Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-19 / 141. szám

Ahol járni tanulnak a bénák KÜLÖNÖS világ ez, de nem szomorú, s nem reménytelen. Elfogódottá válik az idegen, s fejet hajt a gyógyító munka láttán. Nem túlzás azt mon­dani, hogy járni tanulnak itt a bénák, újra „sarjadnak” az idegek és az izmok, s a gyer­mekek tehetetlen uiiacskái is­mét a játék után nyúlnak. Sok ember, akinek a sorsa már lát­szólag megpecsételődött, itt ba­rátkozott meg az élet gondola­tával. — Hét éve foglalkozom ve­lük — mondja Dunai István, a kecskeméti honvédkórház gyógy­tornavezetője —, de mindig újra és újra fáj értük a szi­vem. Ha látom a magatehetet­len embereket mindig új el­szántság gyűlik bennem, és gyűlölet is a betegséggel szem­ben, amit nagyon nagy türe­lemmel és sok áldozattal le kell gyűrnünk. MIKÖZBEN ezeket mondja, szürke, meleg pillantású tekin­tetét bizakodó nyugalommal függeszti betegeire. Aztán hoz­zájuk lép, mindegyiknél hosz- szasan időz, figyeli mozdulatai­kat, s ha kell segít nekik. Na­ponta, átlag nyolc-tíz beteggel foglalkozik, nézi a 'órásukat, az ujjak <ügyetlen, vagy már erőteljesebb mozgását, halk uta­sításokat ad és biztat, biztat ki­fogyhatatlanul. Mert nagyon nagy szerepe van itt az akarat­erőnek, a —■'—’■"lás ba vetett hitnek, s ezt táplálni, erősíteni kell. Néha utánozza a beteget, milyen volt, amikor idekerült. Emlékszik rá, hiszen neki min­den eredmény személyes öröme is. — LÁTJA azt a fiatalem­bert? — fordul hozzám. — Nagyon sú7vos beteg volt, pa- ralízises. S ma már egészen ügyesen mozog a lépcsőkorlá­ton. A többi gyakorlatot is igen nagy igyekezettel végzi. Bizony, itt minden kis ered­ményért men 7--” '•■"•deni. R. J. Forradalom a junták földjén i — Változik a cukor íze — Az Amszterdam! repülőtér kényelmes foteljében ültem még, s a Nyugat-Európát borító köd múlását vártam, d,e gondolataim már a föld­golyó másik felén, a napfényes Kubában jártak. Az újságokban tallózva szemem — érthetően — az ellenséges tenger­rel körülvett szigetországról szóló híreket kereste. A France Observateur a fidelizmusnak a kontinens parasztmozgal­maira gyakorolt hatását elemezve így írt: Castro rendszere nagy rokon- szenvet ébresztett Latin-Amerika értelmiségi és munkás köreiben... Latin-Amerika viszont puskaporos hordó, amelynek csak egy szikra keik** Vajon milyen vívmányaival ébreszt Castro forradalmi rendszere olyan nagy rokonszenvet a „lőporos hordóhoz” hasonlított Latin-Amerikában. Miért akarja a kubai reakció és az amerikai imperializmus egyesült erővel ismét szolgaságba dönteni Amerika szabad szigetét? Többek kö­zött ezekre a kérdésekre kaptam a választ kubai útamon. S mivel úgy vélem, hogy az olvasót is érdekli a jelenlegi nemzetközi helyzet rend­kívül izgalmas problémája, elmondom tapasztalataimat. Kezdjük hát az elején, induljunk el ismét a több mint tízezer kilométeres útra. • • • „Byrd kapitánnyal’' az óceán felett kénti, óránkénti leszállásaival, a minden bakterháznál megálló személyvonatra emlékeztetett. De végül is Majna-Frankfurt Zürich, Lisszabon, Madrid és az Azori szigetek repülőterein összeszedte Latin-Amerikába igyekvő utasait Venezuela fővárosáig nincs több leszállás. Legalábbis a me­netrend szerint De az Azori szi­getek és a Caracas között 5100 kilométeres távon sok minden történhet S ha az utas nem is gondolna erre — a csinos sztyu- árdesz nem éppen szemet gyö­nyörködtető „ruhabemutatója” feltétlenül emlékeztet ennek le­hetőségére. Úszólecke 11 000 méter magasban Ajól sjsfpott kék kosztümre galambszürke mentőöv kerül. A szíjak bonyolult kapcsolásáról, a levegőt nyelő zsebek felfújá­sáról. a jelző rakéta kezeléséről, no meg a kitartó úszásról szóló magyarázatot .bábeli hangzavar követi. Van, aki négyszer is végighall­gatja a bájos hölgyet, akár hol­landul, angolul, franciául vagy spanyolul csiripeli, hogyan kell a ..vészkijárat” jelzéssel ellátott ablakon át — természetesen pá­nikmentesen a lélekjelenlétet megőrizve — elhagyni a vizet ért gép kabinját. Az utasok má­sik része a mentőöv láttán — vegy mert már sokszor hallotta az elméleti oktatást, vagy mert nem igen ismert gyakorlati ered­ményt — nyugodtan folytatta a lapok olvasását. A felborzolt idegek megnyug­tatásét a s?tyuárdeszek követ­kező, vacsora előkészítő tevé­kenysége mindenesetre hatéko­nyabban szolgálta. A gondűző i -sszadalmas szervirozás. a sok­féle fogás, a bőséges étkezés némileg feledtette az alattunk terpeszkedő végtelen vizet, és siettette a különösen hosszú éjszaka elmúlását. A motorok egyenletesen halk, monoton zúgása, a jótékony whisky álmot csalt a szemekre. Csak áz előttem ülő útitár­samtól érkező finom papírlap zizegésere 'ébredek fel. A gép parancsnoka közli az utasoknak készült kézről-kézre vándorló jelentésében a megnyugtató tudnivalókat: az idő továbbra is kedvező a repülésre, a ma­gasság 11 500 m, a hőmérséklet a kabinban +20 fok, kint —47 fok. A sebesség óránként 835 km. Érkezés Caracasba: 8 óra 30 perckor. Órámra nézek: délelőtt 10 órát jeleznek a mutatók — bu­dapesti idő — kint ugyanolyan csillagos az ég, mint Lisszabon­ban a start után. Nálunk már reggel van — Caracasban még tart az éjsza­ka... Az óceán felett töltött utolsó órák, percek mind lassabban telnek. Az utasok egymásnak adják a mosdófülkék kilincsét. A felfrissülést és átöltözést kö­vetően eltűnnek a kézitáskák­ban a női bundacipők és a férfi gyapjú pulóverek. Tierra, Tierra ... — Tierra, Tierra. — föld, föld — kiált fel az ablak mellett ülő spanyol útitársam, akárcsak egy- ker Kolumbusz hajójának ár­bockosarában ülő őse. Szinte a felkelő nap első sugaraival egy- időben pillantjuk meg a távol­ban a szárazföldet, a dél-ameri­kai partvidéket szegélyező hegy­vonulatot. A fokozatosan eresz­kedő gépből már szabad szem­mel is látható a valószínűtlenül kék víz, a messziről finom csip. kére emlékeztető tarajhullám. A nehézkesnek tűnő gépóriás kész­ségesen engedelmeskedik a pi­lóta avatott kezének. Könnye­dén — akárcsak a kecses sirály —, szárnyával szinte a vizet sú­rolva ereszkedik a caracasi re­pülőtérnek közvetlenül tenger­partnál kezdődő betonjára. *— Hölgyeim és Uraim! Cara­cas nemzetközi repülőterére ér­keztünk, utunkat egy óra múl­va folytatjuk Curacao felé, ad­dig továbbutazó vendégeink fá­radjanak a tranzitszállőba egy hűsítőre — közli a kapitány. í.Byrd kapitány” egyetlen éj­szaka alatt Európából Dél-Ame- rika trópusi tájaira repített. Az épületek előtt üde zöld gyepszőnyeg, tarka trópusi vi­rágok. A hegyoldalban pálmák leveleit lengeti a reggeli szellő. A tranzitszálló erkélyén nyári­ruhás nők, ingujjra vetkőzött férfiak integetnek a gépből ki­szálló venezuelai rokonaiknak, ismerőseiknek.:. Elmondhatatlanul jólesik, hogy ismét szilárd talajt érzek a lábam alatt. Előre örültünk az elzsibbadt tagjainkat meg­mozgató reggeli sétának és a gép ablakából megcsodált sze­met vidító trópusi tájnak. A caracasi repülőtér. Lépesőkorlát-gyakorlat a térdizmok mozgatására, erősítésére. Traktor vezető nélkül A Szovjetunióban mindin­kább előtérbe kerül a trakto­rok elektronikus vezérlése, ami De nyomban kiderült, hogy néhányan korán örültünk. Dél-amerikai Cerberus A lejárónál a venezuelai rend­őrség egyik mackóképű daliás tagja cerberusként ..megállj”-t int a „vörös útlevéllel” érkezők­nek, a lengyel mérnöknek, a magyar újságírónak, a belgrádi „Partizán” portyáira tartó fut­ballistáinak. — Önök csak az útlevelek le­adása esetén hagyhatják el a gépet — szóit idegesen az élő tilalomfa. A venezuelai rend éber őrét egyáltalán nem hatotta meg a nemzetközi jogra való hivat­kozás, de láthatóan ingerelte útlevelünk vörös színe. A vita első menetét a gép pa­rancsnokának érve döntötte el: a cég utazási feltételeiben nem szerepel az útlevél színe sze­rinti diszkrimináció — sem a gépen felszolgált ételek minő­ségét, sem a tranzitfeltételeket illetően. Már pedig biztonsági okokból tankolás közben sem­milyen utas, még „vörös útle- veles” sem tartózkodhat a gép­ben. Az óceán átrepülése után pedig tankolni kell, következés­képpen mindenkinek el kell hagynia a gépet. Tehát mi is elindulunk. Irány: a caracasi tranzitétterem. Következik: Idegesség Cara­casban, lehetővé teszi, hogy egy gép­kezelő egyidejűleg több gépet is irányíthasson. A kísérletek során az egyik elektronikus ve­zérlési rendszert már alkalmaz­ták is a Szovjetunióban. Ez a rendszer az úgynevezett több­szörözés: a traktorvezető saját gépén kívül elektronikus úton egy vagy több traktort távirá­nyít. A traktoron, amelyen a vezető ül, adóberendezés van, a többi traktoron csak vevőké­szülékeket helyeznek el, ame­lyek az adóról leadott jeleket észlelik. A vezető nélküli trak­torokon a felfogott jeleket egy dekodáló egység veszi át, s eb­ből kialakítja a másodlagos pa­rancsokat, amelyeket aztán kö­zöl a gépegységet irányító mechanizmussal. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lada. Főszerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér L szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-1«. Szerkesztő bizottság: 10-28. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 17a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. nóflzetésl dli 1 hónapra 1* forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. 1 Kecskemét. — Telefon; U-85. A gépmadár tizenegyezer mé­teres magasságban repült az At­lanti-óceán felett. Kitekintek az ablakon: a mély­ben puha sötétség, fent szikrá­zó csillagok- A >,Byrd kapitány” nevét viselő négyturbós D-C—8 vakon repült a végtelennek tű­nő víz túlsó partjai felé. Amikor Lisszabonban elhagy­tuk az öreg Európa földjét — a 120 személyes gépóriáson már „telt ház” volt. A Királyi Hol­land légitársaságnak ezúttal is kifizetődött aiz utasszerzés cél­jából tett óriási kerülő. Az Amszterdamból startoló gyors- szárnyú gépmadár a félórán-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents