Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-26 / 121. szám
1962. május 26. szombat 1 «Mal A művezető Saraboló diáklányok Rejtett tartalékok Vidám, kedves ember Vincze János, a ZIM Kecskeméti Gyáregysége öntödéjének művezetője Ilyen volt ajskor is, amikor 1930- ban mint öntőtanuló került a gyárba. Huszonegy évi munka után léptették- elő művezetőnek. Akkor a kemencékből nyolc óra alatt 1-10—160 mázsa vasat csapoltak, ma pedig 310 mázsát. — Május 27-én, vasárnap délután Kecskémétn, a Bányai Júlia Le- ánygimn. dísztermében tartja 75 éves jubileumi ünnepélyét a II. ezámü Általános Iskola. Az ünnepélyt Kálnoky László igazgató nyitja meg, ünnepi beszédet mond dr. Várnagy Mihály tanár. Az iskola növendékei, énekkara színvonalas műsorszáFürdőkádból naponta 80—90'darab került ki az öntödéből, ma viszont a kétszerese. Vincze János neve ott volt az első sztahanovisták, kiváló dolgozók között. S hogy jól választott az üzem vezetősége, amikor művezetőnek nevezte ki, azt a termelés számadatai is beszédesen bizonyítják. (Pásztor Zoltán felvétele) mokkái ünnepük a 75. évfordulót. Közreműködnek még a Pedagógus Énekkar, Adám József ver neiskolai igazgató, az SZMT Szimfónikus Zenekar Kálmán Lajos és dr. Réthy Aladár vezényletével, továbbá dr. Szalay Károly tanár, az irodalomtudományok kandidátusa és Zana Dezső tanár, előadóművész. Fiatal lányok csapata sürög- forog a kiskunfélegyházi Vöa-ös Csillag Termelőszövetkezet cukorrépa-földjén. Melegítőben, vagy blúzban és rövid kis nadrágban: jó alakú, kisportolt nyúlánk tizenhatévesek. A Móra Ferenc Gimnázium második osztályának növendékei, huszonnyolcán. Vezető tanáruktól, Soltész Dezsőtől megtudjuk, hogy a lányok az 5+1-es politechnikai oktatás keretében minden kedden délelőtt hat órán át mezőgazdasági gyakorlatot végeznek a közös gazdaságban. Figyelem őket, ahogy sarabol- ják a répát. Munkájuk távol van attól, amit úgy hívnak hogy „robot”. Élvezettel, kedvvel csinálják és mozdulataikon meglátszik, hogy komoly elméleti képzés birtokában és nem először tevékenykednek itt a gazdaságban. Sűrűn gyöngyözik fel a kacagásuk, amint iskolai élményeiket felelevenítik, vagy egyik-másik társuk „terítékre kerül”. Jut még a tanár bácsinak is a csipkelődésből. Bár „lazsálásról” szó sincs, mégis felüdülés ez nekik: az olajszagú tanteremből kijönni ide a szabadba és elmókázva észre sem veszik, hogy túl vannak a napi munkafeladaton. Az adakozó májusi nap elmossa fakó, sápadt városi színüket, barnára csókolja őket. Hatóra lelkes munka = hatóra tömény vidámság. Hat óra felkészülés a szakmára — mert a lányok nagy része máris élethivatásának tekinti a mezőgazdaságot, s érettségi után ezt a pályát akarja választani —, ugyanakkor hat óra parázs szó- csata, önfeledt tréfa. Ha a tréfából éppen kifogytak, dalra gyújtanak, s csengő nótájuk úgy szárnyal át az akácillatú délutánon, hogy az idős szövetkezeti gazda, aki távozáskor elkísér, bólogatva jegyzi meg — s ebben irigység is van, de még nagyobb adag eüsmerés és büszkeség: — De jó a mai fiatalságnak! J. T. Új magyar festészet címmel kiállítás nyílt Baján a Műcsarnok és a József Attila Művelődési Ház rendezésében. A kiállítás színhelye a művelődési ház kiállítási terme. Megtekinthető május 31-ig. örvendetesen javult az utóbbi években a helyi tanácsok költségvetési gazdálkodása. Mindez annak köszönhető, hogy a tanácsok vezetői felismerték a költségvetés gondos végrehajtásának jelentőségét, amely hívein tükrözi városokban és falvakban a népgazdaság fejlődését. Emellett nagy eredmény még. hogy a költségvetés végrehajtásába egyre inkább bevon- . űk a lakosságot. Először is nézzük, miből gazdálkodnak a tanácsok. A költségvetés alapján az adóbevételek, az állami támogatás és a saját bevételek képezik. Ezúttal a saját bevételekkel kívánunk- foglalkozni. Bevételt jelent az ebadó, a piaci helypénz. Ugyanaltkor már egyre kevesebb vásárt rendeznek, s az állami tartalékterületekből származó jövedelmek is lassan elfogynak, mert ezek szintén a szövetkezetek kezelésébe kerülnek. Az állami házak bérleti díjai pedig eddig sem hoztak sokat a -konyhára«. Ilyen körülmények között újabb bevételi forrásokat találni nem könnyű, tanácsaink vezetői mégis megtalálták a módját. Egyik lehetőségként a takarékos gazdálkodás kínálkozik. Ma már nem a költségvetési összeg minden áron való elköltése, hanem annak ésszerű fel- használása jellemzi a tanácsok gazdálkodását. A megtakarított forintokat ugyanis hitelátcsoportosítással a költségvetésbe eredetileg be nem állított, halaszthatatlan tanácsi feladatok megvalósítására fordíthatják. fljándskhanoverseny Baja zenekedvelőinek A József Attila Művelődési Ház szimfonikus zenekara május 27-én, vasárnap délelőtt 10 órakor ajándékhangversenyt rendez a város zenekedvelői számára a művelődési ház Dózsa-termében. A műsorban Glucik. Purcell, Mozart, Haydn, Schubert, J Strauss, Kodály művei szerepelnek. A hangversenyt az érdek lődők belépőjegy nélkül tekinthetik meg. 75 éves a II. számú általános Iskola Kecskeméten II közrend védelmének önkéntes segítői A KÖZRENDVÉDELMI és a bűnözési-munkában egyre több társadalmi aktivistára támaszkodhatnak megyénk rendőri szervei, s elsősorban a körzeti megbízottak. A pár éve működő kék karszalagos önkéntes rendőrök egyre megszokottab- bakká válnak a városok és a falvak utcáin. Heti négyórás, önként vállalt szolgálatteljesítésükkel ügyelnek a közlekedés rendjére, a társadalmi tulajdon sérthetetlenségére és nem utolsósorban az állampolgárok személyi és vagyoni biztonságára. A társadalom önigazgatásának egyik csírája az. önkéntes rendőri szervezet, amelyre feladatának mind jobb ellátásában méltán támaszkodhat rendőrségünk. Milyen - eredményeket, tapasztalatokat hozott e szervezet eddigi tevékenysége és hogyan fejleszthető ez tovább — ezekről tanácskozott az először Baján, majd Kecskeméten összehívott önkéntes rendőri csoportpa- rancsnokok értekezlete. A NÉPES hallgatóság előtt volt miről beszámolnia Kovács István rendőrszázadps megyei közrendvédelmi parancsnoknak. — A dolgozók sokezres tömege mindennapi munkáján felül önként részt kér és vállal a rendőrség feladatából. Egyre többen érzik magukat felelősnek lakóterületükön a rendért, a bűnözés visszaszorításáért és nem sajnálják a fáradságot, minden ellenszolgáltatás nélkül teljesítik szolgálatukat. Mi más lenne ez, mint a szocializmust építő ember új jellemvonása? A bűnözők, a rendbontók ma már kénytelenek az önkéntes rendőrrel is számolni cselekményeik elkövetése előtt... Végh László soitszentimrei önkéntes rendőr, csoporíparancs- nok például harmadik éve végzi fáradhatatlanul ilyen irányú tevékenységét. Különösen a bűn- cselekmények megelőzésében és felderítésében segíti eredményesen a rendőri munkát Legutóbb egy kerékpártolvajt fogott el. Galambos István soltvadkerti csoportparancsnokot tisztelik, szeretik a községben és nem utolsósorban a dolgozótársaival való jó kapcsolatának köszönhető hogy nemrégiben három, baromfit lopkodó kóborszemélyt állított elő a rendőrségre. Gyöngyi Lászlónak és az egész gátéri önkéntes rendőri csoportnak jelentős része van abban, hogy a , községben alig fordul elő bűncselekmény. A kömpöci önkéntes rendőröknek és elsősorban parancsnokuknak, Csáki Lajosnak köszönhető, hogy sikerült fülöncsíoni a község köz- világítását rongáló, felelőtlen fiatalembereket. A Kecskeméten tevékenykedő idős Krenács György, önkéntes csoportparancsnoknak pedig nagy érdeme van egy taxi-rabló felderítésében, leleplezésében. HOSSZASAN lehetne sorolni még a dicséretes példákat, amelyek mind-mind a jelenleg közel 1400 főt számláló megyei önkéntes rendőri szervezet életrevalóságáról, hasznosságáról tanúskodnak. A megyei közrendvédelmi parancsnok az önkétes segítőtársak tevékenységének eredményessége mellett behatóan elemezi e a fogyatékosságokat is és ezzel mintegy utat szabott a további munkához. KIDERÜLT a hozzászólásokból, hogy a társadalmi segítőtársak hálózatának szervezésében számos kiaknázatlan lehetőség van még. Sokan csatlakoznának ugyanis az önkéntes rendőri csoportokhoz olyanok, akikhez idáig nem jutott még el a szervező munka. Nagy érdeklődéssel és tetszéssel fogadták a tanácskozás részvevői Molnár Zoltán csoportpa- rancsnok (Kecskemét, Petőfi Tsz) felszólalását, aki ezt vallja: „Az önkéntes rendőri munkát elsősorban nem szakmai, hanem politikai feladatnak te-> hintem. A magam eddigi gyakorlatából megbizonyosodtam róla, mennyivel célravezetőbb, ha az ember baráti jó szóval előzi meg a hatósági közegként való fellépést.” Molnár Zoltán mint önkéntes rendőr ugyanis nem egyszer családi problémákkal is foglalkozik, ha történetesen iszákos a családfő és ebből eredően hajlik a rossz útra. A Kecskeméti Cipőgyár önkéntes rendőri csoportparancsnoka azt kérte — tekintve, hogy az ő munkaidejük délután háromig tart, a délutáni órákban is vegyék igénybe segítségüket, ne csak este, illetve éjszaka. Többen a párt- és KlSZ-szer- vezetek hathatós segítségéről adtak számot, mások viszont nagyobb erkölcsi és politikai támogatást igényelnek e szervezetektől. ÖSSZEGEZVE: az önkéntes rendőri csoportparancsnokok tanácskozásai nagyszerű képet adtak a társadalmi önigazgatás egyik bontakozó csírájáról. Mert nagy erő az a felelősségérzet, áldozatvállalás, politikai tisztánlátás, amellyel az önkéntes segítőtársak a rend-, a vagyon- és közbiztonság, a bűnüldözés szolgálatában tevékenykednek. S újabb és újabb tömegeket tettre serkentő példa is, amely már az újtípusú ember jellemzője, P. I. Az elmúlt évben hét és 1 millió forintot takarítottak n t megyénk tanácsai. Ebből ötmillió forintot fordítottak utak, hidak karbanartására. úiabb helyi: pari vállalatok alapítására stb. Egyedül Baja város tanácsa több mint 1 200 000 forintot takarított meg s 700 ezer forintot csoportosított át más költség“- vetési címen való felhasználásra. A bevételek növelésének egy másik forrása a lakosság társadalmi munkája. Egyre több példa van arra, hogy a szülői munkaközösségek segítenek az iskolák, óvodák, napközi otthonok tantermeinek kimeszelésében, tatarozásában. A kiskunhalasi alsófokú tanintézeteknél például mintegy 300 ezer forint értékű társadalmi munkát szerveztek az iskolák rendbehozására, amit egyébként a költség- vetésből kellett volna fedezni. Elérkeztünk hát ahhoz a ponthoz, amikor a lakosság közvetlenül vesz részt a költségvetés végrehajtásában. Ügy gondoljuk, hogy az emberek ilven irányú áldozatkészségét nemcsak lehet, hanem kell is fokozni. Tanácsainknak ehhez is van erejük. Eddig ugyanis kevés ilyen irányú megbízást kaptak a pénzügyi áüandó bizottságok. Ha a jövőben ezek is bekapcsolódnak a tömegek mozgósítása, ba, újabb tartalékok tárulnak fel és alakulnak ki olvan módszerek, amelyekkel a költség- vetési előirányzatokból jóval több valósítható meg, mint ahogy azt eredetileg tervezték. N. O. A fogyasztókat bosszantó apró dolgok jórészt korábbi eredetűek, melyeknek megszüntetésére az Élelmiszerkiskereskedelmi vállalatok és a füldművesszövetkezetek vezetői vajmi keveset tettek — olvashatjuk a Bács-Kisktm megyei Kereskedelmi Felügyelőség jelentéséből. Több boltnál, főleg a földművesszövetkezeteknél nem kielégítő az élelmiszerek csomagolása. A hentesüzletekben a tőkehúst csomagoló- és nem zsírpapírban adják a vásárlóknak. Az üvegek visszaváltásánál bevezetett korlátozás, mely szerint csúcsforgalmi időben — szombaton — az üres üvegeket nem veszik vissza, ellentétes a fogyasztók érdekével. A vevők többsége ugyanis a hét más napjain egyéb elfoglaltsága miatt csak a legszükségesebb napi cikkeket veszi meg. Egyedül a szombati nap az, amelyiken le tudja bonyolítani nagyobb vásárlásait, s ekkor nyílik arra is lehetősége, hogy ;>z összegyűjtött üvegeket beváltsa. Többen kifogásolják, hogy a nagyobb üzletekben — főleg az önkiszolgálóknál — nemigen találnak ellenőrző mérleget, emiatt nem tud ják megállapítani. hogy annyi árut kaptak-e, amennyiért fizettek. Joggal váltja ki a fogyasztók elégedetlenségét, amikor egynéhány üzletben — kecskeméti tejesárda stb. — csorba szélű és fül nélküli bögrékben kapja reggelijét. A kisegítő szolgáltatásokat vizsgálva megállapították, hogy a mák- és húsdarálás biztosításán kívül a dióbél őrlése az üzletek többségénél a mai napig :.s megoldatlan. Reméljük, hogy az illetékes kereskedelmi vállalatok vezetői rövia időn belül mecszüntetils ezeket az auró mulasztásokat^
