Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-21 / 143. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! xvn. ÉVFOLYAM, 143. SZÄM 1962. JÚNIUS Ara 60 fillér A gyümölcstermesztőket segítik 1 nilíió 660 ezer láda készül idén a Bajai Fatömegcikkipari Vállalatnál Tízezer úttörő vesz részt megyénkből nyári táborozáson BácS’Kiskun megyei iskolások az ország minden táján Melegebb az idő. Gyorsan érik a zöldség, a gyümölcs. Sűrűn cseng a telefon Baján, a Fatömegcikkipari Vállalatnál. Mindennap több ládát kér a mezőgazdaság. Szauter Marika kezében is jobban kopog a kalapács, mint tavaly. Harmadéves ifjúmunkás. Többször kapott jutalmat, de meg is érdemli, hiszen 30 bolgár-almásládával többet szegez naponta, mint amit a norma előír. ■ •> r i • Fapp Imrének a gépműhely a második otthona. A fiatal gépmunkás egyike a vállalat legügyesebb dolgozóinak. Az ő csoportja látja el munkával a szegezőket. Kereken 600 ezer almásláda anyagát szabják ki .rönkfából. Szorgalmukra pedig jellemző, hogy az új műszaki normát 8—10 százalékkal túlteljesítik. Befejeződött megyénk általános iskoláiban, a tanítás, kiosztották a bizonyítványokat. Kezdetét veszd a vakáció, a pihenés, a szórakozás és a kirándulások idénye. Az egész évi szorgalmas munka, lelkiismeretes tanulás után jóleső érzés bebarangolni az ország legszebb tájait, tábortüzet gyújtani a csillagos ég alatt, sátort verni a Balaton partján. Bács megyéből az idén 10 ezer úttörő vesz részt a szokásos nyári táborozáson. Június 18-án négy helyen: Dunaszent- benedeken, Baján, Kunfehértón. Kecskeméten a Tőserdőben nyitották meg az őrsvezetőképző táborokat. Itt az úttörőcsapatok vezetői kapnak munkájukhoz elméleti és gyakorlati útbaigazítást. Ezután kerül sor — július 1-ével — az úttörők hagyományos nyári táborozására. Az ország minden részében felállították már az úgynevezett „váltótáborokat”. Ezek annyiban különböznek a régiektől, hogy teljesen készen, felszerelve várják az úttörőket és csak ősszel bontják le őket. Kéthetenként váltakozva, mintegy 4500—5000 gyerek keresi fel a szép, egészséges környezetben elhelyezett váltótáborokat. Zengővárkony, Pilismarót, Dunaszentbenedek, Eger környéke, Visegrád, a Balaton partja — megyénkben a Petőfi tó — nyújt ma sok, színes élményt. gazdag kirándulási lehetőséget úttörőink számára. A Bakonyban, a Balaton mellett és Veszprém környékén létesített önálló csapattáborokban csaknem háromezren töltenek el két szép hetet megyénkből, És július 16-án hatvan „kiváló úttörő” kitüntetést kapott pajtás indul kéthetes jutalomtáborozásra Csillebérc felé. Tízen részesültek abban a kitüntetésben, hogy az ország határain túlra küldik Az új szegező műhelyben újfajta ládák készülnek. Anyaguk szinte grammra kiszámított Bélésük PVC-lemez. Földi eper, más csemege, később pedig őszibarack utazik bennük külföldre még hozzá repülővel. A nyári gyümölcsszezonban egymillió ilyen ládát kér a külkereskedelem. Erre az igényre épül a vállalat kongresszusi felajánlása. A tervezett 21 millió forint helvet 23 millió 500 ezer forint értékű ládát adnak idén a mezőgazdaságnak. Képünkön: Braun Mártonné, Karászi Jenőné és a többiek 7500 darab őszibarackos ládát készítenek naponta» őket. Két hétig lesznek Bulgária vendégei, ahol nemzetközi táborban képviselik a magyar úttörőket. Július elején megkezdődnek az országjáró túrák. Autóbuszok, vonatok viszik a piros- nyakkendős pajtásokat Bács megyéből az ország minden tája felé, sokan pedig kerékpáron indulnak a nagy útra. Az idei nyár is színes, változatos programmal várja tehát az úttörőket. A járási úttörő elnökségek jól felszerelt táborokkal, gazdag szórakozási lehetőségekkel gondoskodtak zavartalan nyári pihenőjükről. A táborokban a vidám közös játékok, fürdés, kirándulás mellett hasznos ismeretekre tesznek szert a gyerekek. Leteszik az úttörőpróbát, énekelni, szavalni tanulnak, felkeresik a környező üzemeket, tsz-eket, rendszeresen , részt vesznek a kulturális rendezvényeken. Július elején megkezdődik az úttörővezető pedagógusok továbbképzése is. Baján 200 tanár végzi el a nyár folyamán az úttörő-rajvezetői és kisdobosraj vezetői tanfolyamot. Csillebércen augusztus elején indul az úttörő-rajvezető és csoportvezető kiképző tábor, amelyen körülbelül hatvan pedagógus vesz részt megyénkből. V. Zs. Még nem késő (W. D.) Az idei mostoha tar vasz nagy gondot okoz egész mezőgazdaságunkban és ugyancsak igénybe veszi a szakemberek, a szövetkezeti gazdák találékonyságát: vajon az év második felében miként lehet behozni a kényszerű kiesést. Mert bizony sok millióra tehető az a vám, amit az elhúzódó tél, a szárazság, a késő tavaszi fagy, a homokverés, a Tisza menti árvíz megszedett a szövetkezeti parasztok szándékából. S most megyeszerte sok-sok ember feje azon fő: mit tegyenek, hogyan biztosítsák a tervezett bevételt. Ebből a szempontból nagyon bíztató, hogy a szövetkezeti gazdák — amint nyílott a tavasz — nagy akarással és szorgalommal dolgoztak, megmutatták, hogy az időjárás nem fog ki rajtuk. Bár a tavasz megkésett, mégis, ha most június végéhez közeledvén körül tekintünk a határban, elmaradásról alig beszélhetünk. A jó munka behozta a természet késedelmét. Ez a jól sikerült viaskodás a zsugori időjárással további bizakodást önt a szövetkezeti gazdákba és a meglevő helyzet felmérése alapján újabb és újabb tervek születnek, hogy jó legyen a munkaegység-részesedés, hogy amit a tavasz elvett, azt a nyártól visz- szaszerezzek. Ezeket a szándékokat jól segítette az időjárás is, elsősorban az átlagosan közel 50 milliméteres eső és az utána következett meleg, amely még jobb kilátásokat teremtett. Kecskeméten megvizsgálták, mit kell tenni, hagy az összesen várható több mint hárommillió bevételkiesést ellensúlyozzák. A vizsgálódás eredményes volt, mert nagyrészt megtalálták — mert megtalálható — a veszteség ellenszerét. Ehhez nagyon fontos eszköznek tekintik a másodvetések területének növelését és a növények jó megválasztását. A másodvetésekben különösen nagy rangot kapnak a takarmánynövények, amelyek majd lehetővé teszik az állatállomány egyszer már nyugodt, leromlás nélküli átteleltetését. A takarmány megnyugtató biztosítása azért is fontos, mert ítuntlie saáffiítíwú keli a késői kitavaszodásra, ami hiány esetén megújuló és majdnem megoldhatatlan gondot okoz. Nagyon határozott intézkedéseket szükséges tenni a silózás méreteinek növelésére, a szénabegyűjtés veszteségmentes megoldására és szinte törvénnyé kell tenni azt, hogy minden szál fű a takarmányozás érdekeit szolgálja. Kijelenthetjük, ha szövetkezeteink az aratás lebonyolítása után nagy szervezettséggel komoly erőfeszítéseket tesznek a másodvetés gyors elvégzésére, és ezt a törekvést az időjárás kedvező alakulása is méltányolni fogja, tavasszal keletkezett gondjaink jó része megoldódik. A kiesés ellensúlyozásának azonban van másik módja is: a takarékosság. Újból szemügyre kell venni az előirányzott kiadásokat és azokat a legfontosabb szükségletekre kell korlátozni. A takarékosságnak ezerféle módja van. Ha előrelátható a gyengébb esztendő, a paraszt- emberek tudják legjobban, hogy miként lehet a bukszát bezárni és már jó időben a „spóroláshoz” látni. Most ugyanerről van szó. A takarékosság legyen közügy minden szövetkezeti gazdaságban, de egész mezőgazdaságunkban, mert ez a forrás is forintokkal emelheti a részesedést. A gondokból kilábalás forrása még a lehetőségek jó hasznosítása is. Ahol mód van például az öntözésre, megbocsáthatatlan vétek volna a berendezéseket parlagon hevertetnl. A vezetés és a szövetkezeti gazdák nem kis gondokkal küzdenek. De a célokat jól megjelölő következetes küzdés mindig meghozta a maga hasznát. Még nem késő, az év végéig sok idő van hátra. Igaz, hogy az elkövetkező hónapokban a gazdák még sokszor kémlelik az esőhozó felhőket, sokszor morzsolják tenyérbe a kalászt, hogy milyen és mennyi szem, de hát ilyenek a gondok az „ég alatt álló” üzemben. Hogy miként zárjuk az esztendőt, azt a bizakodással dúsított tettek döntik majd el. De ezeket a tetteket most kell meghatározni, mert csak, ha jól vés tettünk, arathatunk gazdagon. V
