Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-19 / 141. szám

Jffedtas 38, 5. oiésl ] Kiállítások, *nkétok, változatos, színes műsor Megkezdődtek a Kalocsai Napok Vasárnap délelőtt 10 órakor a Kalocsai Napok ünnepi meg­nyitása alkalmából öt kiállítás tárta ki kapuit a sokezres ér­deklődő közönség előtt Kalo­csán. Az egy hétig tartó válto­zatos eseménysorozat, melyet nagy gonddal állított össze az idén első ízben megrendezésre kerülő Kalocsai Napok előké­szítő bizottsága, nagy tömege­ket vonz a magyar fűszerpap­rikatermesztésnek az ország ha­tárain kívül is jól ismert köz­pontjába. Vasárnap már a kora dél­előtti órákban sokan tekin­tették meg a politechnikai, a képzőművészeti, a nép- művészeti, a helytörténeti és ipari kiállítást, nagy tömeg vett részt a Kalo­csai Háziipari és Népművészeti Szövetkezet 10 éves fennállá­sa alkalmából rendezett ünnepi gyűlésen is. A gazdag kulturá­lis program első rendezvénye a megnyitó napján, vasárnap este zajlott le. A Magyar Ál­lami Népi Egvüttes a Kisbojtár című táncjátékot adta elő az ünnepi hétre felújított és kor­szerűsített Beloiannisz-kerti szabadtéri színpadon. Az ünnepség második nap­ján, hétfőn került sor négy megye — Bács, Csongrád. Szol­nok és Pest — könyvtárosai­nak ankétjára, melyen többek között megvitatták a Könyvba- rát-mozgalom eredményeit és feladatait. Az irodalom iránti érdeklődést fokozta az ankét után megtartott író—olvasó— könyvtáros találkozó, melye Kalocsára érkezett Fábián Zol­tán és Gerő János író. Csepeli Szabó Béla és Garai Gábor költő. Több érdekes és figyelemre méltónak ígérkező gyakorlati és tudományos problémákat tárgyaló ankétot is rendeznek a Kalocsai Napokon. Hétfőn az első ilyen jellegű összejövetelt nagy sikerrel bonyolították le. A Kalocsa környéki termelő­szövetkezetek vezetői, szakem­berei vettek részt az öntözéses gazdálkodásról tartott, bemuta­tóval egybekötött értekezleten A Kalocsai Napok ’ alkalmá­ból minden este sor kerül egy- egy nagvobb szabású művészeti rendezvényre. Hétfőn este Nap­jaink — gondjaink címmel iro­dalmi műsort mutatott be a vá­rosi irodalmi színpad. Változatos, színes program várja az érdeklődőket a hét többi napjain is. Június 19-én az ankétok programja szerint a paprikatermesztés és ne­mesítés problémáiról tarta­nak megbeszélést a műve­lődési házban, minisztériu­mi és megyei szakemberek részvételével. Ankétot rendeznek a követke­ző napon a nagyüzemi állatte­nyésztés és állategészségügy köréből. Június 22-én és 23-án pedig két jogügyi ankétot bo­nyolítanak le. Az első alkalom­mal az új Büntető Törvény- könyvről és jelentőségéről, a következő megbeszélésen a ter­melőszövetkezetek gazdasági te­vékenységének jogi vonatkozá­sairól lesz szó. A nagyszabá­súnak ígérkező egészségügyi ankéton a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem tizenegy pro­fesszora vesz részt és tanácsko­zik a fájdalom és a fájdalom- csillapítás kérdéseiről. Tartalmas szórakozást Ígér a szabadtéri színpad további programja. Kedden este ének­és zenekari hangverseny lesz. Szerdán és csütörtökön a Kecs­keméti Katona József Színház mutatja be Strauss Cigánybáró című nagyoperettjét. Kiemelkedik a művészeti rendezvények sorából a Magyar Televízió által is közvetítésre előjegyzett Duna menti népi együtte­sek fesztiválja. A Kalocsai Napok záró prog­ramját több sportrendezvény is színesíti. Szombaton délután országos ifjúsági birkózóver­seny lesz, vasárnapra pedig egész napos látványos progra­mot állított össze a Magyar Honvédelmi Sportszövetség. Többek között ejtőernyősök, műrepülők és motoros akroba­ták is bemutatják tudásukat. A Kalocsai Napok záró rendez­vénye vasárnap este 8 órakor kezdődik, mikor Verdi—Puccini- estre kerül sor a szabadtéri színpadon. Fejlődő, iparosodó Duna men­ti városunk jól felkészült a várható nagy forgalomra. A szállodán kívül három kényel­mes szükségszállást is beren­deztek erre az alkalomra. A hét végére nagyobb turistacso­portot várnak és sok ezres tö­meg gyűlik össze mindennap a város közvetlen környékéről Is, az előadásokra, a kiállításokra. Á legujabbkori Történeti Múzeum felhívása Jelentkezzen személyesen, vagy írásban az az elvtárs, aki 1332 jú­lius 30-án reggel szabadult a Moso- nyi utcai toioncházból és akinek Klémens Béla átadta Sallai Imrének még az elítélése előtt írt utolsó írását, hogy juttassa el a Moszkvai Forradalmi Múzeumba. Sallai Imre írásában azt kérte, hogy papírt, fogkrémet, fogkefét, szappant és a tárgyalásáról írt újságcikkeket jut­tassák el cellájába. Cím: Legújabb- kori Történeti Múzeum, Budapest, V. kerület, József nádor tér 7., te­lefon: 380-525. NAPTÁR 1962. június 19, kedd. Névnap: Gyárfás. Napkelte: 3 óra 46 perc. Napnyugta: 19 óra 44 perc. • — A BAJAI ifjúsági lakás­építő akció tapasztalatainak felhasználásával Sopronban is hasonló akciót kezdeményezett a népfrontbizottság. Az állami segéllyel épülő kertes házak iránt itt is elsősorban a fia­tal házasok részéről nagy az érdeklődés. — CSÜTÖRTÖKÖN, június 21-én délelőtt telepítési ta­nácskozásra hívja össze a második ötéves tervben sző­lő- és gyümölcstelepítést végző termelőszövetkezetek vezetőit, szakembereit a me­gyei tanács vb mezőgazdasági osztálya a Kunfehértói Álla­mi Gazdaságban. A tanácsko­zás után szőlő- és gyümölcs­telepítési bemutatót rendez­nek. — A kukoricát már mintegy 24 ezer holdon kapálták meg másodszorra megyénk terme­lőszövetkezeteiben. 7500 holdon végeztek a cukorrépa kapálásá­val is. — Harmincnyolc kutyafajta 600 legszebb példánya vett részt szombaton és vasárnap a Buda­pesten megtartott nemzetközi kutyakiállításon, gmelvet a fel- szabadulás óta először rendez­tek meg hazánkban. Kecskeméti anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Kerekes Hona (any­ja neve: Szilvási Anna), Vörös Fe­renc (Kurdi Erzsébet), Marozsi Zol­tán (Princz Jakovics Edit), Kovács Katalin (Béni Julianna), Csupor Éva (Sémi Aranka), Kozák Zoltán (Báli Mária), Dinnyés János (Kovács Ró­záiba), Orosz Balázs (Szilvási Er- zsébeet), Vida-Szűcs Hajnalka (Ko­rányik Erzsébet), Kiszel Ottó (Ko­vács Ibolya), Nardai Miklós (Pápai Etelka), Fazekas Mária (Szalai Má­ria), Zana László (Kerekes Katalin), Kele Edit (Janovics Ilona), Fück Tibor (Bodri Erzsébet), Iván Ferenc (Rózsa Mária), Keresztes Erzsébet (Ungvári Mária), Romfa Edit (Nagy Katalin). MEGHALTAK: Kecskés Sándomé Kocsis Erzsébet 77 éves, Baranyi Mi­hály 3 hónapos, Korgya Rozália 79 éves, Mihálka Józsefné Danes Te­rézia 53 éves, Végi Bálintné Szűcs Julianna 61 éves, Dubec György 83 éves, Tasi Gergelyné Csorba Mária 73 éves, Juhász Józsfné Máté Juli­anna 58 éves, Kenessey László 54 éves, Csapó Lajosné Túrkevi Nagy Eszter 65 éves korában. <— Tanácstagi fogadóórái tart ma délután 6 órakor Papp De­zső. Mészáros Ferenc, Böndőr Mihály, Kovács Dezsőné, Szűcs Lászlóné és Szabó Lászlóné ta­nácstag Kecskeméten, a Czoll- ner téri pártszékházban. — JÚNIUS 14-tN, csütörtö­kön vizsgáztak Kecskeméten az Állami Zeneiskola növendékei. Ebből az alkalomból — kísér­letképpen — önálló hangver­senyen mutatták be tudásukat, felkészültségüket a diákok. A színvonalas műsorral egybekö­tött évzáró ünnepély nagy si­kert aratott a szülők és a ven­dégek körében. — Fejére esett egy benzinnel tele hordó Farkas Andrásné 5 gyermekes sükösdi lakosnak és azonnal meghalt. Az esetet a Sziegli József, ugyancsak sü­kösdi lakos által hajtott lovas­kocsi felborulása okozta, ame­lyen két benzines hordó volt, s a hajtón kívül még három sze­mély tartózkodott. A kocsi hát­só kerekével ráment egy 17 centiméter magas útszéli kerék­vető kőre. Sziegli József ellen bűnvádi eljárás indult. — Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, Özv. Kapus Pálné Bartus Mária, hosszú szenvedés után 68 éves korában elhunyt. Temetése jú­nius 20-án délután fél 4 óra­kor lesz Kecskeméten, a Szent- háromság temetőben. A gyá­szoló család. 1433 — Hálás köszönetét mondunk mindazon rokonoknak, ismerő­söknek és az AGROKÉR Válla­lat dolgozóinak, akik felejthe­tetlen feleségem, édesanyánk, nagyanyánk és dédnagyma­mám, Vincze Sándorné Cseh Ilona temetésén részt vettek, ravatalára koszorút vagy virá­got helyeztek és ezzel mélysé­ges fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Vincze Sándor és családja. 1425 TiÍUŐfMÁ5 Várható időjárás kedd estig: további záporok, zivatarok, né­hány helyen jégeső. Élénkebb szél. A hőmérséklet néhány fokkal csökken. Várható leg­magasabb nappali hőmérséklet kedden 21—25 fok között. AZ ÉREM KÉT OLDALA Falusi ember Pesten. MARISKA Virág bácsi, a szomszédom, elhatá­rozta, estig nem megy haza. Utóvégre nem gyerek már, hogy Virág néni csak úgy kommandírozza. A vasárnap pedig mindig úgy volt szép. ahogy egyfolytá­ban évek óta. Virág néni főz. Virág bá­csi ül a konyhában, fabrikál. Mindig van valami csinálnivaló a háznál, ezen a vasárnapon a konyhakredene zsanír- ját kellett megcsavarozni. Ha készen lesz. Virág néni azzal a mosolyával kö­szöni. amely most már ráncok közé bú­vik, de amelyért elvette annak idején. Bizony, akkor nem járt olyan sebesen a nyelve Virág néninek. Fényes, nagy la­kodalom volt a mienk — magyarázta Virág bácsi nekem —. rendeltem a li­geti vendéglőben egy egész pohár sört: felét kiitta a Mariska, felét meg én. de a kiflit, amit a lagzira vettem, mind ő ette meg ... Ha tréfált is Virág bácsi nem voltak azok mórikás idők. Konyhabútort va­lóiában csak jóval a felszabadulás után vettek. Aztán mi módon készítik az ilven konyhabútort, alig tízéves, máris kiesik a zsanírcsavart!... Itt ül a szomszédos eszpresszóban Vi­rág bácsi és már a második rumos fe­ketét rendeli. A fusizók. a selejtgyártók az okai az egésznek. Igaz, a csavarhúzó is el ugrott és zsupsz, betörött a konyha- kredenc ablaka, mert az ablakot is úgy csinálták, hogy az első szélre... Ha­nem Virág néninek nem kellett volna erre tüstént rákezdenie. így meg úgy, nem tudsz te semmire se vigyázni, itt van ni. az a szép kredemcablafc..: Ami­nek az üvegje nem csörömpölt annyit, mint Virág néni egyhuzamban. Ügy ki tudja kerekíteni, toldani-foldani. egy vérszegény szúnyogból kövér elefántot csinál. Hát Virág bácsi is tudja a mód­ját... „Hát amikor te tányért törtél!” Ez a tányértörés ugyan öt évvel ezelőtt történt és Virág néni ki. is iktatta em­lékezetéből. mint ahogy a szégyenletes dolgokat szokták az emberek, hogy most Virág bácsi szóba hozta, egészen meg­dermedt. De csak azért, hogy megint nekiiramodjék. Zengett bizony a vasár­nap. Na, ha zeng, zengjen a konyhaajtó is. Virág bácsi úgy bevágta maga után, hogy az már dörrenetes válasz volt. Hozzák a rumos feketét az asztalhoz, már mint a másodikat. A pincér ráte­kint Virág bácsi ősz bajuszára. Akik egész nap viszik a kávét, kiismerik a vendégeiket. Ez a bácsi nyilván nem rumozó, kapatos sem volt amikor be­jött ebben a délelőtti napsütéses idő­ben, hogy itt folytatná, amit valahol elkezdett — Jó a kávénk? — kérdez! a pincér. — Jó a fenét! — válaszolja daccal Virág bácsi — csak éppen iszom, mert.. A felszolgáló nem szívesen hallja, hogy a kávét szidják, a maga posztját mindenki védelmezi. De ez az öreg bá­csi tiszta őszinteség, ha le is nézi a kávét —- Pedig a ml kávénk jő — folytatja a pincér. Virág bácsi máris a szavába kap: _ _ .’ — Hát akkor hozzon még egyet de jól rumozza!:.. . _ _ _ A pinséc boltot, Aztán ismét jáséafes* az öreg bajuszára, amelynek hószínét barnásra színezte a dupla. — Nem lesz nagyon hirtelen, kérem? Virág bácsi végigmustrálja a pincért. Kék kabát fekete nadrág, kis szőke ba­jusz, szalvéta a kézben. Virág bácsi el­igazítja kétoldalt a maga bajuszát, kö- hint egyet — Magának, kartárs, van felesége? A felszolgáló elmosolyodik. Két em­ber néha olyan, min'- a leadó meg a felvevőállomás. Egy mondat a gomb­nyomás, máris megtalálják lelkűk kö­zös hullámhosszát. A pincér örömmel felel: *— Vőlegény vagyok én, kérem... — Az már baj — szól Virág bácsi. Nem szokta a rumozást kicsit nehéz már a feje. — Miért lenne baj? — a pincér ott áll az asztalnál —, miért lenne baj, ké­rem? Hiszen ez a legszebb:.. — Nono — magyarázza Virág bácsi, — én is azt hittem valamikor... A pincérnek sugárzik a szeme. — Én mindig is hinni fogom.. i Virág bácsi felelhetne egyet-mást. A konyhakredencről például meg a zsa- nírról, az elugró csavarhúzóról, a csö­römpölő ablakról, de főleg a szóáradat­ról. Minek mondja? Vőlegény ez a pin­cér, vőlegénynek pedig nem is illik, de nem is lehet elvenni a kedvét Azután pedig, ha már összeismerkedtek. inkább megkérdezi! — Hát a tisztéit menyasszonyt hogy hívják? 6— Mariska ««■ sző! a kékkabátos. Mariska — ismétli Virág bácsi. A rág bácsi, hogy még jobban redőzzék a homloka, bozont szemöldökét összehúz­za. Mariska!.:. Hát nem mondta el őt százszor Is ügyetlennek, kétbalkezesnek azért a vacak kredencüvégért az ő Ma­riskája? Virág bácsi még az orrát is dörgöli kemény kezefeiével, micsoda patáliát kerekített az öregasszony, mint­ha csak a világ ment volna tönkre az­zal a fél négyzetméter üveggel... Ebben a pillanatban a pincér ismét megszólal: — Igen, kérem, Mária, Mariska . ». — Hm... — mondja Virág bácsi. Most megérinti a becézve kimondott név, mint valami selymes fuvallat. Vi­rág bácsi lassan elmosolyodik, bajusza megrándul, kerek szeme kis lángot vet. Hát persze: Mariska már negyven év óta... jóban, rosszban ... Mariska, ahogy ott áll a tűzhely mellett, ahogy keskeny kezével kavargat, gyúrja a tésztát i.. Mariska..ha nyelvelt is rá a krendencablakért... Persze, job­ban kellett volna vigyázni azzal az át­kozott csavarhúzévai. Finom ablak volt, metszett, virágos.. , Virág bácsi arca hirtelen Hgőmbő- lyödik. A pincér fehér szalvétájával a nem létező morzsákat is lesöpőrgeti az asz­talról. — Mariska = 6z6I mély meggyőző­déssel most Virág bácsi — Mariska!. i szép név!..; Még meg is isméiül: Nagyon szép.?. Bizony. :s 1 Aztán, nyújtja a kezét a pincérnek, jól megszorítja. Haza kell sietni- ■ ■ B B

Next

/
Thumbnails
Contents