Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-15 / 111. szám

4 Vili, pártkongresszus tiszteletére Határidő előtt készülnek el megyénk útjai A megyei pártbizottság ván­dorzászlajával kitüntetett kecs­keméti Közúti Üzemi Vállalat dolgozói összeállitották azt a sokrétű programot, melyet a Vili. pártkongresszus tiszteleté­re kívánnak megvalósítani. A vállalat éves tervét negyed­évekre és főépítésvezetőségekre lebontva irányszámként adta meg. Ennek ismeretében a dol­gozók vállalták, hogy ha az év folyamán újabb munkákkal bíz­zák meg a vállalatot, akkor a termelési tervet az előirányzot­tal szemben X millió 800 ezer forinttal túlteljesítik. Ez azt je­lenti, hogy a nagyobb munka­helyeken a már eddig kijelölt munkát október 31-e és december 15-e között befejezik. A munkák megkezdése előtt részletes technológiai utasítást adnak a művezetőknek, mely­ben előírják az elvégzendő mun­ka méreteit, minőségét, az anyag- szállítás sorrendjét, a bitume­nes anyagok hőfokát, a tárolás és bedolgozás módjait, és a ke­verési arányokat. Ahol lehető­ség van, összevonják a munka­erőket, központosítják a géppar­kot. Ennek következetében egy- egy nagyobb munkahelyen több művezető, egy-egy részmunkát végez el, melynek eredménye­képpen javul a munka minősé­ge, emelkedik a műszaki veze­tés színvonala. A múlt évi tapasztalatok alap­ján az idei útkorszerűsítéseknél alkalmazott gépesítés előírása­kor jobban összehangolják a munkaprogramot, ezáltal növe­lik a gépek kihasználását. Felajánlották, hogy az egy főre eső építőipari termelési ér- tektervet 105 százalékra teljesí­tik. A többlettermelést kizáró­lag a termelékenység növelésé­ből oldják meg. Ennek megvaló­sítása összefügg a gépesítés fo­kának emelésével és 'a különbö­ző szervezési intézkedésekkel. A munkák zömét az idén a kiskunfélegyháza—kiskunha­lasi és a bácsalmás—katymári, valamint a bácsalmás—tataházi út korszerűsítési munkálatai al­kotják. Ez az úttest szélesítés­ből, k any árki igazításból és bi­tumenes kőpálya építéséből áll. Az előző évhez hasonlóan ezt a nagy munkát sokoldalú gépe­sítéssel, vagy ahogy itt mondják nagy gépesítéssel oldják meg. Ezek szerint autogréder teríti a hengerlési kavicsot, a zúzalék- szóráshoz is gépet alkalmaznak. az út felületének bevonásos ke­zelésénél, továbbá a zárórétegek készítésénél a pálya előzetes le­tisztítását géppel oldják meg. az elmúlt évben kikísérletezett traktorra szerelt seprőgéppel és porfúvóval. A korszerűsítési munkákkal kapcsolatos kiigazítások, vala­mint az árok és padkarendezési munkák gépesítésére kotrógépet állítanak be. A munkagépek gyors kijavítása érdekében a ko­rábbi években beállított mű- helygépkocsit korszerű felszere­léssel látták el. A gazdaságosság biztosítására takarékossági intézkedési tervet készítettek, amelyből minden főépítésvezetőség, brigád meg­tudja, mit kell cselekednie. Elképzeléseik szerint a nyereséghányadot 0,5 száza­lékkal túlteljesítik. Jelentős megtakarítást terveznek a köz­úti szállítások költségeinek és a főbb építési anyagok szállítási veszteségeinek csökkentésével. A felajánlásból részletesen megtudjuk azt is, hogy milyen versenyformákat szerveztek, mit kell teljesíteni egy-egy brigád­nak, s hog-y a verseny legjobb­jai milyen összegű jutalmat kap­nak. MEGNYITÁS ELÓTT így készül a „konkrét” zene A Pannónia Filmstúdióban a filmek kísérőzenéjeként egy­re többet alkalmazzák az elektronikus és a konkrét zenét. Az elektronikus zene lényege, hogy különböző generátorok köz- beiktatásával elektronikus műszerekkel állítják elő a muzsikát. A konkrét zene sajátossága, hogy különböző tárgyi zörejekből állítják elő a megfelelő hangokat. Vannak olyan razj- és báb­filmek, amelyekhez ma már nehezen képzelhető el melodikus zene, mert a film hangulata, kifejezési formája mást követel. Ilyen például a most készülő öcsi cs a varázsló című rajz­film, amelynek zenéjét Bélái István hangmérnök elektronikus és konkrét zenéből állítja össze. A képen: Gitár és a többi zörejek együtt adják a készülő rajzfiljn érdekes zenéjét. Olyan "esz szövetkezetünk, amilyenné formáljuk AZ IDEI mostoha tavasz pró­bára tette termelőszövetkeze­tünk gazdáit: amit máskor há­rom hónap alatt végeztünk el, az idén egy hónapba kellett be­lesűrítenünk. Ennek ellenére május 5-ig elvégeztük az ősziek fejtrágyázását, befejeztük a ve­tést. Elültettünk több mint 100 ezer fűz- és robuszt-nyárfadug- ványt. Tizenöt hold lucernánk­hoz újabb 20 holdat telepítet­tünk. Most a 30 holdas kerté­szet, 20 hold majoránnánk, va­lamint 135 hold fűszerpaprika- területünk talajelőkészítésén fá­radozunk. Kétezerhétszáz négy­zetméter fűszerpaprika, ötszáz négyzetméter majoránna és ugyanannyi vegyes konyhakerti, valamint 80 ezer dinnyepalánta várja a kiültetést. Szövetkezeti gazdáink mun­kakedve egyre jobb. Az utóbbi időben naponta nyolcvanan— százan is jelentkeztek. Közöttük harminc-negyven tsz-lány és asszony, valamint bedolgozó. Az említett palánták kiültetése is asszonyaink és lányaink ügyes kezeire vár. A NAGY MUNKÁK mellett gondoltunk az országosan jelent­kező seprőhiányra, ezért vetet­tünk három holdon cirkot. Ily módon egyéb haszna mellett téli foglalkoztatást is biztosítunk tagságunknak. Egyik legnagyobb eredmé­nyünk — megítélésem szerint —, hogy a bátyai Haladás Tsz- ben megnőtt a föld becsülete. Egyéni gazda korunkban sem tapasztaltam ilyen érdeklődést, mint most. Igaz, földterületünk csak 1200 hold, de ebből egy talpalatnyi sem áll műveletle­nül. A POLITIKAI munkával el­ért eredményeinktől nem vá­lasztható el az ösztönző módsze­rek bevezetése. Tagságunk az idén is a százalékos művelést választotta. Állattenyésztőink malac- és teipénz-prémiumban részesülnek. Elősegítette a nagy munkakedvet a május elsejéig kiosztott 97 ezer forint előleg, ami munkaegységenként 10 fo­rintot jelent. A tagság látja, hogy csak a közös összefogás hozhatja meg a jó eredményt és azt vallja: olyan lesz a mi szövetkezetünk, amilyenné formáljuk. Ha többet termelünk, több lesz a jövedel­münk. Hegedűs János tsz-elnök, Bátya Bosszantó apróságok A Budapesti Ipari Vásár nagy­szerű modern kivitelű pavilon­jainak építkezése a befejezéshez közeledik; Képünkön a nehéz­ipari pavilon látható. A diszílő grafikusok és a villanyszerelők végzik az utolsó simításokat. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19 . 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecském4». Szabadság tér l/a. 1 elefánt 17-09 „ Magvar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizet*^ ét» i hspanra 12 forint ” Ba;».KisUuo megvet Nyomda V. Kecskemet- — Telefon: Tanácsunk határom zatot hozott a községi KISZ-szervezet anyagi támogatására. A hatá­rozat értelmiben azon­ban, a KISZ-szervezet csak olyan mértékben részesül a községfej­lesztési hozzájárulás­ból, amilyen mérték­ben tagjai kiveszik ré­szüket a községfejlesz­tésből, községszépítés­ből. Célunk ezzel nem­csak a KISZ-szervezet támogatása volt, hanem az ifjúság nevelése is a közösség érdekében végzett kollektív mun­ka megszerettetésére. De most nem is erről, hanem a határozat megvalósulásáról sze­retnék írni. Nem sokkal a hatá­rozat megszületése után * pehö?zön hozzám egy „Munkát kereső“ liatalok 16—17 éves KISZ-fia- tal. — Akkor hát elnök elvtárs, jöhetnék már­is a tanácshoz dolgoz­ni? ... Én félreértettem a kérdést, s megmagya­ráztam, hogy jelenleg nincs felvétel nálunk. Végül tisztázódott, hogy ő nem kenyérkereső, hanem társadalmi mun­kára gondolt. Első eset volt ez, hogy nálunk társadal­mi munkára megbíza­tást kérjenek a fiata­lok, s talán mondanom sem kell mennyire megörültem ennek. És az első fiatalt többen is követték. így történt, hogy április 30-án már egy 35 tagú csoportjuk a most épülő új rava­talozóhoz mintegy 30 ezer téglát szállított. Ezt követően, május 5-én megkértek, hogy menjek el a KlSZ-gyű- lésükre és ismertessem, a község fejlődésének tervét. Az este hét órá­ra megbeszélt gyűlésen pontosan és fegyelme­zetten együtt volt a hetven fiatal —, s ez is új erény Madara­son. A tájékoztatót vagy érdeklődéssel fo­gadták, s még a hely­színen vállalást tettek arra, hogy a temetői építkezéshez, újabb 40 ezer téglát kiszállíta­nak, ezenfelül segíte­nek az újfalui iskola átalakításánál és a tör­pevízmű építésénél. Csak egy kikötésük volt e vállalások elle­nében: — Azután elnök elv­társ, nehogy másnak adja ezt a munkát! Hát íme: így valósul meg nálunk egy taná­csi határozat, s termé­szetesen mondanom sem kell. hogy mi sem maradunk adósai a fia­taloknak. A tanácsülés által jóváhagyott ősz- szeggel anyagi segítsé­get biztosítunk nekik a jobb sportolási, kul­turálódási és szórako­zási feltételek megte­remtéséhez. Suhajda János vb-elnök, Madaras A vendég rontja el Egy idős bácsi, lehetett körül­belül 65—70 éves, az egyik kecs­keméti fodrászüzletben felállt a székről és kifizette a munkáért járó díjat. Ezenfelül még két fo­rint borravalót adott át az egyik szövetkezeti dolgozónak, aki megköszönte és zsebre tette a két darab egyforintost. Aztán feladta a bácsi kabátját, ami he­lyes is, hiszen idős ember volt a vendég. A bácsi ismét borra­valót nyújtott át, amit a szövet­kezeti dolgozó mély meghajlás­sal ismét zsebre tett. Szerintem nem volt helyes az idős bácsitól három perc alatt kétszer is borravalót elfogadni. Persze, az sem volt éppen he- I lyénvaló, hogy a vendég borra­valót adott a fodrásznak. Az hiszem, az ilyen vendégek rontják el a kiszolgálókat, s ho­nosítják meg — ahelyett, hogy megszüntetnék — a borravaló „intézményét'’, P. F.

Next

/
Thumbnails
Contents