Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-09 / 106. szám
4. oldal tMS. mája* Hagyomány, mely kötelez Kiskörös büszkeségét, idegen- forgalmi nevezetességét — Petőfi Sándor szülőházát — évente húszon kétezren keresik fel az ország minden részéből, még külföldről is. S a kiváncsi látogató megbizonyosodhat felőle, hogy a kiskőrösiek manapság valóban méltóak nagy költőjük becsülettel őrzött emlékéhez. Megyeszerte felfigyeltek már a földművesszövetkezeti zenekar. a MÁV úttörő zenekar, az énekkar, a tánccsoDortok kiemelkedő teljesítményére. a nagyszerűen bevált. népszerű Szülőföldem című előadások hasznos sorozatára. Az elmúlt évben négyezren vettek részt ismeretteriesztő előadásokon, batvankétezren a művelődési ház rendezvényein. Számottevő eredményeket értek el a felnőtt dolgozók iskolai oktatásában. Jó pár ezer forinttal több könyvet vásárolt a lakosság tavaly. mint az elmúlt években, és száznál több család vett tele» víziót. Nem lennénk igazságosak, ha elhallgatnánk a hibákat, nehézN emrégiben Kelebi án találkoztam a Képcsarnok Vállalat csukott teherautójával. Felötlött bennem a kézenfekvő kérdés: vajon ebben a határszéli kis faluban vesznek-e képet az emberek, érdemes volt-e ide eljönni, hiszen egy kereskedelmi vállalat nem áldozhat benzint és forintokat csupán azért, hogy kultúrmissziót teljesítsen és a vásár reménye nélkül megmutogassa a képeket a helybeliekDr. Molnár József és Bokor Gyula, a Képcsarnok Vállalat dolgozói egész éven át járják a megyét és sokat mesélhetnének arról, hogy éppen munkájuk nyomán hogyan változik, fejlődik a lakosság ízlése Megmutatták a kocsi ^árukészletét”. Igen változatos anyag. Rézkarcok 100—200 forintos áron, akvarellek 6—800 forintért, festmények néhány száz, vagy több ezer forintért. Megcsodáltam egy Szőnyi képet, amelyről azt mondták, 10 ezer forint az értéke. ségeket. Akad Ilyen is. tagadhatatlanul! A színházterem átépítése hátráltatta a művészeti munka kibontakozását Nincs megfelelő táncos szórakozóhely a fiatalság számára. Kevés — mindössze 900 — a könyvtárba beiratkozott olvasók száma, az egyetlen szálloda szobáinak java részét a földművesszövetkezet irodái foglalják el. Maros Zoltán, a Petőfi Művelődési Ház vezetője, azonban már a tervekről beszélt melyekkel fel akarják számolni a meglevő hibákat — Célunk — többek között — a könyvtári munka megerősítése. a külterületi lakosság kulturális igényeinek kielégítése. Még ebbén az évben a könyvtár áttér a szabadpolcos olvasó- szolgálati rendszerre, a költség- vetés húsz százalékából szereznek be szőlő-, gyümölcs- és más mezőgazdasági szakkönyveket. Báb-, tánccsoport és irodalmi színpad létesül, az év során legalább hat kiállítás megrendezését tervezik. Csillagászati szakkört indít a TIT. kézimunhogy a kocsiban levő anyagból egy-egy faluban rövid néhány órás tárlatot rendeznek, s így igyekeznek hatni az emberek ízlésére. Elmondották, hogy tanácsházán, termelőszövetkezetek központjaiban is látható még sok giccs. Ez rossz például szolgál, hiszen ezeken a helyeken nagyon sok ember megfordul. Elsősorban tehát itt igyekeznek képet eladni és rávenni a vezetőket, hogy dobják ki az értéktelen mázolmányokat. B ács megyében nagy múltja van a festőművészetnek — mondják búcsúzóul. — A művészet szeretető azonban a múltban egyáltalán nem, s ma is csak nehezen szivárog ki a művésztelepekről, így mi kényszerűségből is, de méginkább ügyszeretetből kul- túrmissziót teljesítünk, amikor mindenkinek az otthonába visz- szük a jó képet M. E• • s ka szakkört szervez a nőtanács, a gimnázium kisziélesíti a íotoszakkört — Az ifjúság, valamint a tanyai lakosság érdekében — mondta Maros élvtárs — a Petőfi moziban bevezették a napi kétszeri vetítést. Megkezdődött a gyűjtés egy tájmúzeum alapítására. A Hazafias Népfront segítségével máris értékes régi mezőgazdasági eszközök. települési, történelmi emlékek anyaga gyűlt össze. Most már csak megfelelő helyiségre van szükség, hogy á leleteket megismerhesse a közönség is. Petőfi neve kötelez. Minden jel azt mutatja, hogy Kiskőrös nem feledkezett meg erről. Szorgalmas, lelkes munkával valósítják meg a Petőfi álmodta jövendőt. azt az Időszakot, amikor a jólét és -a szellem napvilága« ragyog minden ház ablakán!... V. Zs. ü jó szórakozás Jegyében zajlott le május 7-én, hétfőn este az Országos Rendező Iroda vidám, zenés műsorösszeállítása Kecskeméten, a Katona József Színházban. Kellemes meglepetést jelentett az előadás azok számára is, akik mindeddig gyengének, vérszegénynek, ízléstelenül hatásvadá- szónak minősítették — többnyire jogosan — az esztrádműsoro- kat. A hétfő esti mértéktartó, gördülékeny előadás érdeme, hogy szellemes, ötletes számaival valóban kellemes szórakozást nyújtott a közönségnek. Ez nagyrészt a jól összeválogatott, népes szereplőgárdának köszönhető, akik ezen az estén tudásuk, művészetük legjavát igyekeztek adni. Gondolunk elsősorban Alfonzéra, aki kivételes, eredeti tehetségéről tett ismét tanúbizonyságot, a fiatal Dómján Edit stílusos, szép előadására, és a táncdal előadóművészeinek olyan elismert képviselőire, mint Kovács Erzsi, Ákos Stefi, Gerard Laboch és Koás János. A zenekar összehangolt, kiforrott játékával aratott megérdemelt sikert A képek gazdára találnak k FEKETE ORFEUSZ Marcel Camus díjnyertes francia—olasz filmje mez néki, de a második találkozásnál a halálba kergeti. Orfeusz nem akarja elhinni kedvese halálát Végül megtalálja, a gyűlölet, a féltékenység azonban nem engedi, hogy eltemesse. Volt menyasszonya, Mira kővel dobálja meg, amikor a halott leánnyal a karjaiban a dombkanővéréhez, Serafinához. A leány szomszédságában lakik Orfeusz. Villamosvezető, a karneváli ünnepségek egyik szervezője. Nemrég hallott egy régi történetet Orfeuszról és Ernyőikéről, s a lánnyal a találkozás felgyújtja képzeletét. Ügy akar közeledni Eurydikéhez is, mint a többi lányismerőséhez, de ennél a bátortalan falusi lánynál elutasításra talál. Orfeusz elszé- gyelli magát, s ez az a pillanat, amikor megérti. Eurydike más mint a többi, csak őt szeretheti, csak 5 lehet az asszonya. Kevés film ábrázolta ennyire eszköz- telenül, szívből jövően két ember egymásra találását, a szerelem első édes vallomását Marcel Camus-nek sikerül érzelgősség nélkül, csupán képekben, némajátékban, néhány gesztussal kifejezni ezt. Orfeusz és Eurydike boldogsága nem tart sokáig. A karnevál színes forgatagában a lányt megtalálja üldözője, a haláljelmezes férfi. Először megkegyeloldalra tart. Egy kő eltalálja Orfeuszt, s a fiú Eurydikéjével a mélységbe zuhan. Marcel Camus fiatal filmrendező. Káprázatos filmjében szembeállítja az igaz érzést a go* noszsággal, a gyűlölettel, a féltékenységgel, s arról beszél, hogy a szerelmet nem győzheti le semmi és senki. Nagy érdeme Jacques Viot-val, a forgatókönyv írójával együtt, hogy Orfeusz és Eurydike antik legendáját mindenki számára érthető módon dolgozta fel, reális, modem környezetbe helyezte. Sok szép szimbólummal Is dolgozott, s ezzel csak emelte filmje művészi értékét A fekete Orfeusz című film 1959-ben elnyerte az egyik legnagyobb kitüntetést, a Cannes-i fesztivál Aranypálma díját. Ez a film a tiszta szerelem hőskölteménye. Azt hirdeti, hogy mindig voltak és lesznek Örfeuszok és Eurydikék, mert a szerelem örök. —* Még ezt is megveszik? — El fog kelni. Nem hoztuk volna el, ha nem lennénk biztosak benne. Vettek már tólünk drágább képet is. Tavaly ez a csoport több mint egymillió forintot forgalmazott. Elmondják, hogy sok helyen nehéz még képet eladni, vannak azonban már vásárlóik mindenütt és egy-egy faluban mind több érdeklődő akad. Bácsbo- kodan például jó néhány rézkarcot, sőt festményt is vették parasztemberek. C alun azonban a vásárlók * többsége még a pedagógusok és az orvosok közül kerül ki. Városon másként van. Vevőkörük zöme az ipari munkásság soraiban található. Sok képet adnak el Baján és Kalocsán. — Nemsokára eljön az Idő — mondja dr Molnár József — amikor márkás képet venni társadalmi rangot jelent. A jövő embere szégyell giccset tenni a lakásába. Bizonyos vagyok benne, hogy megérem azt az időt és akkor képet árulni öröm lesz. Igen sok bajuk van még a Képcsarnok dolgozóinak a giccs- terjeszt ókkel. — Nem az a legnagyobb baj. — folytatja —, hogy elveszik előlünk a vásárlóközönséget, harem az, hogy mételyezik az ízlést. Az embereknek ma már '’an pénzük képre. Ha lehetetlenné tennék a giecsőrök munkáját, sok jó képet adhatnánk el, ami hasznos lenne a közönségnek Is és a művészeknek is. A megyénkét járó csoport most aszal a gondolattal foglalkozik. Quzi-muxiY-mczE-savoly reó Gazsó pillanatnyi zavara feloldódott Szívét valami nagynagy melegség járta át, amint az üde, hajladozó lányt nézte. Leikéből egyszerre egy csomó vívódás, kétely tűnt eL.. A lány éppen befejezte munkáját és kilibbent a kórteremből, amikor az orvos bejött Gádzsó mosolyogva sietett a kapitányhoz, megtette rövid jelentését aztán közösen megkezdték a vizitet amely rövid ideig tartott. Az orvos ledobta köpenyét és sietett az udvarra, ahol várta partnere. Gazsó a kötözőbe sietett A tizedes, aki kerüli őt mint a rákfenét — sehol sem volt A fiatal németet raktári sikkasztásért lecsukták, a tizedes pedig most már alig-alig látható a kórházban. Gazsóinak emiatt jóval több a dolga, de most örült neki. Miután meggyőződött róla, hogy senki sincs a közelben, néhány gyógyszert kiválasztott a szekrényből, s nadrágja zsebébe rejtette, inge derekába pedig kötszert rakott. Begombolatlan fehér köpenye mindezt nagyszerűen eltakarta... A szobájában óvatosan kirakta a gyógyszereket, majd még kétszer-három- szor fordult... Végül egy üveg konyakot is szobájába vitt.. A beteg felgyógyulásához ez fc szükséges... De hogyan viszi ki ezeket act erődből?... Fel-alá járva töprengett, amikor egyszerre homlokára csapott. Megvan!... Délután 6 óra tájban átöltözött Tiszta egyenruhát és alsónemű vett fel, a piszkost pedig belegyömöszölte a hajózsákba. A ruhák közé óvatosan odarakta az orvosságokat a kötszercsomagokat és a konyakot. Mivel nem volt elég a szennyes ruha, néhány tisztát is a zsákba lakott, hogy jól elrejtse annak tartalmát Végül sikerült egy olyan batyut összeállítania, mely minden oldanál puha volt s bántó megtapogatja: úgy érzi, ruha van benne. Igaz, talán felesleges is ez az óvatosság, hiszen a Ti-ti által Mvitt hajózsákot úgysem szokta az őrség megnézni. Minden őr tudja, hogy abban a kórház, vagy a parancsnokság valamelyik tagjának szennyese van, melye* a lány odahaza kimos, néhány nap múlva pedig kivasalva, rendbeszedve viaszéhoz. Gazsó izgatottan várta a vacsorát és a lányt Ti-ti végre megjelent. Egyenesen, mosolyogva lépett r mohába, lerakta a vacsorát. — Este, ha ’ v, légy szíves, vidd ei ; ajuzsákoaaat h — mondotta Izgatottan a fiú. — De hiszen három napja mostam a ruháidat — csodálkozott Ti-ti. — De most újra mosni kéül Fontos. — Értem. — A lány hálásan nézett a fiúra. — Nagyon vigyázz rá — kiérte Gazsó. ■n-ti a fiú mellé lépett, s melegen megszorította annak kezét — Nagyon vigyázok rá — suttogta. — Te pedig... ugye, az esti szolgálatodon nem teszel olyat amivel szomorúságot okoznál nekem?... — Nem... Nem... Tí-tikém. — Gazsó kezébe vette a lány két apró kezét, s elhalmozta csókjaival. Bizony, már elég későre járt az idő, amikor Gazsó a falu túlsó végén levő nyilvánosházba érkezett No, nem volt még öreg este, de a légiósoknak a faluban másként mérik az időt. Este kilencig mindenkinek vissza kell térnie az erődbe, mert kilenc után idegenlégiósnak nem tanácsos a faluban tartózkodnia...• Négyen-őten türelmetlenkedtek már az előszobában, amint Gazsó belépett Gyorsan elvégezte a vizsgálatot, közben elnézést kért a késésért, sürgős kórházi munkára hivatkozott A fiúk hamar lecsillapodtak. Az ügyeletes részére fenntartott szobában kis ideig csend volt. Aztán a légionisták szál- 1 maózni kezdtek hazafelé. Ekkor újból be kellett menniök az ügyeleteshez, hiszen távozás előtt is kötelező volt az egészségügyi vizsgálat Fél kilenckor már egyetlen légiósvendége sem volt a nyilvánosháznak, így Gazsó is hazafelé indult A Nap már lebukott, erősen sötétedett. Az este csendes, az utca nép télén volt. Egyszerre néhány falubeli tűnt fel az utca végén. Amint Gazsó mellé értek, mélyen meghajoltak és anyanyelvükön köszöntötték a légióst. Gazsó értetlenül bámult a bennszülöttekre. Nem értette mi ez, hiszen a vietnamiak még a fejüket is elfordítják, ha idegenlégióssal találkoznak. Kissé szokatlan volt ez az üdvözlés, sót kellemetlen is lehetett volna, ha az esetet nem kívánatos tanú látja... Még az ágyban Is ezen gondolkodott. S valahogy... igen.. Egy kicsit jól esett neki, hogy üdvözölték... Jól esett, hogy nem fordultak félre és nem köptek, mint szokták... Reggel korán és frissen ébredt Az éjszakai utolsó őrszem álmosan gubbasztott a kórház kapujában, amelyen éppen Ti-ti kanyarodott be. A lány hozta a hajózsákot is. Amikor Gazsót meglátta, őrömmel sietett feléje. — lnae, itt ven a tiszta ruha — mondotta mosolyogva. — Egyetlen éjszaka alatt elkészítetted? ~ te«» . ■ • Nagyon nagy örömmel csináltam — óvatosan körülnézett, majd halk hangon folytatta. *— Apám könnyebben van... Üdvözletét küldi,.. — Köszönöm. Egyébként lehet, hogy a napokban, holnap, vagy holnapután ionét lesz „szennyesem”. ß&tftatj&i Rio de Janeiróban évenként hagyományos esemény a színes lakosság körében a karnevál megrendezése. Ilyenkor muzsika harsog, s táncol, táncol mindenki, amíg a lába bírja. A karnevál előestéjén érkezik a fővárosba Eurydike, aki faluról. egv férfi elől menekül unó
