Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-03 / 101. szám
196?. mái*« S. esBMirHik t ntiiíd rí? 1 ■. I rMi Az utolsó pad elszigetelt magányában figyelem a lányokat. Huszonötén jöttek össze — valamennyien a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium növendékei. Lelkesen, egymás szavába vágva vitatkoznak. A téma izgalmas, nem mindennapi. — Milyen a jó forgatókönyv? Hogyan elemzőnk egy filmet? Hoi a konfliktus? Melyik film tetszett — és miért? A válaszok eltérőek. Főleg az utolsó kérdésnél. Többen a »Roccóra* (a Rocco és fivérei című olasz filmre) szavaztak, mint az utóbbi idők legjobb, legmodernebb filmjére, mások a Ballada a katonáról mély gondolatait, tiszta humanitását, sablontól mentes háborúábrázo- lésát, a Tiszta égbolt csodálatosan szép lírai jeleneteit, a Vád tanúja lenyűgöző emberábrázolását, a Kapó megrázó képsorait emlegették. Nem nyerte meg tetszésüket • Kápó második része, melyet hamisnak, megalkuvónak éreztek. Gyengébbnek tartották a Tiszta égbolt befejezését is. Szenvedélyesen kifogásolták a mi filmjeink eseménvtelenségét, vonta tot tságát a kínosan ható véletlenek sokaságát. — Kivételt képeznék Fábry filmjei — jelentették ki egyöntetűen, és máris sorolták a címeket. Szakértőén elemezték a Körhinta, Édes Anna. Bakaru- bában és a »Két félidő“ erényeit. hibáit A külföldiek közül Csuhraj szemükben az eszményi filmrendező — az ő nevét viseli kis közösségük is, az országban elsőként alakult filmesztétikai szakkör. Csuhraj után a legnagyobb elismeréssel hangjukban Romm, Fellini. René Clair rendezői munkásságát az Országúton című film költői szépségét emlegették. Minden érdekli őket. Pár- perces kisfilm készítését tervezik. melynek forgatókönyvírását. rendezését, operatőri munkáját ők látnák el. A Bács megyéi Filmstúdióban laboréiért, vágást tanulnak. Gyakran járnak vidékre a művelődési autóval, ismerkednek a közönség igényével, véleményével. Látszik, hogy rendszeresen forgatják az újságokat, szaklapokat, mert tudomásuk van minden hazai és külföldi eseményről, új tUmekről, színházi bemutatókról. Átlagos tanulmányi eredményük jó fendű. Ismerik -a képzőművészét nagyjait, sokat és szívesen olvasnak. Kedvenc olvasmányuk Tolsztoi mellett Németh László, Thurzó Gábor és a mai. modem írók művei. Rendezőnek egy készül közülük — B Edit. Ketten éreznek még kedvet művészi pályához. S. Judit valóban a holnapra készül — inagyar-filmeszté- tika szakos tanár szeretne lenni, B. Zsuzsa művészettörténész. A többiek vágyai, jövőt építgető tervei szerteágazóak, felölelik az élet legkülönfélébb területeit. Mégis akad egy közös cél, egyirányú törekvés, mely szilárd egységgé kovácsolja szakkörüket. Filmértő, művelt mozilátogatók kívánnak lenni valamennyien. — A legtöbb ember — mondta az egyik rövidhaiú barna kislány — megnézi a filmet, utána kijelenti, hogy tetszett, vagy nem tetszett. Nagyon kevesen tudják azt is hozzátenni, hogy miért tetszett az a film, mi az, aminek művészi értékét köszönheti. Ezért olyan igényesek a látottakkal és önmagukkal szemben is. Lázasan kutatják a »miértek" okait. Az élet valódi, n*gy konfliktusainak művészi megfogalmazása, feszült, drámai cselekménybonyolítás, jól megalapozott jellemábrázolás, általában közelebbi kapcsolat teremtése az élettel az igazsággal — ezek azok a tényezők, melyeket elvárnak a jó filmektől. Előfordul ugyan, hogy túlzott rajongással tekintenek egy nagyon modern, fiatásvadászóan újszerű filmre. Irodalmi alkotásra, s ilyenkor engedményeket tesznek a mondanivaló tisztasága, igazsága tekintetében, de ez kiforratlan, kdnnven hevülő fiatalságukkal magyarázható. Helyes irányba történő nevelésükre, jellemfovmálásukra azonban kiváló eszköz a filmesztétikai szakkör, amely hasznos tartalommal töm meg szabad dejük nagyrészét. Feladataikról, terveikről beszélt a szakkör vezetőie. Lukács Antal, a Hunnia Filmgyár dramaturgja, aki vállalta, hogy hetenként leutazik a foglalkozásokra. Századunk n1 művészete, leghatalmasabb nevelő eszköze a film. Mégis, egy jó filmnek közel sincs akkora hatása, mint egy jó könyvnek. A filmélmény tudatosítása, magasabb színvonalú filmnézés, a filmtechnika alapvető fogásainak megismePanaszkSnyvbfil dicséretkönyv K A lányok flgyelm%s«n hallgatják Lukács Antal magyarázatát. rése a célunk. Tavaly ősszel alakultunk, kísérleti jelleggel, de a jelek azt mutatják, hogy munkánk nem volt eredménytelen. Valóban így van! példájukra tervbe vették, hogy az ország harminc középiskolájában bevezetik a filmoktatást. Kötelezővé teszik az ország valameny- nyi egyetemén, főiskoláián is. így indult el Kecskemétről néhány lelkes leánv munkája nyomán egy mozgalom, amely filmértő, művészetkedvelő közönséget hivatott nevelni a jövő nemzedékből. V. Z& iskőrös nem éppen fő forgalmi gócpont a megyében, mégis sok „vidéki” — ezalatt mindenki értendő, aki nem kiskőrösi, tehát a pestiek is — megfordul itt. Kedves, kellemes kis alföldi helységnek tartják. Nem egy átutazótól hallottam már ezt a véleményt és az elismerést — többek között — Kiskőrös üzlethálózatáról. Nem lehet véletlen az sem, hogy az udvarias kiszolgálásról és ízes kávéjáról megyeszerte emlegetett tej csárda vendégeinek elismerő bejegyzése már csaknem egy egész panaszkönyvet megtöltött. Miért van az, hogy egy-egy város vagy község észrevétlenül oly közel kerül az emberhez? Kiskőrös esetében talán azért, mert egy kicsit a jövőt, fejlődésünk lüktetését érezzük meg benne. Abban, hogy az alig 13 ezer lakosú községben középiskola, technikum, nyolc városi szintű, minden igényt kielégítő szaküzlet szolgálja a lakosságot. Ma már természetesnek tartjuk, de legalábbis nem csodálkozunk azon, hogy a kiskőrösi íöldmű- vesszövetkezeti áruházban kevés eltéréssel ugyanazt az árut találjuk, mint bármelyik vidéki városi üzletben. A község életeitek kulturált fejlesztésében határkő félét jelentett a szép, tágas önkiválasztó könyvesbolt létrehozása. Nem. csak a többivel egyenlő előbbre- lépést, határállomást. Mert amikor Kiskőrös évi könyvforgalma meghaladja az egymillió forintot, lényegében eljutottunk oda, hogy a könyv közszükségleti cikké vált Ua azt kutatjuk, kik és mit •* olvasnak, illetve vásárol nak Kiskőrösön, tapasztalnunk kell, hogy az utóbbi időben az emberek — a paraszti község átlagolvasóinak — érdeklődési köre változott. — Régebben vidéken, itt nálunk is Jókait, Mikszáthot, Mó- riczot keresték a leggyakrabban — mondja Juhász Jánosné üzletvezető. — Ma: Szilvást Lajos, Bér kési András, Fehér Klára, Quzi-muxrr-ßrczE • savoly Taky —Sebestyén: IPARI VILÁGIT AüTEC UN IK A A szerzők egyrészt tudományos kutatási eredményeiket ] dolgozták fel. másrészt elméleti - ée gyakorlati síkon tárgyalják > az ipari világítástechnika, kö- > zelebbről: . a munkatermek, S munkahelyek természetes és > mesterséges fénnyel történő ví-< tágításából adódó problémákat. «7. A raktár tele volt élelemmel és itallal, hiszen az utánpótlás rendszeresen megérkezett. Gazsó pillanatok alatt megtalálta az egyik polc mögött azt a hatalmas mennyiségű cigarettát és italt, amelyet a németek ellopta« a betegektől. A két cinkos fülig pirult. Gazsó Szalai markába nyomott négy üveg pálinkát, ő maga két üveg likőrt ragadott nyakon, a két németnek pedig n.egparancsolta, hogy annyi cigarettát hozzanak fel. ameny- nyit csak elbírnak. A kórteremben volt öröm, amikor mindenki kapott három doboz cigarettát, egy jókora pohár pálipkát. vagy likőrt... . .. Délben Gazsó már szobájában ülve várta az ebédet,.. Azaz maga sem tudta, az ebédet várta-e, vagy a vietnami kislányt, aki olyan kedvesen, anyáskodva viselte gondját... Jól esett, határozottan jól esett neki a törődés. . Pedig nehéz munkája .volt a lánynak! ö volt a kórház mindenese. Gondját viselte a magatehetetlen betegeknek, helybe vitte ebédjüket, kitakarította a kórtermeket. gondoskodott az ágyneműk tisztaságáról, mosott, vasalt... Gondolatai közepette lebbent a szobába a lány. ismét tiszta fehérben. Meggörn.yedve közeledett most is az asztal felé. maid miután 5 erakta az ebédet, ugyanúgy akart a szobából kihátrálni. Gazsó hozzálépett. ismét megfogta a kezét. — Állj fel. kérlek. Ismét megkérlek, ne gyere be így hozzám. A lány nagy, fekete szemével némán nézett a fiúra. — Ugye, legközelebb egyenesen, felemelt fővel lépsz majd a szobámba? A lány szeméből két könnycsepp buggyant ki. aztán némán intett igent a fejével Amint a másik elengedte kezét, villámgyorsan eltűnt ... Ebéd után hamarosan megjelent a kapitány. Kezében teniszütő. Kérte Gazsót, tartsák meg gyorsan a vizitet mert ő teniszezni siet. A vizit azonban még kevesebb ideig tartott mint a kapitány gondolta... Akármelyik beteget kérdezte meg: hogy éra magát mind azt felélte: kitűnően kapitány úr és mindenkinek sugárzott az arca. A vizit végeztével a kapitány meglepődve fordult beosztottjához. — Mi történt itt tulajdonképpen? — Semmi kapitány űr. Csak a betegek megkapják azt ami jár nekik. Élelmet, cigarettát, mindent — És eddig miért nem kapták meg? — Nem tudom kapitány úr! *“» Felháborító, hogy az a két csirkefogó mit csinál itt! De még a mai napon intézkedem!_ Elrohant Késő délután érkezett vissza a kórház területére, ahöl azonnal hivatta a két németet éa irgalmatlanul leszidta őket — Hadbíróság elé állíthatnálak benneteket kutyák! — üvöltötte. — Beteg társaitokat károsítottátok meg. a ezzel hátráltattátok felgyógyulásukat Éa te. te rühös kutya mindjárt a beledbe mászok! így gazdálkodtál a raktárral?- No. ezért még számolunk. A kulcsot azonnal add át új kollégádnak és takarodjatok a szemem elől! A két német egész délután dúlt-fúlt. Végül a tizedes szemében fény villant Rangjánál fogva a kórház területén ő állította össze az őrséget. A 6-os számú őrhelyre, este 10-től éjfélig a gyűlölt 57081-est osztotta be. A tizedes elégedetten dörzsölte tenyerét...Gazsó a szobájában üldögélt Jókedvűen, derűsen várta a vacsorát És kíváncsian várta a kislányt vajon, hogy jön be, vajon milyen ruha lesz most rajta, és... Rajtakapta magát hogy nem is annyira a vacsora érdekli. Elpirult _ Megzörrent az ajtó függönye. Gazsó arrafelé kapta tekintetét. A lány egyenesen, felemelt fővel lépett a szobába két szép szemét mosolyogva függesztette a fiúra. Letette a vacsorát aztán arca elborult. Tanácsta’anul álldogált esy darabig, majd bi- aonytalanul elindult kifelé. ÜtPassuth László, Németh László, Szabó Magda, a költők közül Simon István, Csoóri Sándor a legkeresettebbek. Tehát az irodalmi érdeklődés itt is az eleven életet, a mai valóságot, a mai embert ábrázoló olvasmány felé irányul. — Ne higgye azt, hogy nSXurék csak az értelmiség vásárol, és csak az átutazók keresnek egy- egy újdonságot — fűzi tovább a szót az üzletvezető, aki mellesleg több mint tíz éve árusít könyvet a községben, tehát volt alkalma néhány megfigyelést tenni az itteni irodalmi érdeklődésről. — Átutazók egyáltalán nem vásárolnak nálunk, az értelmiség is csak számarányának, megfelelő mértékben. Mesél egy parasztbácsiről, aki Tolsztojt, Dosztojevszkijt, Zolát és sok mai író könyvét is megvette. Csodálkoztak a hajlott korú, egyszerű ember széles irodalmi érdeklődésén. Egyre többen vannak, akik már jó ismerősök: hetente rendszeresen benyitnak az üzletbe, figyelemmel kísérik a megjelent újdonságokat. Még egy érdekes észrevét*# Juhász Jánosné gazdag tapasatalataiból; — Miután önkiválasztővá alakultunk át, sok régi könyv is elkelt, olyanok, amelyekről már azt gondoltuk, hogy nem veszi meg őket senki. Kiderült, hogy eddig csak azért maradtak ateflt mert nem tudtak róluk. Az önkiválasztás bevezetése n tehát a könyvesboltban legalább annyira célszerű éa eredményes, mint például a ruházati üzletekben. Itt ugyan nem árulkodnak dicsérő bejegyzések a panaszkönyv lapjain a jó munkáról, mint a tejcsárdában, az eredmények azonban: a forgalom növekedése, az irodalom legjava iránti fokozódó érdeklődés ékesen bizonyltja a község kulturálódásit, szellemi fejlődését S az elismerés ugyanúgy megilleti a kiskőrösi könyvbarátokat, mint a könyvesbolt dolgozóit. Nagy Sva közben kétszer fa visszanézett! Gazsó melléje ugrott. — Valami baj van?... Mondani akarsz valamit? A lány ránézett — Baj? Nincs... De a két német nagyon haragszik rád. Gazsó elnevezett masát — Tudom, *— Ne nevess mm nézett rá komolyan * lány. — Te nem Ismered ezeket Este... —• Mi lesz este? *— Nem tudom, de valamit terveznek! Vigyázz! — Köszönöm, hogy szóltál. Vigyázok majd magamra. A lány kisietett. A következő percben Szalai lépett be hozzá. — Üzenetet hozok — szólt =■« Estére összeállították az őrséget. A tizedes téged is beosztott. 10 és 12 között az 6-06 őrhelyen kell lenned. Gazsó felugrott 10 és éjfél között? De hiszen... Ez világos! Akkor a legerősebb a lövöldözés. Ö kinn áll őrségben. Aztán egy golyó süvít feléje valahonnan és ei van intézve. * Hát ez az, amit a lánv említett. Ö. a két gazember! Hát ezt fundálták fel? De ebből sem esznek. ökle összeszorult. Szalai meg. lépetten nézett rá. *— Mi balod? — Egészségügyit nem lehet őrségbe osztani — hadarta Gazsó —. ez benne van a szabályzatban. —- Persze, hogy nem lehet mondta nyugodtan a másik —, no de a tizedes azt mondta,- hogy ez meg van veled beszélve. Elvállaltad... (FolytatiukS
