Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-31 / 125. szám

19ß2. május 31. csfit&rtSk 0. oldal Négy csoportra oszlik a chilei mezőny Ugyan mit hoz ez a nagy csata? Az érdeklődők fantáziáját sok min­den izgatja a chilei seregszemlével kapcsolatban. Elsősorban az, hogy ki lesz az új világbajnok. Vajon megmarad-e továbbra is a Svédor­szágban diadalmaskodó brazil együt­tes, vagy ki lesz az a boldog tizen­egy játékos, akik fölállnak a győ­zelmi dobogóra. Néhány európai vá­logatott — főleg a német, az angol és a szovjet — előkészületeiből feltéte­lezhető, hogy Európa sem lesz esélytelen a forró dél-amerikai tala­jon. Lesz ennek a nagy versenynek egy különlegessége is. A labdarúgás néhány nagysága — Di Stefano, Di­di, Grosics, Puskás — itt mond majd búcsút szerelmesének, a gömbölyű bőrlabdának. Brazília az első számú jelölt Didi, Fele. Pepe. Garincha és tár­sai, a támadó játék valóságos mes­terei magas vérmérsékletük foly­tan a svédországi világbajnokságig sehogyan sem tudtak zöldágra ver­gődni. Hosszú volt a tévelygés, a vára­kozás és a balsikerek útja. Hosz- szú, egészen a svédországi világbaj­nokságig tartott. Végül Stockholm­ból Rióba érkezett a harminc éven át epedve várt hír: világbajnoksá­got nyert a brazil csapat. Azóta ennek már négy éve, s a brazilok minden erejüket arra össz­pontosítják, hogy a közös csapat­játék. a jó taktika, a harciasság örök kísérője maradjon az amúgy is ragyogó egyéni tudásnak. Anglia, Szovjetunió, Németország... Nehéz, nagyon nehéz lesz eljutni a döntőig. Nehéz bizony még a bra­ziloknak is. Mégis két csapat ott lesz a döntőben. Ugyan melyik lesz a második, ha már a brazilokat előre ott látjuk? Valahogy úgy tű­nik hogy az egy európai csapat­nak sikerül. Hogy melyiknek? El­sősorban talán annak, amelyiknek legtöbb ereje lesz, hogy idegekkel és erővel végigbírja ezt az ádáz harcot. Szovjetunió, Anglia és a né­met csapat számíthat erre, nem is beszélve arról, hogy ez a három válogatott hosszú időn át igen ko­molyan készült a chilei VB-re. Ezért tehát valahogy őket tartjuk a leg­esélyesebbeknek, s közöttük kell ke­resni a döntő második résztvevőjét. Spanyolorszásr a titkos esélyes .. un uo no i/o na ra M ft ff fi 9t fi fi fi Ki jut tovább ? Az elmúlt évtized nagy labda­rúgói közül sok „csillag” tartóz­kodik már Chilében: Kubala, Fritz Walter, Boniperti, Bozsik és mások. Az egyik angol lap tudósítója körkérdést intézett a volt labdarúgó csillagokhoz, a rancaguai csoport esélyeivel kap­csolatban. Az egységes szavazat: Anglia és Magyarország a leg­esélyesebb ebből a csoportból a legjobb nyolc közé jutásra. Ma lép pályára a magyar válogatott Chile négy városában, Aricá- ban, Santiagóban, Rancaugában és Vina del Marban megkez­dődtek a VII. labdarúgó világ- bajnokság 16-os döntőjének küz­delmei ... Európa—Dél-A m eriha 3:3 Néhány percre pillantsunk vissza az eddig lezajlott világ- bajnokságok eredményeire, is­merjük meg a legjobbakat, a négy első helyezettét. Tehát... 1930. Uruguay: 1. Uruguay, 2. Argentína, 3—1. Egyesült Álla­mok és Jugoszlávia (a harmadik helyért a két ország válogatott­ja nem mérkőzött). A döntőben Uruguay—Argentína 4:2 (1:2). 1934. Olaszország: 1. Olaszor­szág, 2. Csehszlovákia, 3. Német­ország, 4. Ausztria. A döntő eredménye: Olaszország—Cseh­szlovákia 2:1 (0:0, 1:1) — a meg­hosszabbításban győztek az ola­szok. 1938. Franciaország: 1. Olasz­ország, 2. Magyarország, 3. Bra­zília, 4. Svédország. A döntő: Olaszország—Magyarország 4:2 (3:1). 1950. Brazília. 1. Uruguay, 2. Brazília, 3. Svédország, 4. Spa­nyolország. A döntő: Uruguay— Brazília 2:1 (0:0). Svájc—NSZK. Június 6: Chile— NSZK. Június 7: Svájc—Olasz­ország. III. csoport (Rancagua) Május 30: Argentína—Bulgá­ria. Május 31: Magyarország— Anglia. Június 2: Argentína— Anglia. Június 3: Bulgária— Magyarország. Június 6: Argen­tína—Magyarország. Június 7: Bulgária—Anglia. IV. csoport (Vina del Mar) Május 30: Brazília—Mexikó. Május 31: Spanyolország—Cseh­szlovákia. Június 2: Brazília— Csehszlovákia. Június 3: Mexi­kó—Spanyolország. Június 6: Brazília—-Spanyolország. Június 7: Mexikó—Csehszlovákia. A labdarúgó világbajnokság szabályai szerint a csoportokból az első és a második helyezett jut tovább. Egyenlő pontszám esetén a gólarány dönt. Ha az is megegyezik, sorsolnak. A továbbjutó nyolc válogatott együttes június 10-én játszik, a következő párosításban: I. csoport első—II. csoport máso­dik (A). II. csoport első—I. cso­port második (B), III. csoport első—IV. csoport második (C), IV. csoport első—III. csoport második helyezett (D). Ha te­hát Magyarország bekerülne a legjobb nyolc közé, a IV. cso­portból — Brazília, Spanyoror- szág, Csehszlovákia, Mexikó — kerülne ki az ellenfele. Döntő : június 17 — Santiago A negyeddöntőt már kieséses rendszerben bonyolítják le. Ha a rendes, 90 perc alatti játék­időben döntetlenre állna az eredmény, akkor 2x15 perces hosszabbítás következne. Ha is­mét döntetlenre végződik a küz­delem, akkor sorsolással döntik el a továbbjutást. Az elődöntőt Chilében június 13-án bonyolítják le. Ezen a na­pon A-győztes—C-győztes és B-győztes—-0-győztes találkozó­kat rendeznek. Az elődöntő két vesztese június 16-án a harma­dik helyért játszik, a két győz­tes pedig június 17-én a santia­gói nemzeti stadionban döntőt vív a világbajnoki címért. A döntőben döntetlen esetén 2x15 perces hosszabbítás következik. Ha továbbra sem dőlne el a mérkőzés sorsa, a döntőt meg­ismétlik. Ha az újabb döntő sem döntené el a világbajnoki cím sorsát, akkor kisorsolják, hogy kié lesz a Rimet-kupa. Első ellenfelünk: Anglia SOKAN AZT tartják, hogy Winter- bottom csapata nyeri a hetedik vi­lágbajnokságot. Walter Winterb Ot­tóm, az angol válogatott edzője, de egyben a mindenese is. Tőle várnak csodákat a büszke Albionban, a labdarúgás „bölcsőjében”# abban az országban, ahol útnak indították a bőrlabdát világhódító útjára. Az an­golok a labdarúgás tanítómesterei, s mégis eddig még egyetlenegyszer sem sikerült világbajnokságot nyer­nie a tanítómesterek csapatának, Amikor még valóban „nagyok’» voltak az angolok nem indultak el a világbajnokságokon, amikor az­tán elindultak, már nem tudták le­győzni a tanítványokat. Az angol válogatott 1950-ben indult először a világbajnoki küzdelemben, az esé­lyesek közé tarozott, az első mér­kőzésen azonban alaposan rácáfolt a papírformára. Az Egyesült Álla­mok csapata 1:0 arányban rávert a szigetországiakra, aztán a spanyolok mondták fel a leckét igen jól, ők is egy góllal fektették két vállra az esélyesek csapatát, és már csak eny­he vigasz volt a chileiek elleni győ­zelem. Ez az egy győzelem nem se­gít. Anglia csapata kiesett a továb­bi küzdelmekből. KÖVETKEZETT a svájci világbaj­nokság 1954-ben. Anglia csapata is­mét esélyes volt, de csak odahaza, mert a szakértők nem sok reményt adtak a nagy favorit, Magyarország csapatával szemben. A döntőig el sem jutott Anglia csapata, az uru­guayi együttes legyőzhetetlen aka­dálynak bizonyult. Svédországban 1950-ban a Szovjet­unióval, Brazíliával és Ausztriával került egy csoportba Winterbotton csapata. A három ellenféllel szem­ben döntelent ért el az együttes, a Szovjetunióval újabb mérkőzést kel­lett játszania és azon a szovjet csa­pat győzött. MOSt SOKAN állítják, hogy az angol válogatott sikert arathat. A felkészülő mérkőzések mást jelez­nek. Igaz, a selejtezőben csupán egy pontot vesztett Winterbottom csapata, a döntőbe jutást meglehe­tősen könnyen harcolta ki. A szak­értők szerint azonban az angol vá­logatott csupán a múlt dicső ha­gyományaiból él. s csuoán egy-egy fellángolásra telik erejéből. ■ Winterbottom a svédországi ku­darc után nyomban munkához lá­tott. Fiatalok kerültek a csapatba# hogy biztosítsák a gyorsaságot és a lendületet. Keménységért sohasem kellett a szomszédba menniök. .A válogatott játékosok nagyszerű fut­ballisták, de igen váltakozó a telje­sítményűik. AZ ANGOLOK edzője mindent megtett a siker érdekében. Áthajó­zott Dél-Amerikába, két hétig járta a várható ellenfelek házatáját. Ada­tokat gyűjtött az éghajlatról, az el­szállásolásról, étkezésről, kiválasz­totta a szállodát. Majd meglátjuk, mit tanult Win­terbottom Dél-Amerikában és mit tanultak; fiai .. A labdarúgó világbajnokságok A Medicina kiadó megjelentette dr. Földessy János, Hoff er József és Pánczél Lajos könyvét a labdarúgó világbajnokságról. A könyv színesen, érdekesen adja vissza a nagy mérkőzések történe­tét, minden izgalmát. Újra beleéljük magunkat a világbajnokságok han­gulatába. A mű azonban nemcsak a legérdekesebb és legjellemzőbb mo­tívumokat vetíti az olvasó elé, ha­nem sokkal többre vállalkozik: az évek távlatából alaposan és helye­sen értékeli a magyar csapat ed­digi szerepléseit. Történeti kutatásokat Is folytattak a szerzők. Megírják a labdarúgás világtörténetét, foglalkoznak a világ- bajnokságok előzményeivel, a VB-k közötti időszakok mérkőzéseivel, — amelyek magyarázzák a csapatok világbajnoki szereplését. Ismerteti a könyv a chilei VB elő* készületeit, a világbajnokság szinhe* lyét, a mérkőzések rendjét, a sza­bályzatokat és bemulaja a részvevő­ket. Csaknem kétszáz, dokumentum- számba menő fénykép teszi még ér* dekesebbé „A labdarúgó világbaj* nokságok” című könyvet. Három ;,naturalizált” spanyol — Santa Maria (Ururguay), Di Stefano (Argentína) és Puskás, valamint egész sereg klasszis labdarúgó: Sua­rez, .Del Sol és Gento stb. megkö­vetelik, hogy a spanyol csapattal mindenki számoljon. Ha nem egy ilyen fárasztó torná­ról volna szó (hiszen ,,a főbb játé­kosok” felett mégis csak eljárt az idő), akkor sokkal több esélyt ad­nánk ennek az „összeválogatott” ti­zenegynek. De még így is a világbajnokság titkos esélyesének lehet tekinteni a spanyol válogatottat. Olaszország, Jugoszlávia, Magyarország, Uruguay, Csehszlovákia és Argentína Hangzatos nevek, számtalan tró­fea birtokosai, ezúttal azonban va­lahogy úgy tűnik, hogy a második hegedűs szerepét veszik át. Figyelembe véve mostani tudásu­kat, általános lehetőségeiket, ezút­tal nem tippelhetünk rájuk. De té­vedés ne essék, ezzel nem azt akar­juk mondani, hogy nem képesek nagy tettekre, hiszen bármelyik kö­zülük még a legnagyobb sikert is elérheti. Jelenleg azonban az a hely­zet; hogy akár egy sereghajtóval szemben is csődöt vallhatnak. A fia­talítás, s az ezzel járó egyéb prob­lémák, valamint az igazi klasszis játékosok hiányában reális esélyeik valahol ott állnak az 50 százalékon. Mégis, a , sorsolás úgy hozta, hogy ftéhányan é^nél többet is elérnek majd, mert valakinek tovább kell jutnia. Bő?' ■‘■■'án mire lesznek képesek, err - üiyiiag nehéz lenne vá­lasz i 1954. Svájc. 1. Német Szövet­ségi Köztársaság, 2. Magyaror­szág, 3. Ausztria, 4. Uruguay. A döntőben: NSZK—Magyarország 3:2 (2:2). 1953. Svédország: 1. Brazília, 2. Svédország, 3. Franciaország, 4. Német Szövetségi Köztársa­ság. A döntő: Brazília—Svédor­szág 5:2 (2:1). Az eddig lezajlott hat világ- bajnoki döntő közűi két alka­lommal dél-amerikai válogatot­tak találkoztak, három alkalom­mal két-két európai nemzet leg­jobbjai mérkőztek, míg legutóbb — Svédországban — „vegyes” döntőt vívtak, a brazil váloga­tott a svédekkel mérkőzött. Tegnap volt a rajt J. csoport (Arica): Május 30: Urugay—Kolumbia. Május 31: Szovjetunió—Jugo­szlávia. Június 2: Uruguay—Ju­goszlávia. Június 3: Kolumbia— Szovjetunió. Június 6: Uruguay —Szovjetunió. Június 7; Kolum­bia —J u go's zl á vi a. II. csoport (Santiago) Május 30: Chile—Svájc. Má­jus 31: Német Szövetségi Köz­társaság—Olaszország. Június 2: Chile—Olaszország. Június 3: Chilében elkezdődött a hetedik labdarúgó-világbajnokság. Érdemes közelebbről megismerkednünk ezzel a tőlünk oly távoli országgal, mert Földünk egyik nagyon változatos, érdekes része. »Nadrágszíj ország« Ezzel a különös, azonban némi­képpen találó kifejezéssel jellemezte az egyik utazó Chile alakját. Való­ban: a spanyol nevű, déi-amerikai köztársaság területe rendkívül kes­keny, de nagyon hosszú sáv a Csen­des-óceán partja mentén. Az ország területének átlagos szélessége jóval kevesebb, mint kétszáz kilométer (helyenként csak 15—20), hosszúsága viszont kerek számmal négyezer ki­lométer. Ezen, a hazánknál mintegy nyolc­szorta nagyobb területen nem egé­szen nyolcmillió ember él. A lakos­ság megoszlása nagyon egyenlőtlen. Vannak olyan déli és északi vidékei, ahol hosszú ideig bolyonghat az utazó, amíg emberrel találkozik; másutt sűrűek a települések. A la­kosság túlnyomó része mesztic — indián és fehér keveredésű —, har­minc százaléka európai származású és alig öt százaléka indián. Chile éghajlata sokat foglalkoztatta a labdarúgó VB-re készülő szakembereket. Hogy milyen az éghajlat, arra nagyon nehéz röviden felelni. A válasz attól I függ, hogy az ország melyik részé­re gondolunk. Mivel Chile négyezer kilométer hosszan húzódik észak­déli irányban, ezért egyes részei­nek nagyon eltérő a kiimája. Déli vége — amelyhez hozzátartozik Tűz- föld egy része is — hűvös, hideg. Középső része mérsékelt éghajlatú, északi területei viszont a szubtró- pikus és tropikus égövhöz tartoz­nak. Területének jelentős részét az Andok hegylánca és ennek nyúlvá­Bemutatjuk Chilét, ez ezerarcú országot nyal borítják, forrón meleg tenger­parti helyek közelében örökké hó­val fedett hegycsúcsok magasodnak Mocsár, sivatag, erdő, pusztaság síkság, hegység annyira változatos sá teszi felszínét, hogy méltán kapta meg a jelzőt: „ezerarcú” ország. Santiago Chile fővárosa az ország középbe részén terül el. Az ideérkező labda­rúgókat, kísérőiket és szurkolókat lüktető életű világváros fogadja. Ég­hajlata Dél-Európához hasonlóan enyhe. Most éppen ősz van, régen vége a forró nyárnak, határában a gabonát már januárban learatták. Az 1,7 millió lakosú fővárost pom­pás utcasorok, paloták, felhőkarco­lók díszítik, külső peremén azon­ban nyomon eiepek húzódnak. A város legszebb útvonala a b km hosszú és csaknem 100 m széles Alameda, amelyet „a világ legszebb városi útja” néven szoktak emle­getni. A szépség, fényűzés és pom­pa mellett azonban számos sötét vo­nás is tarlcázza a fővárost és a vidék arculatát. Az elmaradottság és szegénység az ország egyes tá­voli vidékein elszomorító. Jellemző; hogy Chile nemzeti jövedelmének 34 százaléka a fölművelésből szár­mazik, a mezőgazdasági lakosság­nak ebből csak 18 százalék jut. A népességnek csaknem 20 százaléka írástudatlan és nehéz körülmények között él. Természeti kincsekben bővelkedik nz ország. Főként réztelepei gazda­gok: Chile a világ legnagyobb réz­termelője. Acéltermelése 10 év alatt negtízszereződött, salétrom-termelése is világhírű. A bányák, üzemek és nagy ültetvények jelentős része azonban külföldi tőkeérdekeltségek kezében van, amelyek ebből busás hasznot húznak. Chile pontosan két esztendővel ez­előtt: I960 májusában szomorú ne­vezetességre tett szert, itt pusztított az utóbbi idők egyik legrettenele- sebb erejű és nagyon sok halálos áldozatot követelő földrengése, va­lamint az ezt követő szökőár. A hegyképződés a Földnek ezen a táján még mindig tart, így a föld­rengés veszélye tovább kísért ebben a tőlünk oly távoli, érdekes köz­társaságban. Összeállította: MA&&VS JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents