Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-10 / 107. szám

4, oldal 1962. május 10. csütörtö* Jövőre államvizsgát tesznek •«• Kecskeméti zenetanárok hangversenye Árnyas fáv közt meghúzódó, szép. modem épület Kiskunha­lason a Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikum. Valóságos fellegvára a mezőgazdasági szaktudományoknak. 'A hetven felsőfokú hallgatón kívül ugyan­is itt tanul még a négyéves mezőgazdasági technikum 170 növendéke és levelező tagoza­ton hétszáz dolgozó. Vaian ho- • -n neV. mii ven vágyakat, terveket szövögetnek az ország minden részéből idesereglett fiatalok? Bivatássxeretet és felelősségérzet Szünetben — amikor a tiszta, napfényes folyosón csoportok­ba verődve tárgyalták a fris­sen hallott anyag részleteit, ap­ró személyes ügyeiket — őszin­te. meghitt légkör alakult ki közöttünk. Hallgattam szenve­délyes vitájukat, néztem nyílt, értelmes tekintetüket és megál­lapítottam: — Ez a fiatalság szereti azt a hivatást, amelyet választott, de érzi a feladat sú­lyát, felelősségét is. Sokan vágyakoznak az egye­temre, de a többség alig várja, hogy megnyíljon előtte az élet. a termelőszövetkezet kapuja, ahol végre hasznosítani lehet a tanultakat. • A felsőfokú technikum két éve alakult intézmény. Tavaly nyitották meg az országban mindössze tizenöt h elven. A kis­kunhalasi növényvédőszakos, — ilyen az országban négy mű­ködik. A növendékek jövőre államvizsgát tesznek és meg­kapják a szaktechnikusi ok­levelet. Mit csinálnak szabad idejük­ben, esti óráikban a növény- termesztés jövendő specialistái? — Nemrég avattuk diákott­honunkat II. Rákóczi Ferenc szocialista kollégiummá — me­sélik büszkén, egymás szavába vágva. — Két nagyszerűen fel­szerelt kultúrtermünk is van. Kényelmes fotelek, televízió, rá­dió, magnetofon, na és termé­szetesen könyvek.;. Olvasni nagyon szeretnek. Mindig megvitatják az újon­nan megjelenő műveket. Irodal­mi klubot is alakítottak. Ope­rákra. hangversenyekre, költé­szetre fordul a szó. Csodál­kozom: olyan otthonosan mo­zognak ezen a szakmájuktól merőben különböző területen. Ex csak természetes — válaszolta észrevételemre Haluza Ferenc igazgatóhelyet­tes. — A felsőfokú technikum­ba csak érettségizettek jelent­kezhetnek. Közülük is csak ki­tűnő, jeles, esetleg jórendű ta­nulókat veszünk fél. Régen el­múlt a mezőgazdasági iskolák 1951—52-s »-hőskorszakának« ideje, amikor mindenkit a gim­názium érdekelt, csupán bukott, vagy elégséges rendűek jöttek — jobb híján — mezőgazda- sági technikumba. Most éppen fordított az arány. Három-négy év óta feltűnően megnőtt az érdeklődés. Egyre többen és többen kérik felvéte­lüket mezőgazdasági szakisko­lába. Haluza elvtárs máris ag­gódva nézett a jövő elé. — Jelenleg a zavartalan ta­nuláshoz minden biztosított. Sokfelé elhangzott a panasz, hogy túlzsúfoltak a felsőfokú technikumok. Nálunk három előadóterem áll egy évfolyam rendelkezésére, korszerű labora­tóriummal, tágas, kényelmes kollégiummal. Viszont jövőre már két évfolyam elhelyezésé­ről kell gondoskodnunk. Kevés a tanerő. Több mint kilencszáz gyerekre jut húsz pedagógus, ősszel még legalább tíz tanár kellene. Ez bizony nehezen el­intézhető. mert nálunk kizáró­lag mezőgazdasági mérnöki diplomával vagy tanárképző ok­levéllel rendelkezők taníthat­nak. Történelmi múlt és jövőt építő jelen Nagyok a követelmények, de a lehetőségek is. Tanulmányaik befejeztével mindenkit elhelyez az iskola agronómusnak. főag- ronómusnak különböző termelő- szövetkezetekbe. Akadnak szép számmal olyanok, akiket a tsz vagy tanács küldött ösztöndíj­jal, hogy az iskola befejezése után otthon hasznosítsa tudá­sát. A jó tanulók és a leg­jobban rászorulók — körülbe­lül ötven százalék — kapnak tanulmányi segélyt. Az oktatás díjtalan, a kollégiumi ellátás — mosás, villany, szállás, fűtés, étkezés — havi 250 forint. Az iskola fedezi a tanulmányi ki­rándulások költségeit. Nagyobb útra most: májusban indulnak először. Megtekintik a Csengődi Állami Gazdaságot 1703-ban ezen a helyen híres csata zajlott le, melven részt vett a fejedelem. — II. Rákó­czi Ferenc is. Ennek emlékére viseli nevét az iskola és a kollégium. A történelmi neve­zetességű helyen diadalmas, új csatára készül a lelkes fiatal­ság. A szocialista mezőgazda­ság megszilárdítására nagy­szerű álmok, tervek valóravál- tására. Fiatal intézmény, fiatal la­kókkal. Vidámságot sugároznak a falak, bizakodó hitet a tekin­tetek. Itt éreztem igazán, hogy tavasz van. Virágbaszökkent, új vetést érlelő, sokat ígérő ta­vasz! . i. Vadas Zsuzsa ÖRÖMMEL ÜDVÖZÖLTÜK az Országos Filharmónia és a városi tanács bérleti koncert­sorozatának májusi programjá­ba beiktatott Kecskeméten mű­ködő zenetanárok hangverse­nyét. A hangversenydobogón ismét szereplő zenepedagógus-gárda tavaly mutatkozott be először, tanári hangverseny keretében. A szereplők között akad számos olyan előadó, aki rendszeresen hangversenyezik a fővárosban, de jó néhányat a tavalyi tanári koncerten „fedeztünk” fel. Eb­ből kitűnik, hogy a bemutató tanári hangversenyek nemcsak propagandisztikus jelentőségűek, de módot nyújtanak az eddig kizárólag oktatásban résztvevő művészi kvalitású pedagógusok megismerésére. A HANGVERSENY szóló és kamarazeneművekből összeállí­tott énekes és hangszeres mű­sorszámai Corelli, Mozart, Cho­pin, Verdi, Gounod. Popper, Aszafjev, Sugár és Kádár mű­veiből tevődtek össze. Danicsné Kiss Éva, Gazdag István, Gáti István, Héjjas Pál, Joó Csilla, Kaveczky Ferenc, dr. Kádár Károly, dr. Kiss Er­nő. Körberné Nagy Mária, Mé­száros Klára, Nemesszeghy La­jos, Róbert Gábor, Székelyhídi Béla, Török Iván a kecskeméti zenepedegógiai iskola művészta­nárai az előadott kompozíciók művészi interpretálásával újó­lag bebizonyították, hogy meg­A Magyar Tudományos Aka­démia Történettudományi Inté­zetének munkatársai több esz­tendős kutatás eredményeként hatkötetes sorozatban közrebo­csátják a második világháború előzményeire és történetére vo­natkozó magyar /diplomáciai okmányokat. A közzétett forrás­anyag hazai és nemzetközi szempontból egyaránt új és fon­tos adatokkal járul hozzá a korszak magyar külpolitikájá­nak, valamint a második világ­háború történetének tudomá­nyos feldolgozásához. Az Akadémiai Kiadó gondo­zásában. Zsigmond László szer­kesztésében megjelenő sorozat dőlt az a téves elképzelés, mi­szerint a jó zenepedagógus nem lehet jó előadó. Kétségtelen, hogy a zeneokta­tás módszerének fokozatos, terv­szerű fejlődése önkéntelenül, mintegy követelményként szab­ja meg az oktatók művészi tel­jesítményének magas színvona­lát. Ezzel a felfejlődő menettel szorosan összefügg az is, hogy ma már nemcsak egy elhatá­rolt, szükkeretű társadalmi ré­teg élvezheti a művészi produk­ciókat. Kitárult a horizont, fel­nőtt és gyermek számára egy­aránt megnyílt a zene hihetet­lenül gazdag birodalmának ka­puja. Különösen nagy jelentőségűek zenei nevelés szempontjából az országosan rendezett ifjúsági hangversenyek. Ezúttal is él­vezhették a kecskeméti gyere­kek a délutáni ifjúsági előadá­son a zenetanárok hangverse­nyét, amit este a felnőtt kö­zönség előtt ismételtek meg. A FIATALOKNAK Luki» László tartott beszámolót. Nem véletlen, hogy rendszerint ő a gyermekközönség „narrátora”'. Lukin nemcsak száraz adatok­kal szolgál, de szórakoztatva ok­tat és megtalálja azt a közvet­len hangot, amivel felkelti kis hallgatói érdeklődését. Az esti előadást Körber Tivadar kon­ferálta ugyancsak színvonala­san, alapos felkészültséggel. Pártos Erzsi első kötete A Berlin—Róma tengely kialakulása és Ausztria annexiója 1936—1938 címmej most került ki a sajtó alóL A dokumentum-gyűjtemény többek között tartalmazza: a legfontosabb diplomáciai tár­gyalások jegyzőkönyveit. a ma­gyar követek és katonai attasék jelentéseit, a külföldi állam­férfiak leveleit, táviratait stbj Külön érdeklődésre tarthat szá­mot a Mussolini. Schuschnigg és Gömbös Gyula 1936 márciu­sában Rómában folytatott tár­gyalásairól készült jegyzőkönyv, a magyar külügyminiszternek 1936-ban Neurathtal és Papéra, nel folytatott megbeszéléseiről készült feljegyzések, a római paktum államainak 1936 no­vemberi bécsi tárgyalásainak jegyzőkönyved. Ciano 1937 má­jusi és Neurath 1937 lúniusi budapesti megbeszéléseinek iratanyaga, Darányi Kálmán magyar miniszterelnök 1937 no­vemberi berlini látogatásának okmányai, a magyar külügy­miniszternek Edenned. Vansit- tarttal, Cianoval, Berger-Walde- neggéL, Guido Schmidttel. Horn­bostel! el és más külföldi poli­tikusokkal folytatott tárgyalá­sairól készült feljegyzések és levelek. A kiadványsorozat a követ­kező kötetekből fog állni: 1. A Berlin—Róma tengely kialaku­lása és Ausztria annexiója 1936 —1938; 2. A müncheni egyez­mény létrejötte és Magyaror­szág külpolitikája 1937—1938; 3. Magyarország részvétele Csehszlovákia teljes feldarabo­láséban 1938—1939: 4. Magyar- ország külpolitikája a második világháború kitörésének időisza- kában 1939—1940: 5. A Szovjet- unió elleni háború előkészítése és Magyarország 1940—1941; (t. Magyarország részvétele a má­sodik világháborúban 1941—- 1945. A sorozat elsősorban a tudo­mányos kutatás igényeit kíván­ja kielégíteni, de rendkívül ér­dekes politikai mondanivalója révén joggal tarthat számot a kor története iránt behatóbban érdeklődő nagyközönség figyel­mére is. I A kőkorszak embere és az irodalomkritika (Szatirikus karcolat) A kőkórszakban, talán még két nap­pal előbb, a szaba­dalmi hivatalnál egy feltaláló jelenkezett, aki elkészítette a világ legelső kocsi­ját. Büszkeségtől da­gadozva mutatta be műyét a szakértői bizottságnak. i,Hm, hm, kocsi?” —■ mondotta egyi­kük. „Nem találja kissé túl merész­nek?” A második szak­értő jól megnézte, körülszaglászta, és legalább három órán át tapogatta a mo­dellt: „Talán ha min­den lyukat betapasz­tana, árbocot és vi­torlákat szerelne rá, hajónak is lehetne használni.’­„Ugyan, — vetet­te ellen a harmadik — csak meg kell erősíteni a gerendá­kat és nagyszerű tutaj lesz belőle.” „Sőt, még szánkó­nak is jó lenne! — mondotta a negye­dik. — Nincsenek ugyan szabályos tal­pai, de minek any- nyit kukacoskodni. Szögelje csak meg ezeket a kerek tár­csákat jó feszesre, hogy ne mozoghas­sanak és akkor, aki mindkét szemét be­hunyja, azt hiheti, hogy szánkóban ül.” így történt, hogy a kőkorszakbeli em­bernek nem lett ko­csija, de tanúja le­hetett az irodalom- kritika kialakulásá­nak. Guzwruxiy-tseczE -savoly 53. — örömmel viszem el és mo­som ki ... — Ti-tikém ... Ma jelentem nz orvoskapitánynak, hogy a német helyett veled akarok együtt, dolgozni. Sok a munka, kel! a segítség . . . A kapitány azonnal elfogadta a tervet. Még jobb is, ha Ti-ti kerül oda, mert régóta ismeri a kórház rendjét, munkamenetét, ezenkívül ügyes, szolgálatkész. Ha viszont a századból hoznak egy légionistát, ki tudja, mikor­ra tanulia meg a munkát?!... Ettől kezdve Ti-ti és Gazsó mind gyakrabban dolgoztak együtt Kezdték őket együtt megszokni, s megszokták azt is, hogy . a. lány hazaviszi a fiú ru­háját. mossa, vasalja, s Gazsó mindig olyan, mintha skatulyá­ból húzták volna ki . .. Néhány­szor együtt látták őket a falu­ban is ... A hír hamarosan eljutott az orvoskapitányhoz, de maga is észrevette már. hogy beosztott­ja és a vietnami lány sülve-fő- ve együtt vannak. Megértőén, pajzánul mosolygott... Gazsóék nem is nagyon bán­ták. hogy így magyarázzák kap­csolatukat. Ez bizonyos fokig kedvezett nekik. Az orvos és az erőd parancsnoka elkönyvelték, hogy az 57081-es nem a nyilvá­nosházba jár egy kis szerele­mért, hanem közelebb megta­lálta azt... Gazsó mindennap lejárt a se­besülthöz. Egy hét eltelte után Nao Ting — Ti-ti apja — nagy- nehezen már fel tudott kelni. Körülbelül három hét múlva ér­kezett el az idő, hogy a seb tel­jesen begyógyult és a beteg el­hagyhatta ágyát. Nao Ting mosolyogva állt a szoba közepén, amikor Gazsó belépett. Apja mellett pedig a lány, Ti-ti. Arca sugárzott a bol­dogságtól, amikor a fiú megér­kezett. • Gazsó olyan boldognak érezte magát, mint még soha, mióta betette a lábát a légióba. Meg­gyógyított egy embert, szinte a másvilágról hozta vissza... És ez az ember a szeretett lány ap­ja ... A jól végzett munka örö­me kavargóit benne a szeretet­tel, a meghatódottsággal... Egy könnycsepp tolakodott elő szeméből, de hirtelen letö­rölte. Nao Ting eléje lépett. — Megértem, ami most tel­kedben végbemegy — mondotta lágyan, tisztán franciául. — Hi­szen a légióban olyan kevés a szép emlék. Tudom, erre a perc­re, míg élsz, emlékezni fogsz. Tudom ... te nagyon sokat tet­tél értünk. Most nemcsak ma­gamra és Ti-ti re gondolok ... Értünk, vietnamiakért... Meg­gyógyítottál egy parancsnokot és egy csomó gyógyszert, köt­szert szállítottál a szabadság- harcosok részére... Nem tu­dom, ismered-e a mi országun­kat, népünket, sorsunkat, snem tudom, megérted-e népünk erő­feszítését, szabadságvágyát, de tevékenységedből, magatartá­sodból ítélve: ember vagy ... becsületes ember ... Elhallgatott, s a nyakában ló­gó kis tarsolyból piciny amu­lettet vett elő. Körülbelül ak­kora lehetett, mintegy inggomb. Az amulett kis Buddha-szobrot ábrázolt. Nao Ting Gazsó felé nyújtotta. — Ez a kis Buddha megvéd téged száz veszélyen át, s haza segít, hazádba, ha te is úgy aka­rod. Én tudom, hol a te hazád és jól ismerem a fajtádat. Tu­dom. nálatok most igazi élet kezdődik... új élet... Nos, azért, hogy nem ellenségként jöttél Vietnamba és mivel gyógy­szerrel segítetted a szabadság­harcosokat, ma éjjel Bá-Kán körzetében egyetlen fegyversem fog megszólalni. Pedig a fegy­verek mindaddig nem hallgat­nak el, amíg ki nem verjük in­nen az idegeneket... De ma éjjel a te tiszteletedre csönd lesz... A ma estét nem felej­ted el. Arra kérlek, holnap is gyere el, két jóbarátom szeret­ne veled megismerkedni... Gazsó a délután boldogan vé­gezte kötelességét a kórházban, s ugyancsak ragyogott a szeme a mellette serénykedő Ti-tinek is. A vacsora idején a fiú az ágya szélén ült. A lány belépett, le­tette a vacsorát, utána leült az asztal mellé. Szeme ragyogott, amint a fiúra nézett. Kis idő múlva kedvesen megkérdezte: — Mondd, szereted te a ci­gányzenét? Gazsót ugyancsak meglepte a kérdés. Hogy kerül ez ide? Ilyesmiről még soha nem esett szó közöttük. Cigányzene... Úr­isten, mikor hallott utoljára és mikor fog hallani megint? ... És egyáltalán fog-e hallani? Hogy szereti-e a cigányzenét? — Igen, felelte elérzékenyülve — nagyon szeretem. — És melyik a legkedvesebb nótád? Gazsó önkéntelenül is elmo­solyodott Ilyesmit firtatni itt, az őserdő közepén, Vietnamban. (Folytatjuk.) Egy jelentős könyvsorozat Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához 1936-1945 !

Next

/
Thumbnails
Contents