Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-26 / 121. szám

1364. májas 86, szombat S. oldal Gépesíteít sertéshizlalda Több mint kétszázholdas öntözött kertészet A megyei és járási vezetők tanulmány útjának második napja A megyei és járási vezetők ta­pasztalatcseréjük második nap­ján, pénteken megtekintették a Kiskunhalasi Állami Gazda­ság sertéshizlaldáját, miközben Simon Gyula, a gazdaság igaz­gatóhelyettese tájékoztatta őket a hizlalás kétféle, a hagyomá­nyos és a gépesített módszeré­ről. Egyszerre 3600 sertést hiz­lalnak itt, s ebből ezret etetnek már két év óta gépekkel Két hatalmas keverőtartályból két és fél atmoszféra nyomással csöveken keresztül juttatják a nedves darát az etetővályúkba, s ily módon egy ember köz­reműködésével nyolc perc alatt adagolják az ennivalót mind az ezer hízónak. A gépi beruházás költsége 365 ezer forintót tett ki, ez a gon­dozók számának csökkentése, meg annak révén, hogy az ete­téssel járó zaklatás nélkül a sertések súlygyarapodása ked­vezőbb, bőven megtérül. A látogatók megtekintették a gazdaság két masinisztája által készített kalapácsos daráló, va­lamint szecskavágó kombináció­jából álló pépesítő gépet is, amellyel éppen lucernaszénát daráltak a hízók számára. Tavaly 12 ezer mázsa összsú­lyú hízósertést adtak át a felvá­sárló szervnek, ezer mázsával többet a tervezettnél. Az idei terv háromezer mázsával több az elmúlt évinél, amelynek a teljesítését már megkezdték: — csütörtökön 1200 hízott sertést szállítottak el. Nagyon ötletesen baromfitár- tá'sal is hasznosítják a hizlal­dát,. Nyolc hónapos koruktól összesen 4200 tojótyúkot tarta­nak itt, amelyek kizárólag a sertéseleség hulladékából táp­lálkoznak. Naponta közel másfélezer darab tojás a "köztes«, ba­romfitelep hozama, s egy- egy tojás előállítási költsége mindössze 26 fillér. A. tanulmányút ezután a Kun­fehértói Állami Gazdaságba ve­zetett, ahol Körmendi Géza igazgató fogadta és kalauzolta a részvevőket. Bemutatásra ke­rült a — lapunkban nemrég is­mertetett — hideglevegős széna- szárító, majd a három év óta összesen 250 holdon telepített szőlő. A telepítés 240 cm sor- és 50 cm tőtávolságban történt, s ily módon 4800 szőlővessző ke­rült egy-egy holdra. Ezzel a te­lepítési módszerrel a gazdaság a szántóföldi növénytermesztés­ben alkalmazott UE—28-as és RS—09-es traktorokat is kifi­zető módon tudja üzemeltetni a szőlőterületen. Ezekhez az erő­gépekhez a gazdaság szakembe­rei megszerkesztették a szüksé­ges munkagépeket. A széles-soros telepítésű szőlő évi munkabér-ráfordí­tásának összege holdanként S50 forint, ezer forinttal ke­vesebb, mint a hagyományo­san telepített szőlő ugyan­ekkora területén. A széles sortávolság lehetővé teszi a zöldtrágyázást, amellyel kettős eredményt érnek el. A sorközökbe szeptember elején vetett és májusban alászántott rozsból holdanként 40—50 má­zsa zöldtömeget, s ezzel, vala­mint a kiegészítésül kiszórt mű­trágyával megfelelő tápanyagot juttatnak a talajba. Ugyanak­kor a zöldtrágyázás céljára ter­mesztett növény megvédi az ül­tetvényt a deflációtól és a szél­eróziótól. Megyénk és járásaink vezetői ezután Jánoshalmára utaztak, ahol megtekintették az itteni termelőszövetkezetek közös ser­téshizlalóját.' A terv szerint a jánoshalmi közös sertéshizlalda telepén kétezer férőhelyes sül­dőszállás, s közel háromezer fé­rőhelyes hizlaló épül, részben a hét szövetkezet saját erejéből, másrészt az állam által nyúj­tandó hitelből. A tervezett épü­letekből 1200 férőhelyes hizlaló és ezer férőhelyes süldőszállás már készen van. Gondoskodnak a trágya megfelelő tárolásáról és kezeléséről is; tőzeggel ke­verik, s így szállítják majd a termelőszövetkezetek földjeire. A pénteki program utolsó ál­lomásán, Kalocsán, az Iszkra Tsz sertéstelepét és öntözött te­rületeit tekintették meg. Rom- sics Sándor, a szövetkezet elnö­ke adott tájékoztatást a közös gazdaság sertéstenyésztésének eredményeiről, nehézségeiről is. Elmondotta, hogy a termelőszö' vetkezet sertésállománya — a hízókkal együtt — közel 2500 darabból áll. Amíg két évvel ezelőtt egy koca malacszaporu­lata átlag 14.8, tavaly már 15.7 volt, s a választási súlyt ugyan­ebben az időszakban 8.5-ről 13.1 kilogrammra sikerült emelniök. A termelőszövetkezet vállal­ta, hogy ebben az évben valamivel több mint 2000 hízót ad át az állami fel­vásárlónak. Vállalását — nagyrészt saját ál­lományból történő hizlalással — teljesíti. A szövetkezet 225 hold ker­tészetét öntözik, s úgyszintén öntöznek még 200 hold kukori­cát, 100 hold lucernát, ugyan­ennyi legelőt és 60 holdon egyéb kapásnövényeket. Az öntözött terület több mint tízszerese a tavalyinak. A tanulmányút részvevői ma, szombaton délelőtt a Szakmári Állami Gazdaságba utaznak, s délután értékelik a három nap alatt látottakat, tanultakat. T. I. A mezőgazdaság és az egészségügy ötéves fejlesztési tervéről tárgyalt a Kiskunfélegyházi Városi Tanács _________________rm ':i ■...... ymm m m mm A kecskeméti Petőfi Termelőszövetkezet Száz holdas lucernásába« most végzik az első kaszálást. A kitűnően gépesített szövetkezeti gaz­daság képünkön látható fiatal traktorosa, Vass Albert a Zetor-vontatta KZ—3 lengyel gyártmányú fttkaszálógép napi karbantartását látja el, a vágószerkezet fogait olajozza. A géppel napi 10—13 holdat tud levágni. Pénteken a Kiskunfélegyházi Városi Tanács ülést tartott, amelyen a mezőgazdaság és az egészségügy ötéves tervéről tár­gyaltak. A tanácsülés úgy hatá­rozott, hogy a város mezőgazda­ságát az ötéves terv idején a tájjellegnek megfeleleőn fejlesz­tik. Ily módon 1965-ben 1100 kataszteri holdon termelnek már zöldségféléket. A jelenlegi 1200 kataszteri hold szőlő- és gyü­mölcsterületet 4000 kataszteri holdra növelik. Az állattenyész­tésben különösen a baromfi- és a juhállomány fejlesztésére tö­rekednek. A juhok számát hat­ezerről 12 ezerre akarják növel­ni, baromfiból pedig törzsállo­mányokat alakítanak ki. Első­sorban a májliba tenyésztését lendítik fel. Már ebben az év­ben az állami gazdaság 2000 da­rabos, a szövetkezeteit tsz-közi alapon ugyancsak 2000 darabos, saját tenyésztéssel pedig mint­egy 500 darabos törzsállományt hoznak létre. Nagy fejlesztést irányoztak elő az öntözéses te­rületeik növelésében, amelyet az ötéves terv hátralevő részében meghatszoroznak. Az egészségügy ötéves tervé­vel kapcsolatban a tanácsülés úgy foglalt állást, hogy elsősor­ban a város köztisztasági hely­zetét kell megjavítani. Ügy ha­tároztak: az SZTK rendelőinté­zetet bővíteni kell oly formában, hogy egy másik épületbe helye­zik át a bőr- és nemibeteg gon­dozót. Az így felszabadult helyi­ségeket a tüdőgondozó, az anya- és csecsemővédelem, — illetve szakrendelők * részére adják át. NAPTÁR 1962. május 26, szombat. Névnap: Fülöp. Napkelte: 3 óra 56 perc. Napnyugta: 19 óra 27 perc. — AZ IDÉN 2500 holdon ve­tették fészkesen a kukoricát a kiskunhalasi járásban. Egyedül a jánoshalmi tsz-ekben 730 holdon alkalmazták ezt a vetési módszert. Ha a minimális tér méstöbblettel számolnak is, ez a szakemberek szerint 4400 mázsával hoz több termést, mint a hagyományos módszer­rel vetett kukorica. — Kirakatrendezők versenye. Az izsáki földművesszövetkezet dekorációs csoportja versenyre hívta fel a megye valamennyi szövetkezetének kirakatrende­zőit a szakma színvonalának javítása érdekében.­— A munkásőr-vezetők ré­szére továbbképző tanfolyamot tartottak e héten Báián, a KISZ megyei vezetőképző tábo­rában. A tanfolyam ma fejező­dik be.-- A KECSKEMÉTI gyermek­védő otthon közelében öngyil­kossági szándékkal a nagyfe­szültségű vasoszlopos transzfor­mátorállomásra mászott Kőrözsi Ferenc 49 éves kecskeméti la­kos. Az ötezer voltos feszült­ségű villanyáram abban a pil­lanatban megölte, lángra lob- bantotta testét. A tyutyás Csendes a határ, a sok kis fehér tanyaház­ban még alusznak az emberek, amikor a bó- csai Szőlőskertek Tszcs, gazdáinak negyven te­hene már a harmatos füvet legelészi jóízűen.- Az imént hajtotta ki őket a fülledt istálló­ból Vészeli Pál, a szö­vetkezeti csoport gu­lyása. A fekete kalapos, napbarnított arcú férfi lépésben ballag a csor­da után. mellette a két hűséges puli: Bogár és Fürge. Gondolatai , múltbeli emléket ideznßk. Mi­kor is volt? Ieen, em­lékszik már. 1944 nya­rán. Akkor szegődött el egy kétszáz holdas nagygazdához gulyás­nak. Nem volt több ti­zenöt évesnél, amikor beállt szolgálni. Nap­keltétől napnyugtáig őrizte a gazda állatait, s így tudta valahogy fenntartani magát. — ősznél tovább azonban ott sem maradhatott. A gazda eladta a nyá­jat és külföldre távo­zott ... ! & ■ most. 1962 tava­szán, majdnem két év­tizeddel később, Vé­szeli Pál ismét gulyát őríz. A Szőlőskertek szorgalmas gazdái bíz­ták rá teheneiket, ők fogadták meg gulyás­nak, hogy legyen, aki a dologidőben gondját viseli állataiknak. 'Kerek kétszáz hol­don terül el a legelő. Vészeli Pál azt mond­ja. hogv az itt termő fű vetekszik az abrak­kal. Szereti a jószág, szépen hízik tőle, s jól tejel egész nyáron. Persze, a pontos ita­tásról sem feledkezhet meg a gulyás. Mert en­nek is megvan az »óra­rendje«. aszerint, hogy a nap gyengébben, vagy erősebben süt. — Reggel nyolc óra tájban itatok először — magyarázza. — Az­tán, ha nagy a meleg, délelőtt tíz órakor is. A délutáni itatás öt óra körül szokott lenni. Ott. abban a fehér ta­nyában van a kút — mutat jobb felé —, oda • hajtom a teheneket, a vályúhoz. Három-négy hektó víz igencsak el­fogy naponta... Észreveszi. hogy az egyik tehán csak áll, nézelődik. — de nem legel. Karikás ostora hangosan csattan a le­vegőben. — Virág, ne! Ccty... Bogár! Fogd meg! Ccty... — biztatja a fürgelábú kis pulit. S az máris teljesíti gaz­dája parancsát: addig noszogtatia a tehenet, míg végül elindul fü­vet keresni.­A jó gulyás azon­ban nemcsak a mezőn, — az istállóban is gondját viseli a jó­szágnak. — Ilyenkor ugyan nem sok dolga akad odabent. csak tisztán kell tartania a szálláshelyet: nyáron viszont —■ főként jú­liusban és augusztus­ban — a szúnyogokat és a bögölyöket is ir­tania kell. vagy leg­alábbis távoltartania a jószágtól. De hogyan? Vészeli Páltól meg­tudjuk: — Nyári éjszakákon, vagy hajnalokon, füs­töléssel űzhetiük ki a szúnyogokat és a bö­gölyöket az istállóból. Különben, ha nem vé­dekeznénk ellenük, a aazdákat károsodás ér­né. A tehén például, amelyiket élősdiek nyugtalanítottak csípé­seikkel. nem hasznosít­ja jól a takarmányt. A szokásosnál csak fele annyi tejet ad. A gulyásnak sok mindenhez kell érte­nie. Nem állhat tanács­talanul akkor sem, amikor ellik valame­lyik tehén. Vészeli Pálnak egyébként már ebben is van némi »praxisa«. Ahogy szá­molgatja, eddig negy- ven-ötven tehén ellésé- nél segített. A »bábás­kodás« mindannyiszor jól sikerült: a kis bor­jak közül egy sem pusztult el. Alkonyattáit homály ereszkedik a mezőre. Éjszakai szálláshelyére indul a jóllakott csor­da. A gulyás halkan fütvüiiészve ballag utá­na. Kohl Antal — A kiskunfélegyházi járás földművesszövetkezetei 1957-ben összforgóeszközüknek csupán 12 százalékát mondhatták maguké­nak, 1961-re ez a szám 64 szá-' zalékra emelkedett. Ez annyit jelent, hogy 15 millió forint értékű forgó- és 8 millió forint értékű állóeszközük van. — A kiskunhalasi kórház dolgozói 2340 forint értékben ajándékokkal lepték meg az ál­lami gondozott gyerekeket — A Kiskunfélegyháza és Vi­déke Körzeti Földművesszövet­kezet a városi tanács művelő­désügyi osztályával karöltve, 1962. június 10-én. vasárnap dm 5 órai kezdettel a szövet­kezet klubhelyiségében (volt Petőfi kerthelyiség) fagylaltdél- utánnal egybekötött »Ki mit tud?« c. játékversenyt tart, me­lyen mindenki részt vehet sza­valattal, elbeszéléssel novellá­val zenéveL (Zene esetében sa­lát hangszerrel) Jelentkezni le­het a városi tanács művelődés- ügyi osztályán. Bányai elvtárs. nál, június 5-ig. A legjobb eredményt élérő négy verseny­ző részére a szövetkezet 100 Ft jutalmat ad. Az elbírálást zsűri végzi. Szeretettel várja a föld­művesszövetkezet vezetősége. 6404 Kecskeméti anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Tokaji Klára (anyja neve: Puliusz Mária), Gonda Ibo­lya (Bába Márta), Virágh Ildikó (Ficsor Irma), Bíró György (Pusztai Jolán), Bánszki Agnes és Bánszki Imre (Jáger Irén), Gyuris Margit (Bállá Margit), Varga Attila (Szécsi Erzsébet), Trecskó János (Petényi Judit), Ácsai Éva (Nyúl Mária), Var­ga Sándor (Koch Anikó), MEGHALTAK: Szlanka László 7« éves, Turza Józsefné Peczelák Má­ria 74 éves, Galla József 18 éves: Oláh Ernő 56 éves. Kulcsár János 72 éves, Szabó Mihály 81 éves, Tóth Sándor 60 éves, Szente-Varga Pál 70 éves, Kollár Ferenc 49 éves, Kö- rözsi Ferenc 49 éves, Kiss Pál 35 éves, Balázs Mihály 75 éves, Gere Istvánná Marozsi Mária 85 éves. A lottó e heti öt nyerőszáma 11, 34, 52, 65, 85 Várható időjárás szombat es­tig: változó mennyiségű felhő­zet, többfelé esővel, záporesóvel, zivatarral. Mérsékelt, időnként élénk szél várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton keleten 18—23, nyugaton 14—19. fok között, ' ■ á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents