Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-06 / 104. szám

Megszépül a Sugovica partja, szálloda és étterem nyílik a Szelidi-tónál A munkás édesanya — Nincs az én életemben sem­mi rendkívüli — vallja Gömöri Menyhértné, ötgyermekes édes­anya, a Kecskeméti Baromfifel­dolgozó Vállalat egyik dolgozó­ja megismerkedésünk első per­ceiben, amikor sorsáról, élete legszebb és legszomorúbb emlé­keiről kérdezem. Akinek gyermeke van — ha csak egy is — az tudja, hogy nem lehet így. De neki öt van. ötért kellett aggódnia, amikor csak egy is lázas beteg lett. öt gyetn'"khől kell olyan embert rolni... ö is itt dolgozik az üzemben. Erzsiké tizenhét éves, ő most akar elhelyezkedni, de nehezen megy, mert még kis­korú. A másik két kislány, Ma­rika és Katica ötödik, illetve harmadik osztályos, jó gyere­kek, csak a tanulás megy egy kicsit' nehezebben, mint Me- nyának... Ezért nekik többet kell segítenünk... — És Menya milyen fiú, há- nyadikos? — Ó, hát ő a család esze. Most végzi a nyolcadikat. Gépipari Készülődés a íűrdőidényre Nincs már messze az az idő, amikor a nyári kánikulában megolvad az aszfalt, kilószámra nyaljuk a fagylaltot, isszuk a jégbe hűtött sört. Mindeme gyö­nyörök mellé időnként megmár­tózunk a hűvös vízben és ne­vetve gondolunk a szeszélyes áp­rilisra, s a kissé hűvös május elejére. Mi, kecskemétiek ugyan nem nagyon válogathatunk a stran­dolási lehetőségekben, de nem vitás, hogy lesznek olyan em­berek szépszámmal a megyé­ben, akik helyettünk is élvezik ezeket az örömöket. Erre min­den remény és lehetőség adva van, hiszen máris igen nagy len­dülettel folynak az előkészüle­tek a s'randszezonra megye- szerte. Otholdas park és gyógyvíz Kiskőrösön például igen nagy gondban vannak, mert a tavaly lefektetett vascsöveket és a gyűjtőmedencét tönkretette a gyógyvíz, amely vegyi összeté­telénél fogva rongálja a vasat. Most a vascsöveket eternittel, a gyűjtőmedencét pedig betonnal próbálják helyettesíteni. Ez a munka már hetek óta tart, a ki­látások olyanok, hogy rövidesen befejeződik. Május első felében szeretnék megnyitni a fürdőt a nagyközönségnek. Az elmúlt év­ben közel nyolcvanezer látoga­tója volt a kiskőrösi gyógyvizű strandnak, ötholdas szép park­jának. Bizonyos, hogy — ha az idő kedvez — idén sem marad­nak el a megszokott látogatók. Akik válogathatnak A kalocsaiak még ennél is előnyösebb helyzetben vannak. Nekik ugyan nincs gyógyvizük, viszont válogathatnak, hogy vagy a város területén levő fürdőbe mennek-e pihenni, szórakozni és felüdülni, vagy a Dunán ke­resnek menedéket a kánikulá­ban. A tapasztalat azt mutatja, hogy szívesebben mennek a Du­nára. Ezért a városi tanácsnak vannak olyan elképzelései, hogy ott létesít egy strandot. Bizo­nyos fokig érthető is ez a Du­nához történő zarándoklás, mert a városi fürdőben, csak egyet­len medence van. Igaz, hogy ezenkívül zuhanyzók is várják a strandon a kalocsaiakat. Ta­valy nyáron volt olyan nap, hogy ezerháromszázán fürödtek a nagy medencében — vagy ahogy itt mondják a „városi kádban”, Távlati terv, hogy a nagy medence mellé fedett uszo­dát is építenek. Akkor aztán lehet fürdeni az időjárástól füg­getlenül. Sétahajó a Dunán A bajaiak sem akarnak el­maradni a lehetőségek megte­remtésében és majd a fürdés­ben sem. A tanács 280 ezer fo­rintot fordít a Sugovica-parti fürdő parkosítására, zuhanyozók létesítésére. Május 15-ig szeret­nék befejezni a munkát, mely­nek során aszfaltutat is építe­nek a fürdőhöz. Két sétahajó készül, amely a Dunán fog köz lekedni. A tanács jelentős ősz- I szegeket fordít az átalakításuk­ra, csinosításukra. Körülbelül 500 ezer forint kell ahhoz, nogy a két hajó — a Dunagyöngye és a Vihar, mint sétahajók meg­indulhassanak a Dunán. Természetesen a Községgaz­dálkodási Vállalat is hozzájá­rul a strandidény előkészítésé­hez és ahhoz, hogy a bajai dol­gozók minél kényelmesebben pihenhessenek. A Sugovica part­ján ■ levő fürdőnél pihenőpado­kat és a nagy hőségtől védő napernyőket helyez el. Gömöri Menyhértné az üzemben, munka közben. Nem Balaton, de... Legnagyobb előkészület talán a Szelidi-tónál van Dunapata- jon, ahol egy 18 szobás szállo­dát építenek. Az étteremben és a teraszon 600 vendégnek lesz ülőhelye. A fürdő mellett 19 vállalatnak van telke üdülőépí­tésre és a terv szerint 168 par­cellát adnak el magánosoknak. Külön sportpálya várja a stran- dolókat és tervezik a fürdő te­rületének parkosítását is. Ez a nagy felkészülés indokolt, hi­szen az elmúlt év nyarán is na­ponta körülbelül 3000 ember ke­reste fel a fürdőt, köztük szép számmal voltak külföldiek, fő­leg az NDK-ból és a Román Népköztársaságból. Fürdőhely már lesz, csak az kell, hogy jó idő is legyen, mert mit ér a szép strand, ha hűvös van és esik az eső ... Gál Sándor WVWNAA/VVyWVWVWWVWVVVWVVV' PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, elelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: . 26-19 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint.. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. nevelnie, aki nemcsak magáért, de másokért is felelősséget érez. Egyelőre az iskolatársaiért, ké­sőbb a munkatársaiért, majd a családjáért... Mennyi aggodalomba, s meny­nyi sok példamutató hétköz­napi tettbe, esti családi beszél­getésbe került mindaz, amit szeretetben, bátorításban, jó szó­ban segítségül várt a szülőktől, s különösen az édesanyától az öt gyermek? Attól az édesanyá­tól, akinek munka után még a vacsorát is meg kell főznie, s akinek mindig akad mosni-va- salni, takarítani-, rendezgetni- valója a ház körül... De hogyan lehet elmondani mindezt az újságíró egyetlen kérdésére? Inkább hallgat, s csak akkor élénkül meg, amikor kü- lön-külön kérdezem a gyerekek­ről. Meleg, barna szeme is meg- vidámodik, arca kisimul, s újra azzá a rajongó, reménykedő gyermeklánnyá válik, aki hu­szonnégy évvel ezelőtt először lépte át az üzem kapuját. Gon­dolom, alig különbözne a gye­rekeitől, ha most itt lennének körülötte, amikor róluk mesél: — Rozikánknak húsvétkor volt az esküvője, velünk laknak ők is, hogy jobban tudjanak spó­technikumba készült, de nem volt hely... Pedig, nézze csak, mit ír róla az osztályfőnöke! Pillanatokon belül agyonolva­sott papír kerül elő a zsebéből, amiről látszik, hogy mindig ma­gánál hordja. Menya hivatalos osztályfőnöki minősítése a to­vábbtanuláshoz — Szerény, csendes magatar- tású gyerek... Kitartó. Mindig kész segíteni társain, különösen a gyengébbeken... Lelkiismere­tes, kötelességtudó a tanulásban. Félévi tanulmányi eredménye: 4,67... Elcsodálkozom, hogy mennyi­re illik ez a néhány sor az édesanyára. Mert pontosan így szólna az ő jellemzése is, ha a munkahelyén elkészítené vala­ki, csak éppen a tanulmányi átlag helyett 104—105 százalé­kos teljesítményt kellene beírni a szocialista címért küzdő Már­cius 15-e brigád mindig szerény, társain mindig segíteni kész tag­jának. És ha ez nem is rendkívüli, de a legszebb és legtiszteletre­méltóbb munkáshőstett, mely sok-sok harc és áldozatvállalás árán születhet csak meg. Eszik Éva Ügyes kezek — leleményes emberek A Phylaxia Sxérumtermelő Intézet 1912-ben kezdte meg működését. Akkor kizárólag sertéspestis-szérumot készítettek íz intézetben. Jelenleg a Phylaxia gyártja az összes állatgyó- ;yászati oltóanyagokat. Az utóbbi években az oltóanyagokon dvül állattakarmányozási célokra termelnek különféle vitami- tokat, ami a nagyüzemi állattenyésztésnek nyújt jelentés se­gítséget. Az intézet szakemberei a termelőmunkán kívül kiter­jedt kutatómunkát is végeznek, újabb és hatékonyabb oltó­anyagok előállítása érdekében. A Fhylaxia dolgozói 1961. évi eredményeik alapján elnyer­jék a Minisztertanács és a SZOT vörös vánlorzászlaját. A képen: keverő autoklávok a csapadékos sertésorbáuc- yakci»» dMlUtásáhoí, Tarka-barka, 3—4 méteres ma­radékanyagok sokasága sorako­zik a Bács-Kiskun megyei Tex­tilfeldolgozó Vállalat kalocsai részlegének raktárában. Férfi­ingnek valók, fehérnemű-anya­gok, sötétkék, barna, lila, sót fekete ripsz... — Ugye női pizsamának való szín valamennyi? — kérdezi az utóbbiakban válogatva és hun- cutkásan rám kacsintva Kalla Lajosné végbeosztó. — Csuda tudja, ízlés dolga... Van, aki kifejezetten a lilát, s van aki a fekete színt kedveli — térek ki az egyenes válasz elől. — Ez a mi szerencsénk, mert legalább van munkánk! Nagyon örülünk ennek a tarka mara­déknak. Tavaly még gyakran előfordult, hogy hol egy, hol meg két hétre le kellett áll­nunk. Most pedig folyamatosan dolgozunk. S amint hírlik, kere­sik az újfajta, színes pizsamá­kat. A raktárból a szabászasztalra kerül a maradékanyag. Bősze Jánosné és Vörös Ferencné fel­térítők sokszoros rétegben elsi­mítják az asztalon, leszorítják s szakavatott ügyességgel ráfestik a szabásmintát. Aztán Hideg Vince, a szabászmester követ­kezik. Bekapcsolja a villamos szabómasináját, s egyszerre 20— Bősze Jánosné és Vörös Fere 30, vagy ennél is több pizsama vagy éppen férfiing „alkatrész-’ marad az asztalon mozdulatai nyomán, A kiszabott anyagok az A szérumtermelő intézetben ncné felterítők munka közben. jöhetünk mi, a dús választék­hoz szoktatott, s e lehetőséggel oly szívesen élő vásárlók. P. 4 összeállítóműhelybe vándorol­nak, majd a készáru raktárba, innen pedig a kereskedelem kap­ja meg a kész cikkeket, s utána

Next

/
Thumbnails
Contents