Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-10 / 107. szám
Lélektan — a fáradtság ellen Tavaszi újdonság... . . . i 3 „repülőszoknyás” kétrészes, könnyű szövetből készült ruha, amelynek díszítése vastag fehér gépitűzés. (Tervezte Nádor Vera.) Az elfáradás: élet jelenség. Amikor ébren vagyunk, mindig többé-kevésbé működnek izmaink, érzékszerveink, terhelés alatt áll az irányítást végző központi idegrendszer. Ha egész nap szórakozunk — például a Balatonon vitorlázunk, a Mátrában túrázunk, sőt, ha „semmit sem csinálunk” — szervezetünk akkor is naponta megkívánja az alvást. Biológiai értelemben tehát az üdülés, a „pihenés” is fárasztó. Természetes, hogy még inkább fellép ez a jelenség, ha dolgozunk. A munkalélektan egyik ága ezt vizsgálja és olyan módszereket igyekszik kialakítani, amelyek a legkisebb mértékűre csökkentik az elfáradást. Az idegek „láxmérőiu Fáradtnak lenni — szubjektív érzés és okai nagyon különbözők lehenek. Esetleg betegségből — alacsony vérnyomásból, lappangó fertőzésből — ered, s ekkor az orvostudományra tartozik. A munkalélektan azt vizsgálja, hogy az egészséges embereknél milyen terhelés hatására és mikor következik be a fáradtságérzés. Hogyan változik ez a munkaidő alatt, s mikor kezd a teljesítmény rovására menni és mikor éri el azt a pontot, amelyen túl az elfáradás már zavart okozhat a termelésben, még inkább a dolgozó egészségében. (Mondanunk sem kell, hogy a kapitalista munkalélektan csak a termelést tartja szem előtt, hiszen a munkanélküliek „tartalékhadserege” bármikor százat is állít egy kidőlt munkás helyére.) Az elfáradás fokozatai és változásai ma már objekiv módszerekkel mérhetők. Az agykéreg megterheléséről például biztos adatokat szolgáltat az, hogy mennyi idő alatt válaszol a szervezet a különféle ingerekre, vagy mennyivel kell emelni az „ingerküszöböt”, hogy ugyanaz a hatás jöjjön létre. A bevitt inger — fény és hőhatás stb., — és a válaszcselekvés között eltelt idő úgy mutatja az elfáradás fokát, mint a lázmérő a test hőmérsékletét. Hasonlóképpen mérhetők a légzési, mozgási, izomösszehúzódási rendellenességek, az álmosság, bágyadtság- érzés objektív tünetei. Ezek a példák mutatják: a munkalélektan szilárdan megalapozott tudomány, ha gyümölcseit nem is tudjuk még naponta és az élet minden területén learatni. Hogyan osszák be a rövidített munkaidőt? És egyben nagy lehetőségeket ígérő tudomány is, amelyben végleges megoldások váltakoznak egyelőre vitás, eldöntetlen kérdésekkel. Vitás még például, hogy a rövidített munkaidőt kevesebb napra, vagy több napon át kevesebb órára célszerű beosztani. Valószínűnek látszik, hogy heti két napnál hosszabb munkaszünetet általában nem tesz szükségessé az elfáradás mértéke, másrészt káros hatású kizökkenést okoz. Természetesen ez szervezési kérdés is, de a munkalélektannak döntő szava lesz a megoldásnál. Beható vizsgálatok, mérések tárgya, hogy a napi munkaidőben az egyszeri hosszabb, vagy ismételt rövidebb pihenővel küszöbölhető-e ki inkább a fáradtságérzés. Ügy látszik, hogy egyhangú — monoton — munkát hatásosabban old fel a többször beiktatott, rövidebb szünet. Gyakorlat — és figyelemébrentartás Az egyhangúság egyébként az elfáradás egyik legfőbb okozója. Munkalélektani felismerésből született a következő megoldás a monotónia megszüntetésére: ugyanolyan munkát végez két szövőnő, s ha előre megtervezett munkamegosztással két gépen közösen dolgoznak, kevésbé fáradnak el és termelésük is eredményesebb lesz. A munkalélektan arra is figyelmeztet: csak azok dolgozhatnak így együtt, akik rokonszenvesek egymásnak, s az is fontos, hogy mind a ketten egyforma színvonalon álló, gyakorlott munkások legyenek. Általában: minél nagyobb a gyakorlat — rutin —, annál inkább véd a változatosság a figyelmet elernyesztő egyhangúság ellen. A modem gépek az izommunka helyett mindinkább a figyelmet veszik igénybe, éppen ezért fontos a figyelem ébrentartása. Azt hiszem ez is bizonyítja mennyire sokrétű tudomány a munkalélektan és hogyan kapcsolódnak össze különböző területei a termeléssel, s a legfőbb értékkel: az ember egészségével. Mit hell tudni a D-vitaminról? A többi vitaminokhoz viszonyítva a D-vitaminból arányiam igen kevés kell. Már grammnyi mennyiségben is kifejti jótékony hatását. Ne feledjük azonban, hogy a gyermeki szervezetnek több D-vitamlnra van szüksége, mint a felnőtt embernek, mert a fejlődő testben gyors ütemben épül fel a csontváz, amihez sok ásványi só kell, tehát a sókat szabályozó hatóanyagokból is többre van szükség. A D-vitamint a fejlődő szervezet jobban raktározza, mint a felnőtt. Természetesen nemcsak csukamájolajban, hanem számos élelmiszerben is található D-vi- tamin. A tojássárgája kitűnő D-vitaminforrás lehet. Számbavehető D-vitaminfor- rás még a szardínia, a hering és a gomba. Mivel gombához ezentúl aránylag könnyen és olcsón hozzájuthatunk, iktassuk minél gyakrabban étrendünkbe. Tapasztalati tény, hogy a csukamájolaj-fogyasztás fokozza a szervezet ellenállőképességét a fertőzésekkel szemben, valószínűleg azért, mert a D-vitamin mellett A-vitamin is van benne. De lehet, hogy e kedvező hatás az olajban levő egyéb — eddig még ismeretlen — vegyieteknek is köszönhető. Ezért olyan * helyeken, ahol keveset süt a nap, vagy akik elfoglaltságuk mellett keveset tartózkodnak szabadlevegön, napsütésen felnőtt koruk ellenére is fogyasz- szanak hetenként egyszer-két- szer csukamájolajat Gy. I. A gombaételekről Minden kezdet nehéz KOZMETIKA. A száraz arcbor védelmében A háztartás 2000-hen A technika ma már olyan gyorsan fejlődik, hogy az utópisztikus regények írói is alig tudják fantáziával követni. Ezért a külföldi lapok inkább tudósokat kérdeznek sorra, s tőlük akarják megtudni, véleményük szerint mi várható a 2000-ik esztendőre. Ezekből a tudományosan megalapozott jóslatokból kötöttünk most csokorba néhányat. Ha valaki csenget az ajtón, már ma is a szobából nyithatjuk ki az ajtót egy gomb segítségével. De 2000-ben már először egy televízió segítségével magunk elé vetítjük az ajtó előtt álló arcát, s az ajtót csak akkor nyitjuk ki, ha valóban be is akarjuk engedni. Mások szerint néhány évtized múlva, ha Valaki költözni akar, nemcsak a bútorait viszi magával, hanem az egész házat. Minden szoba könnyen összerakható egység lesz, amelyet az előre elkészített alapokra bárhol fel lehet állítani. A házaknak mindenütt 'esz egy „egészségügyi szobája”, amelynek falai ibolyántúli sugarakat bocsátanak ki, s ezekben — ha az orvos is javasolja — egész évben lehet napfür•J. " “ '1 A hűtőszekrényt valószínűleg ' :ntralizálni fogják. Mindenütt lesz egy hűtőfiók, s nem kell kimenni a konyhába, ha hideg limonádét akarunk inni, hiszen a fekvőhely mellett ott lesz a kis hűtőszekrény is. Az edényt nem gép mossa majd, hanem emberi füllel nem hallható ultrahanggal tisztítják. Étkezés után mindent a helyére tesznek, s amikor a szekrényt bezárják, az ultrahang mindent megtisztít. . Hogy e recepteket ..programozni” lehet, azt a különböző szaklapokban sokszor megírták már. Vagyis ha minden jól megy, fél évszázad sem kell hozzá, s megszűnik a háztartási munka. Sok szakember szerint ennek technikailag semmi akadálya nincs. A szeszélyes tavaszi időjárás, a szabad levegőn való gyakoribb tartózkodás miatt az eddiginél többet kell most törődni arcunk ápolásával. A leggyakoribb panasz ebben az időszakban, hogy az arcbőr kiszárad. Ennek elkerülésére, illetve a száraz arcbőr kezelésére adunk most néhány jó tanácsot női olvasóinknak. FÉLLITER vízben főzzünk két evőkanál kamillafüvet. Mártsunk bele vattadarabokat, terítsük az arcunkra és 10—15 percig pihentessük, amíg bőrünk megpuhul. Ezt a műveletet akkor végezzük, ha a szél nagyon kifújta arcunkat, s bőrünk érdessé vált. Az ilyen érzékeny bőrt egyébként tanácsos víz helyett rendszeresen kamillafőzetben mosni. Minden arcmosás után zsíros krémmel kell megkenni arcunkat, de nagyon jó erre a célra a sótlan, tiszta sertészsír is. Mosdás után általában ne töröljük szárazra arcunkat, csak itassuk fel róla a vizet törülközővel, s a nyirkos bőrre kenjük a krémet. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az arcbőrt időnként különféle tápanyagokkal kell ellátni. Ezt a célt pakolással érjük el. Lényege, hogy a tiszta krémmel vagy zsírral bekent, me^szárított arcot nyers tejbe mártott vattával letöröljük, majd felkenjük a pakoló anyagot. Az alábbi pakolások mind száraz bőrökhöz valók, s hetenként egyszer-kétszer kell alkalmazni. TEJES PAKOLÁS. Szerezzünk kevés lenmaglisztet, fél deci nyerstejjel keverjük péppé, s kenjük fel arcunkra. 10— 15 percig pihenünk, majd ka- millás főzettel lemossuk. TOJÄSPAKOLÄS. Egy tojás sárgája és 10 csepp étolaj kell hozzá, összekeverjük, felkenjük, s addig hagyjuk az arcunkon, amíg nem húzódik bőrünk. Langyos, nyers tejjel vagy kamillafőzettel mossuk le. Kitűnő bőrpuhító még a felmelegített étolaj, amelyet kis vattacsomóval paskolunk arcunkra. Sok háziasszony idegenkedik a gombás ételektől, pedig azok magas íehérjetarv.lmuknál fogva vetekszenek a hús tápértékével. Éppen ezért, ha betartjuk az előírt szabályokat a gombaételek elkészítésénél; bátran fogyaszthatjuk, de mindig csak annyit készítsünk belőle, amennyi egy étkezésre elegendő. Különösen jegyezzük meg, hogy a tejfelesen készített ételek kizárólag frissen fogyaszthatók, s ez főként érvényes a nyári meleg időkre. Most pedig ismerkedjünk meg néhány ízletese gombaétel receptjével: Bundás gomba. Szép, nagyobb gombákat megmosunk, megtisztítunk, szára végét levágjuk, s rövid ideig szikkadni hagyjuk. Sűrű palacsinta tésztába mártogatva, forró, bő zsírban sütjük ki és mártással, burgonyapürével, esetleg reszelt sajttal, melegen tálaljuk. Gomba juhtúrőval sütve. Egyenlő nagyságú gombákat veszünk, mosás és tisztítás után kivajazott tűzálló tálba rakjuk, kalapjukkal lefelé fordítva; hogy mindegyik kalapját a szár mellett juhtúróval rakhassuk körül. Ha a túró száraz, kis vajat keverhetünk hozzá. Olvasztott vajjal leöntjük és sütőbe» átsütjük. Ugyanígy készíthetjük a gombát körözött liptóival Is. Gombás galuska. A gombát megmossuk, megtisztítjuk, apróra vágjuk és kevés zsíron, kis hagymával, zöldpetrezselyemmel, sóval, borssal, nagyon kevés vízzel puhára pároljuk. Ha a víz elpárolgott, vegyük le a tűzről és kifőtt galuska közé kavarjuk. Heti étrend PÉNTEK: Bableves, burgonyafánk, mirelité gyümölcs. SZOMBAT: Tarhonyaleves; salátafőzelék párolt sonkával. VASÁRNAP: Zöldségkrémleves, ráchal, fejessaláta, almásbéles. HÉTFŐ: Sóskaleves, mustáros marhafelsál csőtésztával. KEDD: Ha misgulyásleves,• gomba juhtúróval sütve. SZERDA: Paradicsomleves; paprikás burgonya virslivel. CSÜTÖRTÖK: Spárgaleves, mirelité sertésmáj rántva; párolt rizsZSel. , <l****-l Kézimunka-tanfolyamon Hőtanácsaink, földművesszövetkezeti nőbizottságaink és a szakszervezetek segítségével a most lezárult ismeretterjesztési évadban is sok száz asszony es leány ismerkedett meg az otthont szépítő népi díszítőművészettel vagy a szabás-varrás kulissza- titkaival. Egyedül a szakszervezet varrótanfolyamának elvégzéséről — a múlt heti, divatbemutatóval egybekötött záróvizsgán — például több mint százan kaptak bizonyítványt, a képünkön bemuiatoti kecskeméti nötauáesi kézimunkaszakkör tagjai pedig kiállításra készülődnek.
