Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-02 / 127. szám

19Í2. Június 2. szombat 3. oiűaS Segítjük a termelőszövetkezeteket A Kalocsavidéki Fűszerpapri­kái pari és Konzervgyár ipari tevékenységéhez szükséges nyersanyagot a mezőgazdaság­tól kapja, amit termelési szer­ződések útján biztosít: Mi fű- szerpaprikára, uborkára, étke­zési paprikára kötünk termelési szerződést a közös gazdaságok­kal. A távlati fejlődés pedig az­zal biztat, hogy a közeljövőben egyéb . növényekre, így zöldbor­sóra, zöldbabra, valamint para­dicsomra is kiterjesztjük ezt a rendszert. ■A . nyersanyagellátás tervsze­rű, egyenletes és zökkenőmen­tes biztosítása népgazdasági ér­dek. Ezért igyekszünk minden­ben segíteni sokoldalú, tartós és jó kapcsolatokat teremteni a termelésünkhöz szükséges nyersanyagot előállító közös gazdaságokkal. Nemesített vetőmag Az eredményes termelés alap­vető és döntő tényezője a jó minőségű vetőmag. A fűszer- pai rika vetőmag megtermelését közvetlen irányításunk alatt a legnagyobb termelési, tapaszta­latokkal rendelkező olyan ter­melőszövetkezetek végzik, ame­Üzercv „forgácsok" Hegy a hajó Jókedvű, ötletes fiatalember Cseh ók József, a Bajai Ruha­gyár egyik szalagvezetője. Régi szokása, hogy a reggeli szünet után — megy a hajó — felkiál­tással indítja meg a hatvan főt számláló Warion-szalagot. _ Erről jut eszembe, nem is oly rég az a szemlélet uralkodott az üzemben dolgozó húsz szalagve­zető között, hogy ki-ki csak a maga „hajóját” irányítsa, a saját eredményeivel törődjön. Ez az idő elmúlt. Mostanában napról napra erősödik a kollek­tív szellem a szalagvezetók kö­zött. Csehók József irányítása alatt például öt szocialista bri­gád dólgozik. ók segítséget nyújtanak a Balatoni-szalag há­rom szocialista brigád címért versenyző csoportjának. Csehók József ’példáját a tapasztaltabb és régebbi szalagvezetők közül egyre többen követik. Ügyes fiatalok A gyár egyik folyosóján mint­egy 4 négyzetméternyi 1961-es keletű, oklevelekkel és emlékla­pokkal borított falrész bizonyít­ja, hogy a KISZ-fiatalok az el­múlt évben jól hasznosították szabad idejüket. A lelkesedés az idén sem csök­kent Nemrég vettek részt a városi KISZ-tábor építésében, jól szerepeltek a kulturális se­regszemlén, de a röplabdások is szép eredménnyel büszkélked­nek. Jelenleg az üzemi strand átépítésével kapcsolatos mv fi­kákra készülődnek. A KISZ-vezetőség nem feled­kezett meg a legjobbak jutalma­zásáról. Eddig öten kaptak szak- szervezeti kedvezményes beuta­lót Nógrádveröcére. A vállalat vezetősége pedig három, Szov­jetunióba utazó fiatal útikölt­ségéhez járul hozzá. Házépítők A Ruhagyárban is hagyomá­nyai vannak a KISZ lakóház­építkezésnek. Az első csoport­ban 17, a másodikban pedig kilenc ruhagyári munkás és al­kalmazott teremt magának me­leg családi otthont. Jelenleg né­gyen építkeznek, ugyanakkor kilencen szándékoznak emelet- ráépítéssel öröklakáshoz jutni. Legutóbbi megbeszélésükön elhatározták, amennyiben meg­kezdődik az ú.i lakótelepen a városi tanács által tervbe vett utcarendezés, akkor .jelentős ér­tékű társadalmi munkával segí­tik elő annak mielőbbi befeje­zését. Túri Sándor lyek egyéb ehhez szükséges adottságokkal is rendelkeznek. Az évenként felújított, nemesí­tett vetőmagot önköltségen alul adjuk át. Ezáltal a terme­lőszövetkezeteik gazdaságos ter­melésű, nagyobb hozamú pap­rikafajták birtokába jutnak, amelyeknek magasabb száraz­anyag- és nagyobb festéktartal- muk van. Az ilyen áruért maga­sabb átvételi árat fizetünk. Az eredeti nemesített fűszerpaprika vetőmag szaporításáért a terme­lőszövetkezetek a felvásárlási árón felül katasztrális holdan­ként 600 forint hozzájárulást kapnak tőlünk. A kalocsai nemesítésű E. 15-ös és Dokomlásd 2710-es csípősség­mentes állami elismerésben ré­szesült paprikafajtákkal — ezek igen magas gazdasági és ipai*i értéket képviselnek — sikerült kiszorítani a köztermesztésből az értéktelen, leromlott tájfajtá­kat. Ennek következtében a ter­melőszövetkezetek jövedelme 15—20 százalékkal növekedett. A fűszerpaprikán kívül az uborka és étkezési paprika ter­mesztéséhez is ingyen adtunk vetőmagot, ami mintegy 140— 150 ezer forint többletbevételt eredményez a velünk szerző­désben álló közös gazdaságok­nak. Természetbeni szolgáltatások A növényvédőszereket hasz­náló közös gazdaságoknak 30 százalékos árengedményt nyúj­tunk a vegyszerek árából. Köz­ponti palántanevelőnkből — amely 500 ezer forintba került — 250 holdra elegendő palán­tát biztosítunk azoknak a ter­melőszövetkezeteknek. ahol va­lamilyen oknál fogva nem tud­ták előteremteni a szükséges mennyiséget. Átvállaltuk a ban­ki hitelek után fizetendő ka­matot. Ez katasztrális holdan­ként 45 forint. Ez azt jelenti, hogy a természetbeni szolgál­tatások éltekét mi kamatmen­tesen előlegezzük. Ez újabb 250 ezer forint megtakarítást jelent partnereinknek. A fűszerpapri­ka és a konzervgyártáshoz szük­séges növények termesztéséhez melegágyi felszerelést — ablak­kereteket, fóliát, molinót, ha­surát — juttatunk, ugyanakkor új termelési eljárások és kísér­letek bevezetésére ösztönözzük az új útra lépett parasztságot Nyersárutermelő területünket kisebb körzetekre osztottuk, ahol egy mezőgazdasági szak­emberünk szaktanáccsal látja el a közös gazdaságokat. Ezek a nagyobb terméshozamok érde­kében az ésszerűség határain belül propagálják a tőszámnö- velést. Behatóan ismertetik és ajánlják az okszerű talajerő­visszapótlást és a nagyadagú vegyes műtrágyák használatát. M egmagyarázzák, melyek a Nem egy községünk határában már vékony repedésekkel erezve szomjazza az esőt a föld. Mohón inna ma­gába minden csepp csapadékot. Hartán, a Lenin Termelőszövetkezetben korántsem mutat ilyen sivár képet a határ. Nagy területen csőku- tak öntözőberendezé­seihez kapcsolt szóró­fejek permetezik nagy ívben az éltető vízsu­garat a szomjas nö­vényre. Határjáró kőrútun­kon megnéztük a szö­vetkezet százholdas rostién tábláját, amely­nek az országút mel­letti részén két — SZ—1-es és SZ—2-es típusú —- szórófej fo­rog körbe-körbe, és lövelli 32 méterre a csőkutak vizét. biztonságos palántanevelési el­járások, mi a vegyszeres véde­kezés előnye, miért szükséges a jarovizált vetőmag, a melegágyi soros magvetés, a megfelelő me­legágyi talajkeverékek összeál­lítása, a perlites. tőzegdarás magtakaró föld alkalmazása. Sokat fáradoznak azon, hogy a közös gazdaságokban jól vá­lasszák meg a szedési időt, szabvány szerint osztályozzák az árukat. Teszik ezt azért, mert véleményünk szerint a közös gazdaságok dolgozói, ha megfogadják a szakemberek tanácsát, akkor további 10—15 százalékkal növelhetik a jöve­delmükét. Tanfolyamok, tapasztalatcserék A téli oktatás keretében az elmúlt évben 100—120 termelő­szövetkezeti gazda vett részt az általunk rendezett tanfolyamon. Az előadók az egyes növények termelésében nagy szakmai gya­korlattal és megfelelő tudomá­nyos felkészültséggel bíró szak­emberek voltak. A tapasztalatok birtokában az idén a járási tanács mezőgaz­dasági osztályával együttmű­ködve tovább növeltük a tan­folyamon részit vevők számát. Ezenkívül tapasztalatcsere-láto­gatásokkal, mezőgazdasági be­mutatókkal igyekszünk a nagy­üzemi gazdálkodás útiára lé­pett dolgozó parasztság szak­tudását emelni. Termelőszövetkezeteink a szerződéses termeltetés útján a biztonságos értékesítési lehető­ségek birtokában tervszerűbbé tehetik munkájukat, állandóan növelhetik jövedelmüket, mert számukra jelentős anyagi elő­nyöket jelent a fűszerpaprika és a konzervzöldség termelésé­nek növelése. Mőró László igazgató VALAHOL GRÓFÉKNÁL — On Is unatkozik? — Én nem unatkozhatok, én a házigazda vagyok. Esőcsinálók Épül a művelődési ház Űj létesítménnyel gazdagodik Fájsz község, A mesterembe­rek nemrégiben fogtak hozzá a tavaly ősszel megalapozott művelődési ház építéséhez. Az 1 387 000 forintos űj létesítményt a tervek szerint november 5-én vehetik birtokba a község dolgozói, akik az anyag helyszínre szállításával a múlt évben 43 500, az idén pedig idáig 37 ezer forint értékű társadalmi munkával segítették az építkezést. »oooooooooocx>x)oocaxxx)ooooooooooo» # Mégsem „felesleges” ember NÉHÁNY héttel ezelőtt bá­tortalan, de erős fizikumú fia­talember kopogtatott az ajtó­mon. Sápadt arcáról azt gon­doltam, hogy beteg, s ez a fel- tételezésem csak erősödött, ami­kor kézfogás után hangerősítő készüléket helyezett a fülébe. — Kérem, azért jöttem, hogy segítsenek rajtam. A Petőfi Né­pe már sok olvasóján segített ebben-abban, úgy gondolom, hogy ha idefordulok, meghall­gatnak. Tizenkét évig dolgoztam a szakmámban — lakatos va­gyok — megrokkantam és nyug­díjba küldtek. De nem is ezzel van baj, hanem, hogy én még most is dolgozni szeretnék, mert először is ezer forintból négyen nem tudunk megélni, másrészt pedig még negyven éves sem vagyok és hiányzik a komoly munka. B. KÁROLY 1957-ben jött Kecskemétre, és a nyomdánál dolgozott 1958 áprilisáig, amikor hallásának romlása miatt, mint 50 százalékos munkaképtelent havi 1036 forinttal nyugdíjazták. Felesége beteges és a két gye­rek is sok pénzt visz el. Az egyik még csak ipari tanuló, 3 másik pedig kétéves. Négy em­bernek valóban kevés az ezer forint, s B. Károly úgy gondol­ta, hogy elmegy valahova dol­gozni. El is ment. Havonként 3—4 napot az AGROKER-nél dolgozott mint kisegítő. Ígérték neki, hogy hamarosan véglege­sítik, azonban az idő szaladt, s az ígéretből nem lett semmi. Közben másutt is próbált mun­kát keresni, de egy-két napnál tovább sehol sem alkalmazták: — Nagyothall, nem vállalhat­juk érte a felelősséget. Ha vala­mi baleset éri, minket csuknak le — hangzott a válasz az ő ügyében érdeklődő kérdéseimre. Végül is a Terményforgalmi és Malomipari Vállalatnál talál­tam olyan embert, aki mélyen átérzi egy munkában rokkanttá vált fiatal férfi helyzetét, aki­nek feleségéről és családjáról kell gondoskodnia. Sándor Ist­ván elvtárs igazi kommunista magatartásról tett tanúságot amikor az első szóra természe­tesnek találta, hogy ezen az em­beren segítenie kell. EGY HETE dolgozik már « Gazdasági Malomban. Munkájá­val, munkatársaival és környe­zetével nagyon elégedett. Alig ismertem meg, amikor a napok­ban találkoztam vele. Sápadtsá­ga és tétovázó beszéde, magatar­tása eltűnt. Érzi, hogy szüksége van rá a társadalomnak, hogy nem „felesleges” ember, s hogy ö is tagja annak a közösségnek, amelynek hasznothajtó, szorgos munkása szeretne lenni még hosszú ideig. Gál Sándor OOOOOOOOCOOOOOOOODOOOOOOOOOOOOOOOOOi A jövedelmező állattenyésztés érdeliében Termelőszövetkezetünknek — az orgoványi Sallai Imrének — négyszáz számosállata van. El­Leitheinszer Henrik és Hinkel Márton ön­tözők reggel öttől este hét óráig dolgoznak kint a határban. Idő­sebb, javakorabeli en> bér mind a kettő, gya­korlott öntözők, akik — mint mondják — jól ismerik már az eső- csinálás fortélyait. Tudják azt is, hogy az öntözéssel harminc­hatvan százalék között növekedhet a termés- eredmény. — Szakaszosan ön­tözünk — magyarázza' Hinkel Márton —, vagyis az egyes növé­nyek vízszükségletéhez mérten negyven-száz­harminc percig marad­nak egy helyen a szó­rófejek. Aztán áttele­pítjük őket egy másik területre és a csöve­ket megint hozzájuk kapcsoljuk. így megy ez egész nap. — Mennyi vizet ad percenként egy—egy csőkút? — Nyolcszáz litert. Az időjárás hatásá­ról beszélgetve, Leit­heinszer Henriktől megtudjuk. — Öntözésre a szél­mentes idő a legjobb. Olyankor a vízsugár egyenletesen ér földet. Ha viszont szél kere­kedik, eltér rendes irányától és „csapkod­ni” kezd. Ma kifogás­talan az idő, napos és szélmentes, ilyen kel­lene továbbra is...- A keresetük?.-— órabérben dolgo­zunk — válaszolja tár­sa —, ez 4,80—5,60 fo­rint szokott lenni, asze­rint, hogy melyik nö­vényt öntözzük. Na­ponta, az egyéb pót­lékokat is beleszámít­va, 80—85 forintot ke­resünk fejenként. Ezen­kívül prémiumot is kapunk. Az egyik szórófej csövének tömítését a nyomás váratlanul „kivágja”. A víz a nyí­láson keresztül száz ágra spriccel körös-kö­rül. A két ember máris ott terem. Percek alatt megja­vítják a csövet, és a szórófej ismét egyen­letesen permetezi a rostlenre az éltető vi­zet. K. A. 1 képzelhető, hogy milyen nagy­mennyiségű takarmányról kell gondoskodni ahhoz, hogy tartá­suk szép haszonal is járjon. Ezért ápolják a termelőszövet­kezet tagjai különösen nagy gonddal a takarmánynövénye­ket. A szövetkezet 400 holdnyi kukoricavetéséből eddig több mint 350 holdat kultivátoroztak meg és a megkultivátorozott te­rület nagy részén a munkacsa­patok most fejezik be az első kapálást. Régebben csak esetleg almo- zással, tavaly azonban már si­lózással is hasznosított laposabb, vizes területeken termő csádét az idén a jó takarmányértéke­sítés érdekében „félidős” kor­ban, zöldzsenge állapotban ka­száljuk le, mert ilyenkor van aránylag legnagyobb tápértéke, s ekkor még a jószág is szíve­sen fogyasztja. Ez is bizonyítja, hogy szövetkezetünk semmit nem hagy veszendőbe menni, s minden lehetőséget és alkalmat kihasznál arra, hogy az állat- tenyésztés az eddigieknél jóval nagyobb hasznot hozon a közös gazdaság tagja! számára. Gyuricza Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents