű zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztés­ben, az öntözésben stb. elértek, vagy már biztosra vehetően egy-két év múlva elérnek. A tudomány és a gyakorlat ilyen szoros kapcsolata pártunk és kormányunk helyes értelmi­ségi politikáját tükrözi, amely elősegíti a kutatók és a gya­korlati szakemberek alkotó ked­vének kibontakozását. Tarján István Megtartották az évzáró ünnepélyeket az általános iskolákban Megyénk valamennyi általá­nos iskolájában lezajlottak szer­dán az évzáró ünnepélyek. Mintegy 80 ezer fiú és leány kapta meg ezen a napon az év­végi bizonyítványt. Az évzárót mindenütt ünne­pélyes külsőségek között tartot­ták meg. Az egybegyült tanu­ffatvannyolc termelőszövetkezetben alkalmazzák az állványos szénaszárítást lók és szüleik előtt az Iskolák igazgatói ismertették az év ta­pasztalatait, röviden összefog­lalták az eredményeket és fel­hívták a szülők figyelmét, arra, hogy a szünidő ne jelentsen szünetet a tanulásban is. A gyermekek olvasással, érdeklő­dési körüknek legjobban meg­felelő önképzéssel is foglalkoz­zanak a játék és a pihenés mellett. A legtöbb Iskolában az ünne­pélyt kis kultúrműsorral tették színessé a tanulók. Termelőszövetkezeteinkben is köztudomású, hogy az állvá­nyon szárított széna takar­mányértéke nagyobb, fehérje- tartalma gazdagabb, mint a ha­gyományos módszerrel szárítot- té. Ennek jelentőségére néhány hónappal ezelőtt hívták fel me­gyénk közös gazdaságainak fi­gyelmét az illetékes szakembe­rek. A járási tanácsok az év ele­jén megállapították a szükség­letet, hogy szövetkezeti gazda­A kalocsai Iszkra Termelőszövetkezet asszonyai szedik az új burgonyát. A 15 holdon ülte­tett, elöcsiráztatott JVIarg ií-bursoiii'iból 39 mázsa a holdankénti átlagtermés. ságaink a szénabegyűjtés ide­jéig beszerezhessék az állvá­nyokat. Az első megrendelések a má­sodik negyedév első leiében ér­keztek a szállítást lebonyolító AGROKER-hez, de több tsz saját erejéből készítette- el az állványokat, összesen 68 közös gazdaságban szárítják e korsze­rű módszerrel a szénát. Közü­lük 45 az AGROKER útján ju­tott mintegy kilencezer állvány birtokába, huszonhárom szö­vetkezet pedig saját anyagból, házilag készítette el azokat. Ugyanakkor több tsz vezető­sége nem gondoskodott a fede­zetigazolásról, s ezért például a solti Rákóczi és a bátyai Pi­ros Arany 500—500, a lászlófal- vi Űj Tavasz, a tiszakécskei Üj Élet és a borotai Vörös Októ­ber 400—400, az orgoványi Sal- lai 560, a tompái Szabadság Termelőszövetkezet pedig 640 darab szénaszárító állványt kénytelen mindaddig nélkülöz­ni, amíg fedezetigazolását nem juttatja el az AGROKER-hez. Mivel a lucerna többszöri ka­szálása hátra van, még az idén is bő lehetőség kínálkozik a szóban levő korszerű és gazda­ságos szénaszárítási módszer alkalmazására azokban a gaz­daságokban is, amelyekben az első kaszálat szárítását hagyo­mányos módon végezték. £ Ii Életveszély Igen, életveszély a nap min­den percében. Autók is, de sűrűbben kerék­párosok és motorosok fittyet, hányva Kecskeméten az Arany János utcát délről lezáró „Be­hajtani tilos!” jelzésre, úgy köz­lekednek, mintha a tábla ott sem lenne. Ugyanakkor az utca északi szűk végén, ahol a beba;- tás megengedett, amelyen át a budapesti forgalom zöme érke­zik — közöttük a nagy Ikaro­szok —, ott leselkedik a halál, az összeütközés állandó veszé­lye. Csak az arra lakók tudják, hogy hányszor csikcrdultak mér meg a fékek, a járda szélén hány anya rántotta vissza gyer­mekét és hányán szemlélték lé- 'egzetfojtva a sokszor csak egy hajszálon múló szerencsés ve- ’etlent. A gondatlanság és a fegyel­mezetlenség naponta szül tra­gédiákat. A közvéleményt mé­lyen megrázza egy-egy olvasott, vagy hallott borzalom híre. De ébredjen fel azok lelkiismercte is, akik rendre a tilosba hajtan nak és szinte játszanak maguk ás mások életéveL Ehhez az ébresztgetéshez el­kelne olykor a közlekedési ren­det segíteégfiis. \

Next

/
Thumbnails
Contents